Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-16 / 244. szám

1958 OKTÓBER 16, CSÜTÖRTÖK KELETMAGVARORSZAG 3 A csekei nép hálája A Tisza—Számos szögtétében, -a Tiszaháti»}.:, nem kell nagy kutatást- végezni, hogy milyen is volt itt a: nép álété á múltban, elég csak .annyit mondani:, ez a? rész volt a,£jsötét Szatmár” legel­maradottabb tája, A nép .pedig mindig helytállt a munkában, a haza védelmében egyaránt. llá- kóczi tísmjiecsi átkelése után ezen a tájon iöbb- szörözÖdölÍ\!mdg a kuruc tipor. Innen írja Köl­csey,' hogy--állati sorban lévő kemény munkája után is milyen kisemmizett'a ,.szatmári adózó nép”, Itt,-'tevődik...Petőfi az urasággal, aki a pór néptől még'a kurta-kocsmabcli vigasságot is el akarja venni. A Horthy-korszak rothadt levegője áramlik' é tájról Móricz regényeiben, novellái- í ban: A boldog ember, az Égi madár alakjai hi- • ven mutatják, hogyan is élt e tájon a dolgozó ember. Nem is akarunk ezzel bővebben foglalkozni, ; inkább a szűk helyhez, szabottan a megváltozott, élet ,egy-.egy morzsácskaját mutatjuk be képben,, vagy. írásban. Morzsákat abból * nagy fehér ke­nyérből, amit a ncp szorgalma teremt e ’áj asz-! talára, ami évről-évre még duzzadóbb, még je- j hérebb lesz. Három gépállomás segíti 1 a mezőgazdasági termelést A reformkor egyik politi­kusa, a magyar nép szószó­lója és költője 120 évet nyugo­dott már a csekei földben, amikor a felszabadult dolgozó nép szobrot állított neki. Az clfénJorjadCLlmárok 1950-ban nemzeti Himnuszunk úton-út- félen sértő -módon váló ének­lésével szerették volna Köl­cseyt is magukénak vallani, nevét kalózlobogójükra tűzni, de ez nem sikerült. Hogy meny­nyire nem az övék a nagy költő, azt mi sem bizonyí ja jobban, hogy az urak több mint száz évig bitorolták Köl­csey halála után is ezt a tájat, minden javaival, mégsem ju­tott eszükbe egy szobrot állíta­ni. Dolgozó népünk ez évben Szatmárcsekén egy szép mell­szobrot állított a költőnek. i A fehérgyarmati já- • rásbaft három gépállo­más : a csaholci, gyar- ma'í és a , kölesei se­gíti a mezőgazdesági termelést. A három gépállomáson több, mint 150 erőgép dol­gozik, ebből 30 darab gumikerekes univer­zális gép. ■ Az,.aratási mlírikábán 8 kom­bájnnal és .30 kévekö­tővel óéit részt a gép­állomás. Nagy segít­séget jelent a járás­ban az egy - . dárab Sz—80-as ' lánctalpas traktor, ami a rizsföl­dek előkészítésénél nélkülözhetetlen. Számos munkagéo közül említésre méltó, hogy az idén már 35 darab herefejtő mű­ködöd a járás terüle­tén, így zavartalan- volt az aprómag csáp- lése. A Fehérgyarma­ti Gépállomás, , mint­egy kis gyár, úgv' fel van szerelve külphfé- le forgácsoló-, esztér— -ga-, fúró- és egyéb gépekkel. Famegmun­kálást, -■ hegesztést, vulkahizálóst, " min­dent helyben tudnak ■végezni; . A 'víztorony 'építéssel megoldódott a . gépállomás nagyvá­rosi szintű vízellátása, csatornázása, tzenny víz elvezetése. Mind­ez abban a járásban van, ahol-felszabadu­láskor egyetlen vala­mire való mezőgazda- sági' gép. 1 sem volt Eíerik'mlt lééi' jót’ fei- - szerelt, állami ggzdaT ság működik a já­rás területén és szá­mos termelőszövetke­zet- rendelkezik- -már saját géppel. Milotai, darnói párnák a gyermekvárosnak A. fóti gyermekváros kis lakói­nak párnákat küldenek a gyar­mati járás asszonyai. Milotán l nem volt olyan asszony, aki ne Móricz Zsigmond szülőháza előtt Tiszapsécsén, a Kos­suth utca 29. szám alatt ■ lakik ■ Magos Gusztáv. Ebben a kis hálzikóban született a magyar irodalom nagy alakja, Móricz Zsig­mond. A ház még úgy áll ott, mint régen, csak a kémény új raj­ta. Az eresz alatt kú- koricafűzér pirul az őszi napon. A gazda tán a mezőn van. Egy fiúcska világosít fel: • -— A nagyapám (Kiss Bertalan) játszó“ pajtása voltt Móricz Zsigmondnak. Itt la­kik a közelben Győri Pali bácsi, az is sok érdekeset tud Móricz- ról. Nemrég járt itt Szemes Piroska a Nők Lapjától, le is fényké­pezte a nagyapámat és Pali bácsit... A két öreg még annyira ,.fiatal”, hogy a mezőn dolgozik). így elmarad a visszaemlé­kezés.- Csak az egy­szerű házikó időt és. kort őrző levegője, szele csapja meg a látogatót, amint vé­gigsétál a „boldog emberek“ otthong előtt. Olyan otthonok előtt, amilyennek Mó­ricz megálmodta őket A legdrágább kincs Csaholcon a nőtanács a szülői munkaközösséggel együtt társa- ' dalmi hiúnkéban kitakarította az iskolát és a megmaradt takarítási pénzből az iskola részére egészségügyi felszereléséket vásárolnak. Az 500 forint értékű elsősegélynyújtó felszerelések a csaholci kis­iskolások legdrágább kincsét, az egészségét, védik. • A miénk Kende báró kastélya — A miénk — ezt mondhatja minden magyar dolgozó, de egészen közvetlenül mondhatja az a 80. iskoláskorú árva, elhagyatott lányka, akik éz év októberétől leltek itt méleg otthonra, övék már a luxuskastély minden szobája, az egy­koron cselédek verejtékéből fenntartott hatalmas park pá­zsitja, platánja, fenyője, és. minden bokra . adott volna egy. .marék, tollal. A milotai nötanács öt, ..a szamosúj- laki hat, a tiszakóródi négy, a darnói — picinyke falu —1 egy, a fülesdí kettő, a peny'igsi nötanács hárem kis párnát küldött, a' gyer­mekvárosnak. A többi községekből hasonlóan ajándékokat küldenek. .A jánk- majtisiak 3.0 . levél, .tésztiít gyúr­tak, ' míg mások iátékokati jés ruhácskákat készítettek’. -"tv' 1 Marosán György Tíszakóródon Tiszakúródon, a hümpöljgő fo­lyó mellett már híré-bámVa sincs a tíz évvel ezelőtti nagy árvíznek, Arra azonban még .jól emlékez­nek a tiszakóródiak, hogy a há­zak újjáépítésénél -ott dolgozott Marosán György elvtárs is. A kis házacskákban nagy tervek érle­lődnek. Az idén minden uteában járda visz a házakhoz, elkészül a jégverem, már áll a tűzoltó szer­tár, jövőre kigyúl a villany. — a nótás kedvűek énekkart alakíta­nak. Minden évben új színfolttal gazdagodik a kis falu, s a nyomát is eltörli a múltnak. Kigyúlt a villany Kisar községben Nagy lépésben halad a vidék;’ villanvositása. nincs messze az a7;; idő, mikor Szabolcs-Szatmárban mindenhová eljut a villanyfény. Kisar községben ' tegnap délután 5 órakor ünnepélyes keretek kö­zött adták át a TITÄSZ dolgozó az új villanyvilágítási hálózatot. Kisar község után a közeljövőben Gulácson, Hcrmánszcgcn cs Be regsurányban rendeznek hasonló ünnepséget. Két héten belül vala mennyi felsorolt községben ki­gyúl a villany. —• Legmagasabb költséggel a gulácsi villany háló-;; zat épült, amelyre *60 ezer fo rintot költöttek. Egyébként a négy község villanyvilágítására befek tetett összeg egymillió hétszáz. ezer ferint körút van. -Az cv vé­réig a felsoroltakon kívül még* további öt faiul villamosítanak. * A fehérgyarmati téglagyár fö-t gépésze, Kása Sándor többszörös« újító a minap két ötletes és aj nehéz munkát megkönnyítő újí-< lássál jelentkezett. Az egyiket} saját maga találta ki: a téglaki-« rakó és szénfeihordó ta!icskára| vonatkozik, míg a másikat Gé-t gény Béla gyárvezetővel „hízták J össze". Ez utóbbi a levágó auto-j mata fordulatszámára vonatko­zik. De az újítók közé küzdötte fel magát Nagy Sándor vezető égető is, aki a hétnapos berakás körül gondolt ki ügyes megoldást. Az újítók a munka megkönnyítő sével együtt több téglát szolgál­tatnak sz építkezéseknek és nem kis előnyt gazdaságilag a tégla­gyárnak. Vj kísérleti gazdaság] Penyigén A szatmár-beregi talajon gaz-J dálkodők sok nehézséggel küzde- J nek a sajátságos .talajadottságok } miatt. Ezért a jövő évtől kezdő-} dóén egy kísérleti gazdaság léte­sül, aminek feladata lesz a sava­nyú kötött talajok legjobb talaj­művelési, trágyázás» eljárásainak} kutatása és az eredmények elter­jesztése. Megszűnik itt is az a panasz,; ami eddig jogosan hangzott cl: aJ Nyírségnek van egy homekkísér-} leti telepe, ahol Westsik Vilmos < nagyszerű eredményeket produ-} kált, van tehát kit követni, dej miért nincs ilyen a kötött tala­jon? Most már itt is lesz! Nyolc éve a község élén Aki az elmúlt nyolc év de­rűs és viharos napjait elbiza­kodottság és meghátrálás nél­kül végigdolgozta égy kis köz­ség élén, mint tanácselnök, arra, ha asszony ié,-mákkor is ráillik az a mondás, ^hógy „le­gény a talpán“. Sőt: így két­szeresen. Az asszonyokat nem­csak a munka neheze nyomja, hohem környezetük máradisá- gából fakadó bizalmatlansága is. Farkas Bálintné tiszakóródi tanácselnök egyfolytában dol­gozta le a nyolc évet, azzal a kevés kivétellel, amikor az cl- lenforradalmárok eltávolítot­ták. A zsellérasszony hasonló sor­sú férjével 5 hold földet ka­pott 1945-ben, majd 1949-ben á község első tsz-ében alapító iá­gok lettek, A szövetkezeti ta­gok küldték a tanácsba, ahol elnöknek választották. ' A két fél kilométeres járda (azelőtt egy méter sem volt), a kultúr - ház rendbetétele, az ut:x csa­tornázása, új házak, termelő- szövetkezet és egyebek jelzik, hogy nem múlt el nyomtala­nul a nyolc év. Ezek a derűsebb napok. Nehézre, fájdalmasra csak egyre:, o2 ellenforrada­lomra, az akkor feloszlott há­rom termelőszövetkezetre gon­dol. A negyvennyolc éves asz- szovynak sok ősz szál szökött sötét hajába a tanácsházán. De nem magáért fáradt, hanem a községért. Jelölték isf, egyhan­gúlag Újra... ,-:i Í3 ߣ.c A jövő hordozói A kisari Üj Élet Tsz tagjai, akik a jö: vő útját mutatják a község dolgozó pa­rasztjainak, 18 holdon termelnek rizst az idén, elsőként ebben a ha'árban. Kéve ké­vét ér, egy kaszás után két marokszedő­re van szükség, hogy a dús rend minél ta­karékosabban kerül­jön kévébe. 35 mázsát várnak holdadként. Jövőre már 50 holdon termelnek rizst. A 18 holdról mintegy 200 000 forint bevé­telre számítanak. Nem járnak behunyt szem­mel az egyéniek sem. látják, hogy a tsz. rajt ..hozott ki'1 az idén a szöcskclegelöből — ed­dig 12 dolgozó paraszt kérte felvételét az Űj Életbe. =j4 Iá^z^íÍaCí^ú4^^= Icglagvan újítók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom