Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-16 / 244. szám
YII4f pmlnánat Rizsaratás XV. ÉVFOLYAM 314. SZÁM Ára 50 fillér 1958 OKTOBER 16, CSÜTÖRTÖK a □ IJUüüUOüQQgQQDmacximanDnnnmnnrTrvinriririnrrinfii r A FORINT A z emberek azt szeretik, ha sok forintjuk van, A pénz értéke viszont nagyobb, ha nem adnak ki sokat belőle. A több bankjegy nem előnyös az országnak és a lakosságnak. Káros, hogyha több van belőle az embereknél, mint amennyi a forgalomban lévő áru mennyisége. A forint vásárlóértéke az ellenforradalom idején veszélybe került. Az emberek általában igyekeztek gyorsan megszabadulni a forinttól. A szükségleteken felül vásároltak. Kivették és elköltötték a banki betéteket. Nem kellett csalatkozniok az OTP-ben, mert késedelem nélkül visszafizette a betett összeget. S ez annak dacára jó volt, hogy így egyszerre sok pénz került forgalomba. Hiba lett volna visszatartani a betéteket, mert ezzel csak növekedett volna a pánik, a pénzköltési láz. El tudtuk kerülni az inflációt. Sok köze volt ehhez a szocialista bankrendszernek, de sok köze volt a szocialista kereskedelemnek is. Amíg az árukészlet tartott, az árak emelése nélkül el tudtuk látni a lakosságot. Később a konszolidációt elősegítette a baráti országoktól kapott segítség, a hosszúlejáratú hitelek, és az, hogy a gyárak, üzemek termelése helyreállt. 1956. októberében minden 1 forintra 2,50 forint árufedezet volt. Az ellenforradalom-okozta vásárlási láz után fokozatosan javult az árutermelés és pénzünk stabilizálódott. A jó forintba vetett bizalmat tanúsítja az is, hogy soha nem volt ilyen nagy a takarékbetét-állomány, mint amilyen most. Sok ember bankba teszi megtakarított pénzét és ott kamatoztatja. A vásárlásoknál újra becsülete van az aprópénznek. A vevő kéri a pénztárostól a visszajáró 5 és 2 fillérest is. Pénzünk vásárlóerejének növekedésére utal az is, hogy a boltokban nem lehet akármilyen árut eladni a vevőnek. A kereskedelem dolgozói „panaszkodnak”, hogy nehéz teljesíteni az áruforgalmi tervet, s hogy válogatósak lettek a vevők. A jelenségre az ország életének irányítói is felfigyeltek. Megállapították, hogy például bár a fizetések általában emelkedtek, és az ipari vállalatoknál kifizetett nyereségrészesedések, valamint a ktsz-ekben a nyereségvisszatérítések többszáz millió forinttal növelték az ország lakosságának jövedelmét, — a pénz egyrésze nem kerül vissza a forgalomba, az emberek a jövedelem növekfedése következtében élelmezési kiadásokra nem költenek többet, mint például egy éve. A statisztika szerint egy-egy család élelmezésre fordított kiadása nem változott. Viszont a vásárlás feltűnően eltolódott a ruházkodás, a jobb lakásviszonyok és a szórakozás irányába. Az igények a finomabb, jobbminőségű árucikkek felé fordultak. Ezért van az, hogy nagyon megnézik az embe- ■q rek, miért adnak pénzt és mennyit adnak. Ebből a helyzetből adódóan fontos feladatai vannak a belkereskedelemnek. Vizsgálnia kell az életszínvonal emelkedésével kapcsolatos változásokat és eltolódásokat. Változtatásra van szükség a kereslet összetételében beállott változás miatt, nemcsak az áruösszetétel megjavításánál, hanem a minőség és a nagyobb választék terén is. Rugalmasabb piackutatásra van szükség. Az iparnak viszont az elkövetkezendő években nagyobb gondot kell fordítania a finomabb iparcikkek gyártására. Mert a dolgozó népet sújtó károk származhatnak abból, ha az üzemek az életszínvonal emelkedésével kapcsolatos változást, a nagyobb igényeket nem veszik eléggé figyelembe. Az árutermelő üzemek ne a raktáraknak gyártsanak, hanem a boltok részére; olyan árut, ami gyorsan el is fogy; mert hiába fognak a kereskedők olyan árut kínálni a vevőnek, ami már nem elégíti ki a vásárlási vágyat. Ezért fekszik el például nagymennyiségű vaskályha a raktárakban, hiszen már nemcsak városban, de falusi parasztházakban is korszerűbb cserépkályhát akarnak. Ez csak egy példa. A kereskedelem dolgozói gyűjtsék össze az ilyen észrevételeket és juttassák el az ipari vállalatok irányítóihoz. Ám a kereskedelem is hozzá tud járulni ahhoz, hogy az emberek költsék el megfelelő’ holmira a pénzüket, ne „üljenek" a pénzen, jobb legyen a pénzforgási sebesség, értékesebbé váljon a forint. Keltsék fel a vásárlók nagyobb érdeklődését a rendelkezésre álló áruk változatos propagandájának kifejtésével, és az árukínálással! Erre a célra szolgál a kirakat, és ott tartunk, hogy az eladónak meg kell tanulni „udvarolni” a vevőnek. Eredményes lehet például felsorolni olyan árukat, amikre esetleg szüksége lehet a vevőnek. Az otthontartott pénz feleslegesen emeli a bankiegy- kiadást. Az így tartalékolt pénz nem hoz kamatot tulajdonosának. Tehát a dolgozóknak és az államnak is érdeke, hogy aki nem költi el pénzét, amennyit megspórol, azt tartsa takarékbetétben! Ez is hozzájárulás pénzünk értékének további emelkedéséhez. A most kibontakozó minőségi változással nagyot léphetünk előre az életszínvonal emelkedőjén. Ehhez hozzájárul a dolgozók jó munkája, a tervek gazdaságos teljesítése. Ez az S ~< alap, ami után kormányzatunk olyan intézkedéseket hozhat majd, amelyek tovább fogják növelni a forint vásárlóerejét. ^□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□aDaDaaaacoxiaDDCicxjaaaL“ Iskolaavatás I\yírlug«son Felemelő élményben volt részük azoknak, akik vasárnap részt vehettek a nyírlugosi 3 tantermes új általános iskola avató ünnepélyén. A községi párt- és tanácsszervek, a pedagógusok, a szülők és a tanítók nagyszerű összefogása megsokszorozta az állam pénzügyi segítségét. Alig 5 hónappal ezelőtt 98.000 forint állami támogatást biztosított a megyei művelődési osztály a nyírlúgosi általános iskola tanterem-problémáinak megoldásához. A párját ritkítóan eredményes társadalmi összefogás nyomán ma már 3 tanteremmel, szertárral, nevelői szobával, kb. 350 ezer forint értékkel javultak a nyírlugosi ifjúság és dolgozó nép művelődési lehetőségei. Meghatott örömmel, mély tisztelettel hallgattuk áz avató-ünne- pélyen az építő munka szervezőjének, Körtvélyessy Gyula igazgató- helyettesnek a beszámolójában azt a hosszú névsort, mely azoknak a neveit sorolta fel, akik áldozatkész munkájukkal járultak hozzá az iskola építéséhez, és akik most a jól végzett munka adta érzés ragyogásával arcukon hallgatták az ünnepi üdvözleteket. Délután az ünnepien terített asztal fölött összecsendülő borospoharak mellett pedig már arról beszéltek a fáradhatatlan és lelkes nyírlugosi emberek: hogyan tovább, hogyan fejezik be a hasonló körülmények közt épülő óvodát? A nyírlúgosiak példamutató és áldozatkész munkájukkal szolgáltatták bizonyságát annak, hogy csakis a szocializmus építése során jöhet létre a vezetők és a dolgozó nép ilyen eredményű alkotó összefogása. Ragyogó, tiszteletreméltó példájuk serkentse hasonló munkára a megye dolgozóit. Juhász Gyula. Olyan helyen cseng a kasza Kisarban, ahol nemrég a fű is gyéren termett. Az Űj É!et TSZ rizsföldjén folyik a betakarítás. Kádár Sándor brigádvezető, Toros Jenőné és Bállá Bertalan gyönyörködnek a dús kalászokban. Hammel József felvétele. lói dolgozik a tiszaoerceii téglagyár Örömmel közölte a hírt a tiszaberceli téglagyár telepvezetője, hegy a Hajdú megyei Téglagyári Egyesülés öt telepének versenyében második helyezést értek el. A harmadik negyedévben 259 850 darab téglát égettek és 303 ezer nyerstéglát gyártottak terven felül. A cserépgyártási tervet 105 százalékra teljesítették. A telepvezető elújságolta azt is, hogy a téglagyár teljes villamosítása november 7-re befejezést nyer. Az év végére egy százméteres cserépszárító színt építenek és nagykapacitású szalagprést állítanak üzembe, amivel elérik, hogy a mostani 3,5—4 ezer darab cseréppel szemben naponta 15 ezer darabot tudnak majd gyártani, Ünnepi díszelőadásokkal nyílik meg y Szaboícs-Szatmárban \ az Ünnepi Magyar Filmhét Ma, október 16-án- ünnepi díszelőadásokkal nyílik meg Szabolcs- Szatmárban az Ünnepi Magyar Filmhét, a filmszakma államosításának 10. évfordulója alkalmából. A megyei megnyitóra a nyíregyházi Béke-moziban kerül sor. A megnyitó beszédet Szigetvári Lajos elvtárs, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja, a bé- kebizettság titkára tartja. A nyíregyházi megnyitót a Dózsa-moziban rendezik, ahol Kecskovszki József, a városi népfront-bizottság tagja mondja el az ünnepi megnyitót. Az ünnepi díszelőadáson és a filmhéten a Béke-moziban a „Sóbálvány”, a Dózsában a „Micsoda éjszaka” című új magyar filmek kerülnek bemutatásra. Hasonló ünnepi díszelőadások lesznek szerte a megyében, a megye úgyszólván valamennyi mozi. jában. Tárnái Gyula bácsi örömei Minden nap örömet jelent a munkásembemek, hogy ha nincs fennakadás, nincs baj a termelésben. Még inkább öröm ez egy olyan ember számára, aki a gyér szívének dobogására vigyáz. Mert Tárnái Gyula bácsi ezt teszi már huszonharmadik éve! A hatvanéves ember feltűnően fiatalos hévvel dolgozik most is A napokban a nyírbátori Bá- thori Istvén-múzeumot meglátó gáttá dr. Kalmár János, a Nemzeti Múzeum fegyvertárának vezetője. A neves tudós megá la- pította, hogy a nemrég talált Bethlen Gábor-korabeii karj — amely a nyírbátori múzeum tulajdonát képezi —, minden valószínűség szerint Bethlen Gá bor fejedelem fegyvere volt Dr. Kalmár János megállapítása onnan ered, hogy a kardon Beh len Gábor címerét, valamint érdekes szöveget, és megfelelő év- számot talált. A nyírttá'őri gyógyszertár — a volt Vadász- és Nádas-patika — padlásán többévtizedes foto negatívokat találtak. Valamikor, 50—60 évvel ezelőtt készüli felvétel valamennyi és közel kétezer darab került elő belőle. Az anyagot még ezután fogják feldolgozni. Mindenesetre már most megállapították, hogy igen értékes leletre bukkantak, mert Nyírbátor és környékének népviseletéről és egyéb néprajzi vonatkozású dologról számolnak be a negatívok. Nemrég megtekinte te a múzeumot dr. Lakatos László, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának vezetője és helyettese, Németh Endre. A múzeum anyagát igen nagyér'ékűnek találták és ígéretet tettek, hogy körülbelül 1960 tavaszán megnyíló új múzeum berendezéséhez segítségüket nyújtják azáltal, hogy leküldik a központi múzeumi rendező gárdát. a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban, ahol főgépész. A közelmúltban újított, és úji- iásának sikere okozott számára örömet. A kazán lefúvatott vizéből kiveszik a meleget, és a tápvíz előmelegítéséhez használják. A „hulladékmelegeV hasznosítva jelentős összegű energiát takarítanak meg a gyárban. Kétezer forint előleget adtak az újításért, amit a már fehér hajú ember nem kis büszkeséggel számolt le hűséges élettársa markába. Az elmúlt szombaton is kipirult arccal állított haza azzal a hirrel, hogy „nagy újságot mondokr — Megint. újítottál talán, és pénzt hoztál érte? — derült mosolyra a feleség is. Gyula bácsi — így szólítják őt a munkások — nem tudta titkolni örömét,, kimondta: — Pótképviselőnek jelöltek! Engem, a hatvan éves melóst, aki eddig csak kívülről látta az Országházat. Hát lehetséges, hogy belül is látni fogom, sőt beleszólhatok az ország dolgaiba?! Elsorolta, hogy az üzemi kul- túrház tele volt dolgozókkal, akik nagy bizalommal egyhangúlag szavaztak rá bizalmat. Hogy mi minden juthatott az eszébe, azt talán elárulja ez a felkiáltása: — Hej, most volna jó búst évesnek lennil értékes régiségekre bukkantak JNyírbátorbau
