Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-02 / 232. szám
1958. OKTÓfeEK 2, CSÜTÖRTÖK KI 1.1 1 M Ali Y A KOKSZA C» Szép, meleg őszi n-P- Az ég enyhékéit, semmi fellep rajta. Olyan az idő, mint mikor tavasé zsendül a nyíri buckán, áyönyörű mesetájon repül a Möcsi. Szelíd, lenge- dezve-hajíó halmos a táj sárgul ó akácokkal és végtelen mjkadámos utcával. Az út két oldalán palatetős dél.eg házak. Olpanok, hogy valimi- kor kastélynak nézték voln őket mostani gazdáik. Persze, ez a valamikor még nem is olyan régén volt. Hisz sokan emlékeznék rá itt, a Nyírség homoktengerének kellős közepén, amint sok-sok verejtékkel elkészült egy viskó. Sá bál és csutkából, hogy fedél legyen a fiatal hájasok feje felett. Geszteréd. Nem hallottunk róla azelőtt, azt sem tudhatták akár húsz kilométerre onnan, hogy ez a név a világon létezik. Mert kegyetlen volt a sors az itteni emberekhez is, mint másutt a nagybirtokok udvarházainak árnyékában. Jóllehet, még kegyetlenebb... * Amikor itt jártam. népfrontgyűlést tartott a falu. Az iskola terme megtelt hallgatókkal, azaz beszélgetőkkel, vitatkozókkal. Mert úgy igaz, a ,.hallgatók” szó egyre jobban kimegy a divatból a mi gyűléseinken, hisz nem akad ott olyan, afcj ne szólna, ha csak egy szót (s. Sándor András és idős Őrösé Mihály bácsi a fia-' tatokat leckéztette, „Ilyen világa sos^ v°lt a magyar parasztnak I— mondja Sándor András -4, tanuljuk meg érté- kclni.‘- Ésj milyen szívhezszólo- an mondta Orosz bácsi: „A fiataloké tt jövő És a gyjűlés utáni beszélgetés során Sütő Elemér élete egyik legkegyetíenebb napjáról beszélt. Hajnal sem derengett még, amikor a csendőr megverte a ház falát a szuronynyal, aztán huszonheted magával hajtották be őket a nany- kállói szólgabiróhoz. A vád az vált a mezítlábasok ellen, hogy nem teljesítették a szerződésben foglaltakat. Végül mégis „csendrebárták“ őket a ká- kastoPasok. Hát ígyivolt. És mint a megáradt folyón a víz, ömlik c szói, a keserűség. Későre jár az idő. Az ablakok behunyják fényes szemüket, a csinos' háGeszterédi valóság zocskák lakóinak lelkében út álmot sző a kwaéj. Szues András tanácstag, a földmüve sszövetkezet ügyintézője széttárja karját. — Ha magam nem láttam volna nem hinném, hogy Baricz- ki Andrásáé, aki világéletében az igen szegények közé tartozott, bejött, kifizette az addin' és vett egy világvevő rádiót, üehát így van ez. És nincs rajta nagyon csodálkoznivaló Nem is mondok ' mást, csak, hogy a kis boltunk, ame'y néhány éve alig forgalmazott 50 ezer forintot, ma másfélszázezret áml egy hónap alatt. Két-három nap alatt 100 méter taposózsákot, tíz szőlőprést vettek a faluban. Azelőtt sosem hoztunk ilyet,' nem volt rá szükség. Így vagyunk a varrógépnél, rádióval. Ügy higgye el, nem ikell az olcsó rádió o kutyának se. Néhány hónap alatt ötven tűzhelyét, huszc .- öt kerékpárt vittek el ebből az egy boltból. Igazolják azt is, amit Marosán elvtárs mondott: A pamut nem fogy, csak . a gyapjú, meg a nylon: Ha pamutot kínálunk, rögtön azt kérik, hogy valami jobbat mutassunk nekik. Hát így változik a világ1 A pártvezetőség « összeült megbeszélni a feladatokat. Megvannak az agitációs csoportok, 'elkészült az összehasonlítás a felszabaduld* előtti és a mai Geszterédről. Négyszáz új ház épült, 150 házban szól a rádió, tíz- esztendeje gyűlt ki a villany, lelt telefon. Háromszázöt újság jár az előfizetőknek', két orvos vigyáz a falu egészségére. Azelőtt égy sem völt. Az is inaz, hogy azelőtt nemigen járt a lánnyal bútor, ha igen, egykét szék, asztal, meg dikó. Most meg nem engednek el menyasszonyt tízezer forintos bútor nélkül. Huszonöt motorkerékpár fut a községben, vasárnaponként olyan az utcakép, mintha vidám felvonulásra készülnének. Egyre többet adnak a termelésre is. Az idén százezer forint értékű növény véCőszr rt vásároltak tíz mázsa muhar- in: got, öt mázsa fémzárolt cérna- és lóheremagot. Számbavették a lehetőségeket is. Igaz, többet termelnek a geszterédiek, mint mondjuk 1950-ben. De többet is fogyasztanak. Eshát az egyéni gazdálkodásban rejtő lehetősége': lassan kimerülnek. Mit kellene tenni? A kommunisták őszit- tén vála-zolnak erre a kérdésre is: szövetkezés kell! A napokban már ez irányban is tettek lépéseket. Alakulóban a hcqyközsén és 56 holdon gnü- mölcstelepítési szakcsoport „születését’- tervezik a fiatalok, A termelőszövetkezet? Arról is sok szó esik mostanában, De sajnos, amikor az elmúlt tavasszal újjá akarták alakítani, a járási tanács nem nézte meg tüzetesen, naoy gonddal a lehetőségeket és f e n segített az új megszületésében. — A mi gyermekeink már másként nőnek, más világban. Valamikor . teknőben , dajkáltak“ a szüléink — így az aqronómus. •Most meg? Alig győzi a boltos a falut gyermek- ággyal. Velünk két tanító foglalkozott, de azóta tízszeresére nőtt a tanerők száma is. Üj iskolát kapott a község, a meglevőket tatarozzák. A mozi állandóan telt ház előtt átszk, a KISZ-fiatalok dijat nyertek' a járási kulturális .versenyen. — Már olyan, m'nt egy li- dérc, ha arra gondolok — szól közbe az egyik-fiatal tmraszt-' ember. Kemény András —, hogy 16 mázsa búzáért dolgoztunk szakadásig egv esztendőn keresztül Csillan Bélának és a többieknek. Elsodorta őket a szfl, hálistennek. pedig nem sok híja volt, hogy újra találkoztunk velük ötvenhat októberében. De az is biztos, nem lett volna könnyű-dolguk a földesuraknak, ha velünk kezdenek! Ilyenek az öregek és ilyenek a fiatalok a nyíri dombok közepén. Nem felejtenek könnyén, megtanulják szeretni, építeni és becsülni a jelent, a jövőt. így láttam én a valóságot a minap Geszteréden. KOPKA JÁNOS Cikkünk nyomán Szeptember 23-án kritikai rovatunkban megkérdeztük az illetékeseket az állomás előtt lévő kandcláderek ügyében. Ismeretes, hogy a tér a mai napig sjötét, mert használhatatlanok a kan- deláderek. Korábban a MEGYEVILL. által készített munkát a TITASZ és a Városi Tanács nem vette át, mivel a lámpatesteknek csak a fele gyuladt ki és a többi használhatatlan volt. A kandcláderek vasalkatrészén jelenleg átalakításokat‘végez a Nyíregyházi Lakatosipari Vállalat. Telefonon érdeklődtünk a lakatosoknál és a következő választ kaptuk: „Két lehetőség áll fenn. Haj elegendő a lámpatestek felső részén a víz beszivárgását kiküszöbölni, akkor október 10-re elvégejzzük a munkákat. Am, ha biztosító házak beállítására lesz szükség, — mivel ez komolyabb munka — csak az ősz folyamán teljesítjük a megbízást.” Tehát munkálkodnak a korábbi hiba kijavításán. Most jmár a Lakatosipari Vállalaté a szó: meddig engédik még, hogy a sötétség uralja a nyíregyházi 'pályaudvar előtti teret? Mert az Építő, és Szerelő Vállalat villanyszerelői mindennap várják a kijavított kandeladereket,- hogy az áramot bekapcsolhassák, ’ ’ A dolgozókért... Szépén dolgozik a nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat társadalombiztosítási tanácsa. Ezév első negyedévében például 145 beteg dolgozót látogattak meg. Gondosan intézik az emberek ügyes-bajos dolgait. Tordai Jánosnénak például -rövid idő alatt elintézték, hogy nyugdíját megkapja. Ez évben az üzemben dolgozó szülők gyermekei közül huszonegyet,, míg ezen felül 52 dolgozót küldtek üdülni. Nemrég j 50 taggal megalakult a vöröskeresztes álapszervezet, amely, sokat kíván tenni a jövőben a dolgozókért. Egy lanácsíag fogadóóráján Egyre többen és nagyobb bizalommal keresik lel a megyei tanácstagokat a fogadónapok alkalmával Nemreg . Kocsis László tanácstagot Csa- holcröl keresték fel s kérték: legyen segítségükre a község fejlesztési tervben szereplő járdaépítés megvalósításában. A tanácstag segítségével a csaholciak 60 mázsa cementre kaptak kiutalást, s most már a téli hónapok beállta előtt megépíthetik a járdát. Ugyanezen ä napon Vaskó. Lászlóné nyíregyházi ötgyermékes családanya kereste fel Kocsin elvtársat és kérte segítségét elhelyezkedéséhez. A tanácstag közbenjárásával még aznap sikerült munkahelyet biztosítani Vaskónknak. (Vizsga at cut Talán az érettségiző diákok sem izgultak jobban, mint a G-os számú Mé'yépítő Válla’at gép.'avitö műhelyének öt munkása, akik szakmunkás vizsgára mertek egy miskolci vállalathoz, a vizsgáztató b'- zettság elé. Egyikük- másikuk. nrnt például Birtok István nyolc éve dolgcz;k a munkahe’yen, G irai István öt éve, és a többiek is lega'ább négy éve. Ennyi idő alatt nagy gyakorlatra tettek szert a géplakatos szakmában. Mert úgy van vele az emb~r, hogy ha ezt. látja, hogy mások értékesebb munkát végeznek és több pénzt keresnek, hát szeretne ő is úg>» dolgozni, és keresni. Akiben van akaraterő, az sok mindent mag tud tanu'nüígy voltak ezek a dolgozók is. Egyre inkább vállalkoztak olyan munkák elvégzésére a szakmunkások mellett, amit kedvük veit megtanulná Gorái István és társai.sok építőipari gép megjavításához értenek. Nemcsak szét tudják szedni, hanem kijavítva vissza is tudják szerelni a betör keverőgépét, a szállítószalagot, sőt a szivattyút is. önállóan el tudnak készíteni vasajtót, s egyéb lakatosmunkákat. Mi több, ékpályát és éket is tudnak készíteni, de olyat ám. hegy a legjobb szakember is megdicséri! Mégis a vizsgán. amikor ezt kapták feladatul, izgultak, hogy „csak jól sikerüljön!" B;zony, mindén vizsgával úgy van a vizsgázó, hogy megkönnyebbül, amikor túl van rajta. Ők öten is így voltak. Nagyon örültek, ami. kor kihirdették a szakmunkás vizsga eredményét, azt, hogy sikerült a vizsga, sőt Garai István és Hudák György külön dicséretet is kapott. „Most már szakmunkások vagyunk!” — mondják büszkén a vállalatnál. Ez nemcsak nagyobb magabiztosságot és szakmai büszkeséget jelent számukra, hanem több pénzt is! A szakmunkásra mindenütt jobban rá mernek b:‘zni értékesebb munkavégzést, olyat, ami több szaktudást igényel és am-íért nyilván több bért fizetnek. Es nem közömbös az, hogy az egyhavi kereset 1500. vagy pedig 1500 forint! % Helytörténeti előadások — Szakmai ismeretterjesztés — Könyvankétok íróvendégekkel — Munkásmozgalmi kutatás a nyírbátori járás programjában Pártunk a közelmúltban megszabta művelődés politikánk irányelveit. Ezekben a napokban kulturális vezetők nagy szorgalommal munkálkodnak a télitavaszi Tennivalók összeállításán. Nyírbátorban már kész a program. Éltek a lehetőságekíkel, és olyan tervet dolgoztak ki a járás kulturális életének fellendítésére, amely elsősorban a, széles néptömegek fejlődését segíti elő. NAGY ÉRDEKLŐDÉS mutatkozik meg máris a Nyírbátorban beindításra kerülő helytörténeti előadások iránt, melyeknek vezetője Szalontai Barnabás lesz. Az eddigi és még az őszi nagy kutatómunka eredményei is-ekkor kerülnek a község és a járás lakossága elé. Ugyancsak nagyfontosságú az a határozat is, hogy a szakmai műveltség növelésére a már beindított zenei szakkörök munkáját megjavítják, míg október folyamán szabó-varró tanfelyamot, később pedig gazdatanfoiyamokat indítanak a járási kultúrházban. A JÁRÁS TERÜLETÉN több könyvismertető előadást rendeznek. Ki akarják terjeszteni az olvasómczgalmaf a járás egész területére és ennek érdekében a jövőben több ma élő írónkat hívnak meg községi ankétokra. Községfejlesztési alapból kiegészítik a járás könyvállományát és Nyírbátorban fiókkönyvtárat is megnyitnak. ÉLETREHÍVJÁK újra a községi énekkarokat. Kiváltképp a nyírbátori népi együttesre fektetnek komoly gondot, míg a színjátszó csoportokat hasznos és előremutató, tanulságos darbokkal látják él. Megkezdi munkáját a bábjátszó csoport is. A gimnazisták és az iskolánkívüli fiatalok számára tánctanfolyamokat rendeznek még a tél folyamán. a tanAcsköztArsasAg jubiláris évfordulója alkalmából nagyméretű kiállítást terveznék Nyírbátorban. Ennek érdekében Bányász Lajos és Bartha Gáspár vezetésévél helyi munkásmozgalmi kutatómunkát indítottak. A kiállítás ugyanis helyi anyagokkal kívánja dokumentálni 1919 Könnyű zene — könnyű órák Kis cigaretta, ralódi. finom... nagyszerű vívmányait. V igán szárnyal a muzsika ~ esténként a Béke-cukrászdában. Bcnczi Jenő és zenekara szívvel-lélekkel játszik. Műsorán tánczene, népi zene és szalon muzsika szerepel. Változatos és színvonalas a játékuk, szereti őket, szívébe zárta a közönség. Esténként, a napi. munka után jól esik beülni egy fekete, vagy i féldeci mellett egy kis zenét hallgatni a Békében. A zenekar gondoskodik arról, hogy mindenki jól érezze magát. Ben- cziék muzsikája elűzi a rosszkedvet, s az ember megfeledkezik a hétköznapi gondokról. Jó kalandozni a könnyű zene világában, s a három muzsikus jó kalauz. Játékukért szeretetet, megbecsülést érdemelnek.. tTfgtr» 9
