Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-15 / 243. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A FÖLDM (5 VESSZŐ VETKEZETEK ÉLETÉBŐL — A GÖMBÖS —TELEKY—BÄRDOSSY STAFÉTA — KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEK — SPORTROVAT XV. É ‘’FOLYAM, 243. SZÁM Ára 50 fUlér 1958. OKTÓBER 15, SZERDA A jó terv biztos alap ttzerte az országban folyik a vita a párt művelődési ^ irányelveinek közzététele óta, hogy az irányelvek alapján konkrét tervek szülessenek: erre és így tovább. Mi lehet az eredménye ennek a vitának, ezeknek a ter- vezgetéseknek? Ma, vagy holnap talán még nem kézzelfogható, de maga a munka sem végezhető el máról holnapra. Hosszú évek gondos, állandó munkája szükséges ahhoz, hogy az irányelvek alapján tervezett feladatok valóraváljanak. Milyen feladatok? Részleteiben ezerféle, összességében egy: hogy dolgozó népünk kulturális színvonala magasabb legyen, tisztánlátása erősödjön, erősödjék ezzel egyszerre társadalmunk, társadalmi rendünk, szilárduljon a proletárdiktatúra. Így kívánja ezt a párt, a kormány művelődési politikája, az eddig megtett út, amelyen a máig jutottunk, megelőzve évtizedeket egyetlen évtized alatt. így kívánja ezt a nemzetközi helyzet is. A baráti államok munkásosztálya, dolgozó népe egyre magasabb műveltséget nyer. Az NDK-ban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában egyre több a középiskolát, sőt egyetemet végzett munkás, kulturáltságuk jelentős, és fontos tényező az állam életének előrehaladásában. Ez mintegy kötelez bennünket is, hogy lépést tudjunk tartani a szocialista tábor országaival, ezek munkásosztályával, dolgozó népével. Hogy az irányelvek valóraváljanak, kötelességünk ez magunkkal szemben, népünkkel szemben, a gazdagabb, mind anyagiakban, mind szellemiekben gazdagabb élet megteremtésével. Ismeretesek már a hároméves terv elgondolásai, az, hogy megyénkben milyen kulturális létesítmények megépítését fogjuk végrehajtani. Többször írtunk már lapunk hasábjain arról, hogyan akarjuk megszüntetni a tanteremhiányt, hogy ebben az évben csak megyénkben annyi kultúrház létesül, amennyi elég lenne egy évtized programjának is. Mindezek az anyagi eszközök megkönnyítik a kulturális munkát, helyet és lehetőséget biztosítanak mint az egyéb beszerzések, létesítmények is, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kultúrház például még nem jelent kultúrát a benne folyó helyes irányú kulturális munka nélkül. Hogyan, milyen munka folyjék — ez dönti el, hogy az adott helyen mennyire látják helyesen a kulturális feladatokat Az a kultúrház például, ahol egy összetákolt színjátszócsoport közreműködésével népszínműveket terveznek, s ezen kívül egy szabó-varró tanfolyam megindításával kielégített- nek látják a község, település kultúrigényét, tökéletesen helytelenül állítják össze jövő programjukat. De semmit sem ér az olyan történelemóra sem, ahol a nevelő meggyőződés nélkül, világnézeti állásfoglalás nélkül ismerteti a múlt időket. Az a községi könyvtár, amelyben régi szakkönyvek ol- vasatlanul biztosítanak egy statisztikai adatot, az a keskeny- filmvetítő gép, amelyet nem használnak, előadások, melyek öncélúan, csak érdekességnek számítanak használnak-e? Inkább ártanak, semmint használnának, mert létezésükkel elterelik a figyelmet arról, hogy lényegében mégsincsenek. Milyen felelősség terheli azt a pártszervezetet, tanácsot, vagy felügyeleti szervet, amely az ilyen tények felett szemet huny? Nagy felelősség, hiszen végsősoron az üzemekben, a községekben, a településeken folyik a harc népünk műveltségének, ör' ■ 'tatának emeléséért. A jövőben sokkal nagyobb felelősség hárul az egyes területi párt- és tömegszervezeti vezetőségekre; ennek tudatában kell, hogy a kulturális részlettervek elkészüljenek. Sokan úgy képzelik, hogy a művelődési politika^« értelmiséget érinti. Könnyűszerrel lehet ez ellen a nézét ellen harcolni. Hát kinek épültek a kultúrházak a községekben? Nem a dolgozó parasztságnak? Iskoláinkban túlnyomó többségben nem munkásgyermekek, parasztgyermekek tanulnak? Üzemeink kultúrszínvonalának emelésére nem éppen a munkásosztály szempontjából van szükség? Az értelmiség munkája nélkül ez természetesen nem képzelhető el. És az értelmiség műveltségének, politikai tisztánlátásának fejlesztése is szükségszerű, különösen a pedagógusoké. Hogy a művelődés kérdése kizá™’-'“ az értelmiség ügye. hamis, káros elképzelés, el ködös' igyekszik a jövő feladatait, s ha gyökerét keressük, álta.ánan oda torkollanak ezek a nézetek, hogy a kulturális munka nem hálás munka, mert eredménye csak lassan rajzolódik ki. S legtöbbször ellenséges talajon burjánzik ki ez a mag, vetegetik az olyan emberek, akik ellenséges magatartásukat elárulva az elienforadalom után a kulturális munka területén bújtak meg, s ma is ott találhatók. Rámutatni egy-egy ilyen megbújtra nem könnyű, mert támadási felületet alig hagynak. Talán éppen abban nyilvánul meg gáncsuk, hogy segítik a polgári ízlés kibontakozását a szocialista realizmus rovására ott, ahol az ízlés kibontakozása most megy végbe. Fokozott felelősséggel kell, hogy folyjanak a viták, tervezések a kulturális program kidolgozásánál községeinkben, üzemeinkben, s másutt. Az első lépés, hogy jó tervek szülessenek A második: ezeknek a terveknek megvalósítása. Egyik sem könnyebb feladat a másiknál, mindkettő odaadást, szívet, a nép, ügyünk szeretetét kívánja meg. Négy szakcsoport és egy tejszövetkezet alakult a múlt héten A múlt héten a meglévő termelőszövetkezetekbe 58 család 70 tagja nyert felvételt. A szövetkezetek földterülete 147 holddal gyarapodott. A földművesszövetkezetek kebelén belül négy szakcsoport alakult egy hét alatt. Kékesén 12 tag fogott össze burgonyatermelésre, Ofehértón csillagíürt és magkender termelésre társult 10 gazda, Tiszaadonyban baromfitenyésztő szakcsoportot alakított 13 tag, Szamoskéren pedg 20 taggal sertéstenyésztő szakcsoport alakult. Harminc mérki állattenyésztő gazda tejszövetkezetet alakított. Négy községben: Tarpán, Vitkán, Kisvarsányban és Vásárosna- ményban előkészítő bizottságok alakultak, hogy hegyközségekbe szervezzék a szőlőtermelő parasztokat. Hollamfok érkeznek megyénkbe A jövő héten holland kereskedők keresik fel a Nyírséget. A holland vendégeket elsősorban állami gazdaságok, méntelepek érdeklik. Ugyanis azért utaznak a német alföldről a buckás Nyírségre. hogy „kinézzenek“ maguknak húsz-harminc fogatos é* versenylovat. A lótartók már csinosítják, „okosítják“ a lovakat, hogy az igényes hollandoknak semmi kifogásuk ne legyen. A nyírségi alma, dohány, burgonya mellé most már a nyírségi paripa is exportra kerül. A szabolcsi lovak néhány hét múlva Antwerpen, vagy éppen Rotterdam zöldselymű pázsitján mutatkoznak be. Másfélezer matrac — terven felül A kenderüzeni 101.6 százalékra teljesítette harmadik negyedévi tervét. Jobb is lehetett volna e teljesítmény, de a tilósok versenyét a minőségre irányították. — Palkó Pál, Kövér Irén, Tuza Jó- zsefné és Bagdi Margit tilósok kiemelkedően teljesítettek, kiváló minőséget készítettek. A szálhozam növelésével 1090 mázsa ken- derkórót, mintegy százezer forintot takarítottak meg. ★ A matracüzemben három hónap alatt 1553 darab matracot készítettek terven felül. Itt Lökös Irén, Fekete JóZ6efné és Kcrcsmár Margit garnírozók végeztek kiemelkedő munkát. ★ A pozd.orjalemez üzem harmadik negyedévi terve 270 köbméter bútorlemez volt;. 35C.8 köbmétert teljesítettek. Romániai út előtt A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség tagjai tavasszal Maros- vásárhelyre, Romániába látogatnak testvérszövetségük meghívására. A nyírségi vendégek néhány napig élvezik a román szövetség vendégszeretetét, megismerkednek a különböző klubok, szakosztályok munkájával, és a tervek szerint egy közös motoros versenyen is résztvesznek. Látogatásuk ideje alatt viszonzásul románok érkeznek megyénkbe, ahol a tapasztalatok megismerése közben összemérik ügyességüket a magyar motoros versenyzőkkel. Híres porcsalmai tilos asszony Tóth József né 12 hónapon át ndszeresen kiváló teljesítményt ért el a kendertilolásban. Kis- markug munkamódszerrel tilolt, ami hozzásegítette a kiváló minőségű munkához. Több fiatal .ányt is megtanított ezzel a munkamódszerrel tilolni. Jó híre kijutott az üzemből és elterjedt Porcsalmán, különösen azóta, amióta a ,,Köny. nyűipar kiváló dolgozója“ lett. Oviimilcskiáititás és ieijermék-beiiiutatá lesz a Csemege áruházban Nemrég voltunk tanúi a nyíregyházi Csemege Áruházban rendezett hidegkonyhai és cukrászati árubemutató sikerének. Akkor a kétnaposra tervezett bemutatóból majdnem egynapos lett, mert a nyíregyházi közönség a hidegkonyhai és a cukrászati remekek nyolcvan , százalékát egy nap alatt megvásárolta, és elfogyasztotta. Másnap már csak a maradékot tudták árusítani. Most, a tíz éves szocialista kereskedelem évfordulójának megünneplése keretében megtartott Csemege Hetek második nagyszabású bemutatójára kerül sor csütörtökön. Gyümölcskiállítás és tejtermék-bemutató lesz. A Csemege Áruház vezetői, együttműködve az állami gazdaságokkal. 7 féle almát, ötféle körtét, diót, gesztenyét, szőlőt vonultatnak fel. Remélhető, sokan vásárolnak majd a szebb- nél-szebb gyümölcsökből. Bár naponta sokan vásárolnak tejterméket, azonban tapasztalható, hogy többen nem ismerik a különböző sajtok, tejtermékek összetételét, tartalmát. A csütörtökön megnyíló tejtermékbemutatón szakember magyarázza majd el a 40 féle készítmény összetételét, előnyeit. BurgoHyaszedés géppel Ha valaki kételkedett etlü.ig a gépi munka megbízhatóságában, annak egyszeriben megváltozott a véleménye a vajai Béke TSZ-ben. Szabó József Zetorjával egy-kettőre a felszínre terítette a szövetkezet burgonyatermését. A nehéz munkától megszabadult emberek a gazdag hozam összeszedését végzik. E 27 holdas táblán 80—90 mázsás átlagra számítanak. (Hammel József felvétele)
