Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-12 / 241. szám

1958. OKTÓBER 12, VASÁRNAP RELETMAQTARORSZAG 7 Fucsien térségében lelőttek három csangkajsekista repülőgépet Peking. (TASZSZ): Amint az Űj Kína hírügynökség jelenti, pénteken reggel hét órakor a csangkajsekista légierő hat F—86 mintájú repülőgépe behatolt Fu- csein tartomány légiterébe. A Kí­nai Népi Felszabadító Hadsereg vadászgépei azonnal a levegőbe emelkedtek és légiharcban há­rom csangkajsekista repülőgépet lelőttek. Két repülőgép a száraz­földre, egy pedig a tengerbe zu­hant. Egy csangkajsekista repülő­tisztet foglyul ejtettek. „Félrevezetés és becstelenség...44 — Morse szenátor Dullesről New-York. (TASZSZ): A Na­tion című folyóirat közölte Mor­se szenátor „Miként csapta be Dulles a kongresszust" című cik­két. Morse szenátor felhívja a fi­gyelmet a veszélyre, amelyet az Egyesült Államok távol-keleti po­litikája okozott és élesen tiltako­zik az ellen, hogy Dulles külügy­miniszter dönthet arról, mit te­gyen az Egyesült Államok. E dön­tési jog birtokában Dulles becs­telen magatartást tanúsít a kongresszussal és az amerikai néppel szemben — írja az ame­rikai szenátor *— szemléltetően bizonyítja, hogy felette fantasz­tikus elképzelései vannak saját személyét és a nemzetközi ügyek­ben ráháruló szerepet illetően. Dulles láthatólag a XIX. század politikusának, a világ urának te­kinti magát. Fővárosról-fővárosra vándorol, tárgyalásokat folytat és lépten-nyomon politikai döntése­ket hoz, kötelezettségeket vállal, kizárólag saját belátása szerint. A szenátor Eisenhower elnököt is bírálja, mert az Egyesült Álla­mok külpolitikájának igen fontos kérdéseiben Dullesre bízta a dön­tést. Újabb nyugatnémet botrány Berlin. (MTI): Űjabb hatalmas arányú botrány robbant ki a bon­ni állam politikai életében, Nyu- gat-Berlinben. Wilhelm John, az Adenauer-féle CDU nyugat-berli­ni képviselője 90.000 márka kész­pénzei Svájcba Szökött. John a CDU segítségével az egyik legbe­folyásosabb nyugat-berlini pénz­ember és Lemmer össznémetügyi miniszter közbenjárására több nagy vállalat felügyelő bizottsági tagja volt. John e pénzügyi po­zíciókat kihasználva nagyszabású telek- és építkezési spekulációkba kezdett. Szennyes üzleteket többé nem lehetett fedezni és ezért John jobbnak látta, hogy a bi­zottság felelősségrevonása elöl külföldre menekül. Az Egyesült Államokban végrehajtották a második holdrakéta-kíeérletet Cape Canaveral. (AFP): Mintáz AFP világhírben jelentette, szom­baton 8.42 órakor a floridai Cape Canaveral-ban a második kísérlet során kiröpitették a „Pionír "I/’-nek nevezett három- lépcsős holdrakétát. Az AFP a kísérlet eredményéről eddig még nem jelentett semmit (MTI) Idői árás jelentés Várható időjárás vasárnap es-[ A nappali felmelegedés főként tig: nyugaton es északon felhős, j nyugaton gyengül. Legmagasabb párás idő, több helyen eső. Más- | nappali hőmérséklet ma: a nyu- hol kevesebb felhő, reggeli kő- j gáti megyékben 16—19 délkeleten dök. Mérsékelt délkeleti, déli szél.1 21—24, másutt 18—21 fok között. 140 ezer forintot fizet a négyes A Lottó e heti játékhetében teli I nyük egyenként 142.654 forint, találatos szelvény ezúttal semj Hármas találatra 636 formtot, akadt. Negyes találatot mind- ’ össze 13 fogadó ért el, nyeremé-1 kettesre 19.10 forintot fizetnek. Mi történt az elmúlt héten a világpolitikában? A heti külpolitikában első­sorban a Libanonban kiala­kult új fejlemények, a távol­keleti feszültség pillanatnyi enyhülése és a pakisztáni for­dulat jelentősebb. fl Közép-Keleten ismét feszültté vált a helyzet A középkeleti fejlemények­hez tartozik a politikai mé­regkeverés, az egymásnak el­lentmondó jelentések, amelyek már csütörtökön hajnaltól publikálják Karami miniszter- elnök lemondását és egy kato­nai kormány megalakulását. Másfelől nyugati propagandis­ták ismét felröpítették azt a jóslatot, hogy a Jordániái ki­rály bukása esetén Izrael any- nyira körülzártnak érezné ma­gát, hogy kénytelen lenne megszállni a Jordán-folyó túl­só partját. Kairói hírek sze­rint Eisenhower elnök és Ben Gurion izraeli miniszterelnök levélváltása során Izrael nagymennyiségű korszerű fegyvert kért Washingtontól. A közvéle­mény megtudta azt is, hogy Anglia tengeralattjá­rókat szállított Izraelnek és francia fegyverek is ér­keztek Haifa kikötőjébe. Ezek a tények azt mutatják, hogy Washington és London néni hajlandó napirendre tér­ni az Arab-Keleten legutóbb elszenvedett kudarcok felett. Ismét olyan helyzetet igyek­szik teremteni, amelyben iga­zolhatná egy újabb beavatko­zás szükségességét. B csagkajsekisták nem férnek a bőrükben. Peng Tö-huaj marsai tűz- szüneti üzenete után pillanat­nyi enyhülés következett be a tajvani-tengerszoros térségé­ben. Az amerikaiak durva be­avatkozása a kínai belügyekbe nem váltotta ki azt a hatást, amit az amerikai külügymi­nisztérium remélt. Dulles külpolitikája háborús veszélyt teremtett és az egész világ közvéleménye tiltakozott a beavatkozás ellen. Dulles távol-keleti politikája egyre inkább elszigetelődött. Dulles azzal, hogy a csangkajsekista fegyveres erők összevonását Kimoj és Macu szigeteken os­tobaságnak minősítette azt akarta elérni, hogy a közvéle­mény a háborúval terhes hely­zetért ne őt, hanem a tajvani klikket vádolja. El akarta hi­tetni az aggodalmaskodó ame­rikai közvéleménnyel, hogy a konfliktus legválságosabb idő­szakában az Egyesült Álla­mok kormánykörei ragadták magukhoz a kezdeményezést és most már minden csupán a Kínai Népköztársaságon és a Szovjetunión múlik. Az ame­rikaiak által ismételt tűzszü- neti javaslattal kapcsolatban a népi Kínának változatlanul az az álláspontja, hogy a megol­dást nem az ideiglenes tűz­szünet hozhatja, hanem csu­pán az, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya lemond az ag­resszió és a háború politiká­járól, s minden csapatát ki­vonja a tajvani-szoros térsé­géből. Igaz, a tajvani-szorosban Peng Tö-huaj marsall parancsa óta hallgatnak az ágyúk, de a csangkajsekisták minden időt arra használnak ki, hogy ha­talmas mennyiségű fegyvert, hadianyagot halmoznak fel a szigeteken. Például szerdán 27 hernyótalpas járművet tettek partra, utánpótlással megrak­va, s egyben bejelentették, hogy újabb hajókaravánok in­dultak útnak Tajvanról. Köz­ben az amerikaiak is küldik erősítésüket: amerikai szállítóhajókról szünet nél­kül rakják ki az _ óriási vastiidőkhöz hasonco „Ni- ke-Hercules” elnevezésű távirányítású rakétákat. A rakéták kezelésére a leg­utóbbi jelentés szerint már hétszáz amerikai ka­tona megérkezett. A For- mozára küldött amerikai rakéta-zászlóalj parancs-* noka kijelentette, hogy ezeknek a rakétáknak atomtöltetük van. A nagy készülődéssel egyidő- ben Csang Kaj-sek egyik he­lyettese csütörtökön felkérte az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg a távol-keleti probléma békés megoldáséról folytatott tárgyalásait. B pakisztáni fordulatról Nem véletlen, hogy a sajtó­ban is csak óvatos fogalma­zásban lehet olvasni a pakisz­táni fordulat fejleményeiről. A még tisztán nem látható je­lekből mégis egy egészsége­sebb irányú belpolitikai vál­tozásra lehet következtetni. Egy ilyen fordulat Pakisztán­ban nagyot lendítene az ázsiai népek felszabadulási harcában. A sajtóban megjelent hírekhez kommentárként talán még annyit lehetne hozzáfűzni: . figyelemreméltó Iszkander Mirza pakisztáni elnök szavai­ból, hogy szemben áll azzal a politi­kai magatartással, amely viszályt és nézeteltéréseket akart előidézni Pakisztán és olyan országok között, mint a Szovjetunió, az Egyesült Arab Köztársa­ság és a Kínai Népköztár­saság. Köztudomású, hogy augusztus­ban incidensek zajlottak le Pakisztán és India határán. A jegyzékváltások után egy eny­hülést hozó találkozó volt Nehru elnök és Khan Nun volt pakisztáni miniszterelnök kö­zött. Ebből a szempontból is jelentős Mirza elnök legutóbbi nyilatkozata, amelyben kije­lenti: „légből kapott mesék azok, hogy háborúzni akarunk Indiával.” Az események megértéséhez talán érdemes egy-két fontos tényadatot elmondani erről a távoli és előttünk kevéssé is­mert országról. A nyolcvan milliós Pakisz­tán 1947. júniusában alakult. Pakisztán megalakulása után megkezdődött az amerikai tőke behatolása az országba. Anglia és az Egyesült Államok között heves harc folyt a pakisz­táni piacért. Amerika arra törekedett, hogy politikai érdekkörébe is bevonja az országot. 1954-ben védel­mi egyezményt kötött vele és arra kényszerítette Pa­kisztánt, hogy belépjen a SEATO-ba. 1955. szeptem­berében tagja lett a Bag­dadi Paktumnak is Pakisztánban több politikai párt működik. Az alapító párt a muzulmán liga volt, amely jelenleg Kelet-Pakisztánban összpontosítja propaganda te­vékenységét. A ligából kivált csoport köztársasági pártja vi­szont Nyugat-Pakisztánban te­vékenykedik. Ez a párt a va­gyonos polgárság és a nagy- birtokosok képviselője és egé­szen mostanáig kezében tar­totta a kormányrudat. Külpo­litikája erősen amerikai orien­tációjú, s ezért az utóbbi idő­ben veszített népszerűségéből. Kelet-Pakisztán egyik legna- kezdetben külpolitikai téren gyobb pártja, az Avami Liga semleges álláspontot hirdetett, de később határozottan nyu­gat-barát lett. Egy esztendő­vel ezelőtt kivált belőle a nemzeti Avami Párt, amely helytelenítette ezt a politikát és indiai mintára semleges külpolitikát követelt. Jelenleg ez tekinthető a legkövetkezete­sebb imperialista-ellenes párt­nak, tekintve, hogy 1954. jú­niusában betiltották- a Kom­munista Párt tevékenységét. „Felégetett föld“ — tömegsírok és akasztöfák Speidel igazi arca Az Oradour sur Gláne-i kö­vek hallgatnak, Harkov és Cser- kaszi összerombolt üszkös falai némák, virágerdő borítja a meg­gyilkoltak sírjait. De az anyák és feleségek szívében még ott lakozik a bánat, mert a múló idő begyógyítja a sebeket, de nem feledteti azokat sohasem. Tizennégymillió ember pusz­tult el a második világháború során és még háromszor ennyien öregek, gyerekek, anyák és csecsemők — a bombázások so­rán, a haláltáborokban és gáz­kamrákban. Mennyi könny, bánat és szen­vedés. Mennyi kiontott vér ta­pad a gyilkosok kezéhez. S akik mindezt okozták? Kö­zülük sokat elért a népek bün­tető keze, de számosán vannak, akik ma is új háborút készíte­nek elő. A nagy garral legyőz- hetetlennek hirdetett hitleri ár­mádia veresége, a világ népe: leigázására törő megvadult bra- naui káplár és társainak gyá­1943. Speidel ,.perzseli a földet” szos vége történelmi tanulság­ként kellene, hogy szolgáljon mindenki számára. De vannak, akik semmibe veszik a történe­lem szavát. A tegnapi gyilkosokat vádolja a Thorndike-házaspár „Teuton­kard akció” című filmje, amely az egykori híradó-dokumentu- rr.ok, fényképek, titkos levéltári anyagok felhasználásával a tör­ténelem legsötétebb mélységei­be viszi el a nézőt s feltárja a náci fasizmus szörnyűségeit. A film azt a józan ésszel szinte fel sem fogható szörnyű valóságot mutatja be, hogy ugyanaz a Speidel, aki mint sok hasonszőrű társa, annyi emberi kínnak és szenvedésnek oko­zója. ma karrierje legmagasabb fokán áll. A „Teuton-kard akció" bemu­tatja a dokumentumok megrázó és cáfolhatatlan igazságával, hegy voltaképpen kicsoda Spei­del tábornok. Pályafutásának első jelentő­sebb állomása az úgynevezett „Teuton-kard akció”. Megbízója Herman Göring s Speidel tevé­kenységének eredménye három halott: Barthou francia külügy­miniszter, I. Sándor jugoszláv király és a merénylő, akit a tö­meg a gyilkosság után agyon­vert. De nem történt semmi sem Göringnek, sem pedig Spei- delnek, sőt karrierje egyre fel­felé emelkedik. A franciaországi hadművele­tek idején, 1940-ban mint a 9. hadtest vezérkari főnöke a fran­cia nép leigázásában „tünteti” ki magát. Ki a megmondhatója annak, hány szabadságért küzdő frappiat lövetett és akasztatott fel a nácigenerális. Majd a Szovjetunió elleni háború meg­indulásakor, mint a „B” had­seregcsoport vezérkari főnöke Ukrajnában alkahnazza a „fel­égetett főid" taktikáját. Nem annyira személyében, mint inkább hatásában mu­tatják a dokumentumok hadvi­selésének taktikáját. Hátborzon­gató, ahogy a kiválogatott do­kumentumok egymásután fel­idézik a felégetett falvakat és városokat. Ezek mind Speidel .intézkedéseinek" nyomai, akár­csak a tömegsírok és az akasztó­iak ... A Hitler elleni merényletet követő terrorhullámot is „sze­rencsésen" megússza. Letartóz­tatják, de 1944 tavaszán mái mellén ékeskedik a lovagkereszt, amelyet Hitler személyesen tű­zött fel „jó szolgálatai” jutal­maként. Speidel ugyanis nem tagadta meg önmagát: Rommelt kiszogáltatta Hitlernek ..: ;.. Peregnek a film kockái s a pattogó náci indulók mint kala­pácsütések, úgy zúdulnak agyunkra. Megálljt szeretnénk kiálltam, Figyelmeztető, óvó kiáltást: „Vigyázzatok franciák, újra Párizs utcáin jár apáitok gyilkosa ...” - „Nyugat-Német­ország lakosai, a NATO-egyen- ruháját viselő tábornokok arca mögött lássátok meg a tegnap tömeggyilkosait!" A világ népei láthatják a bor-« zaimakat, levonhatják a követ­keztetéseket s tudatára ébred­hetnek annak, hogy milyen cé­lokat szolgálhat az a NATO, amelynek főparancsnoka az egy­kori merényletközvetítő ügynök, a tegnapi tömeggyilkos hitleris­ta tábornok: Hans Speidelj . ; Kovács' 3e®ő,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom