Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-10 / 239. szám
2 KÉLETMAGYARORSZAG 1958. OKTOBER 10, PÉNTEK A többtermelést akadályozó tényezők Mit látott lencsénk Császárszálláson? O rszágos probléma, de itt, Szabolcs-Szatmárban, ahol túlnyomó a mezőgazdasági termelés még élesebben vetődik fel a termelés, a terméshozam növelés kérdése, egyedüli útként jelölve meg a nagyüzemi gazdálkodást. Ennek az útnak a helyességét, a rátérés szükségességét indokolja a kisüzemi termelés elmaradottsága és a növekvő igények közötti ellentét. Elemezve a kérdést, látjuk, hogy az ország egy lakosára egy hold szántóterület jut s ez a keret nem bővülni, hanem zsugorodni jog az évek folyamán, a szaporodás eredményeként. Ez idő. szerint egy holdon kell megtermelni egy ember számára a növényi és állati fogyasztási termékeket, s emellett az ipar nem táplálkozás-rendeltetésű igényeit is ki kell elégíteni. A szántóterületnek egyharma- dán kenyérgabonát termelünk. Minden harmadik emberre jut egy hold gabona, vagyis három ember szükségletét, plusz a vetőmagot kell biztosítani minimálisan egy hold földnek. Ez nyolc, nyolc és fél mázsás holdanként átlagnak felel meg. Ez a minimum-átlag nem mindig biztosított. A nagyüzemek átlagai fölötte vannak, de a zömében kisgazdasági átlagok lerontják sokszor a minimum alá. Így van ez általában a többi mezőgazdasági termelvénnyel is: növekednek az igények a fogyasztási cikkekkel szemben városon és falun egyaránt, de ezzel nem tud lépést tartani a termelés. Felvetődik a kérdés például a kenyérgabona esetében: hogyan termeljünk többet? A területet az egyéni gazdaság nem növeli. Egyrészt azért, mert mást is kell termelnie az önellátása biztosítása érdekében, másrészt — noha' gabonaáraink magasabbak, mint amit a világpiac fizét — 6—7 mázsás termésátlag esetében 1200—1400 forint a bruttó bevétele. Ezzel szemben például az extenzív burgonyatermelés is többszörös jövedelmet hoz. Az élet- és gazdasági rendje az egyéni gazdának „kötelezően megszabja” pár holdas birtokán a vetésszerkezetet. Meg kell termelnie a gabonát sokkal nagyobb hozamú kultúrák rovására is. A belterjes kultúrák növelésével különben is baj van. mivel a mi kisgazdaságaink nincsenek berendezkedve az ilyen termelésre és ezekhez hiányzik a kellő szaktudás. Tehát más út nincs, mint növelni egységnyi területen a termés átlagot. Ennek azonban az egyéni gazdaságokban ismét üzemi akadályai vannak. amelyeket még egy sor egyéb tényező is „támogat”. A középparaszti gazdaságokról általában elmondható, hogy rendelkeznek olyan állatállománnyal, amely biztosítja a négy-ötévenkénti tápanyag utánpótlást. Azonban korántsem állítható ez a többi gazdaságról. Vegyünk egy konkrét példát. A nyíregyházi egyéni gazdák kezelésében 3.874 hold föld van. Ennek a területnek a 28 százaléka van 0—5 holdas kistermelők tulajdonában, de a számosállat- létszámnak csak 12 százaléka. Az 5—10 holdas kategóriában van a földterület fele, de az állatlétszámnak csak 36 százaléka van birtokukban. Meglévő állatsűrűségükkel az előbbiek 20—25, az utóbbiak 12—16 évenként képesek földterületüket teljesen istállótrágyázni. Mivel 1-945 óta a gazdaságok állandóan apró- zódnak, e téren javulás nem várható, hanem további leromlás. a kisüzemben A földreformkor alakított 0—5 ^ holdas kisgazdaságok tekintélyes része felszívódott termelő- szövetkezetté, vagy állami tartalékká vált, mivel gazdáik az iparba vándoroltak el. Ököritó- iülpösön 1945-ben 389 öt holdon aluli gazdaság volt. Termelőszövetkezetbe lépett 79, felszámolódott, felszívódott 60 és jelenleg mégis 328 a számuk. Ezzel szemben töi’vényszerűen csökkent a nagyobb gazdaságok száma: az öt-tíz holdasoké 18, a 10—15 holdasoké negyven százalékkal. Nyírmeggyesen a kisáruter- melő ge' ' "ágok száma a következők/ ’ alakult: 1945. 1954. ■ 1958. 0— 5 kh. 342 411 512 5—10 kh. 221 240 226 10—15 kh. 65 59 43 15 kh. fölött 31 25 27 A szaporodó öt hold körüli" kisgazdaságok gyenge igaerővei rendelkeznek, gazdasági felszerelésük nem felel meg a követelményeknek. Olyan terményeket termelnek, amelyek kizárólag a család ellátását szolgálják, tehát árutermeléssel nem foglalkoznak. Kedvezőtlen időjárás, elemi csapás felborítja az egész gazdálkodást. A család szétszéled, bérmunkát vállal s a föld egyre jobban elhanyago- lódik. Az elaprózódás folyamatának vizsgálata után tekintsük meg még három év átlagában a terméseredményeket az egyes gazdaságkategóriában. A táblázat híven tükrözi a gazdaságok üzemi szerkezetét. A vizsgálat ismét Nyírmeggyesen történt. 0—5 5—10 10—15 Gazdaság kh-ig kh-ig kh-ig mázsa mázsa mázsa Őszi búza, rozs 5,0 6,5 9,0 Őszi árpa — 8,0 10,0 Burgonya J 25,0 40,0 65,0 J Kukorica 7,0 9,0 15,0 ] Náprafogó J 3,0 4,0 7,0 t A z iparban, kereskedelemben, j állami és társadalmi szer-j vekben igen sokan dolgoznak* olyanok, akiknek a mezőgazda-* ságban saját földjük van ésj valamilyen formában a rajta] való termelésről gondoskodnak.] Ezek közül talán a legtöbb az,] aki saját kezelésében műveli a] földet. Ezeknél rendszerint nin-3 csen igásállat és a bérművelő] kedve és ideje szerint végzik el] a talajmunkákat. Ha van is fo-í gat, abban az esetben is megró-] vidítést szenved a termelés,] mert azt minden esetben a hi-3 vatali munkához kell igazítani.] A talajerő utánpótlás gyenge, j vagy igen kevés. Ezekben a gaz- j dóságokban — közismert a ta-j lajt legjobban igénybevevő nö-j vényeket, kukoricát, burgonyát, J búzát termelnek. A haszonbérietek egyéb for-] máival sem állunk jobban. (Az] állami tartalékokat már nem] szükséges figyelembe venni.) AJ magánosok egymás közötti bér-j leiének formái a feles és kis-* haszonbérlet. Mindkét fél gaz-] dasági feltétele olyan, hogy. együttesen sem képesek a gaz-] dálkodás menetét fellendíteni.] bérbeadónak és a bérlőnek egy-* aránt érdeke, hogy az önellátás« biztosításához szükséges termel-] vényeket állítsanak elő. Még aj legegyszerűbb vetési sorrendet ] biztosítják. ] * A vizsgálatnál a törpebirto-] ■ kok és a különféle kizáró-] lag önellátó kisgazdálkodási for-] mák kerültek előtérbe. Azon-* ban ez nem jelenti azt, hogy a] több földdel rendelkező, kisáru-1 termelő gazdaságok stabilak,] életképesek. A szétaprózódás,* mint láttuk megvan s ahogy* szétesik a Í0—15 holdas gazda-.* ság, azonnal a biztos gazdasági’ leromlás útjára kerül. A három • holdas gazdaság fogaterejü állatállományt sem bír eltartani és akkor a katasztrófa bekövetkezik. Ha nem ma, akkor holnap. Hol van a kivezető út? Az az út, amelyiken nem következik be a gazdasági tönkremenés, sőt, gyakorlatilag megszűnnek a hozam- növelés korlátjai? A keresett forrna a nagyüzem. Ebből kétfélét ismerünk: kapitalista és szocialista. A tőkés országokban, a szabadverseny következtében a nagyüzemek kiszorítják, megfojtják, bekebelezik a kisebbeket. Ezt kellten- niök, mert kizárólag a nagyüzem képes arányos, komplett gazdasági szerkezete folytán növelni a terméseredményeket olcsón, és így lehetnek verseny- képesek a piacon. A szocialista nagyüzem célja a hozamok növelése, a gépek segítségével a munka megkönnyítése és a termelési költség csökkentése, annak érdekében, hogy minél több jusson a javakból a közösségnek. Látjuk, csak abban egyezik meg a két nagyüzemi forma, hogy többet, olcsóbban termel. A szocialista nagyüzem — születését nálunk napjainkban látjuk — a kistermelők társulásán keresztül jön létre. S lényegük: a kizsákmányolásmentesség és az, hogy a kisparaszt továbbra is tulajdonosa marad az összevont művelés alatt lévő földnek, ellentétben a kapitalista nagyüzemmel, ahol a volt — és tönkretett — kistulajdonos legjobb esetben csak bérmunkás leheti. NAGY LAJOS, a mátészalkai járási tanács vb. elnök h. Egy mozgó traktorosbrigád-pihenő. Az állapota kívülről nem vaíami jól fest, beiseje is igen megviselt. A traktorosok nagyobb gondot is fordíthatnának „második otthonukra”. (Foto: Hammel.) Felvételünk a császárszállási új Alkotmány Tsz-ben készült. A gépállomás traktorosai a tarlók őszi mélyszántását végzik. MEGINDULT AZ ÉLET a középiskolái KISZ-sservexetekben Ilyenkor, iskolaév elején egyxormán sok a gondja igazgatónak, pedagógusnak és diáknak. A megindulás nem kis problémát jelent. Ezekből a gondokból bőven jut az iskolai KlSZ-szerveze- teknek is. A közös út keresése, a tervek összehangolása, a segítségadás volt a célja a KISZ Megyei Bizottságnak, amikor tanácskozásra hívta össze a megyei középiskolák igazgatóit és KISZ tanácsadó tanárait. Az értekezleten ismertetett megyei középiskolai terv — hasznosítva az. elmúlt évek tapasztalatait — igen helyes irányt mutat abban, hogyan kell az iskolai KISZ-szervezeteknek együtt élni, dolgozni, tanulni és szórakozni az iijúság tömegeivel úgy, hogy a szervezeten kívüli ifjúságot maga mellé állítsa, nevelje, mozgósítsa a szocializmus építésére. A vita során beigazolódott: szükséges az egységes irányelvben kifejezésre juttatni, hogy a KISZ kommunista ifjúsági szervezet. Erről szeretnek sokan megfeledkezni. Sok olyan középiskolai terv készült az elmúlt évben, amely gazdagon bővelkedett kultúrműsorokban, különböző sport- és más rendezvényekben, de a KISZ jellegéből adódó feladatok nem kaptak megfelelő helyet. Ez talán abból is adódott, hogy több helyen maguk a KISZ tanácsadó tanárok is „fáztak” a KISZ kommunista jellegét tükröző tervektől. Ebben az iskolai évben már nem lehet engedni abból az elvből, hogy csak olyan pedagógusok dolgozzanak a KISZ-ben, akiknek szilárd materialista meggyőződésük van. — Ezt hangoztatta Jósvai László is, a nyíregyházi Zrínyi Iiona Leánygimnázium KISZ tanácsadó tanára. Valóban így is van, ezt igazolják az elmúlt évek tapasztalatai. Idealista eszméktől átitatott nevelő nem is lehet képes arra, hogy a materialista világnézetet úgy ültesse át az ifjúságba, hogy az benne maradandó gyökeret verjen. Erre csak olyan nevelő képes, aki maga is szívvel-lélekkel kommunista. A feladatok eíés sokrétűek, azért is fontos, hogy a tantestület egésze a KlSZ-szer- vezet mellett álljon, segítse munkáját. Az igazgatók és a KISZ tanácsadó tanárok magukra hagyva nem tudják megoldani és átfogni ezeket a feladatokat. A megyei terv célkitűzései a párt kultúrpolitikájára és az iskolák általános nevelési elveire épülnek. Nem jelenthet tehát problémát azok megvalósítása. Különös súlyt fektet a Kommunista Ifjúsági Szövetség arra, hogy ebben az évben minden KISZ-tagnak legyen megbízatása és dolgozzon. A Kilián-próbák kötelező letétele is ezt a célt szolgálja. A fizikai munka megbecsülése, a munkára való nevelés céljából alakulnak az ifjúsági önkéntes segítő brigádok. Ebben a vonatkozásban nyilvánult meg leginkább aggodalmaskodás az értekezleten: Azoknak, akik megoldhatatlannak látják ezt a feladatot, hadd mondjuk el: amikor a Hanság lecsapolá- sának munkálataira toboroztak a megyei középiskolák- •" ból diákokat, kétszerannyi jelentkezett, mint amennyire szükség volt. Kivették részüket diákjaink — a KISZ- szervezésében — a tavaszi fásítási munkákból is. Jó példát mutattak a Rozgonyi diákotthon és a többi iskolák- is a társadalmi munkák végzésé- . ben. Sok szép eredmény tanúskodik tehát a tanulóifjúság kezdeményezéséről,- munkakedvé- ■ ről. Ebben az évben minden középiskolai szervezetnek kap-, csolatot kell teremteni valamelyik üzemi vagy termelőszövetkezeti KISZ-szervezettel. A tervek készítésénél erről sem szabad megfeledkezni. Ez a kapcsolat is közelebb hozza a tanuló- ifjúságot az élethez, a munka- padokhoz. Végül, kell szólni a megyei terv sokoldalúságáról, gazdagságáról. Minden iskolai KISZ-' szervezet kiválaszthatja a neki legjobban megfelelő programot, utat, amelyen elindulhat,. Egyet nem szabad1 azonban elfelejteni:'. , sokkal többször kell igényelni az idős kommunisták, a szülők se- . guségét a terv politikai célkitűzéseinek megvalósítása során. Olyan programot készítsen a KISZ-szervezet, amely vonzza az egész tanulóifjúságot, amelyben . a színes, romantikus élet mellett , a politikai lényeg sem mosódik el. Ne csak vonzó ereje legyen a KISZ-nek, de válljon vezető: erővé a diákok között, formálja; az iskolák életét egész népünk' érdeke szerint.
