Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-07 / 236. szám
19M. OKTÓBER 7, KEDD kelftmaotarorszAg a SZAVAZÁS ELŐTT Két dohánygyári munkásasszony vallomása — 1945 után megváltozott az életem. Első meglepetésem az volt, hogy a sok gyermekes anyákat felkarolták, támogattak. Szak válogató lettem á gyárban, Lett üzemi konyhánk, ahol melegben, olcsón étkezhettünk. Ma ha úgy eszembe jut, össze sem lehet hasonlítani az akkori munkaviszony-helyzetet a mostanival. Gyermekeim is munká-. hoz jutottak: a fiam asztalos, az egyik lányom gépíró, a másik mérlegelő. S a megbecsülés! Kormánykitüntetést kaptam nemrég. A keresetből jól lehet élni, telik színházra, moz'ra, ruhákra is. Azok a kormányrendeletek, amelyek a legngagyobb Legénybúcsü 7V| -emcsak a járó- kelők, de még a Nap is bemosol y- gott szombaton délután a Zsdánov utca egyik udvarába. Sok mindent láthatott már az „öreg lámpás*’ pár millió év alatt, de most ő is érdekeset pillanthatott meg, amikor kileselkedett a felhők közül. Néhány ürünek éppen akkor, rántották le a bundáját, nehogy melege legyen. Mások egy deszkából rögtönzött asztalon halat vakartak. de asszonyoknak se híre, sem hamva. A fakanál, kés, a só, meg a paprika férfiak kezeben forgott. Igaz, hogy a. meghívóra is rá volt írva: asszonynélküli legénybúcsú. (Végre egy alkalom, ahol a férfiak hangosan és nyíltan beszélhettek egyenjogúságuk jelenlegi helyzetéről.) Szóval a megyei tanács főjuhásza, Szepesi Jóska a legény- élettől való megválását ünnepelte. (Majd elválik, hogy menynyire ünnep. . Mi, öreg nős emberek, erről már többet tudnánk mondani.) Megesik más emberrel is, hogy egy kis bor mellett néhány jó barátjától búcsút vesz, de ő nemcsak a közvetlen munkatársait tisztelte meg. Hivatalos volt oda a megye minden juhásza.. Jöttek is szép számmal, talán száznál is* többen állami, tsz. és egyéni juhászok. Aki a juhokat szereti, az nem lehet rosszban a juhászokkal sem. Így van ez Szepesi Jóskánál is. A tsz.-elnö- kök pedig többen maguk hozták motoron a juhászt egy kis murira, úgyhogy beérkeztek a meghívót-, tak. Azt a mulatozást, juhásztáncot, ami ott végbement, leírni ne-, héz vpina, de a kedves olvasó ezt sokkal jobban el tudja képzelni. Csak annyit, ahogy Szepesi fogadott egy-egy érkezőt: „Tudom, hogy az éhes és szomjas ember mind mérges, itt pedig csak jókedvű em-.. béreket akarok látni. Mivel egyedül .vagyok, kínálni a vendégekét nincs* időm. Érezze mindenki jól magát: Egyen-igyon, amennyi jól esik“. így is történt. Cs, B. jogokat biztosítják a dolgozók részére, meggyőztek arról, hogy a munkáshatalöm, a munkásosztály vezetése a dolgozók javát szolgálja. Elérhettem ' olyan dolgot is, hogy külföldön voltam, Csehszlovákiában, voltam a Fekete-tenger partján is, ami nagy. élmény számomra. — Ezért a rendszerért érdemes jó munkát végezni. A nyereségből is jut nekünk, dolgozóknak. Csak gyűlölni tudom. azokat, akik rendszerünkre, jólétünkre akarnak , törni.' Éppen ezért boldogan készülök az országgyűlési képviselő és . tanácstag választásra, hogy. szavazatommal ezt a rendszert erősítsem. HUDÁK ANDRASNÉ vallomása: — Hét gyermeket, neveltem nagy bizonytalanságban, i-eggel korán keltem és szaladtam, hogy munkát kapjak. Gyermekeim felügyelet nélkül maradtak az utcán és sokszor hideg lakásban. Ha egyáltalán dolgozhattam,. — mert ha nem tetszett, a munkaadónak, máról holnapra kitett és munka nélkül maradtam —- alig kerestük meg a szűkös megélhetésre valót. Volt úgy is’, hogy kisdarab kenyéren kellett letudni a napi kosztot, sok dolgozótársammal.’ A'beváltó melletti temető oldalánál ülve, fa- gyoskodvá ettük még a kenyeret. — Most már másképp élünk és dolgozunk. Gyermekeink bölcsödében vannak elhelyezve, a nagyobbak napköziben, melíg étel, meleg szoba, gondviselés várja őket. Szép a mi gyárunk, van korszerű konyhánk, öltözőnk, fürdőnk és védőruhát kamunk, hogy' hé kélljéri a* Sajátunkat tönkretenni, mosógép könnyíti a házimunkánkat. Már könnyebben nevelhetjük gyermekeinket. Két gyermekemmel együtt 3500 forinton felül keresünk. . Nyugodtan , mondhatom, hogy jól élünk'. 'Meg, vagyok; arról győződve, hogy ez a rendszer a mi javunkat szolgálja. Megvédjük és harcolunk é-jc a szavazatunkkal is. Ellenőrök Több tucat tejcsárdát, íűszer- csemegeboltot vizsgáltak meg.a napokban az illetékesek: milyen a választék, hol rövidítik meg a vásárlót, jóminőségű tejet, tejfölt, vajat, sajtot kapunk-c a pénzünkért? Benéztek a gyártó üzembe, a nyíregyházi tejüzem .telepére is, hogy itt a „tej forrásánál“ győződjenek meg, milyen termék indul a boltokba. Találkozás a törpepoharakkal, A megye tejboltjaib.an, a népbolt. kisker., Csemege-vállalat és földművesszövetkezst. árudáiban általában megfelelő a tejtermékek minősége. A kávé. a kakaó, a • „felszolgált’.’ , tej táperőben nem kifogásolható. Ellenben a tej , házasításához” adott kakaó, kávé nincs bevezetve a : nyilvántartási füzetbe. Ki tudja így ellenőrizni, igazságosan: beletették-e a kívánt adagot. A tejcsárdákban nem használják a keverőkanalat, vagyis nem mindenki azonos zsírtartalmú, tejet fogyaszt. Vizezés a fogyasztók kárára Két, tejivóban fölöttébb, gyanús. tejet mértek. A minőségi vizsgálat után kiderült, hogy. a Széchenyi' utcai, Zsdánov utcai és a Síp utcai sarki tejivóban hígított, gyenge minőségű tejet . kaptak a fogyasztók. A tejivók- . ban —' ki tudja mióta —, több mint 10 százalékos vizezett tejet ittak a fogyasztók! Vidéken Is ízlik a tej—de... A megye nagyobb községeibe is bekukkantottak az ellenőrök. Meglepetésre a megye mintegy 110 földművesszövetkezeti bolíja közül csupán 10—15-bep árulnak tejtermékeket. Bár , tagadhatatlan, itt közelebb vannak a mozgó „tejgyárakhoz“ (a nyájakhoz), de az ízletes, tápláló., sokféle sajt kapós lenne. lAm a szövetkezetek elhanyagolják feladatuknak ezt a részét.“* Fontat- lanül, >* rendszertelenül telefonon . bonyolítják le a rendeléseket. Pérsze, nem kifogástalan a Tejipari Vállalat vidéki kiszállítási túrája sem. Megemlítjük, .hegyvidéken is ízlik a tej, a Vaj, a tejföl.* Nyírbátorban és' Kisvárdán pedig — reggelente többa tej úton száz iskolás és dolgát intéző siet * az .utcákon — bizony jó lenne * egy tejivó! Nemcsak a vevőknek, hanem a népgazdaságnak — s persze maguknak a- szövetkezeteknek — jó szolgálatot ten-.. nének. •■ * .' . .■* Több és jobb sajtot! Gyakori bosszúság, hogy kevés . a sajt. A kedvelt füstölt sajt es . még néhány fajta szinte hiányzik. Hiába rendelnek 10—15. fajtát-a csemégeboítok, esak 3—4 fajtát küld a nyíregyházi tej* üzem. Köztudomású, ■ hogy a nyíregyházi tejüzem- nem* gyártsa jtot, hanem más városokból rendel, ügy ■ elégíti ki- a* kereskedelem igényeit, És ezen" jobban- kellene törni a fejüket az illeté-.* •- kés szakembereknek, :Nem elég tiszta a tejüzem A tejüzembe, a fogyasztók-és a kereskedelem érdekében* néztek be az ellenőrök. A tejeskan- * nákban megvolt a kívánt hiény- nyiség, a laboratóriumban meg. vizsgált Vaj a szabályos víztartalmat kapta. De a tej-minőségé 'már-itt sem érte: el-a 3 százalékos zsírtaltalmat. A. minőségi ellenőrzés felületesen beírta ,a lapra a 3 százalékot, pedig 'csak 2,5, 2,8 volt. (Bizony, augusztus- 27-e óta nem néztek a körmükre a MEO-soknak,)- <>•, Az üzem berendezése, felszerelése, a berendelések karbantartása hiányos. Kifogásolható a dolgozók személyi tisztasága is. Az üzem környezete, poros,-a salakot, szemetet nyitott terepen - tárolják, bent hiányos a rovar-* irtás*. (Meddig?) . Mennyit is iszunk ? A tejtermék fogyasztása, megyénkben emelkedik. .— ; -Nézzünk csak a piacodra,- vizsgáljuk . meg, hogy a házakhoz szállított tej és tejtermékeken kívül* m,-t fogyaszt a megye? -A múlt év. * júliusában 50-97«, kiló vajat, -47 105 liter tejet,.38 ezer forint értékű-sajtot. ■ •*, .-•••*' -V Az idén augusztus' “5617' '*' kiló vajat, 47 154 filer „ tejet 'és 97 770* föriríf értékű sajtot ettünk.1 meg. Dolgoeóiák * mindennapi .szükségleti cikke a téj termék;, amely ' több gondosságot, lélkiisme'retes munkát követel!. “ Cpáll Gf.) elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű- műveltség ■ megszerzését igazolta.” A nőknél nagyobbak a „követelmények”. Nem is sok nőnek volt választó-, joga Horthyék idején. A hat elemit a szegény ember gyermeke — 'különösen a lány — ritkán végezte el. A cseléd, napszámos, kubikos emberek zöme éppen-.' hogy a nevét le tudta írni. Az asszonyok többsége még azt sem. Mégis csak lehet kivétel Embertelenül szigorú volt ez a törvény, de ismert kivételeket. Ügy szólván semmiféle követelményt nem állítottak azokkal szemben, akikben az „államhűség” megvolt, vagy meg lehetett követelni. Könnyű kitalálni, hogy miért? Aki . egyetemet végzett — akár férfi, akár nő volt az illető — bizonyosan valamilyen • állást töltött be. Ezen keresztül meg volt fogva: csak arra szavazhatott, aki a főriöIS’em kevésbé embertelenül bánt el ez -. törvény a nőkkel. Velük szemben még nagyobb, követelményeket állított.. • íme csak; „A 24. életév betöltése nem kívántatik meg attól, aki igazolja, hogy egye-. . temet, vagy más főiskolát ’végzett”. Még a nőkkel szemben is engedékeny. . „Annak a nőnek ,aki egyetemet vagy más főiskolát végzett, életkorára való tekintet nélkül van választójoga.” Az; egyszerű kétkezi! munkásember még akkor sem volt megbízható, ha katona volt.. Ügy látszik a politikai jogokat veszélyesebbnek tartották a szegények kezében, mint a puskát, (Igaz, a puska csak akkor lőj ha adnak hozzá töltényt.) ke ízlésének megfelelt. A helybenlakás sem volt fontos, csak a szegényember jogosultságánál., A törvény kimondta, hogy bármily rövid.ideig tartó helybenlakás elegendő annál, aki országgyűjési képviselő, 'törvényhatóság', * község, közintézet, közalap, állami, . községi üzem állandó alkalmazottja,. tanítója, lelkésze, színész vagy magántisztviselő. Azaz „biztos” ember, ... lasztójoga nincs, kivéve azokat,* akik* „szabadságolt viszonyba tartoznak”. Hogy* valaki szabadságolt viszonyba kerüljön, ahhoz rang kellett, méghozzá nem is' Ilyen, amolyan. Kiknek volt választójoga a nők közül ? Melyik veszélyesebb: a puska, vagy a politikai jog? A törvény hatodik paragrafusa kimondta: hogy a. .katonának,*, folyamőrnek váKövetkező cikkünkben a választók * összeírásáról írunk’Szabó György. KARAKÓ ISTVÁNNÉ mondja: — 42 éves asszony vagyok. „Öt gyermeknek adtam életet. A . férjem hamar meghalt. Nehéz napok következtek ránk, amit megnehezített a Horthy-rend- szer. Nem beszélhettünk akkor •a Munka Törvénykönyvről, olyan törvényekről, amik legalább is egy kis segítséget nyújtottak volna a dolgozó embernek. Tizennégy éves voltam, amikor már dolgoztam a dohánybeváltóban. Tizennégy pengő heti keresetből kellett élni, fenntartani a családomat. Állandó bizonytalanságnak voltam kitéve, sokszor munka nélkül voltam, 23 év nyomorúságára rossz emlékezni .,. ügy jó, hogy ha gondolkoznak előbb az emberek, mielőtt leadnék a szavazatukat. Érdemes összevetni a múlt rendszert a jelennel Érdemes értékelni a dolgozók helyzetét a két rendszerben. Az üzmekben beszélnek erről azok a* idősebb dolgozók, akik „élményeik? alapján különbséget tudnak tenni. íme két dohánygyári munkásasszony vallomása: Pz 1925: XXVI. törvénycikk A kakastoll és a választójog magyar , állampolgár, két év óta í ugyanabban a községben lakik vagy f van lakása, és az elemi, népiskola há- ^ todik. osztály át, vagy más tanintézet- s nek ezzel tanértékre nézve egyenran- h pú osztályát, (évfolyamát) sikeresen t „2. §. (1) Országgyűlési képvisclövá- lasztójoga van minden nőnek, aki életének. 30. évét betöltötte, tíz év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása, és az elemi iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolja. A 24. évben vált a férfi nagykorúvá ;s ekkor kapott választójogot, ha a többi cövetelményeknek megfelelt. Ma 18-éves korában már. szavazati joga van a fiata- oknak,* mert államunknak az a célja, rogy a dolgozó nép minél nagyobb tömésé kapjon beleszólást az ország vezetéseié. Akkor viszont az volt a cél, hogy ninél kevesebben rendelkezzenek vála-sz- ójoggal. Az egyszerű, szegényember, a :selé<i, a kubikos, a munkás csak a leg- ■itkább esetben lakott például két évig igy községben és még kevesebben végezek el közülük a négv osztályt. Tehát czatayafi irvcfulr *n rvrn + Az 1925: XXVI. törvénycikk első fejezetének ezt a hivalkodó címet adták: „Válásztójogosultság”. De inkább illett volna a sokkal szerényebb és igazabb „Ki nem választhat?” cím. A képviselők és felsőházi urak azonban tudták mit csinálnak. A választási rendszer mindenkor az állam demokratizmusának a fokmérője volt. Mutasson hát ez a fokmérő — mégha hamisan is — demokratizmust, hiszen úgyis azt mondogatják a törvényekről az egyszerű emberek: Vakulj szem, ne szólj szám! Az új választótörvénynek az urakon kívül nem igen örülhettek mások, csak a tolldíszükre büszke kakasok, mert ez a törvény kimondta: í. §. (1) Országgyűlési kévviselővá- . lasztójoga van minden férfinak, aki . eleiének 24. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két cv óta embernek volt választójoga. A kakasoknak nem is kellett minden tollát kitépni, akkor is elegendő gyűlt össze, ha csak a legszebbeket i'áWották' el. A törvények gondoskodtak arról, hogy legyen elég toll. így például az 1925: XXVI. törvénycikk életbeléptetése után már a legszebb toliakból is csak egyet-kettőt rántottak ki. Akiknek választójoga volt, azok nem tűztek a kalapjukhoz tollat, akik odatűzték, ázóknak nem volt választójoga. Bizonyosan nem lesz haszontalan időtöltés, ha egy kicsit részletesebben megismerkedünk ezzel a hírhedt választási törvény- nyel. Követelmények a férfi választókkal szemben 0 Idősebb olvasóink emlékeznek még a-régi választásokra. Olykor mesélnek is gyermekeiknek az egykori jelöltekről, a mézes-mázos kortesekről, az ellenpárt jelöltjét gyalázó kortesnótákról, a fekete, fehér, tarka és ki tudja hány féle színű tollákról, melyek a választás előestéjén osztattak ki arra alkalmas helyen. A fiatalok közül bizonyosan többen csodálkoznak: *—No, akkor nem igen maradt farka a kakasoknak, mert a kortesek mind ki- cibálták! Bizony kicibálták, de a magyar történelemben arra nincsen egyetlen adat sem, hogy választási toliból valaha is behozatalra szorult volna az ország, de még arra sem, hogy egyik község a másiktól kért volna kölcsön. Ez persze nem azért yplt, mert olyan sok kakast tartottak a B»a’/Hailw7.ónvnV hanpm rrwart
