Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

4 h. t ptm Anv^RoRszAr; 1058. OKTÓBER 1, SZERDA Táblásítani akar a dotnbrádi g> burgonyatermelő társulás Ál csőre hailó őszies idő­ben Belinszki Jánossal, a bur- gonyat-rsulás elnökével és Bura Istvánnal, a szövetkezet terme­lési adminisztrátorával nézege­tem Berencsi Gusztáv burgonya- földjét. A gazda pár holddal odébb kaszálgat, észrevesz ben­nünket ás felénk tart. Most már négyen mustrálgatjuk a Bclinsz- ki által kivájt. egészséges, sárga gumókat. Előbb az étkezésit, majd a vetögumóluit ,.mérlege­lem “ a tenyeremben. Az egész megközelíti a másfél kilót. — Ha csak átlag hetven dekát veszünk bokronként — szólal meg Berencsi gazda —, akkor is meg lesz a százhatvan mázsa egy holdon. Hatvan százaléka biztosan beválik vetőgumónak. A többiek egyetértenek. S számolgatunk. A vetőgumóból megkapja, a tizennyolc darab ezrest, s a megmaradt burgonya ára is megüti az ötezer forintot... Belinszki Jánosnak meg négy hold burgonyája van. Értéke ke­vés híján eléri a százezer forin­tot. A többi kilencven tag sem panaszkodhat. A nyolcvannyolc hold termése szép, s ha jól si­llerül a. felszedés éj értékesítés, nem kell menniük a szomszédba kölcsönpénzt kérni. Gazdagon megfizeti a krumpli a fáradtsá­gukat. Sajnálják is a kívülállók, hogy nem léplek be a társulásba. — Hogy vették rá magukat az „Aranyaimat vetőgumó ter­mesztésére? — érdeklődtem. — Kint járt nálam Sótno~> gyi József. a Vetomagtcrmeltetö Vállalat dolgozója — világosít fel az elnök. — Azt tanácsolta, termeljünk vetőanmót. Méghozzá társulás formájában, mert így jobban tudunk védekezni az el- fajzás és a kártevők ellen. Szalz­erübb lesz a művelés és a nö­vényápolás is. Meghány tuk-ve- tettük a ™ült télen a dolgot, s januárban összeálltunk. Vezető­séget választottunk, szerződést kötöttünk és megállapodtunk, hogy a lekötött nyolcvannyolc holdat csak négy dűlőben vet­jük el. Az idén még csak egyes munkák végzésénél találkoztak a társulás tagjai. Többek közt a vetőmag szétosztásánál, a véde­kezésnél, a szelektálásnál, és majd az értékesítésnél. Azon­ban már igy is megtanulták hogy az összefogás sikerrel jár. Mert szép haszonnal zárják az évet. A tagok szívesen termelné­nek vetöburgonyát a következő esztendőben is. Belinszki János így beszél erről: Tervezgetjük, hogy gép­pel vájatjuk kf a burgonyát. Arra számítunk, hogy a vető- magnak-valót még a tél beállta előtt elszállítja a válla'at. Ter­melési szerződésünket fel sze­retnénk újítani, s jövőre még többet termelnénk. Földcseré­vel és új tagok felvételével már az őszön összébb hoznánk a te­rületünket. Legfeljebb több tár­sulásra osztanánk . . . Valahogy dűlőnként alakítanánk ki, mert szerintünk sem helyes az, hony burgonyaterületünk szanaszét legyen... Az őszi mélyszántást meg mindenki géppel végeztetné el. S az ez évi termésünknek öt százalékát pénzben fizetjük be a közös alapra... Nagyobb gé­pet és permetezőszert vásárol­nak belőle. A télen pedig szak­tanfolyamot indítunk a burgonya szakszerű termeléséről. Men kall '^mondanunk őszintén, mindönkre ráfér a tanulás. Az elnököt a munkából „vettem ki" a burgonyafö'dek megtekintésére. Nem akarom tovább fenntartani, s így elkö­szönünk. El kell ismerni, jól termelnek. * egészséges az el­gondolásuk. Megérdemlik a se­gítséget. V4RGA GYULA A szöv3!keze:e!t ns húzódozzanak a tejtermékek árusításától Tíz egyéni gazda szakcsoportot alakított Biriben p áriunknak és kormányunk­nak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozatai megyénk dolgozó parasztsága körében is nagy vissz­hangra találnak. Szá­mosán. keresik és so­kan meg is találják azt az utat, mely a nagyüzemi belterjes gazdálkodás megva­lósításával a maga­sabb terméshozam el­éréséhez vezet. Ezzel nagyobb jövedelem­hez jutnak, s elősegí­tik népgazdaságunk megerősödését is. Biri községben szin- tén erről tárgyalt a falu tíz legtekinté­lyesebb egvénileg dol­gozó parasztja az egyik este. Köztük volt a nyolc holdas Moldván Miklós s a növénytermeléséről híres Bíró László kis­paraszti Különösen sokat beszéltek arról, miként fejleszthetnék szőlő- és gyümölcs­termelésüket, s ho­gyan valósíthatnák meg az öntözéses zöld­ségtermelést. Régen foglalkoztatja már őket a spárgaterme­lés is. Korábban Szá­raz Károly, a nagy- kállói körzeti szövet­kezet agronómusa — kérésükre — már el­magyarázta nekik a spárgatermelés min­den csínját binját. S igen kecsegtető szá­mukra, hogy a soár- ga — bár csak három év múlva terem —, de utána legalább tíz évig hoz bő termést minden esztendőben, mint évelő növény. S holdanként mintegy huszonnyolc- har­mincezer forintot jö­vedelmez. Miután mindezt meghányták-vetették, kimondták a szenten­ciát. Szakcsoportot alakítottak. Nyomban hozzá is kezdtek ter­vük elkészítéséhez. Elhatározták, hogy a \ Kiket büntetett meg kiÁliami Kereskedelmi j Felügyelőség ? Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség dolgozói rendszeres lá­togatói a szövetkezeti üzleteknek, vendéglőknek és más egységek­nek is, — bár ennek egyes szö­vetkezeti alkalmazottak nem na­gyon örülnek. Nem cscda, mert e „vendégeskedésekre” általában a vendéglátók fizetnek rá. Hiszen nem ritka eset, hogy az ÁKF dolgozói a rum „kóstolása" köz­ben észreveszik a fokhiányt és ijrájönnek más érdekes do’gokra -Sás. S ilyenkor néhánysoros jegy­zőkönyvet vesznek fel, melynek egy példányát megkapja az ellen­őrzött egységvezető, a pénzbefize­tési csekkel együtt. . Mint szok­ták mondani, „most megint meg­ugrott párszáz forintom”. A múlt hónapban is tizenkét szövetkezeti egységvezetőt bün­tetett meg az ÁKF ötven, száz, vagy ennél nagyobb összegekre. Többek közt Kanizsár Jánosnak, a máriapécsi szövetkezet mozgó árusának háromszáz forintjába került az ÁKF látogatása. Az ellenőrzés során megállapították, hegy Kanizsár a „bambi” árusí­tásánál közel százhúsz forint ár­drágítást követett elri» A mária- pócsi szövetkezet másik mozgó­árusát, Sólyom Eleket 259. Kiss Istvánt, a liszavasvári szövetke­zeti könyvesbolt vezetőjét kettő- száz, Betcs Bé'át, a besztercei szövetkezet vegyesbolt-vezetőjét ötszáz, Marczali Jánost, a leve- 'cki szövetkezet kocsmakcze'őjét háromszáz, Debreceni Árpádot, a tarpai szövetkezet és Agócs Jó­zsefet, a baktalórántházi szövet­kezet vegyesbolt-vezetőit három­száz, illetve négyszáz forintra büntették meg. Még szervezettebben beli do'ggznfa a felügyelóbizoitságnak A nyírbátori körzeti földművesszövetkezet megyénk egyik legnagyobb cs legjobb szövetke­zete. Megérdemli az ez év első félévi jó munká­jáért kapott „Kiváló Földművesszövetkezet” cí­met és a vele járó pénzjutalmat. A kb. tízmillió forint értékű vagyonnal rendelkező szövetkezet több, mint hatmillió forint értéket mondhat ma­gáénak. Tehát összvagyonának mintegy hatvan százalékát alkotja saját ereje! Bár megyénk min­den szövetkezete itt tartana! Akkor jóval keve­sebb állami hitelre lenne szükségük és jelentősen könnyítenének népgazdaságunk péuzOevi helyze­merte és gyorsan a kezébe nyomott három kiflit. Ma már egyik sincs a szövetkezetnél. A múltkor meg az állóeszközöket írták össze. Nagy elvtárs észrevette, hogy például a mázsákon nincs rajta a szövetkezet jelzése. Így bárki kicserélheti. A leltározás után szólt az igazgatóság elnökének, s a napokban vizsgálja felül, intézkedtek -e? Köz­ben meg akarja nézni azt is, a biztonsági zárak rendben vannak-e? Ha nincsenek, a legközelebbi igazgatósági ülésen szóváteszí a felügyelöbizottság többi tagjainak észrevételeivel együtt. Szóval él és dolgozik a nyírbátori szövetkezet Megyénkben hónapról hónapra növekszik a jól tejelő tehenek száma, nő a tejhozam cs több a különböző tejtermék. Tehát mind több lehelőség van arra, hogy a szövetkezetek nagyobb mennyi­ségű vajat, sajtféléket, esetleg tejfelt tartsanak üzleteikben. Azonban megyénk száztizcnkilcnc szövetkezete közül csak 8—10 szö­vetkezet rendel különböző tejter­mékeket a Tejipari Vállalattó!. Például a tiszalöki, nagykállói, vásárosnamenyi, mátészalkai, baktalőráníházi, és nyírbátori szövetkeztek a múlt hónap első felében együttesen kevesebb va­jat és sajtot rendeltek és adtak Cl, mint a nyíregyházi Csemege- bolt. Pedig éppen a járási szék­helyeken növekszik a kereslet a leggyorsabban a tejtermékek iránt vidéken. Hiszen a közsé­gekben él a legtöbb bérből és fi­zetésből c'.ö dolgozó, akik szíve­sebben megveszik a szövetkezeti üzletekben a szépen csomagolt, a minőségi és egészségügyi követel­ményeknek megfelelő tejtermé­keket. A szövetkezetek ne húzódozza­nak a tejtermékek árusításától, s e téren is igyekezzenek kielégí­teni a vásárlóközönség igényeit. Érdemes anyarozs termelésére szerződni A csapadékszegény nyáron sok termelő visszariadt az anyarozs termelésétől. Nem így Kántor Gusztáv nyírcsaholyi gazdálkodó, aki szerződésesen négyszáz négy­szögölön termelt anyarozsot. A területről mintegy tizenkilenc kiló anyarozsot adott be, me'yért több mint ezerhatszúz forintot kapott. Ugyanakkor meg magot is termett a rozs, s így e kevés földből legalább kétezer forint hasznot hozott ki. Kántor Gusz­táv az idén is örömest megköti a szerződést. Az anyarozs gyógyszeriparunk nagyon fontos alapanyaga. Ezért államunk a jövő évi nyersanyag biztosítása érdekében már az őszön termelési szerződést köttet a szövetkezetek által a tsz-ekke', szakcsoportokkal és egyéni gaz­dálkodókkal anyarozs termelésé­re. A tsz-ek és szakcsoportok négy-öt kát. holdra, míg az egyé­ni dolgozó parasztok csak négy­száz öl lerüleire szerződhetnek. A rozs fertőzéséhez szükséges anyagot'a Gyógynövény -Vállalat a szövetkezetek útján juttatja el a termelőkhöz, s a szövetkezet agrenómusai szakszerű tanácsok­kal látják elszerződött terme­lőket. tén. A nyírbátori szövetkezet esztendők kemény munkájával érte el az említett eredményt. A többségükben áldozatkész szövetkezeti tag válasz­tott vezetők és alkalmazottak nem sajnálják a fáradságot. Köztük a felügyelőbizottság számos tagja is igyekszik gyarapítani körültekintő ellen­őrzéseivel a szövetkezet gazdasági erejét. Erről beszélgettünk Nagy Józseffel, a felügyelöbizottság elnökével is. Nagy elvtársnak hajnaltól késő es­tig talpon kell lennie nyolcholdas kis gazdaságá­ban. s mégis talál módot a szövetkezeti életben való tevékgnykedésre Példamutatásával serkenti a többi felügyelőbizottsági tagot is a rendszeres, alapos ellenőrzésekre. Többek közt — szerényen — így emlékezett meg erről: — Szeretem a közösségi munkát. A közbirto- kcssságnál ismerkedtem meg vele. Később a le­geltetési bizottság elnökeként „kóstolgattam”. 1955. tavasza óta pedig a szövetkezet félügyclőbi- zottsága elnökeként tevékenykedem a köznapi dolgokban. Nem szoktam befogni a szemem, ha hibát látok s meg is mondom — azért kedvelnek. Szabó Miklós, az igazgatóság elnöke és a többiek szintén szívesen veszik az intelmeimet. Nagy Jóska bácsinak mindég akad egészsé­ges, józan paraszti meglátása, javaslata, mint a felügyelőbizottsági tagok legtöbbjének. Nemrég a vendéglő söntésében fordult meg. Kedve szottyant meginni egy féldeci barackpálinkát. A pénzt ris öt forint 20 fillért vett el érte. A csapos megis­felügyelőbizottsága. Azonban nem szeretnénk el­hallgatni a munkamódszerükben még meglévő fo­gyatékosságokat. Megtudtuk, hogy a nyár eleje óta — az alapszabályjal ellentétben — együtt üléseznek az igazgatósággal. Ma már kezdenek rájönni, hogy így elmosódik a két választott szerv közötti határvonal és gyakran keresztezik egymás munkáját. Hiszen a felügyelőbizottságnak joga és kötelessége az igazgatóság irányító, munka- szervező és ellenőrző munkájának vizsgálata is. Az sem helyes, hogy a felügyelőbizottság a ne­gyedévekre „megkapott” tíz-tizenkét szempont alapján ellenőrizget. S csak egy szokott pontként van beiktatva az igazgatósági határozatok végre­hajtásának ellenőrzése. Az élet és az alapszabály ennél sokkal nagyobb követelményt állít a fel­ügyelőbizottság elé, míg a nyírbátori szövetkezet­nél is. Például már régen meg kellett volna vizs­gálnia, hogy az igazgatóság — a mezőgazdasági üzemágon keresztül és személyes közreműködé­sével — miként segíti elő a három helyi szerve­zet működési területén a szocialista mezőgazda­ság megteremtését. Azonban ehhez az kellene, hogy a felügyelőbizottság rendszeresen megkapja az igazgatósági ülés határozatait, negyedévi mun­kaprogramját, a körzeti ellenőr segítségével ne­gyedévről-negyedévre kialakítaná munkatervét és gondoskodna annak módszeres megvalósításáról. Akkor meg fokozottabban hozájárulnának a szö- ve^fezéti vagyon gyarapodásához, a tagság meg­elégedéséhez és a szövetkezet hírnevének öregbí­téséhez. harminc holdnyi te­rületükből tíz hold homokot betelepíte­nek gyümölcsfa-cse­metével, 5 holdon spárgát és tizenöt holdon pedig édescsil- lagfürtöt termelnek.. Csillagfürt-területü- ket jövőre szőlővel telepítik be, s mivel közel van egy bővizű kanális, berendezked­nek öntözéses zöld­ségtermelésre is. Azonban ezek meg­valósításához pénzre van szükségük. Ezért úgy döntöttek, hogy tiszta jövedelmük ötven százalékát kö­zös alap létesítésére fordítják. Ebből aztán hőven telik elgondo­lásaik életrekeitésére. Az új szakcsoport­ban megvan nVnd a személyi, mind a-r anyagi adottság arra hogy már a követke­ző évben megyénk egyik legjobban mű­ködő termelési társu­lása legyen. Kerékgyártó Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom