Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
4 h. t ptm Anv^RoRszAr; 1058. OKTÓBER 1, SZERDA Táblásítani akar a dotnbrádi g> burgonyatermelő társulás Ál csőre hailó őszies időben Belinszki Jánossal, a bur- gonyat-rsulás elnökével és Bura Istvánnal, a szövetkezet termelési adminisztrátorával nézegetem Berencsi Gusztáv burgonya- földjét. A gazda pár holddal odébb kaszálgat, észrevesz bennünket ás felénk tart. Most már négyen mustrálgatjuk a Bclinsz- ki által kivájt. egészséges, sárga gumókat. Előbb az étkezésit, majd a vetögumóluit ,.mérlegelem “ a tenyeremben. Az egész megközelíti a másfél kilót. — Ha csak átlag hetven dekát veszünk bokronként — szólal meg Berencsi gazda —, akkor is meg lesz a százhatvan mázsa egy holdon. Hatvan százaléka biztosan beválik vetőgumónak. A többiek egyetértenek. S számolgatunk. A vetőgumóból megkapja, a tizennyolc darab ezrest, s a megmaradt burgonya ára is megüti az ötezer forintot... Belinszki Jánosnak meg négy hold burgonyája van. Értéke kevés híján eléri a százezer forintot. A többi kilencven tag sem panaszkodhat. A nyolcvannyolc hold termése szép, s ha jól sillerül a. felszedés éj értékesítés, nem kell menniük a szomszédba kölcsönpénzt kérni. Gazdagon megfizeti a krumpli a fáradtságukat. Sajnálják is a kívülállók, hogy nem léplek be a társulásba. — Hogy vették rá magukat az „Aranyaimat vetőgumó termesztésére? — érdeklődtem. — Kint járt nálam Sótno~> gyi József. a Vetomagtcrmeltetö Vállalat dolgozója — világosít fel az elnök. — Azt tanácsolta, termeljünk vetőanmót. Méghozzá társulás formájában, mert így jobban tudunk védekezni az el- fajzás és a kártevők ellen. Szalzerübb lesz a művelés és a növényápolás is. Meghány tuk-ve- tettük a ™ült télen a dolgot, s januárban összeálltunk. Vezetőséget választottunk, szerződést kötöttünk és megállapodtunk, hogy a lekötött nyolcvannyolc holdat csak négy dűlőben vetjük el. Az idén még csak egyes munkák végzésénél találkoztak a társulás tagjai. Többek közt a vetőmag szétosztásánál, a védekezésnél, a szelektálásnál, és majd az értékesítésnél. Azonban már igy is megtanulták hogy az összefogás sikerrel jár. Mert szép haszonnal zárják az évet. A tagok szívesen termelnének vetöburgonyát a következő esztendőben is. Belinszki János így beszél erről: Tervezgetjük, hogy géppel vájatjuk kf a burgonyát. Arra számítunk, hogy a vető- magnak-valót még a tél beállta előtt elszállítja a válla'at. Termelési szerződésünket fel szeretnénk újítani, s jövőre még többet termelnénk. Földcserével és új tagok felvételével már az őszön összébb hoznánk a területünket. Legfeljebb több társulásra osztanánk . . . Valahogy dűlőnként alakítanánk ki, mert szerintünk sem helyes az, hony burgonyaterületünk szanaszét legyen... Az őszi mélyszántást meg mindenki géppel végeztetné el. S az ez évi termésünknek öt százalékát pénzben fizetjük be a közös alapra... Nagyobb gépet és permetezőszert vásárolnak belőle. A télen pedig szaktanfolyamot indítunk a burgonya szakszerű termeléséről. Men kall '^mondanunk őszintén, mindönkre ráfér a tanulás. Az elnököt a munkából „vettem ki" a burgonyafö'dek megtekintésére. Nem akarom tovább fenntartani, s így elköszönünk. El kell ismerni, jól termelnek. * egészséges az elgondolásuk. Megérdemlik a segítséget. V4RGA GYULA A szöv3!keze:e!t ns húzódozzanak a tejtermékek árusításától Tíz egyéni gazda szakcsoportot alakított Biriben p áriunknak és kormányunknak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozatai megyénk dolgozó parasztsága körében is nagy visszhangra találnak. Számosán. keresik és sokan meg is találják azt az utat, mely a nagyüzemi belterjes gazdálkodás megvalósításával a magasabb terméshozam eléréséhez vezet. Ezzel nagyobb jövedelemhez jutnak, s elősegítik népgazdaságunk megerősödését is. Biri községben szin- tén erről tárgyalt a falu tíz legtekintélyesebb egvénileg dolgozó parasztja az egyik este. Köztük volt a nyolc holdas Moldván Miklós s a növénytermeléséről híres Bíró László kisparaszti Különösen sokat beszéltek arról, miként fejleszthetnék szőlő- és gyümölcstermelésüket, s hogyan valósíthatnák meg az öntözéses zöldségtermelést. Régen foglalkoztatja már őket a spárgatermelés is. Korábban Száraz Károly, a nagy- kállói körzeti szövetkezet agronómusa — kérésükre — már elmagyarázta nekik a spárgatermelés minden csínját binját. S igen kecsegtető számukra, hogy a soár- ga — bár csak három év múlva terem —, de utána legalább tíz évig hoz bő termést minden esztendőben, mint évelő növény. S holdanként mintegy huszonnyolc- harmincezer forintot jövedelmez. Miután mindezt meghányták-vetették, kimondták a szentenciát. Szakcsoportot alakítottak. Nyomban hozzá is kezdtek tervük elkészítéséhez. Elhatározták, hogy a \ Kiket büntetett meg kiÁliami Kereskedelmi j Felügyelőség ? Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség dolgozói rendszeres látogatói a szövetkezeti üzleteknek, vendéglőknek és más egységeknek is, — bár ennek egyes szövetkezeti alkalmazottak nem nagyon örülnek. Nem cscda, mert e „vendégeskedésekre” általában a vendéglátók fizetnek rá. Hiszen nem ritka eset, hogy az ÁKF dolgozói a rum „kóstolása" közben észreveszik a fokhiányt és ijrájönnek más érdekes do’gokra -Sás. S ilyenkor néhánysoros jegyzőkönyvet vesznek fel, melynek egy példányát megkapja az ellenőrzött egységvezető, a pénzbefizetési csekkel együtt. . Mint szokták mondani, „most megint megugrott párszáz forintom”. A múlt hónapban is tizenkét szövetkezeti egységvezetőt büntetett meg az ÁKF ötven, száz, vagy ennél nagyobb összegekre. Többek közt Kanizsár Jánosnak, a máriapécsi szövetkezet mozgó árusának háromszáz forintjába került az ÁKF látogatása. Az ellenőrzés során megállapították, hegy Kanizsár a „bambi” árusításánál közel százhúsz forint árdrágítást követett elri» A mária- pócsi szövetkezet másik mozgóárusát, Sólyom Eleket 259. Kiss Istvánt, a liszavasvári szövetkezeti könyvesbolt vezetőjét kettő- száz, Betcs Bé'át, a besztercei szövetkezet vegyesbolt-vezetőjét ötszáz, Marczali Jánost, a leve- 'cki szövetkezet kocsmakcze'őjét háromszáz, Debreceni Árpádot, a tarpai szövetkezet és Agócs Józsefet, a baktalórántházi szövetkezet vegyesbolt-vezetőit háromszáz, illetve négyszáz forintra büntették meg. Még szervezettebben beli do'ggznfa a felügyelóbizoitságnak A nyírbátori körzeti földművesszövetkezet megyénk egyik legnagyobb cs legjobb szövetkezete. Megérdemli az ez év első félévi jó munkájáért kapott „Kiváló Földművesszövetkezet” címet és a vele járó pénzjutalmat. A kb. tízmillió forint értékű vagyonnal rendelkező szövetkezet több, mint hatmillió forint értéket mondhat magáénak. Tehát összvagyonának mintegy hatvan százalékát alkotja saját ereje! Bár megyénk minden szövetkezete itt tartana! Akkor jóval kevesebb állami hitelre lenne szükségük és jelentősen könnyítenének népgazdaságunk péuzOevi helyzemerte és gyorsan a kezébe nyomott három kiflit. Ma már egyik sincs a szövetkezetnél. A múltkor meg az állóeszközöket írták össze. Nagy elvtárs észrevette, hogy például a mázsákon nincs rajta a szövetkezet jelzése. Így bárki kicserélheti. A leltározás után szólt az igazgatóság elnökének, s a napokban vizsgálja felül, intézkedtek -e? Közben meg akarja nézni azt is, a biztonsági zárak rendben vannak-e? Ha nincsenek, a legközelebbi igazgatósági ülésen szóváteszí a felügyelöbizottság többi tagjainak észrevételeivel együtt. Szóval él és dolgozik a nyírbátori szövetkezet Megyénkben hónapról hónapra növekszik a jól tejelő tehenek száma, nő a tejhozam cs több a különböző tejtermék. Tehát mind több lehelőség van arra, hogy a szövetkezetek nagyobb mennyiségű vajat, sajtféléket, esetleg tejfelt tartsanak üzleteikben. Azonban megyénk száztizcnkilcnc szövetkezete közül csak 8—10 szövetkezet rendel különböző tejtermékeket a Tejipari Vállalattó!. Például a tiszalöki, nagykállói, vásárosnamenyi, mátészalkai, baktalőráníházi, és nyírbátori szövetkeztek a múlt hónap első felében együttesen kevesebb vajat és sajtot rendeltek és adtak Cl, mint a nyíregyházi Csemege- bolt. Pedig éppen a járási székhelyeken növekszik a kereslet a leggyorsabban a tejtermékek iránt vidéken. Hiszen a községekben él a legtöbb bérből és fizetésből c'.ö dolgozó, akik szívesebben megveszik a szövetkezeti üzletekben a szépen csomagolt, a minőségi és egészségügyi követelményeknek megfelelő tejtermékeket. A szövetkezetek ne húzódozzanak a tejtermékek árusításától, s e téren is igyekezzenek kielégíteni a vásárlóközönség igényeit. Érdemes anyarozs termelésére szerződni A csapadékszegény nyáron sok termelő visszariadt az anyarozs termelésétől. Nem így Kántor Gusztáv nyírcsaholyi gazdálkodó, aki szerződésesen négyszáz négyszögölön termelt anyarozsot. A területről mintegy tizenkilenc kiló anyarozsot adott be, me'yért több mint ezerhatszúz forintot kapott. Ugyanakkor meg magot is termett a rozs, s így e kevés földből legalább kétezer forint hasznot hozott ki. Kántor Gusztáv az idén is örömest megköti a szerződést. Az anyarozs gyógyszeriparunk nagyon fontos alapanyaga. Ezért államunk a jövő évi nyersanyag biztosítása érdekében már az őszön termelési szerződést köttet a szövetkezetek által a tsz-ekke', szakcsoportokkal és egyéni gazdálkodókkal anyarozs termelésére. A tsz-ek és szakcsoportok négy-öt kát. holdra, míg az egyéni dolgozó parasztok csak négyszáz öl lerüleire szerződhetnek. A rozs fertőzéséhez szükséges anyagot'a Gyógynövény -Vállalat a szövetkezetek útján juttatja el a termelőkhöz, s a szövetkezet agrenómusai szakszerű tanácsokkal látják elszerződött termelőket. tén. A nyírbátori szövetkezet esztendők kemény munkájával érte el az említett eredményt. A többségükben áldozatkész szövetkezeti tag választott vezetők és alkalmazottak nem sajnálják a fáradságot. Köztük a felügyelőbizottság számos tagja is igyekszik gyarapítani körültekintő ellenőrzéseivel a szövetkezet gazdasági erejét. Erről beszélgettünk Nagy Józseffel, a felügyelöbizottság elnökével is. Nagy elvtársnak hajnaltól késő estig talpon kell lennie nyolcholdas kis gazdaságában. s mégis talál módot a szövetkezeti életben való tevékgnykedésre Példamutatásával serkenti a többi felügyelőbizottsági tagot is a rendszeres, alapos ellenőrzésekre. Többek közt — szerényen — így emlékezett meg erről: — Szeretem a közösségi munkát. A közbirto- kcssságnál ismerkedtem meg vele. Később a legeltetési bizottság elnökeként „kóstolgattam”. 1955. tavasza óta pedig a szövetkezet félügyclőbi- zottsága elnökeként tevékenykedem a köznapi dolgokban. Nem szoktam befogni a szemem, ha hibát látok s meg is mondom — azért kedvelnek. Szabó Miklós, az igazgatóság elnöke és a többiek szintén szívesen veszik az intelmeimet. Nagy Jóska bácsinak mindég akad egészséges, józan paraszti meglátása, javaslata, mint a felügyelőbizottsági tagok legtöbbjének. Nemrég a vendéglő söntésében fordult meg. Kedve szottyant meginni egy féldeci barackpálinkát. A pénzt ris öt forint 20 fillért vett el érte. A csapos megisfelügyelőbizottsága. Azonban nem szeretnénk elhallgatni a munkamódszerükben még meglévő fogyatékosságokat. Megtudtuk, hogy a nyár eleje óta — az alapszabályjal ellentétben — együtt üléseznek az igazgatósággal. Ma már kezdenek rájönni, hogy így elmosódik a két választott szerv közötti határvonal és gyakran keresztezik egymás munkáját. Hiszen a felügyelőbizottságnak joga és kötelessége az igazgatóság irányító, munka- szervező és ellenőrző munkájának vizsgálata is. Az sem helyes, hogy a felügyelőbizottság a negyedévekre „megkapott” tíz-tizenkét szempont alapján ellenőrizget. S csak egy szokott pontként van beiktatva az igazgatósági határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Az élet és az alapszabály ennél sokkal nagyobb követelményt állít a felügyelőbizottság elé, míg a nyírbátori szövetkezetnél is. Például már régen meg kellett volna vizsgálnia, hogy az igazgatóság — a mezőgazdasági üzemágon keresztül és személyes közreműködésével — miként segíti elő a három helyi szervezet működési területén a szocialista mezőgazdaság megteremtését. Azonban ehhez az kellene, hogy a felügyelőbizottság rendszeresen megkapja az igazgatósági ülés határozatait, negyedévi munkaprogramját, a körzeti ellenőr segítségével negyedévről-negyedévre kialakítaná munkatervét és gondoskodna annak módszeres megvalósításáról. Akkor meg fokozottabban hozájárulnának a szö- ve^fezéti vagyon gyarapodásához, a tagság megelégedéséhez és a szövetkezet hírnevének öregbítéséhez. harminc holdnyi területükből tíz hold homokot betelepítenek gyümölcsfa-csemetével, 5 holdon spárgát és tizenöt holdon pedig édescsil- lagfürtöt termelnek.. Csillagfürt-területü- ket jövőre szőlővel telepítik be, s mivel közel van egy bővizű kanális, berendezkednek öntözéses zöldségtermelésre is. Azonban ezek megvalósításához pénzre van szükségük. Ezért úgy döntöttek, hogy tiszta jövedelmük ötven százalékát közös alap létesítésére fordítják. Ebből aztán hőven telik elgondolásaik életrekeitésére. Az új szakcsoportban megvan nVnd a személyi, mind a-r anyagi adottság arra hogy már a következő évben megyénk egyik legjobban működő termelési társulása legyen. Kerékgyártó Antal
