Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-31 / 257. szám
*114 f praittárlai % g.y «* 0 XV. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Ara 50 fillér 1958. OKTÓBER 31, PÉNTEK N éhány hónappal azután, hogy Oroszországban eldördültek az új történelmi korszakot hirdető ágyuk az Auróra fedélzetén, 1918 júniusában Magyarországon hatalmas sztrájk tört ki. Ezzel a nagy megmozdulással, amelyben főleg a munkások vettek részt, kezdődött meg az osztrák-magyar monarchia amúgy is recsegő, ropogó alkotmányának összeomlása. A magyarországi pártok vajmi kevéssé vettek részt a népi megmozdulásban, sőt, inkább akadályozták azt. A sztrájk nyolcadik napján a Népszava céltalannak minősíti a megmozdulást, sürgeti, hogy a munkások térjenek vissza üzemeikbe. Az áruló szociáldemokrata pártvezetőség a burzsoáziát támogatta. Ebben az esztendőben pedig már sikereket vívott ki a nép, sztrájkjaival. Ennek volt köszönhető, hogy az év elején megalakultak a tanácsok, s ha gyakran a régi községi vezetés is maradt bennünk, a tanácsok gondolata mind mélyebbé vált a munkástömegekben. Október hónapban már feltartóztathatatlanul közeledett a forradalom, amikor a munkások kétségtelenül megállapítható vezetésével új rendet akar a polgárság, s velük együtt a parasztság is. A hiányzó forradalmi pártot, — mert a szociáldemokrata párt éppen nem volt forradalmi, hanem megalkuvó, — pótolta a szovjet emberek példája, pótolták a hazatért hadifoglyok, akik hatalmas benyomást keltettek elbeszéléseikkel, gyakorlati tapasztalataikkal. Az akkori magyarországi helyzet sok vonásában egyező volt az oroszországi előző évivel. Lenin 1913-ban már kijelentette, hogy Magyarország legközelebb áll Oroszországhoz. A munkásnyomor, a nemzetiségi ellentétek, a teljes függés mind gazdasági, mind politikai vonatkozásban a bennünket szinte gyarmatként tartó Ausztriától, a rettentő háborús veszteség, az éhezés, az egészségügyi viszonyok képtelen süllyedtsége mind megalapozták a nép elkeseredését, ösztönözték forra- dalmiságát. Azonban nem volt párt, mint Oroszországban a Bolsevik Párt, amely határozott irányt szabott volna a megmozdulásoknak, kidolgozott, tökéletes elvi alapon, a marxizmus—leninizmus igazságaival vértezve. Októberben érezhető volt, hogy utolsó napjait éli az osztrák— magyar királyság. A szociáldemokraták október 13-án pártgyűlést tartottak, főként azért, hogy elfogadtassák a polgári pártokkal kötött megállapodást. Ezek a pártok igyekeztek minden háború előtti polgári vonást, lényegében a nagypolgárság, a földbirtokosság, a gyáriparosok, az i. isztokrácia társadalmi rendjét átmenteni az új korszakba. A gyűlések azonban nem úgy sültek el, mint várták. Az Új Nemzedék című jobboldali lap okt. 26-i számában így ír: „A szónokok itt mind arról beszéltek, hogy a forradalmi proletárságnak nincs szüksége semmiféle szövetségre bármely párttal is, magától is elég erős ró, hogy kezébe vegye az uralmat az ország felett és megsemmisítsen itt minden, az övével ellenkező törekvést és akaratot. Mi szükségünk van — kérdezték — Károlyi Mihály grófra?! És néhány szolgabíróból és néhány dzsentriből álló bandájára? Micsoda erőt képviselnek ezek? El velük, éljen a forradalom! Éljen a szovjet! És üdv a Szent Oroszországnak, ahonnan a nap kel és megváltás érkezik.” Lemond a kormány, és október 25-én megalakul a Magyar Nemzeti Tanács, melynek célja, hogy Károlyi Mihály kormányalakításával fékezze és megfékezze a forradalmat, a forradalom erőinek teljes kibontakozását. Ezzel egyidöben megalakul a budapesti katonatanács is, amelyre ugyan sem Károlyi sem a Magyar Nemzeti Tanács nem ügyel, s amelynek tagjai többségükben ugyan polgári demokraták, de hajlandók a fegyveres felkelésre is. A katonatanács a szociáldemokraták régi ellenzékével,- a forradalmi szocialistáikkal, élükön Landler Jenővel, elfogadja a proletártömegeket képviselő szocialisták vezetését, s hamarosan döntő hatalommá alakul. Szervezkednek a diákok is, aztán a nagyüzemek munkássága, s október 31-re általános sztrájkot hirdetnek. f Október 31-re virradó reggel már végre van hajtva a forradalom. Ennek híre végiglobban az országban,, s az Q ország csatlakozik. □ Negyven évvel ezelőtt ezen a napon győzött a polgári □ forradalom, amely, ha benne vezető erő már ugyan a mun- □ kásosztály volt, — mégsem hozhatott olyan eredményeket, □ amelyekre a nép vágyott. Bár bizonyos polgári szabadság- S jogokat biztosított a tömegeknek, de nem oldotta meg a proletariátus helyzetét nem is oldhatta meg, eszméi még a polgárság kívánságait fejezték ki. De már beérőben volt a proletárforradalom magva is, a nagyobb lehetőségeket kapott proletariátus elszántabban, céltudatosabban tört ezután célja felé szervezettebben és megalapozottabban. És ami döntő jelentőséggel bírt, rövidesen megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely egyedül volt képes, és egyedül volt hivatott arra, hogy vezesse a munkásosztályt, s vele a dolgozó parasztságot a proletárforradaiomra. amikor minden hatalom, s minden termelési eszköz, a gazdasági és szellemi élet vezetése egyaránt azoké, akik méltóak is rá: a dolgozó népé. EDnnDDDDDDDonnnanr ír 'oaonLOBDncxrr raxxxoacxxiL Nagykálló vezet a dohányszáritó telepek versenyében A Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat szakszervezeti bizottsága értékelte a dohányszárító telepek versenyét, amely a világos dohány kihozatali százalékának növeléséért, valamint a hulladék csökkentésért folyik. A nagykállói telep érte el a legjobb eredményt: 57.5 százalék világos dohány kihozatal- lal és 4.4 százalék törmelék és levélhulladék képződéssel első heiy- i e került a versenyben. A nyíregyházi telepnek sokat kell javítania a munkán, mert a megtűrt 12 százalék törmelék- és levéihuiladékképzésse) szemben 21.2 százalék a selejt! • • Üzemekkel köt szerződést az ismeretterjesztő társulat A TIT megyei szervezete nyíregyházi és vidéki üzemekkel, így a Dohányfermentálógyárral, a Mélyépítő Vállalattal, a Gépjavító Vállalattal, a kisvárdai Vulkánnal, a tiszavasvári Alkaloidával, valamint szakszervezeti területi és járási bizottságokkal köt szerződést rendszeres ismeretterjesztésre. A szerződés értelmében az ismeretterjesztő társulat előadókat biztosít a szerződésben megjelölt időkre a vállalatok, szakszervezeti szervek rendezvényeire. Moszkva, (TASZSZ): Október 31-én, ma kezdődik Genfben a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselőinek az atoni- és hidrongéníegyver- kisérletek megszüntetésével foglalkozó értekezlete. A Szovjetunió képviselőjévé Sz. K. Carap- kin nagykövetet, a szovjet Külügyminisztérium kollégiumának tagját, tanácsadóivá J. K. Fjodo- rovot, M. A. Szadovszkijt, A. I. Usztyumenkot, I. R. Paszecsnyi- kot és A. N. Rilovot nevezték ki. A küldöttség elutazott Génibe. Genf, (AFF): Az AFP külön- tudósítója az októben 31-én Genfben kezdődő háromhatalmi értekezletről azt írja, mindhárom országban remélik, hogy a genfi megbeszélések eredményesek lesznek. — Általában úgy látják azonban, hogy ha létre is jön megállapodás, ez nem fog könnyen menni. Az egyik legfontosabb nézeteltérés az esetleges megállapodás időtartamára vonatkozik. A Szovjetunió szerint a megállapodásnak az atomkísérletek vég„Réssí kérünk as ország munkájából“ illést tarlóit a megyei katolikus békebizottság A megyei katolikus békebizotísúg — a római és görögkatolikus papok részvételével — tegnap délelőtt ülést tartott a Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat nagytermében. A megjelentek előtt ezalkalommal Tamás János timári’ görögkatolikus esperes tartott előadást. „A pap elvi és gy 'collati állásfoglalása a békeharcban” címmel. Az előadó az első és második világháború szörnyű pusztításairól szólt, majd arról beszélt, hogy milyen anyagi s főképpen erkölcsi rombolást végzett az agresszió Koreában, Vietnamban, Egyiptomban és másutt, ahol a vitás kérdéseket öldöklés árán akarták megoldani az ag- resszorok. A bákeharcról szólva megállapította, hogy „e munkából nem hiányozhatnak Krisztusnak, a béke fejedelmének papjai sem". Nemcsak gazdasági, politikai, hanem erkölcsi kérdés ez. „Be kell igazolnunk, hogy elítéljük a háborút” — szólt, majd megemlékezett Grősz József kalocsai érseknek az V. Magyar Békekongresz- szuson elmondott beszédére, amelyben a magyar püspöki kar elnöke kijelentette, hogy a magyar katolikus egyház, s annak papjai minden erővel támogatják a leszerelésre és a népek együttműködésére irányuló törekvéseket. A vitás kérdések megoldása nem a háború. Az előadó emlékeztetett arra: „Feimérni is lehetetlen a háború csapásait. Az egyénre, es a társadaldmra vonatkozó háború jelentheti a legnagyobb földi rosszat, az emberiség nagy részének megsemmisülését. S itt nem lehet másról szó, csak világ- v,u/gégesröl. A magyar katolikus papság — az értekezleten résztvevő paptársaim—nevében is kijelenthetem: örömmel dolgozunk együtt, valamennyi magyarral a békéért, hazánk felvirágzásáért. — fejezte ki az ittlévők véleményét Tamás János esperes, s elmondta, hogy a katolikus békebizottság részt kér az ország munkájából, feladataiból. Az eddiginél tevékenyebben magyarázzák híveiknek a nemes cél, a szocializmus építésének eredményeit, az abból következő feladatokat. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a hozzászólók népünk megváltozott életéről beszéltek, majd egyenkiot is elmondották hogy egyházközségükben milyen feladatok várnak rájuk. leges megszüntetésére kell irányulni. Az angolszászok amellett foglalnak állást, hogy a kísérletek íeíiUogvJszi'-^-i e\ic korlátozzák és amennyiben az ellenőrzés hatékonynak bizonyul, a felfüggesztést hosszabbítsák meg. Nehézséget okozna, ha Kína területén akarnának felállítani ellenőrző állomásokat, ugyanis az atomtudósok javaslata szerint 37 megfigyelő állomást kellene felállítani Ázsiában. Heves vitákat eredményezhet az ellenőrzéssel megbízottak működése. Ezeknek bizonyos mozgási szabadsággal kellene rendelkezniük. Ha a genii tárgyalások alapján számítani lehet a megállapodás létrejöttére, nincs kizárva, hogy az amerikai, a szovjet és az angol külügyminiszter csatlakozik a három hatalom szakértőihez, hogy megkössék a megállapodást az atomkísérletek megszüntetéséről — írja az AFP tudósítója. Moszkva, (TASZSZ): A nukleáris fegyverkísérletek megszűntetésének kérdésével foglalkozó genfi értekezlet megnyitásának küszöbén a Szovjetszkája Rosszi- ja rámutat: A Szovjetunió nem járulhat hozzá ahhoz, hogy csak átmenetileg hagyják abba ennek a szörnyű pusztító fegyvernek a tökéletesítésére irányuló kísérleteket. Ha a nyugati hatalmak nem egyeznek bele az atom- és hid- rogénbomba-kísérletek végleges megtiltásába, akkor a Szovjetunió arra kényszerül, hogy kísérleti . robbantásainak számát annyival növelje, amennyit az északatlanti tömbhöz tartozó országok végrehajtottak. A szovjet államnak nemcsak joga — hangsúlyozza a lap — hanem szent kötelessége is, hogy biztosítsa az ország védelmi képességének olyan színvonalát, amely arra kényszerít bármely agresszort, hogy ezerszer meggondolja, mielölt támadást intéz a Szovjetunió ellen. Pénteken Géniben megnyílik a Szovjetunió, az Egyesült Államok c.s /sngna Ke^v.saio.nsk értekezlete — folytatja a Szovjetszkája Rosszija. — Dulles már fekete hollóként elkárogta magát és eleve a tárgyalások sikertelenségét jósolta. Ügy látszik, éppen ez az amerikai politika célja. Ami a szovjet kormányt illeti, minden lehetőt elkövet majd a tárgyalások sikeréért, A régi kastély ma iskola Nyírvasváriban. (Riport a 3. oldalon) Ma kezdődik Genínen az atom- és Itidrogén- feyyver-kíserieteK megszüntetésével foglalkozó háromhataimi értekezlet LJUUUUILJLJLJUIUJLJLJLJLJLJLJLJLJLJLJLJLJLJ Negyven éve
