Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-29 / 255. szám
4 KKLPTM.MiYAHOKV/Af 1958. OKTOBER 29. SZERDA 1 918. október 29-én ült ösz- sze Moszkvában a munkás és paraszt ifjúság sző. vct sógének első összorosz- országi kongresszusa. Ezen a napon alakult meg a szovjet hazában a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Komsomol. Azóta 40 esztendő telt el. Négy küzdelmekkel teli, diadalmas évtized jelzi a Komszomol útját. Ezt az utat úgy tette meg, hogy soha nem feledkezett meg a párt iránti hűségről. Egész tevékenységét a Párt politikája vezérelte és vezérli. A Komszomol olyan időben Született, amikor az egyéves szovjet hatalmat az országa határain kívülről és belülről , .egyaránt halálos veszély fényé-. . gette. Ez a forradalom volt az első, amely a dolgozó népet tette a haza, a rend törvényes urává. Éppen ezért ez a forradalom különösen fájt a régi rend híveinek, s szervezkedtek azért, hogy megdöntsék a dolgozók hatalmát. Özönlöttek a külföldi intervenciós csapatok, angolok, franciáié, japánok — és fegyverbe álltak odahaza Gye- nikinék, Kornyilovék, Vrangel báróék. És ekkor, ezekben a napokban fegyverbe állt az egész szovjet nép, a szovjet ifjúság. A Komszomol I. Kongresz- szusa harcba szólítja a szovjet ifjúságot. Az I. Kongresszus határozata Így hangzik: „Oroszország forra- radalmi ifjúságának első kongresszusa teljes szolidaritását fejezi ki a munkás és paraszt hatalomért, a kommunizmusért folytatott harccal. A Délen érlelődő ellenforradalom kellő ellenlábasra talált. Az ellenforradalommal való harc céljára odaadjuk minden forradalmi lelkesedésünket, összes fiatal erőnket. Közeledik a végső és döntő harc. Egy lépést se hátra! Éljen a Szovjethatalom!” És a Komszomol a hősök ezreit adta a hazának, már a megalakulása utáni hónapokban. A Komszomol tehát-a szovjet állam megszilárdításáért vívott küzdelemben a belső ellenforradalom és a külső intervenciók elleni harcok tüzében született, és születése pillanatától ott volt mindig a párt oldalán, ahol a legnehezebb feladatokat kellett megoldani. A polgárháború győzelmével a Komszomol elé újabb feladatokat tűzött a párt. Ez a feladat nem volt más, mint tanulni, dolgozni a szocialista haza felépítéséért. A Komszomol becsülettel teljesítette ezt a feladatot is. A párt felhívására azokban az években 200 ezer komszomolista ment a nagy építkezésekre. A komszomolis- ták a szovjet ifjúság hazaszeretetét, munkahőstetteit hirdetik a sztálingrádi és a harkovi traktorgyárak, a msgnitogorszki, a kuznyecki, hatalmas kohó, ipari üzemek, a dnyepperi vil- Innyerömü gátjai és még sok más nagyipari üzem. A Kom- szemol ott küzdött az első sorokban az írástudatlanság felszámolásáért, a mezőgazdaság kollektivizálásáért. A fiatalok tízezreit küldte főiskolákra és technikumokra, hogy Lenin hagyatékához híven meghódítsák a tudományt. Amikor pedig a békés építő munkát megzavarták a háború sötét erői, és fasiszta fenevadak támadtak a szovjet hazára, a Komszcroc.lt ismét ott találjuk a párt oldalán, mint a leghűbb segítő társat. A Matro- szovok és Zolák tízezreit adta a hazának. A háború első hetében 260 ezer moszkvai komszso- molista ment a frontra. Lcnin- grádban a háború első tíz napján több, mint hetvenezer kom- r,zömei ista ásta a lövészárkot. Vagy em'ékezzünk Sztálingrád hős védőire, akik dicsősége; harcukkal örökre beírták ne40 éves a lenini Komszomol Munkás és értelmiségi találkozót tartottak a Kossuth Lajos gimnáziumban vüket a történelembe. A nagy honvédő háborúban 3 és félmillió kcmszcmolistát tüntettek ki bátorságukért, hősiességűAmikor elhallgattak a fegyverek, az .újjáépítés nehéz feladata várt ;í szovjet népre. A második világháborúban a fasiszták i700 szovjet várost, több mint 70 ezer falut, 32 ezer ipari vállalatot pusztítottak el. S3 ezer kolhozt dúltak fel és fosztottak ki. A f as,szták-okozta közvetlen kár nem kevesebb, mint 679 milliárd rubel volt. A Komszomol ebben az időben az újjáépítésre mozgósított. Csak úgy, mint az első ötéves tervek idején —: védnökséget vállalt a nagy építkezések felett és munkájuk nyomán eltűntek a romok, új, nagy ipari létesítmények születtek. A Komszomol ma is ott A küzd, ahol kemény ütkö- rA zet folyik a munka frontján. Szibéria, Távol-Kelet és Észak gazdaságának feltárásáért, Kazahsztán és Altáj hasznossá tett. szűzföldjein, a kolhozok és szovhozok állattenyésztési farmjain. Itt alkot ma a Komszomol forradalmi pátho. sza,. itt leli meg a forradalmi romantikát. Több fémet, s több üzemanyagot, több kenyérgabonát és húst, kevesebb munka- ráfordítással, éz a Kommunista Párt által kitűzött harci feladat. A kommunizmus építésének forradalmi romantikája lelkesítette azt a 350 ezer szovjet fiatalt, akik eddig resztvettek • a szűzföldek megmunkálásában, és ezzel 36 millió hektár földet tettek termővé. 650 ezer fiatalt azért küldött a Komszomo! az állattenyésztésbe, hogy részt vegyenek annak a nagy feladatnak végrehajtásában, mellyel a Szovjetunió túlszárnyalja az Egyesült Államokat az egy főre eső hűs-, tej- és vajtermelésben. A Komszomol nem feledkezik meg arról sem, hogy a termelő munkának együtt kell járnia a politikai nevelő, kulturális és sporttevékenységgel. Arra törekszik, hogy az ideológiai munkát a kommunista építés pva- • korlatéval egységben végezze. * Támadóan lép fel a burzsoáziái erkölcsi maradványai, a lusta- $ ság, az iszákosság, a cinizmus | ellen. Nagy figyelmet fordíta-J nak a marxizmus-leninizmus} propagandájára és a forradalmi J hagyományok ismertetésére. J Nagy feladatot vállalt a Kom-J szomol a kultúra területén. Két-| három év alatt az ifjúság ere-z jéből 10 ezar klubot, 10 ezerí filmvetítő termet és 40 ezer kul-f túráit? ismeretterjesztő termeti építenek. Kiképeznek 25 ezer* öntevékeny művészeti csoport-* y-etőt is. i A Komszomolnak és az egész* szovjet ifjúságnak egyik# legnagyszerűbb tulajdon-? sápa más népek megbe-J csülóse és szeretető, mely a pro-? letárintsrnacionalizmusból fa-1 kad. Ez ad magyarázatot arra,? hogy a szovjet ifjúságban mé-I Íven él a béke iránti vágy ész ugyanakkor készek feláldozni f életüket is más népek baldogsá-S Ráért. Ez ad magyarázatot arra.X hogy a szovjet nén és benne aj Komszomol már kétízben küldte' el fiait hazánkba, hóm- vérük { hullatásával pecsételjék meg a I ma?„var és szovjet nép barátsá- í gát. j íme. ezek a Komszomol 401 esztendős tevékenységének út- í jelzői. És e négy évtizedes hősi * múltból, mint gazdagon termő * gyümölcsfáról sok-sok taoaszta- * latot szakíthat a mi ifjúsági sző- t vétségünk is.- Melyek a legfőbb > tanulságok, amelyeket a Kon-szo-t mól gazdag tapasztalata nyújt aj KISZ szervezetek számára? * Törhetetlen bizalom a párt 1 iránt, úgy ahogy azt a Komszo-Í mól tette és teszi, melynek tag- • iái a legnehezebb időben is ki-; tartottak a párt oldalán. A szocializmus győzelmébe i vetétt hit, mely a komszomolis- j tákat tömeges hőstettekre sár- j kalta. A KISZ-nek is arra kell | nevelni tagjait, hogy a szoeializ-l mus győzelme elkerülhetetlen, hogy az új társadalom legyőzi a régi, az idejétmúlta társadalmat. Ugyanakkor meg kell mutatni az ifjúságnak, hogy a szocializmus, a jólét nem hull magától az ölünkbe. Ehhez sok küzdelem útján jutunk el és e küzdelemből az ifjúságnak oroszlánrészt kell vállalni. A szocialista haza forró sze- retete, mely tettekben nyilvánul meg. Meg kell mutatni az ifjúság széles tömegeinek, hogy nem lehet jó hazafi az,’aki csak hangos szólamokban hirdeti a hazafiságot, de ugyanakkor semmit sem tesz munkájával a szocialista haza építéséért. A világ népeinek megbecsülése és szeretete. Erre tanít a Komszomol tapasztalata, éneikül nem lehet senki sem jó hazafi, Aki nem becsüli meg más népek eredményeit és munkáját. áz nem szeretheti saját népét sem. Nagy és magasztos célok kitűzése az ifjúság elé. A Komszomol nem hajthatott volna végre olyan nagyszerű hőstetteket, ha nem mutatta volna meg az ifjúságnak a kommunizmus építésének nagyszerű távlatait, ha nem tűzött volna ki nagy célokat az ifjúság elé. A mi KISZ szervezeteink is akkor tölthetik be hivatásukat, ha bátran és kezdeményezően lépnek fel a szocialista építés munkájában, ha olyan célokat tűznek az ifjúság elé, mely magával ragadja a fiatalok széles tömegeit. Most, amikor születésének 40. évfordulóján testvéri szeretettel köszöntjük a hős lenini Kom- szomolt és további sikereket kívánunk kommunizmust építő munkájukhoz, fogadjuk meg, hogy megyénk ifjúsága . is a Koms2omol nyomdokain járva tevékeny részese lesz szocialista hazánk építésének, a béke védelmének. Koncz Károly. A Kossuth Lajos-giiimáziu/n- ban hétfőn délután munkás ér értelmiségi ta'álkozót tartatlak A gyűlésen a gimnázium tanára-’ és a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói vettek részt. — Kokas Ferenc elvtárs, a Hazafias Népfront elnöke nyitotta meg a gyűlést, majd a je'enié- vők elbeszélgettek egymással. Az clhangzctt felszólalások, valamint a beszélgetések folyamán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem fizikai cs szellemi munkások, hanem elvtársak, közös célért küzdő emberek gyűltek össze. A Hazafias Népfront é* * Pedagógus Szakszervezet hasznos, eredményes, mindkét intézmény dolgozóinak megelégedésére é* örömére szolgáló munkát végzett a találkozó létrehozásával. A kenyérsütés ifjú mesterei Ha reklámozni akarnám őket, így kezdeném: „Akar ízletes, finom kenyeret enni? Keresse fel a vásárosnaményi sütőüzemet és kóstolja meg az ifi-brigád által sütött kenyeret“, öt KISZ-fiatal: Görög András, Deme László, Mezei Árpád, Szűcs György és Mezei József egy brigádban' dolgoznák és- méltó versenytársai az „öreg” mestereknek. Olyan finom fehér' kenyeret sütnek, hogy méltán érdemelnek dicséretet. Érdekes, hogy az ifjú sűtőmesterek mindegyike alul van a húsz éven. Ügy mennyiségileg mint minőségileg állják a „sarat’, teljesítik a normákat s ez meg is látszik a keresetükön is, hiszen havonta mindegyik felül keres az 1400—1500 forinton. A vásárosnaményi fogyasztókkal együtt gratulálunk a fiatal pékeknek, Pusztai laboratórium Ha valaki benéz az ablakon és meglátja a sok görbített üvegcsöveket, a sorakozó lombikokat, a láng fölé hajló, munkaköpenybe öltözött laboránst, azt gondolhatja, hogy itt talán valami világraszóló találmány születik, Akkor jövünk rá tévedésünkre, amikor benyitunk és látjuk: a bü- retták és pipetták birodalmában nem mással foglalkozik Szabó György laboráns, mint a földdel, a talajjal. Kis tálkában k- laikus számára — sarat keverget. így állapítja meg a talaj Arany-féle kötöttségét. A lombikokban lilába, rózsaszínbe játszó folyadékok vannak. Az ő gyakolott szeme ezekből állapítja meg a talaj nitrogén, foszfor, káli és egyéb tápanyagtartalmát. A humusz, a mész és savasságmeghatározás is mind, mind hozzátartozik egy talajminta megvizsgálásához. A Nyírteleki Gépállomás laboránsa a környező termelőszövetkezeteknek az idén eddig 200 talajvizsgálatot végzett. Jelenleg négy szövetkezetből 120 talajminta so- j akozik az asztalán. Most kezdi a vizsgálatokat. A laboratóriumi vizsgálatok segítségével állapítják meg a szövetkezetben, de nem egy egyéni gazdaságban is, hogy az egyes táblákba, talajtípusokra mely növények a legmegfelelőbbek, niilyeh azok állapota. A nyirtelki Dózsa Termelőszövetkezetben például mélytalajforgatási kísérletbe kezdtek, mert a vizsgálatok azt mutatják, hogy így javítható a talaj minősége. Hat szövetkezetnél pedig műtrágyázást kísérletbe ■ kezdtek, hogy a tudomány és gyakorlat összefogva hozzon nagy eredményeket. HAJNAL A CIGÁNYSOROM A tisza vasvári cigány iskola Ügye, nincs nagyobb öröm annál, mint amikor boldoggá teszünk valakit? Ilyen az öröm most Tiszavas- váViban, ahol a nőtanács, a Hazafias Népfront, a kis piros- nyakkendös úttörők összefogása boldoggá tett 38 ragyogószemü cigánygyereket... A dolog tulajdonképpen két hónapja kezdődött. Akkor határozták el, hogy iskolát teremtenek a kis szurtos, neveletlen, elvadult emberkéknek, kenyeret, tudást, életet adnak a cigányak kezébe. A vasváriak nem sokat teketóriáztak. Egy-kettőre állt az iskola — csak még olyan embert kellett találni, aki a legnagyobb áldozatot, a majdnem lehetetlennek látszó feladatot vállalja: az elhanyagolt, eleven kis társaság ráncbaszedését, nevelését. Dobos József valamikor pedagógusnak készült,, de mai- évek óta a ttszavasvári téglagyárban dolgozott. Munkahelye, munkatársai a szívéhez nőttek, s nem is vált volna meg tőlük semmi pénzért. Nem vállalt volna egy iskolában tanítást, ha nem ilyen rendkívüli, emberi feladatról van szó. S Dobos tanító bácsi és fele-, sége — aki szintén pedagógus — munkához láttak. A tanítás szeptember 15-cn az új tisza- vasvári cigány iskolában megkezdődött. Mennyi gonddal, megoldhatatlannak látszó problémával kellett megküzdeniük és sokszor már úgy tűnt, hogy lehetetlen erédményt kicsikax-ni. Aztán ahogy múltak a hetek kifakadtak az első rügyek az elvadult emberkertben ... A tiszavasvári cigánytelep egyike a legelhanyagoltabb putrisoroknak. A kis 6—11 éves apróságokat a szülők teljesen magukra hagyták, s azok útón-útfélen kóboroltak, verekedtek, loptak koldultak és cigarettáztak ... Amikor rendes tanterembe, padok közé ültették a kis masza- tos, rongyos társaságot — a 38 gyerek egyszerre ordított, rendetlenkedett, napokat, heteket kellett csak a fegyelmezésükkel eltölteni. Dobos tanító mindent megpróbált: büntetett, cukrot osztogatott, nem vesztette el türelmét. S lassanként cscendcsedett a lárma, az emberi szeretet magvacskái meg- fogamzettak a borzas fejekben és szivekben. A vasváriak pedig ámulva, majd mosolyogva fo- godták úton-útfélen a cigány- gyerekek illedelmes köszönését. Azóta a tanító báqsi mellől szünetben sem tág'tanak a gyerekek. Amikor megérkezik az iskolába, már ott várja az egész társaság. Elébe szaladnak, s ragyogó, fekete szemüket annyi ragaszkodással és hálával függesztik az ő tanító bácsijukra, hogy attól talán a könny is kicsordul. Aztán bevonulnak a tanterembe, elfoglalják helyű-' kot, s bírókra kelnek a betűkkel, számokkal. Szeretetük ezer jelével halmozzák el Dobos Józsefet. Ritka kincsek: kerek dió, színes ceruza, üveggolyó — s ki tudja mi kerül elő a feneketlen zsebekből, s nyomják, dugdossák a tanító bácsi kezébe. Eleinte mindent elcsentek, ami a kezük ügyébe került. — Először a tanító bácsi asztala és holmija lett „tabu”. Amikor szünetre mentek, a kincsek ösz- sze-vissza halmazát feltornyozták a tanítói asztalra — ott még a legigézőbb színes-ceruza is biztonságban volt, senkinek nem kellett attól félnie, hogy bármelyik társa elemeli. Később már erre sem volt szükség, a szeretet és értelem szava megtanította őket az „enyéro- tiéd” fogalmára. A legnagyobb baj a tisztasággal volt. Bizony előfordult, hogy a gyerekek között a tanító bácsinak is vakaróznia keltett. Pobosné soha életében nem mosott annyit; mint ezekben a na-1 pókban. Ma már a Rostás-gyerekek, \ kis Karola, Ábris, Dezső, meg a többiek otthon, a cigánysoron szokatlan dolgokkal lepik meg rendíthetetlen nyugalommal pi- pázgató szüleiket: — Mama, mosdass mog, iskolába megyek. j,
