Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-28 / 254. szám
2 KELETMAGT A RORSZAG 1958. OKTÓBER 28. KEDD Eszkimó a jégen, úr a koldus nyakán..* X z élelmes ember a jég- ^ hátán is megél — ha eszkimó! Az ügyes ember még a koldus nyakán is jólétet teremt magának — ha úr! Nagy igazság volt ez. Száz és ezer emlékünkben találunk rá bizonyítékot. Volt például a szegény-ügy. Hány és hány magyar úr gyarapodott azért, mert „adakozott“, hányán gazdagodtak meg a „népkonyhákon”, hány • úri kisasszony staíirozta ki magát abból a pénzből amelyet a különféle gyűjtéseken szedtek össze.. Az egri papok például, miután kitalálták az ,,egri norma“ rendszerét, oly gyorsan kezdtek gyarapodni, hogy külföldi kollégáik is felfigyeltek rá. A papi és úri vagyon nőtt, és a szegények száma is gyorsan szaporodott. Az 1940-es esztendőben annyi volt az esett szegényember, hogy a közigazgatás munkát és kenyeret már csak ígérni sem tudván, a kormányzathoz fordult segítségért. Az országgyűlés összeült és abban az időben, amikor a „szociális gond“ és a Karitász volt a kapitalista államok leghaladóbb eszméje, alkotott egy kapitális törvényt amelyben kimondatott az Országos Nép- és Családvédelmi Alap létrehozása. Ezzel eggyel több lett az intézmények száma, és általa jó álláshoz és keresethez jutottak a „történelmi osztály“, az úri famíliák lecsúszott gyermekei, s a „népes családvédelem“ is megindv11 a maga döcögős, semmibevezetö útján. X z Országos Nép- és Csa- ládvédelmi Alap első nagy tette az volt, hogy 1941-ben az Országos Szociális Felügyelőség segítségével elkészítette Magyarország sokgyermekes és „megélhetésükben veszélyeztetett“ családjainak statisztikáját. A statisztika roppant érdekes számokat mutatott. Megmutat' azt, hogy például az országban 402 ezer 308 négy és ennél több gyermekes család él, egy millió 965 ezer 596 gyermekkel. Szabolcs megyében 20 ezer sokgyermekes család volt 99 ezer 466 gyermekkel. Szatmár megyében pedig 16 ezer sokgyermekes család 79 ezer 500 gyermekkel. Nyíregyházán 2 ezer sokgyermekes család 9 ezer 909 gyermekkel. Az országban élő sokgyermekes családok közül „megélhetésben veszélyeztetettnek tekinthető” volt 312 ezer 694 család, 1 millió 625 ezer gyermekkel. Szabolcsban 17 ezer 810 család 90 ezer 303 gyermekkel, Szatmár megyében 13 ezer 665 család 66 ezer 907 gyermekkel. Nyíregyházán 1115 család 5 ezer 687 gyermekkel. E statisztikai felmérés után leültek az urak, hogy kigondolIlyen volt a közjóléti szövetkezetek 1943 decemberében ki- bocsájtott üzlerészjegye. Egész üzletrészjegy 2 pengő volt. Az ország különböző részében működő közjóléti szövetkezetek az üzletrészjegyeket a Kispest Városi Közjóléti Szövetkezettől (Kispest, Nagy Sándor u. 14. sz.) kapták igénylésre. «CJOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXX Az új nyírcsaholyi óvoda A nyírcsaholyi óvoda kívül még szépítésre vár ugyan, de a belsejét naponta betölti már a sok apróság vidám zajongása. Joggal büszkék a községbeliek közös alkotásukra. Elkészültét szívesen segítik társadalmi munkájukkal is. (Foto- Hammah janak valami „nép- és nemzetmentő“ ötletet. A nagy agytörőében születést meg a közjóléti szövetkezetek gondolata, amelyet aztán M. E. 3.500,1941. számmal rendeletté emeltek. E rendelet alapján készült alapszabályzat 2. §-a kimondta, hogy a közjóléti szövetkezetek célja: „...készpénz- és anyaghitel nyújtás révén a megélhetésükben veszélyeztetett sokgyermekes családok önálló gazdasági létének megalapozása ...“ S vajon e szövetkezetek megfeleltek-e a célkitűzésnek és hogyan? in lőször is el kell monda- ^ nunk, hogy a közjóléti szövetkezetek nem voltak a szó szoros értelmében szövetkezetek. Teljesen az állam pénzéből alakultak, céljaik megvalósításában a „megélhetésében veszélyeztetett“ családoknak semmi beleszólása nem volt még akkor sem, ha tagjai voltak a szövetkezetnek. Az alapszabályzat 32. §-a kimondta ugyan, hogy ... az üzletrészek után osztalékot fizetni nem szabad.. de mégis azok vették hasznát a szövetkezetnek, akiknek üzletrészjegyük bőven volt. Miért? Azért, mert az alapszabályzat kimondta, hogy a tagok „jogosultak a közgyűlésen megjelenni, de a tárgysorozathoz hozzászólni, szavazni és indítványozni csak az a tag jogosult, aki az általa jegyzett üzletrész névértékének megfelelő összeget legkésőbb az üzletévet megelőző év december hó 31. napjáig befizette, a szövetkezettől nem részesüli oly un, juttatásban, amely üzletrésze névértékének ötvenszeresét meghaladjad Tehát, az a sokgy ermekes család, aki vásárolt egy 2 pengős üzletrészjegyet és kapott 102 pengő értékű juttatást, örök hallgatás volt ítélve. A kulák viszont — bár osztalékot a pénze után nem kapott — beleszólt abba, hogy a szövetkezet kitől vegyen üzletágai ellátására nyeranyagot, házhelyet, földet stb. A „megélhetésben veszélyeztetett“ sokgyermekes családok a vezetésből ki voltak szorítva. A „Nép- és Családvédelem“ 1943. szeptemberi száma írja: „A szövetkezetek igazgató- sági és felügyelőbizottsági száma országosan ez idő szerint kb. 1549 fő. Ebből 550 a szabadfoglalkozásúak száma, közülük csak mintegy 28 kerül ki a juttatásban részesültek közüVi X közjóléti szövetkezetek a zsidók gettózása után fogtak nagy üzleti vállalkozásba. Megkaparintották az 5 holdon aluli zsidóbirtokokat és azokat kishaszonbérletre adták a nincsteleneknek. E földek és más üzleti vállalkozások hasznából házhelyeket vásároltak és részletre házakat építtettek rá a sokgyermekes családok részére. A házak drágák voltak, a hitel ugyan „kamatmentes“, de ha a- iaki például nem fizette, akkor elvet él; tőle és a meglevő kis ingósága is dobra került. Ekkor már nem számított, hogy az illetőből „megélhetésben veszélyeztetett“ lesz, vagy esetleg éhen hál. Az elvett háza aztán e^y másik szegényembernek adták oda, s az megint hozzáfogd tt a törlesztéshez. Tehát: Eszkimó a jégen, úr a koldus nyakán is megél! Szabó György Asszonyoknak — lányoknak A boldog házalóiét alapja a szeretet Én 1953-ban nősültem először. Két hónapig éltem együtt a feleségemmel,, aztán efnagyluk egy niást és beadtam a válópert. Az elválás után négy evre újra megnősültem. Házasságot kötöttem egy fiatal nőve! és hittem, hogy talán jobban megbecsül majd, mint az előző. Egy évre született egy kislányunk. Aztán ez a feleségem is elhagyott. Így újra külön- váltan élek. Az első még jobban becsült, mint a második. A második feleségem folyton a régi udvarlóját emlegette. Én ezt nem szívesen hallgattam, erre ő rámfogta, hogy féltékeny vagyok. Igen illetlenül viselkedett. Sokszor előfordult, hogyha valamiért férfiember zörgetett a kapun — én kimentem, ő utánam jött, aztán engem beküldött rántást kavarni, ő pedig enye- legve beszélgetett vele. A rossz férjet, szerintem, meg lehet nevelni, de a rossz asszonyt nem, hiszen az még azt is elrontja, aki hivatva volna megnevelni, a férjét. — Sajnos — én legalábbis úgy tapasztalom, — hogy még ma is elég gyakori az érdekházasság, s ezekben kevés a szeretet. Pedig a jó házasság alapja a szeretet. Ha a férj és a feleség szereti egymást, akkor nem válnak el. Persze úgy szeresse az asszony a férjét, a férj a feleségét, hogy ... Jobban,. mint a testvérét. Ha ez megvan, akkor boldogok, egymás kedvére szívesen cselekednek. Nem tesz egyik sem úgy, mint az én feleségem tett. Azt mondtam neki: Ezt és ezt a ruhádat vedd fel, mert abban nagyon tetszel nekem! Erre csak azért is úgy öltözött, ahogy nekem nem tetszett. Nagyon fontos az is, hogy senki előtt se szégyéljék a házasfelek azt, hogy ők szeretik egymást. Ne forduljon elő olyan eset, mint a feleségem és köztem gyakori volt. Ha eljött valaki hozzánk és a feleségem mellé ültem, akkor gyorsan felugrott és odább ült. Erre én mit gondolhattam? Azt, hogy szégyell. Egyszer Nyíregyházáról hazafelé utaztunk és képes volt mellőlem átülni másik pacira, hogy ne is sejtsék, hogy én vagyok a férje. Ezen elcsodálkoztam, hiszen látott és ismert engem mielőtt a feleségem lett volna, tudta, hogy ér. elvált ember vagyok, már akkor gondolnia kellett volna az életre. Ha én tanácsot adnék a fiataloknak, csak azt tanácsolhatom, hogy csalt akkor házasodjanak. menjenek férjhez, ha szeretik egymást. — Szeretet nélkül nincsen békesség,. boldog házasélet. Én is boldog házaséletet szerettem volna mindig. Az első feleségem talán még becsült volna, ha nem áll mások befolyása alatt. Sokszor nagyon el vagyok keseredve és arra gondolok: A rossz férfi általá- bán jó feleséget, a rossz asz- szony jó férjet, a jó ember rossz feleséget kap Miért van ez így? Ezután arra gondolok, hogy milyen házasság volt az enyém? Arra gondolok, hogy érdekházasság, a másik pedig dac-házasság. Hozzám jött valaki feleségül,. hogy ezzel „büntesse” hűtlen kedvesét. Mi hát a véleményem a jó asszonyról? Én azt mondom, hogy a jó asszony a férjét megbecsüli, hűségben él mellette, nemcsak saját magát tekinti, de férjét is, nemcsak a saját tisztaságára, hanem a férjére is gondol, kedves, egyetértést szerető. Amiatt -is sok házasság elromlik, hogy az asszony csak saját magát tartja tisztán és férjével nem törődik. Ezek az asszonyok nem értékelik a férjüket, többnek gondolják magukat nála s lenézik. Ezt beszédjükből, vi- selkedésifttből js könnyen ki lehet találni. Végezetül: gondolja meg mindenki, mielőtt megnősül, vagy férjhpz megy, hogy kit és miért vesz feleségül, ki- .hez, miért megy férjhez. Semmi mást ne tekintsen csak azt: szeretik-e egymást?! A szeretet sem mindegy, hogy a szeretet milyen fokú. Nagyon, de nagyon kell egymást szeretni, hogy egy életre szóló házasság, boldogság születhessen belőle. Zs. A. Nyírtass. A oénz és a szeretet Van egy közmondás: Amikor a szegénység kopog az ajtón, a szerelem kiugrik az ablakon! Szép szerelem lehet az, amely csak addig tárt. amíg a kolbász a sonka, a sütemény és menten elszökik, amikor a kenyérre fordul á sor. Ez csak akkor fordul elő, ha a pénz szerelme — mert ilyen is van — lakozik a házas felekben. A nem várt fordulatra, a csalódásra elmúlik a megszépítő varázs, amit a jólét kölcsönzött a két fél különben csöppet sem ideális kapcsolatának. Ha két ember szereti egymást, akkor a bajok, a nehézségek inkább öszszekapcsolják, a szerelmüket, a szereteteket megerősítik, a jobbért való harcot megszépítik, mert mindkettőt az az érzés és gondolat tölt el: íme, segítek neki, segítek annak, akit szeretek! Ezek az emberek egymás boldogságáért küzdenek és a nehéz helyzetben is boldogok. Én tehát azt mondom: Ahol sok a pénz, ott ritka az igaz szeretet. A csendes, munkás élet elégedettségében van az igazi szerelem, az igazi szeretet és boldogság'. Papp János Nyíregyháza.
