Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-28 / 254. szám

2 KELETMAGT A RORSZAG 1958. OKTÓBER 28. KEDD Eszkimó a jégen, úr a koldus nyakán..* X z élelmes ember a jég- ^ hátán is megél — ha eszkimó! Az ügyes ember még a koldus nyakán is jólétet teremt magának — ha úr! Nagy igaz­ság volt ez. Száz és ezer emlé­künkben találunk rá bizonyí­tékot. Volt például a sze­gény-ügy. Hány és hány magyar úr gyarapodott azért, mert „ada­kozott“, hányán gazdagodtak meg a „népkonyhákon”, hány • úri kisasszony staíirozta ki ma­gát abból a pénzből amelyet a különféle gyűjtéseken szedtek össze.. Az egri papok például, miután kitalálták az ,,egri nor­ma“ rendszerét, oly gyorsan kezdtek gyarapodni, hogy kül­földi kollégáik is felfigyeltek rá. A papi és úri vagyon nőtt, és a szegények száma is gyorsan szaporodott. Az 1940-es eszten­dőben annyi volt az esett sze­gényember, hogy a közigazgatás munkát és kenyeret már csak ígérni sem tudván, a kormány­zathoz fordult segítségért. Az országgyűlés összeült és abban az időben, amikor a „szociális gond“ és a Karitász volt a ka­pitalista államok leghaladóbb eszméje, alkotott egy kapitális törvényt amelyben kimondatott az Országos Nép- és Családvé­delmi Alap létrehozása. Ezzel eggyel több lett az intézmények száma, és általa jó álláshoz és keresethez jutottak a „történel­mi osztály“, az úri famíliák le­csúszott gyermekei, s a „nép­es családvédelem“ is megindv11 a maga döcögős, semmibevezetö útján. X z Országos Nép- és Csa- ládvédelmi Alap első nagy tette az volt, hogy 1941-ben az Országos Szociális Felügyelő­ség segítségével elkészítette Magyarország sokgyermekes és „megélhetésükben veszélyezte­tett“ családjainak statisztikáját. A statisztika roppant érdekes számokat mutatott. Megmutat' azt, hogy például az országban 402 ezer 308 négy és ennél több gyermekes család él, egy millió 965 ezer 596 gyermekkel. Sza­bolcs megyében 20 ezer sokgyer­mekes család volt 99 ezer 466 gyermekkel. Szatmár megyében pedig 16 ezer sokgyermekes csa­lád 79 ezer 500 gyermekkel. Nyíregyházán 2 ezer sokgyerme­kes család 9 ezer 909 gyermek­kel. Az országban élő sokgyer­mekes családok közül „megélhe­tésben veszélyeztetettnek tekint­hető” volt 312 ezer 694 család, 1 millió 625 ezer gyermekkel. Sza­bolcsban 17 ezer 810 család 90 ezer 303 gyermekkel, Szatmár megyében 13 ezer 665 család 66 ezer 907 gyermekkel. Nyíregyhá­zán 1115 család 5 ezer 687 gyer­mekkel. E statisztikai felmérés után leültek az urak, hogy kigondol­Ilyen volt a közjóléti szövetkezetek 1943 decemberében ki- bocsájtott üzlerészjegye. Egész üzletrészjegy 2 pengő volt. Az ország különböző részében működő közjóléti szövetkeze­tek az üzletrészjegyeket a Kispest Városi Közjóléti Szövet­kezettől (Kispest, Nagy Sándor u. 14. sz.) kapták igénylésre. «CJOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXX Az új nyírcsaholyi óvoda A nyírcsaholyi óvoda kívül még szépítésre vár ugyan, de a belsejét naponta betölti már a sok apróság vidám za­jongása. Joggal büszkék a községbeliek közös alkotásukra. Elké­szültét szívesen segítik társadalmi munkájukkal is. (Foto- Hammah janak valami „nép- és nemzet­mentő“ ötletet. A nagy agytö­rőében születést meg a közjóléti szövetkezetek gondolata, amelyet aztán M. E. 3.500,1941. számmal rendeletté emeltek. E rendelet alapján készült alapszabályzat 2. §-a kimondta, hogy a közjóléti szövetkezetek célja: „...kész­pénz- és anyaghitel nyújtás ré­vén a megélhetésükben veszé­lyeztetett sokgyermekes családok önálló gazdasági létének meg­alapozása ...“ S vajon e szövet­kezetek megfeleltek-e a célkitű­zésnek és hogyan? in lőször is el kell monda- ^ nunk, hogy a közjóléti szövetkezetek nem voltak a szó szoros értelmében szövetkezetek. Teljesen az állam pénzéből ala­kultak, céljaik megvalósításában a „megélhetésében veszélyezte­tett“ családoknak semmi bele­szólása nem volt még akkor sem, ha tagjai voltak a szövet­kezetnek. Az alapszabályzat 32. §-a kimondta ugyan, hogy ... az üzletrészek után oszta­lékot fizetni nem szabad.. de mégis azok vették hasznát a szövetkezetnek, akiknek üzlet­részjegyük bőven volt. Miért? Azért, mert az alapszabályzat kimondta, hogy a tagok „jogo­sultak a közgyűlésen megjelenni, de a tárgysorozathoz hozzászólni, szavazni és indítványozni csak az a tag jogosult, aki az általa jegyzett üzletrész névértékének megfelelő összeget legkésőbb az üzletévet megelőző év december hó 31. napjáig befizette, a szö­vetkezettől nem részesüli oly un, juttatásban, amely üzletrésze névértékének ötvenszeresét meg­haladjad Tehát, az a sokgy er­mekes család, aki vásárolt egy 2 pengős üzletrészjegyet és ka­pott 102 pengő értékű juttatást, örök hallgatás volt ítélve. A kulák viszont — bár osztalékot a pénze után nem kapott — be­leszólt abba, hogy a szövetkezet kitől vegyen üzletágai ellátására nyeranyagot, házhelyet, földet stb. A „megélhetésben veszé­lyeztetett“ sokgyermekes csalá­dok a vezetésből ki voltak szo­rítva. A „Nép- és Családvéde­lem“ 1943. szeptemberi száma írja: „A szövetkezetek igazgató- sági és felügyelőbizottsági szá­ma országosan ez idő szerint kb. 1549 fő. Ebből 550 a szabadfog­lalkozásúak száma, közülük csak mintegy 28 kerül ki a juttatás­ban részesültek közüVi X közjóléti szövetkezetek a zsidók gettózása után fogtak nagy üzleti vállalkozásba. Megkaparintották az 5 holdon aluli zsidóbirtokokat és azokat kishaszonbérletre adták a nincs­teleneknek. E földek és más üz­leti vállalkozások hasznából házhelyeket vásároltak és rész­letre házakat építtettek rá a sokgyermekes családok részére. A házak drágák voltak, a hitel ugyan „kamatmentes“, de ha a- iaki például nem fizette, akkor elvet él; tőle és a meglevő kis ingósága is dobra került. Ekkor már nem számított, hogy az il­letőből „megélhetésben veszé­lyeztetett“ lesz, vagy esetleg éhen hál. Az elvett háza aztán e^y másik szegényembernek ad­ták oda, s az megint hozzáfogd tt a törlesztéshez. Tehát: Eszkimó a jégen, úr a koldus nyakán is megél! Szabó György Asszonyoknak — lányoknak A boldog házalóiét alapja a szeretet Én 1953-ban nősültem elő­ször. Két hónapig éltem együtt a feleségemmel,, aztán efnagyluk egy niást és bead­tam a válópert. Az elválás után négy evre újra megnő­sültem. Házasságot kötöttem egy fiatal nőve! és hittem, hogy talán jobban megbecsül majd, mint az előző. Egy év­re született egy kislá­nyunk. Aztán ez a feleségem is elhagyott. Így újra külön- váltan élek. Az első még job­ban becsült, mint a második. A második feleségem folyton a régi udvarlóját emlegette. Én ezt nem szívesen hallgat­tam, erre ő rámfogta, hogy féltékeny vagyok. Igen illet­lenül viselkedett. Sokszor elő­fordult, hogyha valamiért férfiember zörgetett a kapun — én kimentem, ő utánam jött, aztán engem beküldött rántást kavarni, ő pedig enye- legve beszélgetett vele. A rossz férjet, szerintem, meg lehet nevelni, de a rossz asszonyt nem, hiszen az még azt is elrontja, aki hivatva volna megnevelni, a férjét. — Sajnos — én legalábbis úgy tapasztalom, — hogy még ma is elég gyakori az érdekházas­ság, s ezekben kevés a szere­tet. Pedig a jó házasság alap­ja a szeretet. Ha a férj és a feleség szereti egymást, akkor nem válnak el. Persze úgy szeresse az asszony a férjét, a férj a feleségét, hogy ... Job­ban,. mint a testvérét. Ha ez megvan, akkor boldogok, egy­más kedvére szívesen csele­kednek. Nem tesz egyik sem úgy, mint az én feleségem tett. Azt mondtam neki: Ezt és ezt a ruhádat vedd fel, mert abban nagyon tetszel ne­kem! Erre csak azért is úgy öltözött, ahogy nekem nem tetszett. Nagyon fontos az is, hogy senki előtt se szégyéljék a há­zasfelek azt, hogy ők szeretik egymást. Ne forduljon elő olyan eset, mint a feleségem és köztem gyakori volt. Ha el­jött valaki hozzánk és a fele­ségem mellé ültem, akkor gyorsan felugrott és odább ült. Erre én mit gondolhat­tam? Azt, hogy szégyell. Egy­szer Nyíregyházáról hazafelé utaztunk és képes volt mellő­lem átülni másik pacira, hogy ne is sejtsék, hogy én va­gyok a férje. Ezen elcsodál­koztam, hiszen látott és is­mert engem mielőtt a felesé­gem lett volna, tudta, hogy ér. elvált ember vagyok, már akkor gondolnia kellett volna az életre. Ha én tanácsot adnék a fia­taloknak, csak azt tanácsol­hatom, hogy csalt akkor há­zasodjanak. menjenek férj­hez, ha szeretik egymást. — Szeretet nélkül nincsen bé­kesség,. boldog házasélet. Én is boldog házaséletet szeret­tem volna mindig. Az első fe­leségem talán még becsült volna, ha nem áll mások be­folyása alatt. Sokszor nagyon el vagyok keseredve és arra gondolok: A rossz férfi általá- bán jó feleséget, a rossz asz- szony jó férjet, a jó ember rossz feleséget kap Miért van ez így? Ezután arra gondolok, hogy milyen házasság volt az enyém? Arra gondolok, hogy érdekházasság, a másik pedig dac-házasság. Hozzám jött va­laki feleségül,. hogy ezzel „büntesse” hűtlen kedvesét. Mi hát a véleményem a jó asszonyról? Én azt mondom, hogy a jó asszony a férjét meg­becsüli, hűségben él mellette, nemcsak saját magát tekinti, de férjét is, nemcsak a saját tisztaságára, hanem a férjére is gondol, kedves, egyetértést szerető. Amiatt -is sok házas­ság elromlik, hogy az asszony csak saját magát tartja tisz­tán és férjével nem törődik. Ezek az asszonyok nem érté­kelik a férjüket, többnek gondolják magukat nála s le­nézik. Ezt beszédjükből, vi- selkedésifttből js könnyen ki lehet találni. Végezetül: gondolja meg mindenki, mielőtt megnősül, vagy férjhpz megy, hogy kit és miért vesz feleségül, ki- .hez, miért megy férjhez. Sem­mi mást ne tekintsen csak azt: szeretik-e egymást?! A szeretet sem mindegy, hogy a szeretet milyen fokú. Nagyon, de nagyon kell egymást sze­retni, hogy egy életre szóló házasság, boldogság születhes­sen belőle. Zs. A. Nyírtass. A oénz és a szeretet Van egy közmondás: Ami­kor a szegénység kopog az ajtón, a szerelem kiugrik az ablakon! Szép szerelem lehet az, amely csak addig tárt. amíg a kolbász a sonka, a sütemény és menten elszökik, amikor a kenyérre fordul á sor. Ez csak akkor fordul elő, ha a pénz szerelme — mert ilyen is van — lakozik a há­zas felekben. A nem várt fordulatra, a csalódásra elmú­lik a megszépítő varázs, amit a jólét kölcsönzött a két fél különben csöppet sem ideális kapcsolatának. Ha két ember szereti egymást, akkor a ba­jok, a nehézségek inkább ösz­szekapcsolják, a szerelmüket, a szereteteket megerősítik, a jobbért való harcot megszé­pítik, mert mindkettőt az az érzés és gondolat tölt el: íme, segítek neki, segítek annak, akit szeretek! Ezek az embe­rek egymás boldogságáért küz­denek és a nehéz helyzetben is boldogok. Én tehát azt mondom: Ahol sok a pénz, ott ritka az igaz szeretet. A csendes, munkás élet elégedettségében van az igazi szerelem, az igazi szere­tet és boldogság'. Papp János Nyíregyháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom