Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-24 / 251. szám
2 1958. OKTOBER 24, PÉNTEK KEEKTM Vov akii«- / m KEZDŐK A beregdarőci Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai hosszú hónapok, évek óta érlelődő gondolataikat, terveiket öntötték formába az augusztus jgi összejövetelükön, ahol életük, sorsuk, jövőjük alapos fontolgatása után a nagyüzemi gazdálkodás útját választotta tíz család. Bizakodásban, reményekben gazdag este volt az alakuló gyűlés. A szövetkezet elnöke szerint eddig a tíz tagú termelőszövetkezetnek öt patronusa van. Minden második tagra jut egy megbízott, akiket bizonyára azért ért e megtisztelő feladat, hogy segítsék az új termelőszövetkezetet. Időközönként meg is jelennek a szövetkezetben a patronálok. Érdeklődnek, jegyzetelnek. Ügy látszik azonban, a feljegyzett és megoldásra váró kérdésekből csupán újabb feljegyzések. jelentések születnek. Az egyik ellenőr azt mondta Tóth László elvtársnak, a patronánsok nem végezhetik el a vezetőség és a tagok helyett a munkát. Tudják ezt Tóth elvtársék is, csupán azt neri értik, miért érdeklődnek örömeik, nehézségeik iránt, ha nem történik változás feljegyzéseik után sem? Például észre kellett volna már venni, hogy a szövetkezet elnökének figyelmeztetése nem ' elegendő, hogy a gépállomás javítson munkáján. A különböző szervek megbízottai abban is segíthettek volna, hogy mezőgazdasági szakember látogassa a téeszt. Agro- nómus. gyümölcskertész még nem volt az őszi munkáknál. Nagy gondot okozott a ha,van év felé közeledő elnöknek r.z is. hogyan állítsa be a vetőgépet, A talaj előkészítő munkák során is elkelt volna' a jő szó, a hasznos tanács. Sok nehézség megoldásában segített a tanács. A vetőmagot idejében biztosították, eljártak műtrágyaigénylésben, amit idejében meg is kapott a szövetkezet. Szállításban és más munkákban is könnyítettek a szövetkezet vezetőinek gondjain. De nagyobb segítséget várnak a járásig ta" nácstól is. Legtöbbször a kö2‘ ségi tanács helyiségében trágyáinak a szövetkezét elnökével, s akkor is „beidézik“, ha csupa.) egy aláírást kérnek. Megoldatlan azonban a szövetkézét életében, munkájában fontos helyet betöltő épület-kérdés. Az ellen- forradalom idején feloszlott' Űj Élet Termelőszövetkezet gazdasági épületeit: még most sem adták át az Alkotmány Tsz-nek. Hiába kéri a szövetkezet elnöke, hogy a jelenlegi állapotnak megfelelően értékeljék az átadásra váró épületeket, azt hivatalosan is adják át rendeltetésének. A szövetkezet tagjai első perctől munkaegység szerint kívánnak dolgozni. Kértek már tagkönyvet Rutkai elvtárstól, a járás tsz-könyvelőjétÓl, amiben rögzíteni kívánják a 6.0«» Tö KRIZANTÉNUM KERÜL ELADÄSRA A SÄG VARI TSZ-BEN A nyíregyházi Ságvári TSZ-ben már a korábbi hónapokban is szép jövedelmet biztosított a virágkertészét, de a fő bevételük most lesz a különféle őszi virágokból. A legkapósabb őszi virágból, a krizanténumból mintegy 6.000 tő vár eladásra. A krizanté- numok fehér szirmai uralják az üvegházakat és környéküket. A szövetkezet kertészei felkészültek a dér elleni védekezésre is, éjszakánként kihúzzák már a nádtakarókat, A krizanténumon kívül más vágott és cserepes virág kapható, különösen aszparáguszból van nagyobb mennyiség. A szövetkezet Guszev-telep melletti kertészetében minden nap vásárolható friss virág. végzett munkát és az érte járó munkaegységet, azonban különböző „igénylésekre“ való hivatkozással még nem érkezett meg Beregdarócra a tagkönyv. Jelentéktelennek látszó hiba ez. De ha nem orvosolják idejében a ..kis ügyeket“, idővel a hibák felhalmozódnak, ekkor már nehezebb segíteni. Ha a járási tanács szakemberei rendszeresen látogatták volna az új szövetkezetét, nem fordulhatna elő az sem. hogy csávázatlan vetőmag kerüljön a földbe. A szövetkezet tagjai tudják; a választás előkészítése sokrétű, körültekintő munkát igényel. Maguk is részesei az előkészítő munkának, az ezzel kapcsolatos összejöveteleknek, megbeszéléseknek. Kifogásolják azonban — jogosan —, hogy a választási munkák előkészítése mellett ‘ el- hanyagoljáli' az új szövetkezét^ tel való foglalkozást. Véleményünk szerint megalakulás után is kell törődni a szövetkezettel. Az eddigi nemtörődömséget' az ' ellenség is észrevette, kihasználta. Hírveresükre olyan mende mondák keringenek a faluban, hogy feloszlik az Alkotmány Termelőszövetkezet. A járási és községi vezetők összefogása, segítsége révén újabb lendülettel kell munkához látni kommunistáknak és szövetkezeti tagoknak. Mindenre kiterjedő felvilágosító munkával erősíteni kell a még gyermekcipőben járó szövetkezetét, hogy létszámban is gyarapodva, sikerekben gazdag munkát végezzenek. Megkülönböztetett módon kell segíteni az irányításban, hivatalos ügyek intézésében még járatlan szövetkezeti vezetőket, hogy megelőzzék a hibákav, s az őszi veiéi befejezése. a tíz, .holdas gyübölcsösben végzett őszi munkák után reális tervekkel induljanak harcba a holnapért. Nagy Tibor Szakszervezeti küldöttség ment városunkból a Szovjetunióba Mint ismeretes, az elmúlt hét végén szovjet szakszervezeti vezetők látogattak el megyénkbe a szomszédos kárpátukrajnai területről. Látogatásuk viszonzásául tegnap, október 23-án nyolctagú szakszervezeti küldöttség indult útnak Szilágyi Menyhért elvtárs, a szakszervezetek megyei bizottságának elnöke vezetésével, hogy Szovjet Kárpátukrajnában töltsenek néhány napot. A küldöttség tagjai — Szilágyi elvtárs kivételével — valamennyien üzemi dolgozók, akik üzemeikben, munkahelyeiken szakszervezeti munkát végeznek. Gyűlést tartottak az első választók Tiszakóródon ünnepélyes gyűlésük volt az új választóknak, a községi KISZ-szervezet, a hazafias népfront és a nőtanács rendezésében. Részt vett a gyűlésen hatvan új választó, 35 vendég fiatalok és idősebbek. A meg- nyítót Farkas Bálintné, a községi tanács elnöke tartotta. Az ünnepi beszédet a községi KISZ-tit- kár mondta. Felszólaltak: a nőtanács elnöke, a hazafias népfront. elnöke és a községi párt- szervezet titkára. Majd az úttörők köszöntötték az új választókat. Utána tea-est következett és reggelig tartó táncmulatság. Nők rendezik, de a férfiak is jöhetnek Nem. mindennap, rendezvény színhelye lesz ma délután 5 órakor a József Attila Művelődési Ház kisterme. Néhány órára itt beszélik meg gondjaikat, orvoslásra váró problémáikat a nyíregyházi lányok és asszonyok. Az összejövetel sikerét az is tetőzi, hogy a családon belüli jogi helyzettel, válással, gyermektartással, elhagyott gyermekek sorsával, és sok más, szinte minden ní érintő jogi tudnivalókkal neves jogásznő; dr. Katona Mártha foglalkozik. A nőknek nem lesz okuk az idegenkedésre, bármit megkérdezhetnek. Dr. Katona Mártha részt- vett a brüsszeli jogászértekezleten. ahol a jogásznők nemzetközi tapasztalataikat cserélték ki. A városi jogi megbeszélés nagy nyilvánosságára és népszerűségére jellemző, hogy kétszáz nő megjelenésére számítanak. S bár túlnyomórészt a nők jogi gondjairól lesz szó, azért szívesen lábnak a rendezvényen férfitársakat“ is. Uj helyiséget kap a nyírbátori Báthori István múzeum Mint ismeretes az 1955-ben élet- rehivott nyírbátori Báthori István múzeum csak ideiglenes helyet kapott megnyitása idején a járási kutúrházban. A múzeum alapítója és jelenlegi vezetőjei — Szalontai Barnabás — elmondotta, ;hogy a mostani hely a felgyűlt ; sok értékes anyag számára kicsi ; és más szempontból sem megfe- ; lelő, éppen ezért rövidesen új épü- ; letet kap a Báthori István mú- ; zeum. Műemlékké nyilvánították a volt minorita kolostort és restaurálására, valamint múzeummá í alakítására az Országos Mérnöki Felügyelőség a Járási Tanács és a Megyei Tanács együttesen 240 ezer forintot biztosít. Az új múzeumépületben 24 helyiségből 13 —14 szobát tartanak fent kiállítási célra. Előreláthatólag 1960 május 1-én avatják fel az új múzeumot, Báthori István lengyel király koronázásának 384 éves évfordulója napján. Az egykori rendház környékét társadalmi munkával parkírozzák, és az új múzeum így kívül is méltó környezetet kap. — sss —» 4 zután, hogy Csala fiskális elköszönt a két megyei úrtói, nyomban öccséhez sietett. A fiatal ügyvéd, aki nem lévén oly közismerten ravasz, mint a bátyja, nem kapva meg a Csala nevet, közönségesen csak Szilvási névre hallgatott. őszintén szólva nem nagyon örült, amikor bátyját látta belépni a kapun. Jól ismerte ravaszságáról, s tudta, hogy most sem jön „ingyen", valami módon kiveszi a honoráriumát. Ha mástól nem, akkor a titkárnőtől csókban. Ez pedig a fiatal ügyvédre legalább olyan, hanem súlyosabb, mintha pénzt vettek volna el tőle, mert egy kicsit szerelmes saját titkárnőjébe. Felesége is van és sokkal szebb, sokkal csinosabb, mint a titkárnő, dehát az már az övé és a birtoklás biztonsága megszürkiti a birtoklás örömét. Máskülönben is van egy rossz természete Szilvási uramnak; akár a vagyonszerzésben, a . szerelemben is folyton az új szerzemények után vágyakozik. Amíg azonban va- gyonosodásban a régi vagyontárgyak becse nő, addig a szerelemben az első szerzemény folyton veszít a fényéből, varázsából. Csala uram azonban semmit sem tudott arról, hogy miközben keresztül halad • virágos udvaron, mit gondol az öccse s amikor benyitott hozzá, megjátszotta a lelkendezőt. — Szervusz, öcsi! — kiáltotta és széttárta a karját. Szilvási elmosolyodott és lassan odament bátyjához. — Mit akarsz, hiszen tegnap találkoztunk! — mondta a bátyja lerendezésére célozva. Csala erre elkomolyodott, úgy tett, mintha gondolkozna azon, hogy valóban igazat mond az öccse, aztán mint, aki saját emlékei közt is igazolásra talált, önURAMBATYÁM ORSZÁGA A polgármester úr elszólja magát 10. maga tévedése feletti restelkedő ipoeoly- lyal megjegyezte: — Tényleg, s hogy elfelejtettem.. • Leült. Keresztbe tette a lábát, fejét kissé félrehajtva hallgatott egy ideig, aztán térdére csapva azt mondta: — Tudod mit hoztam neked? Ugye, nem? Nem, nem, ezt te ki nem találod, mert ilyen jót még senki; nem hozott, mint most a te bátyád ... mint én ... Szilvási kétkedő mosollyal hallgatta és közben arra gondolt, hogy mibe kerül majd ez neki, mert nem hiába kerekít ilyen nagy feneket a dolognak a bátyja. „Meg akar vágni, de nem engedem magam!” — határozta el. — Mit szólnál te ahhoz, ha én ... — kezdte Csala. — Szóval nem más... én, •én saját kijárásra, megszerezném neked a hadiüzemek képviseleti jogát? — Ugyan, azt most úgy sem lehet. — De, ha mégis? — Nem tudom. • — Nos, hát mit adnál? Erre felelj és áztán mondom a többit. < A fiatal fiskális nem tudott ígérni sem. Kicsit nem akart, nehogy elvegye a bátyja kedvét, nagyot nem mert, hiszen azzal magát vágná. — Rendben van, öcsém, akkor majd én végül megmondom, hogy mit kérek! — mondta Csala és közelebb ült öccséhez. — Hát idefigyelj, a főispán rádbizza az üze- meket és egy-két zsíros tárgyaláshoz is hozzájuttat ha. ha,.. — megreszehe a torkát, megfogdosta nyeldeklöjét és azt mondta. — Enyje, de kiszáradt a torkom, nincs valami kis nyakolajad? Szilvási felállt, a szekrényből kivett egy. üveg likőrt és megkínálta bátyját, lszogaíás közben aztán a vén rossz csont elmondta, hogy mit intézett Ujfalussyvai és Mikecczel. — Nos, fiú vállalod? — kérdezte. — Dehát tudod, hogy én lokálpatrióta vagyok! — Attól még lehetsz, de ezt ne engedd ki a kezedből, ilyen esetben félre kell tenni az elveket, azok megvárnak, megmaradnak, de a pénz az nem vár, azután menni kell... Amikor aztán ráérsz, akkor előszedheted az elveidet és dédelgetheted őket. Szilvási gondolkozott, végiggondolta, mit kell csinálnia, aztán a hadiüzemek lehetőségeit mérlegelte. — Hát nem bánom! — felelte. — Hehehe ... — nevetett Csala. — Mégsem vagy te egészen buta ember . f. No, de mint mondtam, végezetül megmondom, hegy mindezért mit kérek én ... Hát idefigyelj, azt mondtam, hogy rádbíznak egy-két zsíros ügyet, igaz? — Mondtad! — .Nos... Szóval, hát egy-két ügyet... Ha egy, akkor is az enyém lesz, ha két, akkor egyik az enyém lesz ... Tehát fele, fele, ha egynél több. Rendben van? Szilvási bólintott. Csala pedig felugrott a székről, hóna alá kapta a kis összehajtott táskát, — No akkor a többi már a te dolgod ... Szervusz! Kifelémenet benyitott a titkárnőhöz, de nem ment be hozzá, csupán beszólt: — Csókoiom a kicsi kezét, Ancsurka! — Látom, valami jóban járt! — hallott a titkárnő hangja. Szilvási megpróbálta végiggondolni, hogyan is fogja végrehajtani ezt a tervet, hol is kezdje, kihez menjen. Talán a nyíregyházi espereshez kellene legelőször is elmenni és amikor azzal egyességre jutott és a szervezés gondolatának megnyerte, akkor azzal állít be Bállá polgármesterhez, hogy a városnak segíteni akarnak a papok. És mi lesz, ha egyszer az esperes elmondja, hogy én mentem hozzá s azt mondtam, hogy a város kéri segítségüket? Nem, ez nem jó, valami jobbat kell kigondolni. A polgármesterrel, igen, igen Baliánál kell kezdeni, aztán úgy tovább, tovább ... Baliához úgy kell bemenni, mintha csak véletlenül vagy más ügyben járna ott. Ez egy futó gondolatnak tűnjön és ha Balta ráharap, akkor ki lehet fejteni. És mi lesz, ha közömbösen elengedi a füle mellett? Akkor azt mondom: — Méltóságos uram, nem figyelte meg, mit mondtam, s magam is csax most gondolom át, hogy nem is butaság ... hi- sen a püspökség dolgát és szeretet városunk érdekeit jól elősegíthetnénk vele. Figyelje csak meg méltóságod, mit gondoltam az imént. Nos, erre már meg kell, hogy hallgassa és úgy kell neki a tervet előadni, mintha éppen akkor ötlene elő, de úgy, hogy sikert ígérjen. (Folytatjuk.) SZABÓ GYÖRGY.
