Kelet-Magyarország, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-19 / 247. szám
9 KELETMAGYARORS2AG IMS. OKTÓBER 18, VASÁRNAP Történetek Araii t Írói Az ujghur népmesék kedvelt alakja Avanfci. akiről sok vidám és bölcs történet kering egész Közép-Azsiaban. Egyszerű ember, de mindig kiderül, hogy bölcsebb és messzebb lát. mint az, akivel szóba áll. Alább közlünk három tréfát Avantival kapcsolatban. ATTÖL FÜGG.,. A király így szól Avantihoz: — Tegyük fel, hogy valaki azt az ajánlatot teszi neked, hogy válassz: pénz kell-e neked, vagy igazságosság. Melyiket választod? — Természetesen a pénzt —felelte Avanti. — Óh, te balga fickó — kiáltott fel a király. — Én bizony az igazságosságot választanám. Pénzt könnyen lehet szerezni, de ahhoz hogy valaki megtanulja az igazságosságot, egy egész élet iparkodása szükséges. — Igaza van, felséges uram — felelte Avanti. — Minden attól függ, mije hiányzik az embernek. Minthogy Felségednek már van vagyona, megértem a választását. De mivel én már igazságos vagyok, én a pénzt választom. RUHA TESZI AZ EMBERT? A vantit egy barátja meghívta ^ a lakodalmára. Avanti ócska, rossz ruhájában ment el. A barátja felháborodott emiatt és nem engedte be Avantit: — Hogyan öltözhettél fel ócska ruhába ilyen fontos alkalommal? — vetette Avanti szemére. Avanti hazament és felöltözött a legújabb és legszebb ruhájába. Most már nagy tisztelettel fogadták és a főasztalhoz ültették. — Végy magadnak kedves barátom, csak semmi ceremónia. Avanti erre merített az ételből és beleöntötte az ételt a kabátja ujjába. •— Egyél kabátom, ne törődj a formaságokkal a jóbarát házában. — Mit csinálsz — kérdezte a házigazda megrökönyödve. i— Nem én vagyok ide hivatalos, hanem a ruhám. Neki kell jóllaknia. MIT ÉR A KIRÁLY A király meghívta Avantit, jöjjön el hozzá fürödni a királyi medencébe. Mikor a vízben üldögélnek, azt kérdezi a király : — Hallod-e Avanti, tegyük fel, hogy elvisznek engem eladni a piacra így, ahogy vagyok, ruha nélkül és el akarnak adni rabszolgának, mit gondolsz, mennyit érnék? — Azt hiszem, tíz arany unciát — felelte Avanti rövid számolgatás után, ■— Micsoda? Hogy merészelsz ilyet mondani. Hiszen ez a csipkésszélű kendő megér annyit, ami a nyakam körül van. — Hiszen éppen azt számítottam ki — kiáltott fel Avanti. A férj este hazaérkezik. Feleségét az előszobában találja, cgő gyertyával a kezében, a létra tetején. ,,De Annus — mit csinálsz te itten?” ,,Egy levelet írok szüleimnek ezüstlakodalmukra.” ,,Micsoda? Ott fent a létra tetején?! És egyáltalában, hogy néz itt ki minden? Minden ajtó tárva- nyitva, a fiókok kirámolva ... És mikor fogunk vacsorázni tulajdonképpen?” „Azonnal drágám. Már csak be kell fejezni a levelet. Ugyanis az történt hogy: a töltőtollamból kifogyott a tinta, ekkor meg akartam tölteni, ekkor azt láttam, hogy két megkezdett tintásüvegünk van, ekkor összeöntöttem őket, elvkor pár csepp a padlóra cseppent, ekkor feltöröltem a tintát, ekkor észrevettem, hogy a padlórongy teljesen el van már használva, hö Hí mi törte ttett ekkor új rongyot akartam elővenni a szekrényből, ekkor nem találtam rongyot, mert rendetlenség volt a szekrényben, ekkor nekiálltam rendet csinálni benne, ekkor a te szürke pulóveredből egy moly szállt ki, ekkor kikeféltem a pulóveredet és mégis inkább íelvittem a padlásra a naftalinos ládába, a többi gyap- juholmi közé, ekkor észrevettem, hogy a sötét téliöltönyödön egy gyertyafolt van, valószínűleg még karácsony óta, ekkor lehoztam az öltönyt, elővettem a vasalódeszkát és bekapcsoltam a villanyvasalót, hogy a foltot itatós papír alatt kivegyem, ekkor kiégett a biztosíték, ekkor be akarta;» i csavarni helyette egy másikat, ekkor észrevettem, hogy a fiókban a kiégett biztosítékok az újakkal össze vannak keverve, ekkor mindegyiket kipróbáltam és a rosszakat a szemétbe dobtam, Kész. így. Most már csak a létrát kell visszatennem a helyére. És azután visszarámolom a biztosítékokat. És azután kiszedni a ruhádból a pecsétet. És aztán helyre keli tennem a vasalódeszkát és a vasalót. És azután a padlásra vissza kell vinnem a ruhát és bezárnom a ládát. És azután meg kell tölteni a töltőtollat. És azután már csak a levelet kell megírnom. De azután már rögtön elkészítem a palacsintatésztát és ne- kiállok a palacsintasütésnek. És aztán már rögtön ehetünk is.’! A kakas és a tyúk Fess kakas a hetyke tyúknak hévvel udvarolt, Találkájuk mindig a kert jobbsarkában volt. Most is jó a drága kis tyúk percnyi pontosan, A találka víg órája úgyis elrohan. Fess kakas a találkára szárnyakat kitár, S úgy pergett a sarkantyúja akár a gitár. Am a, tyúk szól: puszi nincs, ez feleletre vár — Tyúktársnőim azt suttogják nős vagy te betyár — Ez a kérdés tapintatlan s alaptalan is — Sértődöttet mímelt a hamis Nőtlen vagyok az is voltam mindig-mindig cv, Hogyan hihetsz a pletykának drága szivikém De cáfolatul megjelent ám ízibe A kotlós és vele együtt 21 csibe. Leforrázva állt a kakas, elállt a szava, Jobbról-balról csipogtak a csibék, hogy papa A kotlós a hűtlenség miatt zokogott, mint ki télen tűnt nyarat sirat. Ámde egyet nyelt a kakas Megint büszke már. — Elvettelek — szólt a tyúkhoz — tény et S egyben kár. Mert e zajos csirkehad az idegemre megy Hallgass reám, ha azt mondom, menj innen, eredj< Hetyke kis tyúk, ki eddig lesett, figyelt, Megörült hogy a kottásnak ideje letelt. Gavallérját átölelte: — Ne menj vissza, nem! Gyere hozzám, csendes hely az én kis ketrecem. Drágicám az idegeid megnyugszanak ott. — S elvonult a két jómadár, elvonult legott Csípős kis vers ez a versem Szúrós tüske tán, De úgy készült, istenúgyse, természet után Írására, amint mondom, éppen az az ok, Hogy vannak még ilyen tyúkok s kakasok. DONKA LÁSZLÓ. Nagyhódos. Ei aztán a hajétirés Nem is olyan bolond Egy miniszter meglátogat egy elmegyógyintézetet. Az intézet te« rületén építkezés folyik és ennél néhány ápolt homokot talicská- zik. Egyikük felfordítva tolja a talicskáját, vagyis úgy, hogy a nyílásával a föld felé van fordítva. „Kedves barátom”, szól hozzá a miniszter leereszkedő bizalmassággal .fordítsa csak vissza a ta- ücskáját, hiszen így nem tud vele elvinni egyetlen szem homokot sem.,*’ „Tudom" morog az ember, „de annyira bolond azért mégsem vagyok!" HUMOR - HUMOR - HUMOR .logo* önvédelem A fakir kerékpárja Képek — szöveg nélkül
