Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-18 / 220. szám
4 KELrniAnYARnRSZAO 1953, sienfember 18, csütörtök Jegyzetek Üjfehértóról A legnagyobb falu Különös élmény végigsétálni Üjfehértón. Végtelen hosszú, kacsakringós út vezet át a községen, rohanó autókkal, motor- kerékpárokkal. Az ember egyre várja, hogy egyszercsak bejut a falu központjába, egyszercsak megjelennek a főteret környező nagy középületek, vagy emeletes házak, — aztán egyszercsak kijut a másik oldalon ismét a határba. Üjfehértó ma a megye legnagyobb községe. Nagyobb, mint Kisvárda, vagy Mátészalka. Aki keresi, még a főterét is megtalálja. Irgalmatlanul poros tér. Egy oldalán a falu legnagyobb épülete, az emeletén kultúrhá» A másik oldalon hepehupás, régi, földbe süllyedő hosszú házak, benne műhelyek. Középen valami kert. De ezt nem látni, mert fölötte vastag rétegben úszik mindig a por. A kert sarkán.. buszállomás Mert ilyen is van. Egypár öreg konfli ácsorog ott, utasokat várva. Nélkülük nem képzelhető el Üjfehértó, mert az állomás igen messze van. A lovacskák is trap- polnak jó ideig, míg a rozzant kocsik befutják az utat. Ültem bennük. Gyönyörű volt a naplemente, hosszú, kékes árnyak nyúltak be az útra, megaranyozták a port, az egész táj valószí- nütlenül homályzó, éles aranyfényben álmodott. Egy menet személyenként négy forint. És még csak a kerék sem gurult ki a kocsi alól, ami már maga nagy teljesítmény. Kértek már buszjáratot, de eddig még ígéretet sem kaptak rá. • • Üzletek A legszebb üzletház a földmű- vesszövetkezet műszaki boltja. Kisgépek, motorkerékpárok, rádiók és lemezek. Ilyen épület kellene még több, Operalemezt kerestem. „Az az", — mondta az egyik fiatal eladó, a lemezjátszóra feltett lemezre mutatva. De jött a másik eladó, ugyancsak fiatal. „Az nem eladó"'—jelentette ki féltékenyen. Megnéztem a lemezt. Valami dzsesszparádé volt. A lemezállományban egyétlen komoly lemez sem akadt. Fél öt táján húsz deka nápolyit vásároltam a fűszerüzletbcn. Százassal fizettem (meg ne tudja a feleségem!) azaz, csak fizettem volna. Mert visszaadni nem tudtak. Meddig vannak nyitva? Talán hat órát jelöltek meg. No, jó. Akkor felváltom valahol. Mentem egy üzletbe, mentem a másikba. Mentem trafikba és maradékboltba. Az ötödik he’yen váltották fel, „kivételesen". Ugyanis a pénztáfállományt ilyentájban már befizetik, s a kasszában alig marad valami apró. Parnssak Külsőre falu. Belül azonban mégis község. Majdcsak száz pedagógus él Üjfehértón. A község meglehetősen kultúrszomjas. Ha nem vadította volna él a közönséget a kultúrház múlt években folytatott helytelen munkája, vagyis több gondot fordítottak volna az emberek ízlésének nevelésre, nja kiforrott színházlátogató közönsége lenne. A községben mindig forr valami. Tavaly kitűnő színjátszó együttesük, táncesoportjuk volt. Az ösz- szeforrottság mégsem sikerül, mert a sovinizmus akadályozza. A tánccsoport azért bomlott fel, mert minden .iskola magáénak akarta vallani. A könyvtárról sokan nem tudnak. De akik járnak, szorgalmas olvasók. Most fürdőt építenek. Nyolcvan százalékig kész is az épület, a berendezés. 16 kádja van, ha kész lesz, közel kétszázezer forintba kérül. Ennek tíz százaléka társadalmi munka. Most nyílt takarékpénztár. 2000 méteres villanyhálózatbővítést eszközölnek majd a községfejlesztési hozzájárulásokból, és betonkerítést a labdarúgó- pályára. Most újra alakult egy Tűzveszélyes hónap szeptember és október Ugrásszerűen emelkedett a tűr. esetek száma a nyári mezőgazdasági munkák után. A megelőző védekezésről adott tájékoztatást BEREISEN BEX AUTOMATA«» KARAMBOL AS1HLTI BELKERESKEDELMI KÖLCSÖNZŐ V. BUDAPEST IX«, KÖZRAKTÁRI). 30. TELEFON' 336-499 a megyei tűzrendészet! parancsnokság: — Sajnos, nem szűnt meg a tűzveszély a leggyullékonyabb termények learatása, hazaszállítása után. Bár egyes mezőgazda- sági dolgozók ennek ellenére a legelemibb szabályokról is megfeledkeznek. Az utóbbi hetekben pontosan azért öltött nagy méreteket a tűzveszély, mert az amúgyis gyúlékony istállókat, dohánypajtákat valósággal beágyaz, zák szalmával, lőrékkel, babszárral, és más gyorsan égő anyagokkal. Következésképp néhány lépésre rakják egymástól a tűzveszélyt rejtő asztagokat. Nem csoda, hogy az Őröshöz tartozó Nyír- jes-tanyán pillanatok alatt közel félszázezer forint kár keletkezeit. Az volt a baj, hogy a gazdasági épületeket egymáshoz és a lakóházakhoz túlságosan közel építik nem tartják be a minimális 8 méter távolságot. Figyelmen kívül hagyják az építési oldalt, s ezzel valósággal elősegítik a lángok terjedését. Időszerű felhívni a figyelmet a megelőző tűzvédelmi szajalyoKrrs A tapasztalatok szerint szeptember és október a legtűzveszélyesebb hónapok közé tartozik. A szelesebb, száraz évszak, a szabad tüzelések — lekvárfőzés, krumplifőzés — csúcsidejében növekszik a tűzveszély! színjátszó csoport. Ez, ha lassú ; is, nem egyhelyben topogás. Kinek a bűne? Megkérdeztem a községi tanácson, hogy Üjfehértó miért még mindig falu? Eltűnt, nyomtalanul suhant el itt a termékeny évtized, amely a megyét alapjaiban átalakította, varázslatos építőművészettel olyanná fejlesztette, hogy régen ittjárt ember alig ismerne rá? A válasz bizonytalan volt. Nem lettem okosabb tőle. Azóta is törtem a fejemet. Csak akkor értettem meg, amikor a tanács előtt ültem, egy pádon, és néztem a görbe utcát, a tár felöl gomolygó porfelhőket. Ez a falu kimondhatat’anul sokat szenvedett a földbirtokosi világban. Számos írott emlék maradt ebből a korból. Éhező családok könyörgése, főispánok felé terjesztett jelentés az éhsző nép lázongásra kész állapotáról, s más írások. Ügy épült, ahogy a lehetőség megadta. Girbén-gur- bán, kiszolgáltatva az országút nagy forgalmának. Itt városiasabb külsőre törekedni anélkü’, hogy községrendezést hajtanának végre, nem igen lehetett volna. Most folynak a hároméves terv * részletkérdései felett a viták. X Sor kerül Üjfehértó tervére is. Annyi már biztos, hogy Bokor- hegy-tanyán mintegy félmillió forintos költséggel új iskolát építenek nevelőlakással. És még egy bizonyos: a község törekvéseit a megye támogatni fogja. Anyagilag, erkölcsi- < leg. t Csak ébredjen fel végre Üj-J fehértó, teremjen meg az áldá-, sós összefogás, hogy a közeli húszezer embert számláló község* hozzákezdjen községük átala-| kító munkájához. Elsősorban at községrendezéshez, hogy a girbe gürba út eltűnjön, hogy a te;Ct kikövezzék, és a nagy falu felvegye a község városiasabb köntösét. Társadalmi erőve] indult legtöbb nagy munka megyénkben. Itt megvan az erő. Legyen ez a következő évtized az újfehértói dolgozók összelő. gásának győzelmi évtizede, a kisváros születésére, a nagv falu eltűntére,. Nem igaz, hogy itt nem születtek eredmények az elmúlt évtizedben is. A jó mozi. a kultúrház, az üzletek, az iskolák, a pedagógusok számának emelkedése, az orvosi körzetek, s más olyan megvalósult dolgok, amelyeket hesszzan lehetne sorolni. Csakhogy túlságosan alacsonyról kellett indulniok, olyan alacsonyról, amilyennel egyetlen ilyen nagy községe som indult megyénknek a felszabaduláskor. Éppen őzért fokozott összefogásra van szükség, nagyoab céltudatra, akaratra. Bizonyos, hogy meglesz y—9 c4 JH mmai örül kér eizt a békeharc és a dolgozók egészségvédelmének tömeg szervezete A Magyar Vöröskereszt az úri vtlaguau olyan egyesület voít, amit az aKitori uiaikodo osziáiy hamis jótékonykodásra, a dolgozók félrevezetésére használt fel. Az idősebbek közül bizonyára sokan emlékeznek a „mcítóságos kisasszonyokra", akik vöroskeresztes karszalaggal ereszkedtek fintorogva a néphez, hogy pompájuk morzsájával „segítsenek” a szenvedőkön. A Magyar \ öröskereszt 1951 óta tömegszervezet. Munkájának tiimegszervczeli jellege azonban kezdetben nem tudott megfelelően kibontakozni. Ennek oka elsősorban az volt, hogy tömeg- szervezetté nyilvánítását nem követte megfelelő határozat, amely országos szinten megszabta ,yolna konkrét feladatait, viszonyát a párthoz, az állami- és tömegszervezetekhez. A szervezet munkája hivatali jelleget öltött és a honvédelmi, belügyi-és egészségügyi minisztériumok megosztott felügyeleti, szakmai irányító tevékenysége következtében p.z egészségügyi szakszolgálat kampányfeladatainak kiszolgálójává vált. A Magyar Vöröskereszt tevékenysége kimerült egyes kampányfeladatok: tisztasági hónap, tbc-s hét, a nyári mezőgazdasági munkák el- sösegélynyújtási tevékenységének társadalmi segítése, a vértadók toborzása, az önkéntes ápolónők kiképzése, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések cs tanfolyamok szervezésének munkájában. Ilyen körülmények között jelent meg az Elnöki Tanács 1955 évi 23. számú törvényerejű rendeleté a Magyar Vöröskeresztről, amely meghatározta a szervezet feladatkörét, tevékenységét, jellegét. Ez sem eredményezett sok javulást. A pártszervezetek nem foglalkoztak megfelelően a vöröskeresztes szervezetek irányításával, s egyéb szervek sem támogatták kellően. Az a tény, hogy a lakosság egészségügyi színvonalának emelése terén mégis születtek eredmények, az elsősorban a vörös- keresztes aktívák lelkes munkájának köszönhető. Az ellenforradalmi események után a szabolcsi szervezetben is gátolta a munkát a kényszerű segclyoszlás. A segélyosztás befejezése után, 1957 augusztusában kezdtek megy esze rte a szervezetek újjászervezéséhez. Az ellenforradalom alatt a szervezeteknek és a tagságnak több mint fele lemorzsolódott, s a meglévő csoportok is meggyengültek. 1957 végére Szabolcsban 125 csoportot szerveztek újjá 3.315 taggal. A Magyar Vöröskereszt működését, részletesebb feladatait, szervezeti felépítését alapszabály határozza meg. Az alapszabályt a tagság széles körben megvitatja, majd azt a Vöröskereszt legfelsőbb szerve, az Országos Kongresszus fogadja el. Ezt a kongresszust 1959 második negyedében tartják meg. A szabolcsi vöroskeresztes alapszervezetek — jelenleg 179 alapszervezet — most erre a kongresszusra készülnek. Napjainkban tartják az alapszerve- zeti taggyűléseket, ahol megvitatják a tagság javaslatait, a scronköveíkező feladatokat és kijelölik a küldötteket az október elején megrendezendő járási konferenciákra. Eddi? már több mint száz ilyen taggyűlést tar- tóttal* a megyében, s a nagy érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Bájon 282, Porcsal mán 170. Sényőn 168, Nyírtasson például 148 fö jelent meg a vöröskcrcsztes taggyűlésen. A járási konferenciák után kerül sor október második felében a megyei konferenciára^ ahol megyei szinten tárgyalják meg a vöröskeresztes feladatokat és megválasztják a megye küldötteit az Országos Kongresz- szusra. A Magyar Vöröskereszt tevékenysége sokrétű. Célja, hogy a dolgozók egészségügyi kultúráját felemelje, politikai feladata, hogy a békét erősítse. Tömeg- szervezeti jellege egyre jobban látszik a falvakban, ahol a vöröskeresztes szervezetek erőfeszítéseiként megváltoztak az egészségügyi viszonyok, j varosokban, ahol a vöröskeresztes tagság keze nyomán széleskörű mozgalmak indultak a dolgozók egészségvédelme, a megelőző munka érdekében. Ma már az egészségügyi dolgozók legtöbbje látja: a vöröskeresztes szervezetek újjászervezésében komoly segítséget várunk a kommunistáktól, akik területi pártmunkájuk során bekapcsolódhatnak a vöröskeresztes alapszervezetek irányításába, segítésébe. Fontos, hogy a párt szervezetei támaszkodjanak a vöröskcrcsztes szervezetek munkájára is, vonják bo azokat a területi politikai feladatok megoldásába. Csak így tudja ez a tömegszervezet valójában betölteni nagyszerű hivatását. Anyukönyvi hírek SZÜLETTEK: Fedor M4lyás — Mihály, Törnek István — Mária, Katalin, Smid András — Irén, Jolán, Spitzmüller János — István, Papp János — Mária, Fintor Ferenc — Ferenc, Horvath János — János, Kardos András — Erzsébet, Vécsei András — Mária, Turcsik László — László, Ferenc, Gönczi Sándor — Sándor, Kormos János — Attila, László, Bakai Pál — Márta, Magdolna, Buczi János — Péter, László, Boda István — Julianna, Arnótfalvi László — Ritta, Valéria, Takács István — István, Szőke József — Klára, Ilona, Pál Ferenc — Julianna, Somogyi László — László, Csire Béla — Katalin, Bodnár János — Sándor, Tóth Ferenc — József és István, Berki Jenő — Zoltán, Szedlár János — Mária, Zsuzsanna, Bernáth László — István, Vojtku Sándor — Sándor, Szilágyi Mihály — Jolán, Mária, Bartus Pál — József, Greskó János — Éva, Mária, Sveda János — János, Svájku János — Erzsébet, Farkas Pál — Pál, Németi György — György, Sándor, Farkas Mihály — Sándor, Szabolcsi Sándor — Ágnes, Rcpási István — Éva, Bagoly János — Edig, Szala- nics József — Ilona, Karip László — István, Péter, Nánási János — Ilona, Szálkái György — Anna és Piroska, Lencsés Sándor — Éva, Szabó Ferenc — Erzsébet, Etelka, Balogh Jenő — József, Tóth József — Erika, Szabó Mihály — Tamás, Hegedűs György — Mária, Szűcs István — Margit, Bálint János — Erzsébet, Katalin, Boroska Miklós —Hóna, Emese, Tóth András — Ágnes, Fedor András — András, Géza, HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Fábián Ferenc—Kastyák Júlianna, Bálint Antal—Pénzes Erzsébet, Bódi Géza—Varga Ágnes, Vágó Gyula—Pozsonyi Mária, Farkas Elek—Bácsi Piroska, Tomasovszkí Pál—Puki Erzsébet, Bodonyi János—Tóth Viola, Hell László— Kuncsik Margit, Ladik János— Kiss Jolán, Czevár János —. Zsvér Vadas Julianna, Bakó András, Péter—Lukács Mária, Gizella. MEGHALTAK: Megyer Lajos 72 éves, Bartha Sámuel 73 éves, Adám Béla 1 napos, Ádám János 1 napos, Karácson: Ferenc 61 éves, Barnáth István 1 napos, Je- szenszki Andrásné született Gri- busz Anna 72 éves, Farkas Pál 1 napos, Morovszky István 67 éves, Dankó Pólné született Turcsán Mária 76 éves, Berklí Jánosné született Liptay Mária 60 éves, Vadász József 3 hetes.
