Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-17 / 219. szám

Vllig proletártól egy**üljet*k XV. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM Ára 50 fillér 1958. szeptember 11, szerda „Nálunk is Tan már új termelőszÖTetkezet . . ,tt Szerelnénk a megye dolgozói­ra! tudatni, hogy nálunk is van már új termelőszövetkezet. Köz­ségünkben, Nyírtasson gyü­mölcs- és cukorrépatermelő szakcsoport működött eddig. A két szakcsoport tagjai úgy lát­ták, hogy meg több eredményre jutnának, ha termelőszövet­kezetet alakítanának. Tizennyolc taggal 283 hold föl­dön meg is alakult Béke néven a termelőszövetkezet. Az érdek­lődés nagy a községünkben, minden remény megvan arra, hogy még az őszön a Jelenlegi létszám megháromszorozódik. Örülünk ennek az eredmény­nek is, hogy van már közsé­günkben termelőszövetkezet, de most már azon fáradozunk, hogy minél nagyobb gazdasági ered­mény szülessen a közös munka nyomán. KŐMŰVES ISTVÁN mg. felügyelő. Ä szántási verseny legjobbjai megyénkben A szabolcs-szatmári gépállo­mások traktorosai csatlakoztak az országos szántási verseny­hez. A gépállomások igazga­tósága és a MEDOSZ megyei bi­zottsága közösen értékelte az eddig végzett munkát s megálla­pította a versenyek megyei leg­jobbjainak sorrendjét. Az országos verseny megyei elsőségét Tóth András, a Nyír­teleki Gépállomás traktorosa tartja ez idő szerint Az elsősé­get a teljesített műszaknorma, anyagfelhasználás és kapacitás- felhasználás alapján tartja. Má­sodik Vékony Sándor a Nyírbá­tori Gépállomás traktorosa. Utánna Fegyver József a Má­tészalkai Gépállomás traktorosa következik és a negyedik a ver- «eny megyei szintjén Kiss Lász­Éppen a nagydobo6i Pe­tőfi Termelőszövetkezet I. díjas juhait nézegettem a Mezőgazdasági Kiállításon, ami­kor arra lettem figyelmes, hogy a bemutatópálya felé néző ajtó­nál nagy kiabálás van. — Utat! Utat! — hangoskodik az egyik rendező. Mindenki arra figyelt, én is közelebb húzódtam, már ahogy lehet ilyenkor. Látom, hogy a pankotai és a karcagi juhászok vezetik nagydíjas állataikat fel- kantározva. A tömeg nyoma­Jogi és nevelésügyi tanácsadás sára aztán azon vettem maga­mat észre, hogy én is ott állok kint a felvezető pálya bejáratá­nál. Az egyik hortobágyi juhász a kitüntetés fokát jelző szalagot igazgatta kétrét görnyedve a kos homlokán, amikor néhány lépésről egy hetyke legény oda­Vásárosnaményban a járási szól a ló hátáról. nőtanács keretében megalakult az 5 tagú jogi és a 6 tagú pedagógus bizottság. Mindkét bizottság fő célja szakmai tanácsadás jogi és nevelésügyi kérdésekben. — Meleg van a juhászokra — s ezzel egy kicsit még büszkéb­ben tartotta magát a lenge kék gatyában. Ha nagyobb figyelmet szentel rá az öreg jubú6z, talán U mberek mennek az úton, nap­fény ömlik a lábuk elé. öszrehajló a dél­utáni zsongás, lehul­lott levelek mocorog­nak az avarban. Kis­ajtók csikordulnak néha-néha, és ottho- niasan öltözött házi­asszonyok kötény alatt összefont karral néz­nek egy kicsit a vi­lágba. Az élő, a lük­tető világba, ahol utak futnak össze, ismerő­sök örülnek a talál­kozásnak. Ilyen utca a mienk is, a szépszámú nyír­egyházi utak közül. Egyszerű emberek, vasutasok, tetőfedők, tanítók meg kontírozó könyvelők élnek a két soron. Minden nap ta­lálkozunk, mindennap örülünk az új ébre­désnek. Napjában lát­Szöszike juk itt Évikét az Arany János utca „Szöszikéjét”. Igaz, csak ilyenkor délután, mert a munkába- igyekvés idején ő még álmot hímez kis rácsos gyerekágyában. De — mondom — dél­utánonként Évike, a kis hároméves „hajas baba" mindannyiunk­nak „randevút ad" a házuk előtt.. Már messziről szemügyre vesz bennünket, az­tán. . aztán magasba emeli kis hófehér ke­zét s vele együtt a kis játék forgalmi jelző­táblát. Áll a járdán, kezé­ben a kis táblával és mi néhány lépésnyire előtte megállunk. Mo­soly domborodik sely­mes tapintású arcán, míg a piros színt zöld­re fordítja. — Mehet. Csak ennyit mond és gömbölyű, aimapi- ros pozsgás arcán ka­cagás vet bukfencet. Viszontnevetünk mi is, és tova haladván magunkkal visszük Évike mosolyát. A sarkon még vissza te­kintünk, s elnézzük, hogy Évike hófehér keze újból a magasba röppen. Szeptember délutáni a zsongás, bodros levelek moco­rognak az avarban, s mi némán világgá kiáltjuk: — Emberek, gondol­jatok az új rügyekre. Évikének béke kell! (angyal) 1 Két kisvárdai újító 24 és fél ezres jutalma A KISZÖV újítási bizottsága a napokban határozott Botos István kisvárdai vasipari ktsz elnök és Durucz János lakatos munkacsapatvezető idén beve­zetett újítása felől. A két kis­várdai újító a szalagfűrészek és különböző kombinált gyalugé­pek gyártásával február óta több mint egymillió forint termelési értéket gyümölcsöztetett a kis­ipari szövetkezetnek. Az új gyártmányok bevezetéséért, az újításért 24 ezer 600 forintot kapnak kézhez. még a serkenő bajuszkáját is meghúzogatja. A juhásznak azonban pillanatnyilag az volt a gondja, hogy rendbetegye a fel­vezetéshez a nagydíjas kost. Mikor az utolsó szalmaszál töre­déket is kicsípkedte a „Gazsi" gyapjából, ő is felegyenesedett, a szűrét megigazította magán, aztán így szólt: — Sovány vagy Jóska fiam, mikor ettél utoljára lúpör- költet? Nyelt egyet a fiatal csikós, nem azért, hogy a lópörköltre gondolt, hanem hirtelen nem tudott mit válaszolni.. A pusz­ták fiának azért csak jól forgott az esze kereke, mert a kíváncsi sereg még ki sem derülte ma­gát, máris megszólalt. — Nízze csak azt a paraszt- jányt — mutatott egy nylon puloveres lánykára — nincs mán szüksíg gyapjúra, — Több traktor van itten, mint lú — tromíolt vissza az öreg. A traktoristák szeretik ám a birkapörköltet. — Üljön fel Gyuri bátyám a Gazsira, aztán versenyezzünk — adta ki az utolsó aduját is a nyalka legény. Gyuri bácsi, mintha egy mesét mondana, amiben legtöbbször az szokott lenni, hogy majd a legkisebb fiam megmutatja ne­ked, így szólt: — Várd meg a fiamat. Alighogy kimoudta, mint egy varázslat, éktelen csengettyüzéssel, nagy rivalgág között megérkezett egy hármas kos-fogat, és a kis szekérderék­ban egy fiatal juhász forgatta a kampós botját. Nem tudni, szólították-e a csikóst vagy sem, de úgy odább állt, mintha ott sem lett volna, a juhászok pedig diadalmasan bevonultak a pá­lyára. \ B. it Siker az asszonyoknál A mezőgazdasági kiállításon talán a leg­több asszony csodáló- ja — és természete­sen vásárlója — a mosógépeknek van. Ezek nemcsak kor­szerűek és megbíz­hatóak, de áruk is hozzáférhetővé teszi őket. A magyar ipar szá­mos meglepetése kö­zött a háztartási gé­pek itt is igen előkelő helyet foglalnak el. (Hammel felv.) Az elmúlt évtized eredményei a társas gazdálkodás fifisnyét bizonyítják Fennálásának 10. évfordulóját ünnepelte szombaton illetve va­sárnap megyénk tizenkilenc ter­melőszövetkezete. A termelőszö­vetkezeti mozgalom hatalmas si­kerét könyvelték el ezeken az ün­nepeken. Az elmúlt tíz év harcai, eredményei mindennél fényeseb­ben bizonyítják a társas gazdál­kodás fölényét az egyénivel szem­ben. A tíz éve megalakult termelő- szövetkezetek — amellett, hogy fokozatosan átalakítják mezőgaz­daságunk arculatát — igen fon­tos politikai feladatot is töltöttek be. A termelésben elért eredmé­nyeikkel egész sereg ellenséges és termelőszövetkezeti mozgalmunk kifejlődését akadályozó nézeteket zúztak szét. Példájuk nyomán a dolgozó parasztok ezrei, tízezrei választották a közös gazdálkodás útját. S példájuk egyre inkább hat, egyre több követőre talál. Ezt bizortyítják a most megren­dezett járási nagygyűlések, ünne­pi tsz. közgyűlések. A vásárosnaményi járási nagy­gyűlésen is igen sokan voltak kí­váncsiak Halász Péter, az MSZMP Központi Vezetősége mezőgazda- sági osztályának munkatársa be­szédére. Beszédében külön kiemel­te a tsz. tagok felelősségét, vala­mint az állami támogatás foko­zását. A Nagykállóban rendezett járási nagygyűlésen is mintegy nyolcszáz ember vett részt. Bodrogi elvtársnak a járási ta­nács elnökhelyettesének megnyi­tó szavai után Seregélyesi József országgyűlési képviselő, tartott beszámolót. Értékes és egyben ér­dekes beszámolóját nagy figye­lemmel hallgatták az egybegyűl­tek. A gyűlés után igen sokan meg­tekintették a szintén vasárnap megrendezett járási mezőgazdasá­gi kiállítást is. A nyírbátori já­rási nagygyűlésen a résztvevők száma meghaladta a kétezeröt­százat. Az ünnepi beszédet Z, Nagy Ferenc országgyűlési képvi­selő, a parlament mezőgazdasági állandó bizottság elnöke tartotta. Beszédében vázolta a paraszt­ság életét a múltban és a jelen­ben. Beszélt továbbá a termelő­szövetkezeti mozgalom jelentősé­géről és jövőjéről. A tíz éves fennállásukat ünnep­lő termelőszövetkezetek ünnepi közgyűlést tartottak. Ezekre meg­hívták a tömegszervezetek veze­tőit, az egyénileg dolgozó parasz­tokat, s egyben mindenütt szíve­sen látták az érdeklődőket. Igen sokan gyűltek össze például Ké­ken vasárnap délelőtt a kultúr- otthonban, ahol a Kossuth TSZ tartotta ünnepi gyűlését. Nagy Sándor elvtárs az MSZMP me­gyei bizottsága osztályvezetőjé­nek beszéde után ünnepi ebéd és kultúrműsor következett. S lehetne így sorolni a járás székhelyeket, községeket, ahol já­rási nagygyűléseket, illetve tsz. közgyűléseket tartottak. Minden­hol a jóban, rosszban együtt el­töltött évtized sikereit ünnepelték. Egy biztos; a lezajlott ünnepségek — mondhatnék számadások — a jövőbe mutatnak. Kijelölik mező­gazdaságunk számára a járandó és helyes útat. Ki tud többet, ki ér urcsa, de mégis * valóság, hogy a Nyíregyházi Apáczai Cseri János Kollé­gium diákjai azt szá­molgatják: mennyit kaphatnak majd egy munkaegységre és a jövedelemből mit vá­sárolnak a diákotthon szebbé tételére. Az történt ugyanis, hogy a diákotthon KISZ- aktivistáinak javasla­tára 61 diák sorako­zott fel a diákotthon udvarán és indult, hogy önként vállalt munkával segítsen a nyíregyházi Ságvári TSZ-nek a betakarí­tásban. Mint mond­ják: bizonyságot tesz­nek arról, hogy ők nem akarnak elsza­kadni a mindennapi élettől, a termeléstől s ezért alkalom adtán szívesen elmennek fi­zikai munkát végezni. A tanítóképző diák­jai a hagymatermés betakarításához láttak hozzá a szövetkezet­ben. A fiatalság mun­kája nem is lenne igazi, ha elő nem bukkanna valahon­nan a „ki tud többet, ki bír többet". így tettek a leendő taní­tók is. A délután fo­többet? lyamán négy óra hossza alatt közel 600 négyszögöl területen szedték fel a hagy­mát. A tanulócsopor­tok közül a legjcöb két negyedikes: a Ságvári Endre és a II. Rákóczi Ferenc ta­nulócsoport lett. —« Egyéni teljesítmé­nyeikkel kiemelked­tek a versenyből Oláh Gyula és Bartha Já­nos negyedikesek 2-2 mázsával, de a leg­jobbak közé tartoz­nak Bessenyei Tibor* Balogh László, Kcm vács Miklós és Szabó József is. ló a Nagykálloi Gépállomás trak­torosa. A csikós, meg a juháss

Next

/
Oldalképek
Tartalom