Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-16 / 218. szám
4 RELFTM AG V<VR<>K*7 AG 1951. SZEPTEMBER 16. KEDD Szenvedély és bűn Asszonyoknak — lányuknak Milyen itt «s a jő a&ttzony ? — ÉN AMŰNDÚ VAGYOK, a szenvedély olyan, mint a betegség, mint a gyógyíthatatlan ragályos betegség. Nem akarok nektek lélektani, vagy bünozés- tani kiselőadást tartani, de nyugodt lelkiismerettel állítom: a szenvedély nem egyéb, mint bűn, Sőt mindig visszzatérő és befejezetlen bűn... — Nem merném ezt állítani. A szenvedély önmagában nem lehet bűn, ha nem párosul, mint ahogy te montad azzal a bizonyos mindig visszatérő ösztönnel. Ám affelől semmi kétségem, leg- tübször a szenvedély a bűn szülőanyja... — Ha megengeditek én is beleszólok — csavarta le a sörösüveg tetejét a fiatal ügyész. A késői beszélgetés a nyárutó egyik csillagszóró éjszakáján folyt az ügyész zöld futókával szőtt verandáján. A szomszédok, a „friss viccfelelős” tanító és a „sörbiztosító” nyomozótiszt gyakran átjárnak ide rádiót hallgatni, beszélgetni. Az ügyész az illemtudó házigazda szerepében leginkább csak akkor avatkozik a vitába, ha az már kritikusra fordul. Most, hogy elhangzott a jólismert közbeszólás, elnémult a szó, csend és várakozás ülte meg a porral terhes levegőt. HA NEM UNTATLAK benneteket, elmondok egy esetet dióNéhiny napja még mind itt volt közöttünk, lllegették magukat a drótokon, a fiatalok az első szárnycsapásokat ■próbálták a hosszú út előtt. Vissza-vissza- szálltak púira fészkeikbe, ahol fecskenemzedékek nőttek már fel. És búcsút intettek apró szárnyaikkal, aztán elindultak melegebb tájak felé. Költöznek az ereszek apró lakói. A hulló, őszi levelekkel együtt búcsúznak. Lassan itt vannak az éjhéjban. Űgyhiszem, a legközvetlenebb összefüggésben lesz a szó- bahozott szenvedéllyel. Történetem szereplői ugyanis épp a szenvedély rabságából kerültek a bűnözés rabságába. A dolog annál inkább elgondolkoztató, mert akikről szól, hárman sem vallhatnak többet sajátjuknak negyven-negyvenöt évnél... ★ Furcsa ám a törtünői. Egy ártatlan postagalamb indította el. A kis fehér cgi vándor nem is álmodta, hogy ártatlan száínv- csapásai egy gyermek lelkében kiismerhetetlen vihart okoznak. Az említett időben a kis posta- galamb kecses szárnycsapásokkal keringett a városszéli ház felett. Repült hosszan, magasan mint egy sólyom. Széltépte sárkányok kerültek eléje minduntalan. Lent a játszótér Orgona bokrai mellől parázsló gyermek- szempárok lesték a papírsárkányt. Csak egyetlen fiúcska húzódott el a többitől. Nyílt, kristálytiszta tekintetét az égbolt kék függönyén repkedő galambra szegezte. Megkapta talán kihívó játékos keringése, vagy az jutott eszébe, hogv lám talán az a kis galamb is olyan társtalan, mint ő. Bizony ez a kis galamb többet érne a sok rossz cimboránál. a morcos, haragos Bodri kutyánál. S amint nézte hosszú szakai fagyok, aztán megrázza . indáját a fagyos tél. Kis barátaink addig már messze járnak, elviszik a magyar élet izét, a magyar föld szagát a meleg Afrikába. Néhányan még itt vannak felettünk, várják a többieket. És várják, hátha visszajön a nyár. De a tér lészet törvénye örök — búcsúzni kell, amíg újra visz- szajön a szép tavasz, amelynek Újra a fecskék az első hírnökei. (k. j.) percekig, szerette volna mejsi- mogatni legalább lopva, óvatosan, gyöngéden. Már rég alkony ruhát vett az idő, még mindig ott ácsorgóit az eresz alatt. Megvárta, míg a kis jószág aludni tér. AZ ISKOLÁBAN a rajzórán néhány vonással meg is örökítette a galambot. S mikor az év derekán hazáálljtott a szín jeles bizonyítvánnyal, félve hozakodott elő a nagy kívánsággal. Az édesanyja először csodálkozott, majd megígérte: kap két gaiamoot. olyanokat ám, amelyeket el lehet küldeni bárhová üzenettel és mindig visszajönnek. Az ígéret azonban váratott magára. Sokáig. D. Tibor csak a szomszéd galambjaiban gyönyörködhetett. Órákig elnézte, hogy eteti a galamb-mama a csöpp fiókákat, gyönyörűséggel bámulta, mint izmosodnak a kicsin vek és repülnek ki a fészekből. Az idő szaladt. Tibor nagyobbacska lett. Elvégezte a nyolcadik osztályt, szülei odaadták cipésztanulónak. Eljött a nagy nap, a mester rábízott egy pár fényesre csiszolt cipőt, vigye haza a Selyem utcába. És, hogy- hogynem, megtörtént az első botlás. A kis tanuló néhány forinttal többet kért, mint a cipő ára. Később bevusarolni küldtek. Megismétlődött az előbbi. Sőt az egyik napon különös gondolata támadt. Kégóta figyeli, hogy a mester a műhely zugában hagyja a kabátját. Biztosan kerül benne pár forint. A mester az udvaron szorgoskodott. A gyerek tétova léptékkel lépett a kabáthoz. Benyúlt a zsebbe. Kétszáz forint csúszott a markába. Ám az üres zseb mindent elárult, felbontották a szerződést, Tibit elküldte a mester. Sértődötten vitték haza a szülők, az új környezetet okolva a történtekért. S HOGY MI SZÜKSÉGE volt a pénzre? Mint gondoljátok, a fiú rég óhajtott szenvedélyének hódolt, galambokat vásárolt a pénzből. Barátaival K. Mihállyal, M. Józseffel és G. Zoltánnal is a galambok iránti rajongás hozta össze. A fiúk csereberéltek, adták-vették a galambokat, sőt M. Jóska A. Imre ismerősével egy udvarra is bemászott három galambért. Tehát az első és második botlás után jött a többi. A káros szenvedély társat keresett. A megmaradt pénzből belepillantottak gyöngyöző poharakba, mulatókba, kocsmákba jártak. A pénz fogyott. Könnyű zsákmány után néztek a fiúk. Elloptak a nyíregyházi erdőgazdaság telepéről egy kétezer forint értékű benzinmotort... IYI ilyén is az a jó asszony? üic a Kernes ma is a legnehezebb és a iegvituiualsuo kérdések egyike. Éz apbul ereu, hogy koronként változik az ember és változnak a szépség és jóságidculok, ezen felül egyazon koron belül és egyazon általánosan elfogadott szépség- és jóságideálon belül is meg lehetnek és megvannak az egyéni elképzelések. — Így aztán évezredes a kérdés és amióta a férfiember a mai értelemben nősül, újra és újra felteszi magának a kérdést: milyen is a jó asszony? Felel ra. Ki így, ki úgy, mindenki a maga ízlésének, elképzeléseinek megfelelően. Van, aki így:, az asszony legyen szép, legyen csinos, valljon velem egy elvet, szeressen, ügyesen ossza, be a keresetemet, ne legyen divatbólond, legyen kitartó a rosszban és hűséges a jóban, ne nyulkáijon sóha a zsebembe, legyen gondja a nyakkendőmre, stoppolja meg a zoknimat, szeresse a munkát... stb. stb. A kialakított eszményképpel aztán ki-ki elindul az életpárnak való után. Végre talál valakit. Hosz- szabb, rövidebb ismeretség után rájön, hogy a kiválasztott több olyan jótulajdonsággal rendelkezik, amit az eseményképből kifelejtett, ő a legcsino- sabb a „földön” és a legszebb a „világon". Szerelemre gyűlt iránta, gyorsan dagad az az érzés is, aminek a szerelem csak a virága — a szeretet. — Közben rájön a férfiú arra is, hogy a nagy erények mellett bizony találtatnak kisebb hibák, de ezeket megbocsájtja a meglévő erényekért. Olyan ember is akad, aki a kedves jellemében felfedezett hibákat tudomásul sem veszi, önmaga előtt is eltagadja, vagy fel sem fedezi. így lesz aztán előtte láthatatlan az, ami mindenkinek szemet szúr. Erre azt mondják a kívül álló „józanok”, hogy a „szerelem vak”. Az udvarlásból mátkaság, a mátkaságból házasság lesz. Az jfjú ember belép a házaséletbe. Néhány hónap múlva aztán megállapítja, hogy az ő felesége a „legjobb” asszony, párját keresve sem lehet találni, mert á természet miután megalkotta, összetörte a formát. Ezek után pedig beszéljünk arról, hogy milyen a jó asz. szony? Itt közlünk egy levelet, amelyet mai cikkünk ma egyheti bejelentésére írt egy olvasónk. „Ki a jó asszony? Milyen a jó asszony? E kérdésre csak úgy lehet okos feleletet adni, ha előbb megfelelünk arra a kérdésre, hogy mi a szerelem? Biztosán vannak, akik azt mondják: A szerelem a legnemesebb emberi érzések egyike, az ember legszemélyibb magánügye. Az igazi szerelem sokkal több ennél. A szerelem nemcsak az ember egyik legnemesebb érzése, de politika is, mert a szerelem a házasság és a család alapja. A házasságban pedig gyermek születik és a társadalomnak nem mindegy, hogy a gyermeket — a férfi és nő e természetes kapcsolatának következményét —- hogyan nevelik. A szerelem ezen a ponton a társadalmi kötelssségeKkcl van szoios kapcsolatiam. Tehát csal; az fenet jó Uojzony, aKi szerelemből ment lerjaez es nem traekuoi: P-nzéit, névért, rangért stb.— Énhez még azt is nozza kell tenni, hogy: nem egykönnyen lett szerelmes, mert u tapasztalat azt mutatja, hogy az igazi nagy szüleiemhez nehézségeken es sok akadályokon keresztül jutnak cl az emberek. Ks csak az ilyen szerelem ad erűt és nyújt számtalan szépséget a házaséletben. A szerelem — tartsa bármily nagynak is valaki — nem igazi szerelem, ha csak a vágyakon, testi kellemeken alapul, cs hiányzik belőle a férfi és np társadalmi érdekeinek egysége, a közős eszme. Következésképpen abból a lányból sem lesz jó asszony, akit szociális és szellemi törekvései, társadalmi érdekei, eszméi, céljai másfelé szólítanak, mint a választott férfi. Az ilyen szerelem nem is lehet tartós, mert csak testi. Az egymásraúnás, az utálat, a hűtlenség cs a válás következik utána. Az emberek többsége előtt ez már ismert. A történelem, az élet számtalan példát mutatott arra, hogy mire vezet a házasságban a célok különbözősége. Sajnos, mégis akadnak, akik már a házasság előtt tudják, hogy nincsenek; meg kapcsolatukban az igazi, tartós szerelemhez szükséges elemek, de mégis házasságot kötnek, meri vonza őket a „nagy név”, a férfi „rangja”, beosztásával járó jövedelme, doktori, orvosi vagy más cím. Az ilyen házasságból egy idő után mindkét fél kikívánkórtk, mert nem ismerheti meg a boldogságot. Abban a házasságban viszont, ahol a szerelem a két fél érdekközösségén, elveik egyezőségén alapul, a szerelem munkára, nagy tettekre ösztönöz, mindkét embert nemesebbé teszi, jótékony befolyással van egész életükre. — Az ilyen szerelem képessé teszi az asszonyt és a férjet arra, hogy egymás boldogságáért megszabaduljanak hibáiktól, hiányosságaiktól, igényesebbekké váljanak önmagukkal szemben s ha kell, mindkét fél meg tudja magát tagadni, sőt lel tudja magát áldozni i3 a másikért. Az ilyen házasságban a két ember nemcsak házasfél, nemcsak szerelmes, hanem barát is. Ez pedig újabb kötelékeket jelent, mert a barátság nemcsak a közös né^ zeteket és véleményeket feltételezi, hanem a kölcsönös segítséget, a kölcsönös támogatást is a mindennapi életben. Ennek aztán természetes következménye az, hogy az asz- szeny jó: hűséges, munkasze- rctő, figyelmes, segítő, egyenrangú, stb. Én ebben az írásban a szerelem legalapvetőbb dolgait említettem, de ezek a legfőbbek. Ezek meglététől vagy hiányától függ az, hogy az asszony jó asszony, a férj jó férj vagy nem. Az apróbb dolgok mind ezekhez az alapvető elvekhez igazodnak. K, András Nyíregyháza.” Mi is az a „Ki mit gyűjt klub" ? Több olvasónk kérdezte már tőlünk, hogy mi az a „Ki mit gyűjt klub”? A rádióból cs újságokból olvastak róla, de eddig még nem tudták kideríteni, hogy lényegében mi is az. Most válaszolutiK rá. Tudott dolog, hogy sokféle szenvedély van a világon. A szenvedélyek közt jelentős a gyűjtőszenvedély is. Általában mindenki szívesen néz végig egy bélyeggyűjteményt. A dorogi József Attila Művelődési Házban Szepesy Géza tájmúzeum vezetőnek támadt az a gondolata, hogy kiállításon bemutatja, hogy mi mindent gyűjtenek a dorogiak. A kiállításon bemutatásra kerültek a különféle gyűjtemények: bélyeg-, gyufacimke-, jelvény-, cigaretta-, ex libris-, képeslap-, régipénz-, kitömött madár és más egyéb gyűjtemények. A kiállítás után még egy fél esztendő sem telt el, már külföldön is ismertek lettek a dorogi gyűjtők: megalakították a „Ki mit gyűjt klub”-ot. Ma már a világon nagyon sok gyűjtővel leveleznek. Kapnak levelet Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Luxemburgból. Indiából, Kínából, Japánból, Kanadából, Ausztráliából és sok száz külföldi fagjá vgn a klubnak. A klub kiállításokat azóta is rendez. Így például a világon elsőnek rendezte meg az Országos Gyufacimke Kiállítást, amely számos külföldi kiállítója révén bizonyos nemzetközi színezetet is nyert. Most arról tárgyal a klub vezetősége, hogy a gyűjtőknek tegyék lehetővé a gyufacim- kék beszerzését. Aki még többet szeretne tudni a klub munkájáról, vagy maga is gyűjtő, és szeretne a klub tagja lenni, írjon a klub vezetőjének. (Borz László. . Esztergom, Vorosilov u. 24.) — A napokban készítettem vádiratot ellenük. Rövidesen találkozunk. Sok mondanivalóm lesz D. T. szüleinek. Sajnos, a szülők úgy akarják tisztára mosni a gyermekük bűnét, hogy letagadtalak vele a rendőrségen tett vallomását. Még mindig nem jöttek rá, hogy pontosan azért jutott fiúk a szégyenpadra, mert nem nevelték igazmondásra, őszinteségre... — NE FELEDKEZZETEK meg vita közben a szenvedély gyökereiről és a bűnök indítékairól, okairól sem — fejezte be szinte hivatalos hangon az ügyész, majd az ajtóhoz lépve a jelenlévők meglepetésére egy kis fehér postagalambot röppentett az őszza- matú légben. Csak későbben döbbentek rá, hogy hiszen a barátjuk szenvedélyes galambász... Páll' Géza Színesedik a fák lombja, hulln k mar a levelek. Hűvösek a reggelek és esték. Itt a szüret ideje. Az ősz érkezését reklámozzák már a kirakatok is. A nyári holmik helyébe ősziek kerültek. A kékszinű Balatonon ringó vitorlások cs a vízben lubickoló emberek és gyermekek helyébe őszi tájat varázsolt a dekoráló dolgozók ecsete. Bámuló, sárguló falevél került a kirakatba tett szövetruhára, pulóverre, kabátra, s egyéb árukra. Kállai Károly é$ társai, a Kisker, dekorációs csoportjának: dolgozói ízlésesen rendezik az őszi kirakatokat. Szemnek tetsző és az árupropagandának jelesen megfelelő a 27-es női konfekció bolt,a 13-as cipőbolt, a 118-as rádióbolt, a 15-ös férfi konfekció bolt és többek között az Anyák Boltja kirakata ts. Látszik, hogy a kirakatrendezőknél nem hiányzik a tetszést kiváltó ötlet és a szorgalom! Egyre több kirakatból kerül ki a nyári, napszívta, fakó holmi, és kerül helyükbe az ősz gazdagságát, az áruöóségat, bő választékot tanúsító és a legújabb divatot ajánló őszi holmi. Búcsúzó fecskék 99 Őszi kirakatok
