Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-14 / 217. szám
4 KELFTM 40' 'KOKSZAI. 1958. szeptember 14, vasárnap Kultúrházal avatnak Rakamazon Két évvel ezelőtt nagy iába vágták a fejszét a rakamaziak. Elhatározták: új kul- túrházat építenek. A tervet elfogadó tanácsülésen egyhangú szavazással hagyták jóvá a községfejlesztést hozzájárulást, a kultúrház felépítéséhez szükséges összeget. Az építkezéshez azonban segítségre volt szükségük. A megyei tanács 170 ezer forintot juttatott a raka- maziáknak. Ennyiből azonban nem lehet, korszerű, minden követelménynek megfelelő otthont építeni a kultúrmunká- Boknak, művészet kedvelőinél:. A terv szerint 700 ezer forintra volt szüksége a tanácsnak, hogy az elhatározásából kultúrház legyen. A tanácstagok lelkesedését látva a község csaknem minden dolgozója hozzájárult forintjaival a terv megvalósításához. S ma már elkészült a 32 méter hosszú és 22 méter széles kultúrház, amely négyszáz fő befogadására alkalmas. A nagyterem 22x9 méteres nagyságával, nagyszerű kivitelezésével méltóan dicséri a tervezők, a mesterek munkáját. Berendeznek egy 9x6 méteres várószobát, egy olvasótermet. Otthonra találnak — külön helyiségben — a ki- szisták; könyvtár is lesz. A beépített színpad mellett 5x4 méteres nagyságú férfi és női öltözők, valamint gondnoki lakás is van. a kultúrház- ban. A mesterek az utolsó simításokat végzik az épületen. Most a festőkön a sor. Rajtuk múlik, hogy mikor kerül sor az avatásra. Igyekeznek, hogy még az ősz folyamán átadják rendeltetésének a kultúrházat, amely 18 nagy világos ablakával, 25 keményfából készült két- szárnyas ajtójával második ottihont nyújt majd a kultúra szomjuhozóinak. A kultúrház udvarán szabadtéri színpadot .is építettek. Egyszerű betonala- pczással készült. Azt még nem döntötték el, hogy az udvart betonozzák-e, vagy fövénnyel rendezzék. A parkosítás, virágo- sítás azonban nem marad el, hogy a nyári estéken a lam- pionos világítás mellett kellemesen szórakozzanak majd a dolgozók, N. T. 1 Déryné Színház ezévi megyei programja Néhány napja még, hogy a Déryné Színház (faluszínház) együttesének kitűnő szereplését láthattuk Nyíregyházán. „Az éjszaka útjai’’ című olasz darab tolmácsolása újabb állomása volt sikerüknek, mely a társulat előadásait kivétel nélkül kísérni szokta. Jellemzi az együttest a jó téma- választás, a pontos, és lelkiismeretes felkészülés, a kidolgozás lankadatlan frissesége — és a tehetség. Érthető, hogy várakozást kelt a színház ezévi további programja, amellyel megyénkben lépnek fel. Legközelebb szeptember 20-án láthatunk előadást Nyíregyházán. Hunyady—Volly: „Százszorszép szerelem” című darabja kerül műsorra. Október hónapban a „Bűn és szerelem”, novemberben a „Tavaszi keringő”, és még ez évben Dobozy: Szélvihar című drámája is színre kerül. IBUSZ-TIT országjárás indul a zempléni hegyekbe és Egerbe Szeptember 21-én, vasárnap két irányban is indít kiránduló autóbuszt a TIT és az IBUSZ. Az egyik autóbusz a zempléni hegyekbe megy a Nyíregyháza — Sárospatak — Sátoraljaújhely — Hollóháza — Füzérradvány útvonalon. Útiköltség: 66.— Ft. Indulás reggel 6 órakor, visszaérkezés este 10 órakor. A másik kocsi Egerbe viszi azokat, akik a régi város nevezetességeivel akarnak megismerkedni. Útvonal: Nyíregyháza — Tiszapal- Effnya — Eger — Lillafüred. Indulás reggel fél 6-kor, visszaérkezés este 10 órakor. Útiköltség: 82.— Ft. Az autóbuszok az IBUSZ Kossuth téri irodája elől indulnak. A kirándulásokra szeptember 19-én, pénteken déli 12 óráig lehet jelentkezni a TIT, megyei titkárságán (Zrínyi Ilona utca 13.) A trapéztól az íróasztalig BÉLYEGSAROK Ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörök alakítása ról. Többek között ez a mondat áll benne: „Ez már nem játék a halállal, hanem játék a kenyérért.” Ez volt a múlt, a háló nélküli munka. Embertelen. Ma már mindinkább érvényesül az ember humanizmusa, a iégjtor- nászok mutatványainál is ott a háló. És hiába, ez már nem az igazi. Ellentmondások érzi ő is, de nem tud mást mondani. Pedig tavály is szerződést kínáltak fel neki, mégpedig a Szovjetunióba. A trapéze — az „ócskavasom” ahogyan ő nevezte, — ott áll a lakásán, attól nem válna meg semmi kincsért. Pe a repülő sirály talán nem repül többé. r 17/ sxárnytik Tíz évvel ezelőtt. valaki járni kezdte a szatmári falvakat egv vetítőgéppel. Olyan helyekre vitte a filmeket, ahol még sohasem láttak mozi. Hárem' évig tartott ez az úttörőmunka, három évig nyíre gáttá új csodákra a szatmári pe! asztok szemét, amikor a minisztériumban felfigyeltek rá és munkáiéra c ce- h-vták. Az egész ország területén meg kellett szervezni ezt a munkát. így kezdődött másik élete. Aztán kultúrházigazgató, majd három megye földművesszövetkezeti könyvhálózatnak ellenőre. És most ismét a mátészalkai járási művelődési ház igazgatója. Ax igazgató Egy negyedéve, hogy erre a' posztra állt. Három hónap kevés idő ahhoz, hogy nagy eredményeket lehessen felmutatni A semminél azonban a valami több. A szálkái kultúrház pedig mintha csak újra nyílt volná a negyedév elején. — Jóformán semmink sem volt — int szét kezével. — Elvitték a függönyöket, a szőnyegeket, egy vas nem volt a pénztárban (ma sincs). Ügy kellett élőről, legelőiről kezdeni mindent. A szálkái kultúrház élete igen hányatott volt az utolsó években. Igazgatók jöttek, igazgatók mentek és ma ott tartanak, hogy a villanyhálózatot sem tudják felújítani, pedig a vezeték néhol már perzseli a gerendát. Az igazgató éjszakánként, fog; a új csoportnak ezzel a darabbal mennyire helyes (de nagy fel, adat isi az ilyen indulás, azt a még ma is itt-ott felbukkanó „A vén bakancsos, még fia, a huszár‘‘-féie darabok igazolják; A művelődési ház máris' olyan kulturális mozgalmak központja,, mint Mátészalka történelmének felkutatása, a Tanácsköz te rsaség- emlékeinek összegyűjtésé. Munkaközösség végzi mindkettőt. Meglepő adatok derülték ki eddig is. Bizony, ezek már komoly eredmények. Nagy szükségük lenne már az anyagi támogatásra, hogy más szakkörök élete is megindulhasson. r Es isméi valami új Bátran mondjuk, hogy sehol az egész országban olyan könyv- . tár nincs még, mint van. Máté-' szálkán, a Deák Ferenc utca körzetében. Három napja! A város szélén .akik Endrész László. Szép kis magánkönyv- f tára van — lassan ronggyá olvasva. Évek óta forognak könyvei közkézen. a közeli és távoli szomszédság kezein. Ezek az emberek annyira megszerették a könyvet, hogy van olyan közöttük, aki mindennap órákat olvas. Ez adta az ötletet Endrész Lászlónak, hogy a járási, könyvtárral megbeszélve, szövetkezve egy könyvszekrényt vittek ki Bóni Jánosné lakására. Ä szekrény, htz mintegy háromszáz könyvel is. És három nap óta fiókkönyvtár működik ezen a részen, társadalmi könyvtárossal, aki őszinte örömmel vállalta feladatát, juttatás nélkül, csakhogy a szomszédok, az emberek érdekében tehessen valamit. Már az első nap jöttek a látogatók a‘ hi'rre. Egyszerű emberek, betűre szomjas gyerekek. , Egy forint egy évre a tagsági díj! ‘ És nevettek, hitetlenkedve: Ne tessék megőrjíteni! Egy forint.?. És ezért többezer könyvet olvashatnak, mert a könyveket az igény-' nek megfelelően állandóan cserélik majd a járási nagy könyvtárral. S ha ez beválik, akkor hasonló „fiók-könyvtárakat“ állítanak majd fel Mátészalka több A szeptemberi tanév kezdetével az iskolákban, intézetekben, kultúrotthonokban ismét megalakulnak az ifjúsági bélyeg- gyűjtő szakkörök. Ezzel kapcsolatban számos kérdést intéztek hozzánk, ezért a következőkben nyújtunk tájékoztatást arról, miképpen alakíthatók szakkörök. Minden általános és középiskolában, technikumban, MTH-inté- zetben, úttörő- és kultúrházban üködhet bélyeggyűjtő szakkör. Alakítása a rendtartásban előirt módon, a többi szakköréhez hasonlóan történik. A szakkör megalakítását az iskola igazgatója, illetve az intézmény vezetője, a vezető tanár nevének közlésével, a felsőbb tanügyi hatóságon kívül a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége titkárságának is jelentse be. A bélyeggyűjtő szakkör vezetőjének díjazása — a többi szakkörvezető díjazásával azonos módon — az iskola (intézet, intézmény) által történik. A szakkör tagjai, ha a Szövetség által biztosított előnyöket igénybe akarják venni, belépési nyilatkozatot állítanak ki és befizetik az igazolvány kiállításáért járó 2.50 Ft dijat. A-szakkör vezetője a belépési nyilatkozatokat az iskola bélyegzőjével ellátja és a névsorral együtt beküldi a Szövetség titkárságának. Ugyanakkor a beszedett díjakat is befizeti. Ennek megtörténte után a tagok igazolványát a Szövetség megküldi. A régi tagok minden új tanévben az igazolvány érvényesítéséért ugyancsak 2.50 Ft dijat fizetnek, melynek befizetése a fentieknek megfelelően történik. Az igazolvány-bélyeggel érvényesített tagsági igazolvány felmutatása mellett a tanulók az ország valamennyi szakköri ösz- szejövetelét látogathatják. A megjelenő magyar bélyegújdonságokat névértékben biztosítjuk számukra. A Filatéliai Szemlét a szakköri tagok 50%-os kedvezménnyel évi 12.— Ft-ért fizethetik elő. A szakkörök jó munkája csak megfelelő szakmai irányítás útján érhető el. Időszakonként — a felnőtt bélyeggyűjtő körökből — képzett bélyeggyűjtőket irányítunk a szakkörökhöz, akik segítséget nyújtanak a szakkör vezetőjének, A Filatéliai Szemle egy véldónvát Szövetségünk minden hónmoban díimentesen megküldi a szakkörnek. Azoknak az ifjúsági szakköröknek, amelyeknek legalább 30 tagja van, kívánságra küldünk bélyegcserefüzetet, amelyekből a szakkör tagjai a szükséges bélyegeket megfelelő összeg ellenében kivehetik. A szakkörök bélyegkiállításait propaganda- és kiállítási anyaggal támogatjuk. Lehetővé tesz- szük, hogy a szakkör tagjai a felnőtt bélyeggyűjtő körök kiállitá- sain, nevezési díj befizetése nélkül bemutathassák a rendező bizottság által elfogadott anyagukat. A szakkör kollektív gyűjteménye és a tanulók egyéni gyűjteménye bemutatható a szövetség által az iskolaév végén rendezendő országos ifjúsági bélyeg- kiállításon, ha a kiállítási anyagot a rendező bizottság alkalmasnak találja, A szakkör vezetője részt vehet a. területileg illetékes felnőtt bé- Iveggyűjtő kör munkájában, ha ott tagfelvételi kérelmet nyújt be. A fentiekben csak általánosan ismertettük a szakkör megalakításával kapcsolatos tudnivalókat. Reméljük, hogy ebben a tanévben is számos iskolában alakul meg a bélyénm"'itő szakkör. Dr. Horváth Sándor. a ti eszesvödröt, és ment plakátot festeni a járdára, hogy a meghívott, rendezvények sikerüljenek. S egy hónap alatt 4 olyan előadás is volt, amely telt házat jelentett. Színjátszó csoport alakult, s műsorra tűzték „Anna Frank naplóját“. A bemutatót még ez évre tervezik. Hogy egy kívüleső pontján. Beválik? Több mint száz olvasója van a társadalmi könyvtárnak. És Endrész László tudja, többet ér a tapsnál az emberek sze- retete, az őszinte megbecsülés, a jól végzett munka a dolgozó társadalom szolgálatában. Tl—b. Ősnyomtatvány Nyírbátorban Két és fél éve már, hogy az eg-ik nyírbátori lakos hozzájutott Heltai Gáspár egyik ~redeti, 1575-ből származó krónikájához. Azóta magánál tartogatta, és csak a napokban volt hajlandó eladni a helyi múzeumnak. Az „ős-nyomtatvány“ Kolozsvárott látott napvilágot és r'eltai Gáspár a magyar nép történetét írta meg benne, Bonfini latinnyelvü írása alapján. A Heltai-krónika főleg sokat foglalkozik a Hunyadiak korával. Nyírbátornak azért inkább is értékes az eredeti és hazánkban kevés példányszámban levő krónika, mert részletesen Írja le a kenyér-mezei csatát, ahol Báthori István Kinizsi Pállal fényes győzelmet aratott. E győzelem zsákmányaként építette Báthori nemcsak hazánk, hanem Európa két nagyértékű emlékművét, a református és katolikus templomot. * Befejeződött a nagyméretű ásatás első szakasza Nyírbátorban. Már eddig is sok korabeli tárgy, értékes dokumentum került felszínre. Két hét múlva sor kerül az ásatás második és egyben nagyobb szakaszára is. Az eddigi munkáról hamarosan részletes tájékoztatást közlünk lapunk hasábjain. Ha egy kultúrházigazgató fog két széket s azokat úgy helyezi egymás fölé, hogy még megfogva is összeomlással fenyegetnek, s tetejébe a két szék fölött csak úgy beszélgetve kézállást csinál, minden oka megvan arra az embernek, hogy leessen az álla. Endrész László esetében azonban nincs csodálkozni való, mert a mátészalkai kultúrház igazgatója artistaművész. Nincs túlzás benne, ha azt mondjuk: ma is a világ egyik legjobb légtornásza. nA repülő sirály44 Akad még olvasóink között, aki emlékszik az 1930-as évek „repülő sirályaira,” arra a légtornász együttesre, amely bejárta a világot, hazánkat, volt ^-ír- egyházán is. Egy régi fénykép tanúskodik erről az időről. Magyar fiúk voltak a sirályok, közöttük a „pilóta:” Endrész László. Háló nélkül dolgoztak. Éveken át játszva az élettel, olyan mutatványt ismételt Endrész, ami még máig sem sikerült senkinek rajta kívül: a hármas szaltót. — Azaz csupán két és fél szaltót — helyesbíti szavait, — mert az amerikai filmben (Lollobrigi- da játszott benne) a hármasnak hirdetett szaltó csupán kettő, s hármas szaltó nem létezik. Kerek évtizede, hogy abbahagyta az artistáskodást. Rég volt, van aki emlékszik, van aki nem — mondhatnánk sokan. Tavaly március kilencedikén valaki fent Budapesten, 11 méter magasban, a nagycirkusz kupolájában mégis megcsinálta a kétésfeles szaltót, bekötött szemmel, zsákban, háló nélkül. Éspedig úgy, hogy tíz évig nem gyakorolta! — Könnyű volt — emlékezik Endrész László. — Mintha egy nap sem esett volna ki a gyakorlatból. A repülő sirály tehát ma is sirály. Miért hagyta abba? Egy regi megsárgult újságot mutat. Riport a repülő sirályok-
