Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-27 / 228. szám

1958. szeptember 27, szombat kfi.ftmagyarorszAcí 3 Az Elnöki Tanács és a Minisztertanács beszámolói az országgyűlés előtt Folytatás a 2. oldalról.) aimas magyar munkásosztály ve- etésével elért sikerekben nagy esze van annak is, hogy álian- óan hathatós segítséget kaptunk és kapunk a testvéri Szovjetunió­tól, amely az élet. minden terüle­tén erős jóbarátként áll mehet­tünk. önzetlen, segítő együttmű­ködésben élünk többi barátaink­kal is. gyűlés júliusi ülésszakára az 1958—60. évi hároméves népgaz­daságfejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot.. A kormány a többi között meg­vizsgálta az állami tulajdonba vett házingatlanokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szó­ló 1957. évi 28. sz. törvényerejű rendelet intézkedéseit és javasla­tot tett az Elnöki Tanácsnak a rendelkezés végrehajtása során tapasztalt visszáságok megszünte­tésére. Tovább fejlesztette a kor-/ mány a hivatali helyiségek lakás­ra történő visszaállításáról szóló további rendelkezéseket. A kor­mány másik nagyjelentőségű la­kásügyi intézkedése, az április 15-én kibocsátott rendelet, amely védelmet biztosított a személyi tulajdonban álló házak bérlőinek. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a rendelet még kiegészítésre szo­rul. Április 15-i rendeletében a kormány szabályozta a magán- személyek gépkocsihasználatát, lehetővé téve, hogy magánsze­mély külön engedély nélkül vásároljon és üzemeltessen bel­földi forgalmi rendszámú hasz­nált személygépkocsit. A kor­mány szabályozta a kisiparosok ipargyakorlását, módosította a családi pótlékról szóló egyes korábbi rendelkezéseket, leszállí­totta kilogrammonként tíz forint­tal a vaj fogyasztói árát. A Minisztertanács az ifjúság ne­velésével és képzésével kapcsolat­ban elhatározta a politechnikai oktatás bevezetését. Az Elnöki Tanács a kormány javaslata alapján bevezette a kö­zépiskolái és egyetemi tanulmá­nyaik folyamán mindenkor kiváló eredményt felmutató doktorjelöl­tek kitüntetéses doktorrá avatá­sát. Az ifjúság nevelésével függ össze a tanító- és óvónőképzés át­szervezése is. * A kormány kiterjesztette a gyermekbénulás elleni, védekezést. A jogszolgáltatással kapcsolatosak a kormánynak azok a renelkezé- sei is, amelyek a vállalati jogta­nácsosok és az ügyvédek műkö­dését szabályozták. Tovább fejlődött a magyar Nagyjelentőségű változás történt a Hazafias Népfront munkájában Dr. Münnich Ferenc elvtárs üsződében nagy figyelmet szen­eit a Hazafias Népfrontnak. — Mostanában lesz egy eszten- eje, hogy az ellenforradalmi fel­elést követő stagnálás után a laz^tias Népfront az . Országos ’anács ülésével újból megkezdte evékenységét — mondotta. — Az lműlt egy esztendő mindenki zámára bebizonyította, hogy agyjelentőségű változás történt a cpfront munkájában. A népfront hosszú évek óta először kezd valóban megfe­lelni hivatásának. Tümcgbe- folyása egyre elevenebben erezhető a politikai életben. A népfront-bizottságok eleven társadalmi és politikai meg­mozdulásokat szerveznek és ezek által nagy tömegeket mozdítanak meg. Köztük sok­sok olyan embert is, akit ed­dig még nem nagyon sikerült valamilyen társadalmi akció­ba bevonni. — A Házafias Nápfront-mozga- sm számottevő és je'entős mun- :ával igyekezett segíteni az or­a szocialista törvényességről zólott. Kijelentette: Az 1958-as ■sztendőt a politikai és gazdasági :onszolidáeió nyomán a szocialis- a törvényesség további megszi- árdulása is jellemzi. A szoc’alis- a törvényesség megerősítését — nondotta — mindenekelőtt azok íz új jogszabályok jelentették, melyeket törvényhozó munkánk órán az adeít időszak pol't kai, lazdasági és társadalmi igényei­tek figyelembe vételével alkot­unk. — Az állampolgárok jogegyen- őségének Alkotmányunkban is ögzített alapelve a gyakorlatban s érvényesül. Ez és a törvényes­ég is megkívánja, hogy minden állampolgár teljesítse a törvényben előírt kötelessé­get, ugyanakkor minden ál­lampolgár egyenlően része­süljön jogvédelemben. Aki azonban kezet emel népi de­mokráciánkra. aki megsérti államunk törvényeit, az nem kerüli cl a törvényben kilá­tásba helyezett következmé­nyeket. — Ügyészi szervezetünk széles- ;örű munkát fejt ki a törvényes­ég biztosítására. A dolgozók bi- almának növekedését mutatja :z ténv is. hogy panaszaikkal, só- elmeikkel nagy számban fordul­lak az ügyészséghez, és más i'.le- ékes szervekhez. — Azokat a feladatokat, ame- yek az ellenforradalom leverése itán az, igazságszolgáltatás terén elentkeztek. ügyészi szerveink is bíróságaink jórészt megoldct- ák. Az ellenforradalmi bűnrse- ekmények felderítése lényegében befejeződött. Az ellenforradalmi bűncselekmények felderítése le­rántotta a leplet Nagy Imre és isoportja áliamel-lenes tevékeny­ségéről, a hazai reakciós erek és bvugati szövetségeseik kcízö ti szoros kapcsolatról. Igazságügyi szerveink m°gárdemé't, .igazságos büntetést mértek . a ha.aárulókra szággyülés tagjainak tevékenysé­gét is. — A Hazafias Népfront tekin­télyes politikai tényezővé lett. Az elmúlt esztendők hibáiból okulva nem engedjük, hogy a népfront- mozgalom revizionista törekvések takarója legyen, de azt sem en­gedjük, hogy bárki is kisebbítse a Hazafias Népfront jelentőségét, szükségességét, fontosságát. A Hazafias Népfront a párt vezetésével cs irányításával a valódi szocialista egységfront megteremtője cs iránta a leg­teljesebb bizalom nyilvánul meg mind a dolgozó tömegek, mind a párt és a kormány ré­széről. Nevelje a népfront, a magyar dolgozó nép tömegeit igazi, szo­cialista hazaszeretetre, vonjon be mindenkit, a politikai életbe és nyerjen meg minden olyan ma­gyar állampolgárt, aki a hazasze­retetétől fűtve átérzi ezeknek a kérdéseknek nagy hord erejét. A Minisztertanács elnöke ezu­tán Az ítélet nagy megnyugvást kel­tett hazánk ■ lakosai körében, mert beigazolta az egyszerű emberek követelését, azt tudni­illik, hegy büntetlenül senki se támadhat a dolgozó nép hatal­mára és vívmányára. — Bár az ellenforradalmi érők felszámolásával az ellenforrada­lom • belső erői jelentősen meg­gyengültek, szétszóródtak, ennek ellenére bomlasztó tevékenységük folytatásáról nőm mondtak ,le. ezért hatóságaink a szocialista te­vékenység betartásával a jövőben is kérlelhetetlen szigorral, csirá­jában fojtanak el minden, a Ma­gyar I épköztá.saság, a munkás­paraszt hatalom elleni támadást. — A rendőrségi és igazság­ügyi szervek erélyesen léptek fel a gazdasági élet kártékony ele­meivel. az üzérkedőkkel, speku­lánsokkal szemben is. Hozzálát­tunk ahhoz is, hogy véget vessünk a közéletben, jelentkező, .korrup­ciós jelenségeknek. — Rendőri és igazságügyi szer­veink állandó követelménykén. tartják szem előtt azt hogy min­den bűncselekmény elbírálásánál különbséget kell tenni egyrészt a tudatos ellenséges elemek, a rend ­szeres, a visszaeső bűnö-ők a hu­ligánok. másrészt a megtévesztett az állam törvényei ellen először vétő. kisebb jelentőségű és sú­lyos bűncselekményt e'követő dol­gozók ügyeinek elbírálása között. — Bíróságaink eljárását a tör­vényesség elveinek legszigorúbb tiszteletbentartása jellemzi. Az eljárások során a legteljesebb tör­vényszerű lehetőség nyűik a sza­bad védekezésre. Annak ellenére, hogy a bűnügyi nyomozás által megállapított tények kerülnek el­bírálásra, bíróságcink következe­tesen ragrs-kodnak a perrendsze­rű bizonyítékok leg z-l?sebb körű beszerzéséhez, nnsztán a beis­merő vallomás önmagában bizo­nyításul nem szolgál, s mint e” e- di körülmény a bűz’össégmegálla- pitására nem alk: lines. népgazdaság A Minisztertanács elnöke ez­után gazdasági kérdésekkel fog­lalkozott. Elmondotta, hogy a magyar népgazdaság az 1958-as cv első 8 hónapjában az ellenforradalmat követő gazdasági konszolidáció után tovább fejlődött és eredmé­nyesen halad tovább a meg­kezdett úten. Az 195G-as évet több olyan vo­nás jCi.emzí, • ninetyo.o a i.urábbi években nem, vagy csak jóval kisebb mértékben érvényesültek. Ilyen például az egyenletesebb termelés, a megalapozottabb beru­házási politika, a termelés szerke­zetének átalakulása, a hazai adott­ságok jobb kihasználása. Kedvező volt az ipar nyersanyag- és ener­gia-ellátása. A mezőgazdaságban a gabonaneműek termése — a kedvezőtlen időjárás miatt — ala­csonyabb volt, mint az előző évek­ben, az állatállomány azonban emelkedett. A beruházások összege az első nyolc hónapban nagyobb volt, mint 1957. megfelelő időszakában és a tervek szerint az év végéig meghaladja az 1955. és 1956. évit is. A külkereskedelmi forgalom az előző évvel szemben már csak kis mértékben volt passzív. Az átlagos bérszínvonal nagy­iéból stabilizálódott, de a bére­ken felül kifizetett nyereségré­sz—-?-1 is, v»lj>rn!«t a tettsás növekedése következté­ben a lakosság jövedelme megha­ladta a műit évit. A növekvő ji védelmeknek megfelelően nőtt a lakosság vásárlása, el­sősorban a tartós fogyasztási cikkekből. 1938. első hét hónapjában az állami ipar teljes termelése — az idényjellegű élelmiszeripart nem számítva — 12 százalékkal volt több, mint 1957. egészének havi átlaga és 17 százalékkal több, tiiint az előző év azonos idő­szakában. A termelés emelkedé­séhez, egyenletesebbé válásához nagy mértékben hozzájárult az ipar vezetésének és a tervezés munkáinak javulása. A széntermelés növekedése le­hetővé tette a népgazdaság egé­szének ’ zavartalan szénellátását továbbá azt, hogy nagyobb erőket lehetett az előkészítő munkák, el­sősorban a jobb minőségű szenek termelésére fordítani. Ez év fo­lyamán fokozatosan emelkedett a másik fontos alapanyag, a kő­olaj termelése, de így történt ez gazdaságunk egész területén is. A termelés mennyiségi növeke­dése égj ütt járt a termelés mű­szaki színvonalának javulásával, a kereslethez jobban igazodó áru- választék kialakításával. A mun­kaigényesebb termékeket gyártó ágazatok — mint például a gép­gyártás, villamosgépipar, mű­szeripar-termelése 1958. eléő hét hónapjában a többi ágazatnál na­gyobb ütemben emelkedett. A állami építőipar 365 millió forinttal — 23 százalékkal —■/ több építményt fejezett be, mint az elmúlt év első felében. A mezőgazdaság helyzetéről szól­va a Miniszter tanács elnöke el«' elmondotta, hogy 1958-ban tovább csökkent a kenyérgabona és nőtt az egyéb, főleg a takarmányga­bona és a szálastakarmány nővé- . nyék vetésterülete. 1958. május 31-én körülbelül 2,7 millió katasz­teri ho’d volt a kenyérgabon ve­tésterülete a múlt évinél 173.000 lékkai — kevesebb. A gabonaneműek termésátlagai a kedvezőtlen időjárás következ­tében az előzetes becslések alap­ján — a végleges csépltsi ered-! mények nem állnak rendelkezés­re — nem érik el az 1957. évit; Az állatállomány 1938. tavaszán — a szarvasmarha kivételével —> nagyobb volt, mint egy évvel ko­rábban. Az állomány növekedés különösen az anyaállatoknál volt nagyarányú, ami a várható sza­porulat szempontjából igen ked­vező. 1958. júniusában az egyéni gazdaságok sertésállománya 5 millió 475 ezer volt, körülbelül 400 000-rel több, mint 1957 köze­pén. —Ez évben a termelőszövetke­zeti mozgalom számszerű fejlesz­tésének sok kedvező feltételét te­remtettük meg, —,feljutatta a to­vábbiakban dr. Münnich Ferenc. Termelőszövetkezeteink gazdasági cs szervezeti helyzete ma szilárdabb, mint az ellenforradalom előtt volt . Jobban érvényesül a szövetke­zeti demokrácia, javult a tagok részvétele a közös munkában, a közös gazdaság irányításában. A jelenleg működő 2.714 mezőgazda­sági termelőszövetkezetnek körül­belül fele igen jól gazdálkodik, de — velük együtt — az ország ösz- szes termelőszövetkezeteinek a főbb növényeknél elért termésát­lagai meghaladják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok ter­mésátlagait. — Szeretném hangsúlyozni, az állatállomány gyorsütemű növelé­sének fontosságát. Arra kell töre­kednünk, hogy minél nagyobb mértékben biztosítsuk termelőszö­vetkezeteink kedvezményes felté­telek melletti tenyészáilat-ellá.á- sát. — Ez évben jelentős változá­sok következtek be a termelőszö­vetkezetek árutermelésében is. A termelőszövetkezet több árut értékesít és a tagságnak több pénzt tud adni, ami előnyös a rendszeres előlegezés szempont­jából is. Termelőszövetkezeteink­nek komoly segítséget jelentett az az intézkedés, hogy a szakmai vezetés gyengeségét pótlandó, ál­lami támogatással szakértő agro- nómust alkalmazhatnak. —Sok új termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás is alakult. Augusztus elsejéig az összes szak­csoportok és társulások száma 2336, tagjaik saáma 71.614, szán­tóterületük pedig 67.772 kataszt- rális hold volt. — 1958. augusztus 1-én a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok, társulások síb. £e- hát a mezőgazdasági termelésre alakult különböző típusú szö­vetkezetek együttes száma 5876, a tagok száma 243.855, földterületük pedig 1 583.925 katasztrális hold veit. — Az előzetes tájékoztató ada­tok szerint jelenleg 37 szövetke­zeti községünk, városunk van és az ősz folyamán előreláthatólag még további 56 lesz. A beruházásokról A Minisztertanács elnöke ez­után a beruházásokkal foglalko­zott. Mint mondotta, a kormány az 1938. évi állami beruházási ter­vet 9,5 milliárd forintban hagyta jóvá. Ez az összeg a termelőszö­vetkezetek hosszúlejáratú hitelé­vel, valamint a szőve1 kezati saját erőből megvalósult beruházások­kal és a magán’akás-épitkezések- . kel együtt 10.9 milliárd forinto’ tesz ki. Az állami beruházások összegéből az ipar 4,3 milliárd forinttal, a mezőgazdaság 1,2 mil­liárd forinttal, a köz'ekedés 1 milliárd forinttá’, a lakásépítés pedig 13 milliárd forinttal része­sedik. A beruházási összegnek mintegy 70 százaléka termelő jellegű beru­házási célkitűzéseké’, 30 százalé­ka pedig szociális, kultúráik, kommunális és egyéb nem ter­melő jellegű beruházás megvaló­sítását szolgálja. Az 1958. évi szerény beruházási keret csupán a le/halaszthatatla­nabb és a népgazdaság további arányos fej’esztése szempont iából legfontosabb beruházási cé'ki'ii- zásek megvalósítására ad lehető­séget — Erőnkhöz mérten fontos fel­újító jellegű beruházásokat is te­szünk. Ki kell emelnem építő te-, vékenységünket. Ez évben 10 693 lakás építését fejezzük be a köz­ponti lakáskeratböl. Tervezzük 20.000 masán’ákás fs'épt’s’t is Ezzel a száz lakásra jutó lakosok száma 374 lesz, mintegy 0.5 szá­zalékkal kevesebb, mint 1957-ben. A kórházi ágvfe.ilcsztés eredmé­nyeképpen 1959 folyamán a 10 003 lakosra jutó ágyszám e'éri a 68 3 száza’ékot. Befejeződik ez évben 771 ál alános iskolai új tan­terem építése is. Évközben munkásosztályunk kiemelkedő munkája, vala­mint pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikája e-edmenyeképpen lehetővé vált az 1958. évi beruházási terv 15 százalékos emelése. Az álla.mi Ipar félévi terveinek. 3 százalékos túlteljesítése biztosítja hogv az eredetileg tervezettnél nagyobb összegű beruházást lás­sunk el szükséges gepekke’, épí­(Folytatás a 4. oldalon.) A Minisztertanács ezév januárja óta végzett munkájáról A kormány az országgyűlés áp- ci 'siv’-'rs-v t-;.'-ra b."iyu.. ! aT gyár Népköztársaság 1958. évi költségvetéséről, majd az ország­Dr Münnich Ferenc ezután be­számolt az országgyűlésnek a Mi- •úszterlanács ez év januárja óta végzett további munkájáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom