Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-26 / 227. szám

A MÜNCHENI EGYEZMÉNY TETTESEI — TISZTULÁSI FO­LYAMAT NYÍRKATAN — A TU­DOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁ­GÁBÓL — SPORT XV. ÉVFOLYAM, 227. SZÄM. Ara SO fillér 1958. szeptember 26. péntek w Uj termelőszövetkezet alakult Tiszavasváribau Tiszavasváriban már egy éve működik a a növénytermesztési szakcsoport. A csoport tagjai most úgy döntöttek, hogy közös mun­kájukat termelőszövetkezeti formában folytatják tovább. Alakuló gyűlésüket az elmúlt napokban tartották meg. Az újonnan megala­kult termelőszövetkezet Dózsa néven működik. Tíz család hetven hold földön, huszonhárom taggal kezdte el a munkát. Elnöknek Nagy Miklóst választották, aki már évek óta termelőszövetkezeti tag, s így minden bizonnyal megvan a kellő hozzáértése. A terme­lőszövetkezet a közeljövőben körülbelül negyven hold földterületet fog kapni az állami tartalékból. A téesz vezetői már hozzáláttak a vetésterv elkészítéséhez, hogy minél hamarabb megkezdhessék a munkát. A rizs legújabb hazájában, a szatmári földeken is megkezdődött az idei termés Lctakarítása. A pa- nyolzi Szikra Termelőszövetkezet 12 holdas rizsföldjén már kedden munkába álltak. Holdanként 25 mázsás átlagra számítanak a Szik­rában. A panyolaiak, a kérsemjéni és a többi rizstermelők is géppel, kom­bájnnal szeretnék aratni a termést. Azonban ez a vágyuk nem akar megvalósulni, mert a gépállomás — eddig nem végeztek ilyen mun­kát — idegenkedik a rizsföldekre engedni a kombájnt. Kár pedig ez az idegenkedés, mert az ország sok helyén már többször arattak kombájnnal eredményesen. Elme­hetnének tapasztalatcserére'. Vasárnap Hajdú megyei parasztok látogatnak hozzánk Hajdú megye nyíri részén a ho­moki gazdálkodás új útjait kere­sik. Mivel nálunk az úttörő mun­kát ezen a téren a neves tudósok és szakemberek elvégezték, és a gyakorlatban is beváltak a mód­szerek — virul a gyümölcskul­túra, szelídül Westsik Vilmos ta­nítása nyomán a homok —, a szomszéd megye tanulni vágyó parasztjainak agy része elhatá­rozta, hogy megismerkedik a sza­bolcsi gazdálkodással. Értesülésünk szerint vasárnap Álmosd és Bagamér környékéről jön egy szövetkezeti és egyéni parasztokból álló csoport me­gyénkbe. A terv szerint megláto­gatják a Nyíregyházi Kertészeti Technikum tangazdaságát, majd a sóstóhegyi Virágzó Föld Ter­melőszövetkezetbe látogatnak el. Mindkét helyen a gyümölcs- és szőlökulturát tanulmányozzák, va­lamint a homoki vetésforgókkal ismerkednek. Ha jól sikerül a tanulmányút,] azt az elsőt a többi csoportok kö­vetik még az ősz folyamán. tíz ENSZ tagjainak túlnyomó többsége a Csang Kaj-sek klikk képviselőjének eltávolítását és a Kínai Népköztársaság jogainak elismerését kívánja Dp. Sik Endre külügyminiszter nyilatkozata az MTI tudósítójának 30-án: Megyei kereskedelmi tanácskozás Tíz éves az állami kereskedelem. Az évforduló alkalmával 30-án délelőtt megyei kereskedelmi tanácskozást rendeznek a me­gyei tanács nagytermében. A tanácskozáson megyénk állami és szövetkezeti kereskedelmének vezetői, kiváló dolgozói vesznek részt. A tíz év eredményeinek méltatása után számos miniszteri kitüntetést nyújtanak át a kereskedelem dolgozóinak. Cukorrépa- és burgonYatermesztési szakcsoportot alakítanak Tornyospálcán rozs vetését, s remélik, hogy pár napon belül be is tudják ezt fS®- jezni. Erre biztosíték, hogy meg­felelő mennyiségű és minőségű cserevetőmagot kaptak. Folyik a kukorica törzse is. Négyszázötven holdon vetettek kukoricát. A vetésterület nagy ré­széről, mintegy 300 holdról már betakarították a termést. Az idén Tornyospálca határá ban közel 1300 hold földön vetet­tek burgonyát. Július elején elvi gezték a kolorádóbogár el'eni vé dekezést. Harmincnyolc mázsa Holló 10-et és huszonkét mázsa DDT-védőszért használtak fel tel­jes sikerrel. Már 800 holdról be­takarították a szépnek nevezhető termést, holdankint 70—80 má­zsát. New-York, (MTI): Dr. Sik Endre külügyminiszter New- Yorkban a következő nyilatkoza­tot adta a Magyar Távirati Iroda tudósítójának: KÉRDÉS: Miután az Egyesült Nemzetek Szervezete 13. köz­gyűlésének plenáris ülése befe­jezte a főbizottság jelentésének tárgyalását, megkérem dr. Sik Endre elvtársat, a Magyar Nép- köztársaság külügyminiszterét, az ENSZ-közgyűlés 13. üléssza­kán résztvevő magyar küldött­ség vezetőjét, válaszoljon néhány kérdésemre. Az első az lenne, mivel ma­gyarázható, hogy az amerikaiak­nak újra sikerült felvétetniük az úgynevezett magyar kérdést az ENSZ-közgyűlés napirendjé­re és méghozzá aránylag nagy szótöbbséggel? FELELET: A magyarázat na­gyon egyszerű. A szavazás egyál­talán nem tükrözi a tagállamok­nak az úgynevezett magyar kér­désben elfoglalt álláspontját, még­pedig két okból. Először: számos küldöttségnek van egy olyan elvi álláspontja, hogy minden kérdést, amelynek tárgyalását valamely tagállam kéri, napirendre kell tűzni. Több küldött egyenesen meg is mondta, hogy a napirendre- tűzést elvi okokból megszavazza ugyan, de a kérdés tárgyalásét nem helyesli. Jellemző, hogy több olyan küldöttség, amely a leghatá­rozottabban ellenzi a kérdés tár­gyalását, mint például az indiai, indonéziai és mások, a szavazás­nál tartózkodott, mert napirendre- tűzés ellen nem szavaz. Másod­szor köztudomású, hogy számos olyan ország van — közöttük a latin-amerikai országok túlnyomó többsége — amelynek küldöttsége kormányának az Amerikai Egye­sült Államok kormányától való függő viszonya következtében ez utóbbi részéről erős nyomás alatt áll. Nem egy küldött magánbe­szélgetésben meg is mondta, hogy ha meggyőződése szerint szavazhatna, nem támogatná az amerikaiak által sugalma­zott javaslatot, de utasítása ér­telmében — sajnálatára — kénytelen megszavazni azt. ; Éppen ezért a szavazás eredménye magyar küldöttség számára n:m : meglepetés. KÉRDÉS: Ha ez a helyzet a napirendre-tűzéssel, lehetséges-e, ; nogy amikor majd a kérdés tár- ! gyalásra kerül, az amerikaiak- ; nak újabb magyarellenes hatá- ; rozatot sikerül elfogadtatni? I FELELET: Az, hogy a kérdés ■napirendre-tűzését megszavazták, ímég nem okvetlenül jelenti, hogy azt valóban tárgyalni is fogják. Az elmúlt 12. közgyűlésen például a kérdés ugyancsak szerepelt a na­pirenden, de tárgyalásra nem ke­rült. De még ha a tárgyalására sor is kerül, számosán azok közül a küldöttségek közül, amelyek a kérdés napirendre tűzését elvi okokból megszavazták, vagy a szavazástól tartózkodtak, ma világosan látják, hogy az úgynevezett magyar kérdés forszírozása nem egyéb ame­rikai manővernél, melynek célja a közgyűlés figyelmének elterelése fontos, nagy nem­zetközi kérdésekről. KÉRDÉS: Amennyiben a kér­dés tárgyalására sor kerülne, mi a magyar küldöttség szándéka, részt vesz-e a vitában? FELELET: Amennyiben a kér­dés tárgyalására sor kerül, a magyar küldöttség igenis részt fog venni a vitában és részletesen megvilágítja a ma­gyarországi helyzetnek azt az oldalát, amely egyedül tarto­zik az Egyesült Nemzetek Szervezete, mint legfőbb nem­zetközi fórum elé: Az Egye­sült Államok durva beavatko­zási kísérleteit Magyarország belügyeibe, amerikai hivatalos szervek és illegális szervezetek Magyarországon folytatott kém. és diverzáns-tevékenysé- gét és a Magyar Népköztársa­ság állami és társadalmi rend­jének megdöntésére irányuló sokrétű aknamunkáját. Két­ségtelen, hogy ennek a kér­désnek a tárgyalása az egész világközvélemény számára ér­dekes és számos ENSZ-tag- állam számára fölöttébb ta­nulságos lesz. KÉRDÉS: Áttérve egy másik tárgyra — hogyan értékeli kül­ügyminiszter elvtárs a közgyű­lés határozatát, amellyel Kína képviselete kérdésének napi- rendre-tüzését ismét elhalasztot­ták? FELELET: A kétnapos vita minden kétséget kizáróan meg­mutatta, hogy az ENSZ tagjainak túlnyomó többsége a Csang Kaj-sek kiikg képviselőjének eltávolí­tását és a Kínai Népköztársa­ság jogainak elismerését kí­vánja. Mire alapozom ezt a megállapí­tást? Először: a teljes ü ésen folytatott kétnapos vitában har­mincán szólaltak fel. Ezek közül huszonhármán követelték, hogy a közgyűlés tűzze napirendre Kína képviseletének érdemleges tár­gyalását, vagyis lényegileg amel­lett foglaltak állást, hogy a Kína helyét bitorló csangkajsekista po­jácát távolítsák el és a Kínai Nép- köztársaság képviselői foglalják el helyüket az ENSZ-közgyülésen, a Biztonsági Tanácsban, valamint az ENSZ egyéb szerveiben. Két szó­nok, az izlandi és a mexikói fele­más álláspontot foglalt cl. Az Egyesült Államok Kínai Népköz­társaság-ellenes álláspontjának az ENSZ szószékéről való támogatá­sára az amerikai küldöttön kívül az angol, a kanadai, az újzélandi és természetesen a csangkajsekista küldött tudta csak rászánni ma­gát. Másodszor: A kérdés lényegileg az India és a hat másik ország módo­sító javaslata feletti első sza­vazásnál dőlt el. Ennek a mó­dosításnak az elfogadása az amerikai javaslat elvetését és a kérdés érdemi megtárgyalá­sának a közgyűlés napirend­jére tűzését jelentette volna. Ennél a szavazásnál az ameri­kai javaslat a leadott 81 sza­vazat közül negyvenet kapott, tehát még az abszolút többsé­get sem sikerült elérnie, igaz, hogy a módosító javaslat mellett csak huszonkilencen sza­vaztak, tizenkét ország tartózko­dott, s így a javaslatot nem fo­gadták el. De ez nem változtat azon a tényen, hogy a tagállamok abszolút többsége, 41 ország, 81 közül, az amerikai javaslat ellen foglalt állást. Ha ehhez hozzá­vesszük még azt, hogy az ameri­kai álláspontot támogatók jelen­tékeny része nyilván nem meg­győződésből, hanem csak amerikai nyomásra szavazott, úgy, ahogyan szavazott, s erről kézzelfoghatóan tanúskodik az, hogy a vitában az amerikai álláspont mellett nem volt hajlandó kiállni, — úgy a kép, azt hiszem, világos. Jellemző körülményként említem meg. hogy például a 20 latin-amerikai ország közül egyedül Mexikó kül­dötte szólalt fel, az is azért, hogy megmagyarázza, miért tartózkodik majd a szavazástól. Hogy végered­ményben az Egyesült Államoknak mégis sikerült érvényre juttatnia álláspotját, az csak azt mutatja, hogy Amerika gazdasági és politi­kai nyomása a kapitalista államok nagy részére, nevezetesen a latin­amerikai országokra, még nagyon erős. De a történelem malmai, ha egyes vizeken lassan őrölnek is, megállás nélkül működésben van­nak. Tegnap Irakban gyorsult meg működésük, ma Libanonban és Algériában. Nem kétséges, hogy ez a gyorsulás előbb-utóbb a latin­amerikai országokban és másutt is bekövetkezik, Vltég preTetórlel egyeíBIJetck t Arat fák a rizst Ssatmárban •Lurjiyuspaican a Község aoigozc parasztjai úgy döntöttek, hogy a több és gazdaságosabb termelés érdekében cukorrépa- és burgo­nyatermesztési szakcsoportot ala­kítanak. Az elhatározást tett kö­vette. Az alakuló gyűlést a föld­térképezési munkálatok befejezté­vel azonnal megtartják. A cukor­répatermesztési szakcsoport negy­ven, a burgonyatermesztési szak­csoport pedig 22 hold főidőn kezdi meg a munkát. A falu határában elterülő 360 kh. almásban szép termés ígérke­zik. Az említett terű eten mint­egy 45 ezer termőfaegység van, melynek nagyrésze Jonathán. a termés értékesítését a gyümölcs- termesztésj társulás irányítja a földművesszövetkezet útján. Megkezdték az őszi árpa és í

Next

/
Oldalképek
Tartalom