Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-25 / 226. szám
HRUSCSOV ELVTÁRS VÁLASZAI EGY NYUGATNÉMET ÚJSÁGÍRÓ KÉRDÉSEIRE —SZÁMADÁS MAGYRÖL — VITA: MILYEN A JÓ ASSZONY? — A FEHÉR KAKAS XV. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM Ara 50 fillér 1958. szeptember 25, csütörtök Jelentős lépés H‘ arminckét milliárd.. Vajon hányán gondoltak arra, hogy egy pusztító ellenforradalom után, nem egészen két esztendővel, 32 milliárd forint jelentős lépés a továbbhaladás három évének megalapozásához.. ? Nincsenek „szenzációs“ számok a közelmúltban ismertté vált hároméves tervünkben. Ez igaz. De nagyon téved, aki azt hiszi, hogy átgondolt és alapos tervünk megvalósítása során keveset haladunk előre. Mielőtt a megyénket érintő több, mint 160 millióról esnék szó, fussuk át az egész népgazdaság helyzetét. Abból kell kiindulnunk, hogy a lakosság igénye észrevehetően megnőtt. Szebb és olcsóbb ruhákat, több bútort, több lakást, ízletesebb élelmiszereket igényelnek az emberek. Rendjén való mindez, hiszen népünk már tizenhárom esztendeje magának építi, szépíti az országot. A józan gondolkodás azonban mindenekelőtt azt parancsolja, hogy a jobban-éléshez alapot kell teremteni. Említettük: hároméves tervünk jelentős lépés a boldogabb jövendő megalapozásához. Ez pedig nemcsak frázis. Iparunk 47, mezőgazdaságunk 11,5, közlekedésünk 12,5 és lakásépítésünk 12 és fél százalékos emelkedése a három év során cáfolhatatlanul teremtést jelent. Az alap megteremtését. Tervünk messzemenően figyelembe veszi a meglévő problémákat, a dolgozók kívánságait és igényeit. Ma még nem tudunk annyi mosógépet gyártani, hogy meg ne vennék a dolgozók; három év alatt megnégyszereződik e cikk gyártása. Az is probléma, hogy hiába van meg sok embernek a pénze: nem tud bútorhoz jutni, mert nincs elegendő. Igaz ugyan: a három év alatt még nem tudjuk kielégíteni az összes igényeket, de évenként hatszor annyi bútort fogunk gyártani, mint az ötéves terv idején. És még egy probléma: nincs elég lakás! Valóság ez, és a mostani három év során is képtelenség lenne megszüntetni a lakáshiányt. De évenként 60 százalékkal több lakást adunk át, mint az első ötéves terv éveiben.. Megyénkben is ezek a kérdések, problémák jelentkeznek leginkább. A múlt héten jóváhagyott hároméves megyei tervünk azonban nem hagyta felelet nélkül mindezeket. Hogy megalapozott terv felett mondta ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága a szentenciát, az korántsem értelmezendő úgy, hogy egy helyben maradunk három év alatt. Százhalvanmillió forint az egész megyére vetítve valóban nem égbekiáltó összeg, de az ésszerű felhasználással biztos talajon léphetünk előbbre a három év során. Mezőgazdasági megye lévén, nekünk elsősorban a termelvények szaporítása a feladatunk. Emellett figyelemreméltó az a tény, hogy helyi iparunk új kenyérgyár átadásával, üzembővítésekkel, korszerűsítésekkel gyarapszik. Üj baromfikeltető állomás működik máris Mátészalkán, és épül még egy-egy Kisvárdán, illetve Nyíregyházán, ötvennégy új mélyfúratú artézi kutat adunk át a három év folyamán a megye községeiben. Azt is örömmel vették megyénk dolgozói, hogy a korábban „sötétnek“ mondott Szabolcsra áldásos fényét ontja majd a kultúra. Meghaladja a hetvenmilliót az az összeg, amit a megye közoktatásának megjavítására fordítunk. Máris messze van tőlünk az az idő, amikor betegségek ragadták el az élők sorából a szegény szabolcsi, szatmári zselléreket, de új kórház építésére, a kórházak befogadóképességének növelésére és új orvosi rendelők építésére 1960 végéig húszmilliót meghaladó összeget fordítunk. S ha nem is a szükséglet szerint, de a lehetőségek mérlegelésével enyhülni fog a megye — főleg Nyíregyháza — lakásgondja is. Nyíregyházán 300, míg Záhonyban és Tiszavasváriban is sok lakást adnak át a dolgozóknak. Megnyugtató számok ezek. Nem mondhatjuk és nem írhatjuk tehát tervünk elé a „szerény" jelzőt. Iparunk és mező- gazdaságunk fejlesztését foglalja magában úgy, hogy közben ót kell éreznünk: mindez az emberekért, az egész magyar népért történik. Célul tűzte ki kormányunk: a három év alatt a bérből és fizetésből élő dolgozók reálbére 6 százalékkal, míg a mezőgazdaságban dolgozóké 4 százalékkal emelkedik. Sokat mond mindez, mert tudjuk, hogy anyagi lehetőségeinkhez képest jelentős célkitűzések, és magukban hordozzák a még gazdagabb jövő ígéretét. A mátészalkai KISZ-Jiatalok tiltakozó túrirata Az ENSZ 13. közgyűlése nem tűzi napirendjére Kína ENSZ-képviseletének kérdését kommunizmus felépítéséért. Mi, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Mátészalka községi és f ölclmíi vesszővé tkezeti szervezete tiltakozunk az amerikai imperialisták provokációs magatartása ellen. A Komszomol példáját követve, a szocializmust, kommunizmust építő országok ifjúságával együtt fokozott harcot folytatunk a béke megőrzéséért, a szocializmus, a Mi kékében akarunk élni és dolgozni! Munkánkkal erősítjük a? elnyomott népek felszabadító harcait. Követeljük, hogy az amerikai csapatok haladéktalanul vonuljanak ki a Kínai Népköztársaság megszállva tartott területeiről. A KISZ községi és szövetkezeti szervezete. NEW-YORK (MTI): Mint nyugati hírügynökségek jelentették, az ENSZ-közgyűlés plenáris ülése kedden folytatta a kínai ENSZ- képviselet kérdése napirendre tűzésének vitáját. Mint ismeretes, a Kínai Népköz- társaság ENSZ-tagságának kérdésében a közgyűlés főbizottsága a múlt héten 12 szavazattal hét ellenében (két tartózkodás mellett) a következő amerikai határozati javaslatot terjesztette a plenáris ülés elé: A közgyűlés 1. elutasítja Indiának azt a kérését, hogy tűzzék a 13. ülésszak napirendjére Kína ENSZ-képviseletének kérdését; 2. kimondja, hogy a 13. ülésszak nem foglalkozik semmiféle olyan javaslattal, amelynek az a célja, hogy kizárja a csangkajsekista klikk képviselőit, illetve azok he— Mostani közgyűlésünkön az a meglepő dolog történt, hogy Kína ENSZ-képviseletének kérdése de jure és de facto a közgyűlés napirendjén szerepel ugyan, de nem önálló tárgysorozati pontként, hanem a főbizottság jelentése keretében. Ezt az Amerikai Egyesült Államok küldöttségének köszönhetjük. Az Egyesült Államok képviselője ugyanis, saját céljainak rovására, elkövette azt a hibát, hogy olyan formulával lépett fel az indiai javaslat ellen, amellyel tulajdonképpen ő maga tűzte a kérdés lényegét is napirendre. Ha ugyanis a két pontból álló határozati javaslatnak csak az első pontját terjesztette volna a főbizottság elé, vagyis azt, amelyik egyszerűen az indiai javaslat elvetését indítványozza, akkor most csak arról kellene vitázni, napirendre kerüljön-e az indiai javaslat, vagy sem. Mivel azonban az amerikai küldöttség a második nontot is előterjesztette és azt a főbizottság elfogadásra javasolta, most voltaképpen az egész kínai kérdés napirendre került. Ahhoz ugyanis, hogy a küldöttek állást Azok a kétségbeesett sakkhúzások, amelyek ezt cáfolni és akadályozni igyekeznek, nevetséges történelmi párhuzamra emlékeztetnek bennünket. Amikor Copernicus a maga korában azzal a megrendítő felfedezéssel állt elő hogy nem a Nap forog a Föld körül, hanem a Föld a Nap körül, a középkor szellemi központjában, Rómában határozatot hoztak, hogy ez nem így van, hanem a Nap forog a Föld körül. Akármilyen nagy volt is a középkori Róma tekintélye, ez az ünnepélyes határozat sem a Napra, sem a Földre nem volt érvényes. Nem basznál az ENSZ tekintélyének ha a történelmi fejleményekbe való viszonyulásban átveszi a középkori Róma szerepét. — Ha az Egyesült Államok kül döttségének sikerül itt a küldöttségek egy csoportját arra késztetni, hogy a kínai képviselet rendezésének kérdését tovább halolyére felvegye a Kínai Népköztársaság kormányának képviselőit. Ehhez a határozati javaslathoz hétfőn India és hat más ázsiai- afrikai ország olyan módosító indítványt nyújtott be, mely szerint a határozati javaslat első pontjában az „elutasítja” szót helyettesítsék az „elfogadja” szóval, a határozati javaslat második pontját pedig töröljék. A határozati javaslat tehát így módosulna: A közgyűlés elhatározza, elfogadja Indiának azt a kérését, hogy tűzzék a 13. ülésszak napirendjére Kína ENSZ-képviseletének kérdését. A vitában felszólalt dr. Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere is és a következőket mondotta: tudjanak foglalni a második pont kérdésében, olyan kérdéseket kell tisztázni, amelyeket egyébként csak, akkor kellene tisztázni, ha az indiai javaslat a közgyűlés napirendjére kerülne. A különbség csak az, hogy a közgyűlés most nem az indiai, hanem az amerikai küldöttség javaslata alapján tárgyalja Kína ENSZ-képviseletének kérdését. Az amerikai javaslat második pontja ugyanis beszél a Kínai Köztársaságról (csangkajsekista klikk — szerk.) és beszél a Kínai Népköztársaság központi népi kormányáról. Beszél a javaslat a Kínai Köztársaság képviseletének kizárásáról és a Kínai Nép- köztársaság központi népi kormányának felvételéről. Ahhoz azonban. hogy a közgyűlés ilyen szövegezés felett dönteni tudjon, a következő kérdések tisztázása szükséges: van-e egváltalában két Kína? Elképzel het"-p. hogv k^t Kína legyen az FNSZ-ben? És ha az amerikai javaslat — említett" két Kína közül melyik az igazi? — Immár senki előtt nem kétséges, hogy gussák, úgy holnap csak azért dicsérheti meg az amerikai sajtó a ■saját kormányát, hogy sikerült néhány küldöttséget meggyőznie: akkor bölcs, ha behunyja a szemét. — Nem kétséges tehát, hogy a Kínai Népköztársaság képviselője clöbb-utóbb elfoglalja itt a helyét, ha csak azok, akik szavazógépezetté szeretnék változtatni az ENSZ-t. addigra fel nem bomlasztják ezt a szervezetet. Előbb, vagy utóbb. A kérdés csak az, hogy mikor... Minél előbb kell megtörténnie, mert minél később történik meg, annál több szégyenkezni valójuk lesz azoknak, akik a megoldást gátolják. — A kérdés megérett tehát a megoldásra, nemcsak a nemzetközi élet porondján, hanem itt, az ülésteremben is. De ha ez így ván, akkor mi az, ami késlelteti a többségi határozat megszületését ? Előbb arról az okról beszélek, amelyről kevés szó esik, amely inkább a háttérben húzódik meg, azután pedig arról, amiről itt is sokan beszéltek. — Mi húzódik meg a háttérben? Az a feltételezés, hogy egyes nyugati hatalmak egész távol- keleti politikáját súlyos presztizs- sérelem éri, ha Kína képviseletének kérdése most megoldódik. — Ezt két kérdés feltevésével szeretném megvilágítani. Mi fontosabb: az EínSZ' presztízse, vagy egyes nyugati hatalmak presztízse? Második kérdésem pedig ez: nem érte volna-e már addig is kevesebb presztízsveszteség egyes nyugati hatalmak távol-keleti politikáját, ha már megoldódott volna ez a kérdés és nem éri-e politikájukat még az eddiginél is nagyobb presztízsveszteség, ha továbbra is anakronisztikus akadályként próbálnak a történelem kérlelhetetlen menete elé állni. A másik ok, amiről sok szó esett: a jelenlegi távol-keleti helyzet, a varsói tárgyalások. Amiben azonban egyesek a halogatásra látnak okot, abban éppen ellenkezőleg a határozat sürgetésének szükségességét kellene felismerniük, különösen ha figyelembe vesszük hogy a Távol-Keleten atomháború veszélye fenyeget. — Hogy ez mennyire így van, azt a legegyszerűbben azzal bizonyítom, ha hivatkozom arra a válaszra, amelyet az Egyesült Államok elnöke augusztus 23-i sajtóértekezletén a New York Times tudósítójának erre vonatkozó kérdésére adott. Sőt az újabb amerikai sajtójelentések szerint. Csang Kaj-sek haderőinek alakulatait is felszerelték atomlövedékek kilövésére alkalmas ágyukkal. A veszély súlyosabb, mint ahogy általában gondolják. Mégpedig nemcsak a helyi háború kiszélesedésének, hanem az atomháború kitörésének veszélye is. A jelenlegi távol-keleti helyzet tehát követelőén sürgeti az itt tárgyalt kérdés megoldását, amelyet a történelem már megoldott, s az ENSZ-közgyűlés- nek ezt csak észre kellene vennie. Ezért a magyar küldöttség a hét ország által benyújtott módosít tási indítvány mellett szavaz, — fejezte be beszédet dr. Sik Endre külügyminiszter. A vita befejeztével a közgyűlés 40 szavazattal 29 ellenében, 12 tartózkodással helybenhagyta a főbizottság javaslatát és elutasította a hét afrikai—ázsiai ország hétfőn benyújtott módosító indítványát. így az ENSZ 13. közgyűlése nem tűzi napirendjére Kína ENSZ-képviseletének kérdését. A szavazás eredményéből ugyanakkor kitűnik, hogy a közgyűlés tagjainak több mint a fele, nem helyezkedett a hét ország által benyújtott módosító indítványok elutasításának álláspontjára. a Kínai Népköztársaság képviselője előbb-ntóbb elfoglalja jogos helyéi az ENSZ-ben Vltőg proTertírfot egfoGfjeTe*' Dr, Sík Endre külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlésén
