Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-21 / 223. szám
1958. szeptember 21, vasárnap KELETMAGYARORSZAG 3 Mindenekelőtt örvendetes, hogy betejezödik Mátészalkán a tizennégy tantermes általános gimnázium építése, amely több mint 7 millió forintot igényel. Ugyancsak új gimnáziumot kap még 1958-bar, Tiszalök is. Több helyen — Geszteréd, Apagy, Nyíregyháza Ságvári-telep, Pa- nyola, Nyírgyulaj, Kék, Magy, Tiszabezdéd, Nyírmada és ör — építünk kéttantermes nevelői lakásos iskolákat. Befejezzük a nyíregyházi nyolctanterroes iskola, valamint a mándoki négy- tantermes iskola építését. Kál- mánháza—ökörkút, Aporliget, Szabolcsveresmart és Beszterec községekben egytantermes, míg Nyírlugoson, Nyírpazonyban, Öpályiban és Tiszadadán kéttantermes iskolák építésére kerül sor. Új iskolák épülnek: Ven- csellőn, Kótajban, Vasmegyeren, Napkoron és Beregsurányban. ötvenférőhelyes óvoda építésére kerül sor Tiszaeszláron és Nyírcsászáriban, valamint hatvan férőhelyes óvoda épül majd Nyírcsaholyban és 75 férőhelyes 22 millió egészségügyi beruházásokra Egészségügyi vonalon többmillió forinttal korszerűsítik, kiegészítik a nyíregyházi megyei kórházat. Ugyancsak többmillió forintot tesz ki az az összeg, Együtt megyünk Budapestre A falunkban, Aporligeten a Búzakalász Termelőszövetkezet és az egyéniek egy része úgy határozott, hogy a Budapesten megnyílt Mezőgazdasági Kiállítást közösen nézik meg és ' együtt tanulmányozóik az ott 'látottakat, mivel a mezőgazdaság előbbre vitele mindnyájuknak egyformán fontos. Elérkezett végre az indulás napja. Es várakozással tele izgalommal szállt fel a vonatra a huszonöt aporligeti szövetkezeti és egyéni paraszt, hogy lássa az ország szép fővárosát, lássa a kiállítást. FARKAS ISTVÁN vb. elnök. Felhívás gyermekotthon Cégénydányá- don. Négytantermes nevelői lakásos iskola tizenhárom, míg kétlan- termes nevelői lakásos huszonegy, és egy tantermes nevelői lakásos két községben épül. — 1960-ban nyolc négy tantermes iskolát adnak át a megye területén. Százötven tanterem berendezéseinek, felszerelésének pótlására is sor kerül, összegezve az oktatásügy terén történő beruházásokat: a végösz- szeg 72 rmllió 237 ezer forint. Ugyancsak itt kíván megemlítést, hogy a hároméves terv során több, mint négy és félmillió forintot biztosítanak a nyíregyházi színház befejezésére. A népművelési téren történő beruházások összesen hatmillió forintot tesznek ki. Kommunális beruházásokra — a nyíregyházi Északi-temető rendezésére, a Városgazdálkodási Vállalat bővítésére, szeméttárolók, városi gépjárművek stb. beszerzésére — a hároméves terv során kétmilliónál is nagyobb összeget fordítunk. amelyet a vásárosnaményi kórház, a gacsályi és a mándoki tbc. szanatórium, valamint a csenge- ri szülőotthon munkálataira fordítunk. Kisvárdán három és félmillió forinf befektetéssel szülészeti és nőgyógyászati osztályt létesítünk. Űj kórház építését kezdjük meg Fehérgyarmaton. A 250 ágyas járási kórház harmincmilliónyi ráfordításából 59-ben és 60-ban összesen több mint hat és félmilliót építünk be. Körzeti gyógyszertár és orvosi rendelő épül lakásokkal együtt Csarodán 900 ezer forint beruházással. Ugyancsak orvosi rendelő és lakás épül Tiszaszal- kán is. A három év során ösz- szesen közel 22 millió forintot biztosítunk Szabolcs-Szatmár megye egészségügyi viszonyainak megjavítására. Hol és mennyi lakás épül ? 1958 folyamán kilencven új lakást adnak át Nyíregyházán az Arany János utcán. 1959-ben az Arany János utcán 31, a Kossuth Lajos utcán 13, a Dózsa György utcán 27 darab lakás készül el. Ugyancsak a jövő évben mondhat magáénak a Tiszavasvári Alkaloida Gyár 12, és a záhonyi állomás 24 darab lakást. Az 1959-ben kezdődő és befe jeződő lakásépítkezések: Nyíregyházán az Arany János utcán 20 darab. A hároméves terv utolsó évében Nyíregyházán 70, míg Záhonyban 30, és Tiszavas váriban tíz új lakást adnak át boldog tulajdonosaiknak. Fokozatosan biztosítanak összeget a későbbi építések tervezéseire és előkészítésére. Lakásépítésre a három év során megyénkben 28 és félmillió forintot biztosított népgazdaságunk. Ezúttal nem volt mód arra, hogy az elfogadott hároméves terv részeit részletesen ismertethettük volna. Azonban fentebbi írásunk is igazolja: a hároméves terv újra nagy lehetőségeket ad megyénknek nagy céljaink megvalósításához. Ügy véljük: a három év során fel- használásra kerülő több mint 160 millió forint elősegíti majd Szabolcs-Szatmár megye előrehaladását. (— angyal —) A Megyei Művelődési Tanács javaslatára megrendezzük az 1958 59. évi kulturális teljesítményversenyt. A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájának irányelvei meghatározzák feladatainkat a kulturális élet minden területén. Szocialista kultúránk fejlődésének kimagasló eseményeit: a művészeti együttesek évről-évre megrendezett kulturális versenyeit, seregszemléit további eredményeknek kell követnie. Dolgozó népünk széles rétegeinek aktív bekapcsolódása, művészeti életünk fejlesztésébe, megváltozott életünket tükrözi. Szabolcs-Szatmár megye művészeti csoportjainak fejlődését fogja bemutatni az 1958,59. évi kulturális teljesitméuy-\ erseny, a művészeti együttesek megyei találkozói és a keletmagyarországi dalostalálkozó. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnökségével egyetértésben felhívom megyénk valamennyi szakszervezetét, KISZ, Nőtanács és más társadalmi szervezetét, valamint a teimcicsz0velkezfc.sk es tanácsok, illetve művelődési otthonaik művészeti csoportjainak vezetőit, az általános és középiskolák igazgatóit, hogy színjászó és bábjátszó csoportjaikkal, ének- és zenekaraikkal, népi együtteseikkel, népi tánc-' és mesemcndással nevezzenek be a versenyre. A benevezés határideje október 15-e. A kulturális teljesítményversenyben való részvétellel járuljunk hozzá népünk alkotó erőinek további gyarapításához. Az új verseny legfőbb célkitűzése: a dicsőséges Tanács- köztársaság megalakulásának 40. évfordulójára való felkészülés. A művészet fegyvereivel is erősítsük a békét, a szocializmus építésnek nagy ügyét. Nyíregyháza, 1958. évi szeptember hó 20-án. Fekszi István, a Szabolcs-Szatmár megyei tanács vb. elnöke. Szeptemberi pályázatunk mai rejtvénye URAMBÁTYÁM ORSZÁGA A* ,,ötvenkrújváros magyar* és a városi polgárok A bban az időben még „fél sikert” • jelentett a bemutatkozásnál a jóhangzású név. Geduly — ismerve a nyíregyházi polgárság e természetét és a tanyák lakóinak a névvel kapcsolatos meggondolásait, — kortesein keresztül is azt hirdette utcaszerte: Mit akarnak Fényestől, ötven krajcáros magyar az!” E körül oly port vertek, hogy Fényes kénytelen volt nyilatkozni. — Kijelentem, hogy semmivel sem hordanám kevesebb büszkeséggel a nevemet, ha így lenne is, mert minden ember neve annyit ér, amennyi becsületet maga tudott annak a névnek szerezni — mondottá. Ezután egy finom, „demokratizáló” szúrással próbálta megsebezni ellenfelét. Az apák erényéből, vagy szerencséjéből csak olyan ember akar tökét kovácsolni, aki érzi, hogy a saját maga élete kevés jogcím a megbecsültetésre. Nagyon sok ötven krajcáros embert ismerek, akinek egy napi élete többet ér a hazának, mint egy egész henyeségben eltöltött „nagynevű” élet. Á tirpák gazdák közt nagyon sok volt az új nevű, az „ötven krajcáros” magyar. Érthető tehát, hogy Fényes pártoló nyilatkozata ezek előtt sikert aratott. A püspök cselé visszájára fordult: kezdtek elítélőig beszélni a „nagynevű” Gedulyról. A szimpátiát fokozta, hogy Fényesről egyre szélesebb tömegek közt terjedt el annak híre, hogy annak ellenére, hogy így beszélt, nemesi családból származik, de íme, belőle hiányzik az a nemesi gőg, ami például a püspököt arra ragadta, hogy leszólja az ötven krajcáros magyarokat. A nyilatkozatot hallgatók közül mindjárt kilépett egy gazda. — Uram, maga mellett fogok szavazni — mondta. — Ne gondolja, azonban, hogy a mi püspökünket nem szeretjük... Éppen, mert szeretjük, azért szavazunk a jelölt urra. Látjuk mi azt, hogy a képviselőség egyházi feladatai elhanyagolására vezetne. íme máris ilyen dolgokra ragadta a választási harc... Két nagy tisztség, képviselőség és püspökség sok egy embernek... Hagyja meg másnak. A körülötte lévők éljeneztek. „Ügy van, úgy van” kiáltották minden felől. A sikert teljessé tette az iparosok nyilatkozata, ami egy meghívón látott napvilágot. A nyilatkozat így hangzott: „Nyíregyháza város polgárságának tekintélyes része, a város iparosságával Fényes Lászlót, a legkiválóbb magyar újságírót jelölte a város országgyűlési képviselőjének. Most, amikor a demokrácia úgyszólván rohamos lépésekkel halad azon az úton, amely az ország jövendő boldogulásához vezet, kell, hogy a demokrácia érvényesülésénél a városi polgárság, főként az iparosság, — a kellő szerepet kivívja magának. Ez leginkább úgy érhető el, ha az párosság olyan képviselőjelöltet támogat szavazatával, akinek személye, múltja és programja egyaránt biztosítékot nyújt arra, hogy az iparosságnak mindenkor támogatója lesz és tettekkel hálálja meg az iparosság vele szemben megnyilvánuló bizalmát...” Ezzel egy időben a kereskedők is megmozdultak, ők is meghívót küldtek egy gyűlésre. „Nyíregyháza kereskedőinek köréből, valamint tisztviselők, haszonbérlők és azok köréből, akik kereskedelmi érdekekkel vannak kapcsolatban, azon óhaj nyilvánult meg, hogy az említett érdekek csoportja jönne ösz- sze értekezletre, vitassa meg a most nálunk előtérben lévő választási mozgalmakat és a tanácskozás eredményeképpen állapítsa még kívánságait és foglaljon állást a választási küzdelemben" — írták. A kereskedők úgy gondolkoztak, hogy jobb nekik Fényes, mint Geduly, mert a püspök képviselősége esetében minden erejét lefoglalná az egyház érdekeiért való harc és semmi energia nem jutna a kereskedők érdekeinek védelmére és új jogok kiharcolására. Ezt így csak a legnagyobb kereskedők tudták, de utánuk vallották a kisebbek is. A mozgalom megindult és terjedt, a meghívón történő agitációt átvették a tisztviselők is. Ök ezt írták: „Megmozdult Nyíregyháza öntudatos népe és minden dolgozó, küzdő osztály lelkesen állott Fényes László kibontott zászlaja alá, hogy a nyíregyházi képviselőválasztáson diadalra juttassa azt a zászlót. Mi legjobban ismerjük Fényes László múltját és munkásságát, mi tudjuk leginkább értékelni nagy és önzetlen harcait és azok sikereit és ezért nekünk, köztisztviselőknek és alkalmazottaknak kötelességünk és hú vatásunk főképpen az, hogy a ma* * gunk értelmi befolyásával megnyissuk az újabb munka útját Fényes László előtt”. Mindenki az elkövetkező vasárnapot várta. Mi lesz akkor? Mit döntenek á különféle csoportok? Akkor már látni lehet lesz, hogy ki győzött és ki szenvedett vereséget. A vasárnap el is jött. Összejöttek a különféle csoportok, egyszerre három gyűlés volt a városban. Volt egy vendég is, a 48-as párt egyik központi embere, Benedek János. Benedeket azért küldték, hogy mérje fel a helyzetet. Az meg is tette és ideér- kezése után mindjárt látta, hogy itt a 48-as párt Gedulyval vereséget fog szenvedni. Ha ez bekövetkezik, akkor esetleg az őszi választásokon is kevesebben adják majd szavazataikat 48-as jelöltre. Inkább -rje vereség Gedulyt, mint a pártot. Ami- tor a gyűlésen Somogyi elnök felkérte, fíogy ismertesse a központ véleményét, Benedek is Geduly ellen szólt és vissza- léptetését javasolta. Mindjárt küldöttség kereste fel a püspököt és elmondta neki a párt álláspontját. Geduly megdöbbent, de igyekezett férfiasán viselkedni. — Köszönöm polgártársaim bizalmát és ragaszkodását — mondta — azonban nem kívánom, hogy torzsalkodás üsse fel a fejét, ezért lemondok a polgárság bizalmáról. „Jobb a visszalépés, mint a teljes vereség” — gondolta, a küldöttség pedig tudomásul vette és másnap már ezzel a címmel jelent meg a Nyírvidék: Egyhangú képviselőválasztás lesz. Geduly Henrik visszalépett. Így lett képviselő Nyíregyházán Fényes László. Következő riportunk címe: A POLGÁRMESTER ELSZÓLJA MAGÁT Jóváhagyták Szabolcs-Szatmár megye hároméves tervét szerelést vásárolnak a Sóstónak. Meghaladja a 70 milliót a közoktatás í(‘i'én íüpíénrí Wpiihííxn« (Folytatás az 1. oldalról.) tóipari vállalat üzemét és 220 ezer forintért berendezést, fel-
