Kelet-Magyarország, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-20 / 222. szám

1958. szeptember 20 szombat RELETMAGY ARORSZÁG 5 Gromiko szovjet küfiügyminiszter beszéde az ENSZ-közgyűlés csütörtöki ulísen (Folytatás az 1. oldalról.) Az Egyesült Államoknak a tajvani szorosban elkövetett cse­lekményei, valamint a népi Kí­nával szemben folytatott egész politikája tiltakozást kelt világ­szerte. A Távol-Keleten mindaddig nem lehet tarlós béke, amíg az amerikai fegyveres erőket egyszersmindenkorra mara­déktalanul vissza nem hívják Tajvan kínai szigetről és a tajvani-szorosból, amíg az Egyesült Államok nem hagy­ja abba beavatkozását Kína ügyeibe. Gromiko elítélően nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államok » katonai demonstrációk módsze­réhez, erőszakkal való fenyegető­zéshez folyamodott. Ki hatal­mazta fel az Egyesült Államok kormányát arra, hogy a világ csendőreként lépjen fel, beavat­kozzék más országok ügyeibe? — (ette fel a kérdést a szovjet kül­döttség vezetője. — A szovjet kormány vélemé­nye szerint a közgyűlésnek határozatot kell hoznia, amely megtiltja a hatalmaknak, hogy tengeri- és légihaderejüket zsarolás, megfélemlítés és agresszió előkészítése céljából ide-od,a irányítgassák, amely határo­zat előírja, hogy ezeket az erőket tartsák országuk ha­tárain belül. Gromiko rámutatott arra, hogy u Kínai Népköztársasággal szem­ben követett amerikai politika következménye az a visszataszító helyzet, hogy Kína mindezideig nincs képviselve az ENSZ-ben. Az ENSZ-nek rendet kell terem­tenie saját háza táján, ól sza­baddá kell tennie a Kínai Nép- köztársaság képviselői számára az ENSZ-ben őket megillető helyet. A szovjet küldöttség felszólítja az ENSZ közgyűlését, hogy ez tör­ténjék meg. A katonai csoportosulások kössenek megnemtámadási egyezményt Ezután a katonai tömbök lénye­gét leleplezve kijelentette Gro­miko: — A szovjet kormány mindig ellenezte és ellenzi ma is, hogy at világ és az államok katonai -so-| portosulásaira váljék szét, mert a| katonai csoportosulások létezése? komolyan megmérgezi az államok í egymás közötti kapcsolatait. S azt? a veszélyt rejti magában, hogy háborús összeütközés támad a csoportosulok között. A szovjet kormány a varsói szerződésben résztvevő orszá­gok kormányaival egyetem­ben kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy a két cso­portosulás kössön megnem­támadási egyezményt. — Nagyon hasznos lenne — mondotta Gromiko — ha az euró­pai államok, valamint az Amerikai Egyesült Államok barátsági és együttműködési szerződést köt­nének. Ivét út áll az emberiség előtt — A további fejlődést illetően az emberiség előtt csak két út van — mondotta a szovjet kül­döttség vezetője. — Az egyik ül az ellentétek és az ellenségeske­dés további szítása, a fő állam. csoportosulások között jelenleg fennálló bizalmatlanság elmélyí­tése. Erre az útra akarják terelni az emberiséget a hidegháború szószólói és az erőpolitika hirde­tői. — A másik út az, hogy az államok határozottan le­mondanak az erőszak alkal­mazásáról más államokkal szemben, abbahagyják a há­borús propagandát, szigorúan tiszteletben tartják minden népnek, minden államnak azt a jogát, hogy a maga módján éljen és olyan rendszert ve­zessen be országában, amilyet ő maga akar. Ezen az úton a féktelen fegyver­kezési verseny helyébe az álla­mok közötti békés együttműködés fejlesztésének kell lépnie és nem szabad előfordulnia annak, hogy egyes országok ellenőrzésük alá próbálnak venni más országokat. Ez lenne az összes országok békés egymás mellett élésének útja. A békés egymás mellett élés feltételei — Az államok tartós, békés egymás mellett élésének, tekintet nélkül az államok rendszerére, vannak bizonyos feltételei. E fel­tételek biztosítása nagymértekben függ attól, hogy létrejöjjön a köl­csönös bize’c és együttmüköd a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között. Mint önÖK is tu ják, a szovjet kormány barátsági szerződés megkötését javasolja az Egyesült Államok kormányának. Ilyen szerződés hosszú évekre megteremthetné a két ország együttműködésének szilárd alapját. A szovjet—amerikai viszony javulása nem kevés­bé felelne meg az Egyesült Államok, az amerikai nép érdekeinek, mint a Szovjet­unió, a szovjet nép érdekei­nek. — Az emberiségnek nem a ha- lálthozó és pusztító eszközök elő­állításában folytatott versenyre, nem a háború dicsőítésére van szüksége. A különböző társadalmi rendszerű államok versenye 1 - gyen olyan verseny, amelynek célja a nép jólétének emelése, a szélién kincsek gyarapítása. Az ilyen verseny nem megosztaná, hanem közelebb hozná a népeket, mert erőfeszítéseiket a béke és a haladás ügyének szolgálatába ál­lítaná — fejezte be beszédét a szovjet külügyminiszter. \ Ken min Ribao kö veteli, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul hagyja abba a tűz szitását PEKING (TASZSZ): Mint az Űj Kína hírügynökség jelenti, a Remin Ribao csütörtöki s2ámában cikket közölt, amely követeli, hogy az Egyesült Államok hala­déktalanul hagyja abba a tűz szítását. A lap rámutat, hogy megkez­dődtek ugyan a tárgyalások Kína és az Egyesült Államok között, de mert az ■ Egyesült Államok újabb és újabb fegyveres erőket dob a tajvani szoros térségébe agressziójának kiszélesítése céljá­ból, a helyzet e térségben még komolyabbá vált. Kína és az Egyesült Államok között nincs semmiféle háború — folytatja a lap. — Hogyan lehet tehát „tűzszünetről“ beszélni? A kínai nép már 11—12 esztendeje harcol országa egész terüle.éneir felszabadításáért. A kínai nép je­lenlegi hadműveletei a Kimoj szigetén tanyázó csangkajsekista csapatok ellen csak ennek a harc­nak a folytatásra jelentik és nem állrak közvetlen összefüggésben a nemzetközi feszültséggel. Jóllehet, újra megindulta* a kínai—amerikai tárgyalások, még­is a jelenlegi veszedelmes hely­zetben, amikor a tajvani szoros­ban kialakult feszültség bármely időpontban háborúvá valhat Kína és az Egyesült Államok között -- hangsúlyozza a lap —, elsőrendű feladat, hogy hagyják abba a Taj­vani szoros térségében a fokozott amerikai katonai tevékenységet, szüntessék be a katonai p 'ovoká- cíókat és a háborús fenyegetése­ké-, Kínával szemben. Csak ez vezethet a tajvani szoros térségé­ben kialakult háborús nelyzet haladéktalan enyhüléséhez. Gromiko levele as ENSZ-közgyűlés elnökéhes NEW-YORK (TASZSZ): A. A. Gromiko, a Szovjetunió ENSZ küldöttségének '’ezetője le elet intézett az ENSZ-közgyűlés 13. ülésszakának elnökéhez: ,-.A szovjet küldöttség a Szov­Dulles felszólalása az ENSZ-közgyűlés ülésén New York, (TASZSZ): Mint már jelentettük, az ENSZ-köz­gyűlés 13. ülésszakának csütörtök délelőtti ülésén az első felszólaló Francisco Negrao De Lima bra­zíliai külügyminiszter volt. Ezután Dulles amerikai külügy­miniszter, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője szólalt fel. Beszédét azzal kezdte, hogy igazolni próbálta az Egyesült Államok távol-keleti agresszív politikáját. Régi módszerét megismételve, a Kínai Nép- köztársaságot vádolta „agresz- - szióval”, Az a körülmény, hogy olyan te­rületekről van itt szó, amelyek Kínához tartoznak, és amelyeket az Egyesült Államok megszállva tart, semmiképpen sem zavarta Dullest. Az amerikai küldöttség vezető­je említést tett az Egyesült Álla­mok és a Kínai Népköztársaság nagyköveteinek varsói tárgyalá­sairól. Kifejezte azt a reményét, hogy e tárgyalások sikerrel jár­nak. A távol-keleti helyzetről szóló fejtegetései mégis arról ta­núskodnak, hogy az Egyesült Államok a varsói tárgyalásokkal tulajdonképpen csak álcázni kívánja agresz- szív cselekményeit. azt állította, hogy a Kínai Nép- köztársaság „erőszakkal” terüle tének kiterjesztésére törekszik. — A „magyar kérdésu előráncigálása — amerikai provokáció Dulles ezután rátért az úgyne­vezett „Magyar kérdésre", s ezzel újból bebizonyította: ezt a provokációs „kérdést” az Egyesült Államok kezde­ményezésére ráncigálták elő, hogy megmérgezzék az ülés­szak légkörét és elvonják az ülésszak figyelmét a nagyfon­tosságú problémákról. A Közel-Keletről szólva Dulles nem mondta meg a legfontosab­bat: azt, hogy mikor vonja ki az Egyesült Államok csapatait Liba­nonból. Az amerikai küldöttség vezető­ije beszédében külön fejezetet zentelt a Közel-Keleten állítólag ffolyó felforgató célzatú rádió- tnronaeandának. Javasolta, hosv az ENSZ létesítsen külön szervet a közel-keleti rádióadások jelle- ének megfigyelésére. Azt a be­nyomást igyekezett kelteni, hogy a Közel-Keleten nem az Egyesült Államok agresszív lépései okozták a feszültséget, hanem a kairói rádió adásai. Az Egyesült Álla­moknak a felforgató propaganda kérdésében elfoglalt képmutató álláspontja világos mindenki előtt, aki ismeri az amerikai kor­mány pénzén fenntartott rádióál­lomások adásait, és aki tudja, hogy az Egyesült Államok hosszú éveken át megakadályozta, hogy a 'Szovjetunió javaslatainak meg­felelően az Egyesült Nemzetek Szervezete tényleges intézkedése­ket hozzon a háborús propaganda ellen. ; a leszereies Kérdését metoen [Dulles nem mondott semmi újat, [kitartott a fegyverkezési verseny [politikája mellett és nem leszere­lésről beszélt, hanem „a fegyver- [kezés ellenőrzéséről”. ► Dulles nem mondta meg vilá- [gosan és határozottan, hogy az • Egyesült Államok szándékozik-e [beszüntetni a nukleáris és hidro- Igénfegyverekkel végzett kísérle­teit, pedig ezt követeli a világ köz­véleménye és a Szovjetunió már [régen megtette. ez nagy deficitet idéz elő az Egyesült Államok költségvetésé­ben. Dulles határozat-tervezetet ter­jesztett elő arra vonatkozólag, hogy az ENSZ különbizottságot állítson fel a nemzetközi együtt­működés lehetőségeinek tanulmá­nyozására a világűr békés hasz­nálatát illetően. Ezzel kapcsolat­ban megintcsak hangoztatta, hogy világűr felhasználásának kérdé­sét meg kell oldani, „de ezzel nem kell addig várni, amíg meg­gye zés születjk a leszerelés kér­désében”. Más szóval ez azt je­lenti, hogy az Egyesült Államok külön akarja választani ezt a kér­dést a más országok területén létesített idegen támaszpontok felszámolásától, jóllehet ezek a kérdések szorosan összefüg­genek. Az Egyesült Államok küldötte ismét felvetette azt a régi elkép­zelést, hogy állítsák fel az ENSZ állandó rendőri erőit, s így az ENSZ zászlaja takargassa a tag­államok belügyeibe történő be­avatkozásokat. Dulles tudja, hogy mennyire népszerűtlen ez az el­képzelés, éppen ezért kijelentette, hegy nem annyira harci erőkre gondol, mint inkább megfigyelő és járőrtevékenységet ellátó csopor tok felállítására. Dulles beszédében egyetlen olyan javaslatot sem tett, amely lősegítené az ENSZ előtt áTf legfontosabb feladatok konstruk tív megoldását, hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhítésé­hez. jetunió kormányának megiv.^a.-ä- bó] kéri fontos és sürgős je zéssel a kivetkező kérdés felvételét a 13. ülésszak napirendjére; A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannía és Franciaország katonai költ­ségvetésének tíz—tizenöt szá­zalékos csökkentése és az ily módon megtakarított összeg egy részének felhasználása a gazdaságilag elmaradott or­szágok megsegítésére A levélhez fűzött magyarázó melléklet közli, hogy a szovjet küldöttség e kérdés megoldását azért tartja fontosnak és sürgős­nek, mert a fegyverkezési hajsza következtében egyre terebélyesedő katonai költségvetésé* 'Sen kr ros hatással vannak az államok gaz­dasági életére, és súlyos teherként nehezednek a nép vállára. A ka­tonai kiadások szakadatlan nö­vekedése fegyvergyártási célokra von ét a termeléstől óriási össze­geket, és emberanyagkészletet, holott mindez a lakosság létszük­ségleteinek kielégítését szolgál­hatná. A katonai kiadások csökkentése ugyanakkor lehetővé tenné, hogy az ily módon megtakarított össze­get a békés gazdasági ágak fej­lesztésére, a foglalkoztatottság fokozására és a lakosság életszín­vonalának emelésére használják fel. A katonai kiadások csökkentése ezen túlmenően módot adna arra, hogy a megtakarított összeg egy részét a gazdaságilag elmaradott országok gazdaságfejlesztési szük­ségleteire fordítsák. Ily módon a T: .-'V'd’ag e •'■!« adott <"•.« cot; széleskörű programot valósíthat­nának meg az ipari építkezés, a mezőgazdaság korszerűsítése, a lakosság anya'gi és kulturális élet- színvonalának emelése területén — írja többek között a levélhez fűzött magyarázó melléklet; \A hadikiadások növelése — mint „érdem** Itette fel azt a .tényt, hegy az Egyesült Államok 45 milliárd dol­lárt költ katonai célokra, jóllehet fi „Kelef-Magyarország“ rejtvény pályázata l Lapunk egyik helyén mezőgazdasági tárgyú kérdést rej­tettünk el. Mai rejtvényünk: megkeresni az elrejtett kérdést és válaszolni rá. Az Egyesült Államok képvise­lője ezzel ismételten bebizo­nyította, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya ebben a kérdésben a szabotálás politi­káját folytatja. Dulles kijelentette, hogy az Egyesült Államok fel kívánja emelni a nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank tőkéjét. Mint ismeretes, az Egyesült Államok ezen a szervezeten keresztül gya­korol gazdasági és politikai nyo­mást gazdaságilag elmaradott or­szágokra. • JGojfcbUIL AlldinOK »minisztere az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt „érdemnek” tün­A „Jegyverkexes ellenorxese“ — a leszerelés helyett

Next

/
Oldalképek
Tartalom