Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-19 / 195. szám

2 RELETMAGYARORSZAG 1958. AUGUSZTUS 19, KEDD LeheNe előre lépni Nyírgyulajon? n. N nyírgyulaji kommunis­ták, a .tanács és a tár­sadalmi szervek veze­tői, tagjai eleitől fogva tudatában voltak annak, hogy a község mezőgazdaságának, dolgozó parasztságának jövője a kapitalizmust napról napra szülő kisparcellákon — a vi­szonylagos javulás ellenére — nem biztosítható, hogy egyetlen kivezető út a szocialista á'szer- vézés lehet. De abban, hogy minderről beszéljenek és ennek érdekében cselekedjenek a köz­ségben. korántsem volt egysé­ges álláspont. Voltak — és vannak ma is — olyanok, akik most is az el­lenforradalom bűvkörében él­ve — a régi túlkapásokra való hivatkozással így vélekednek' „A számat sem nyitom ki többé a tsz-fejlesztés érdeké­ben, mert nem akarok senkit sem kényszeríteni erre a lépés­re.“ Mennyire téves és ellent­mondó ez az indok! Kényszerí­tés az, ha valaki beszélget, felvilágosít és javaslatot tesz egy embertársának meggyőző­dése szerint helyes döntésre’ Ez elemi kötelessége minden jóravaló embernek. Küzdött-e ilyen téves nézetek ellen a pártszervezet? Gondoskooott-e arról, hogy a falu felvirágozta­tására vonatkozó valamennyi párthatározat megvalósuljon, nemcsak a legnépszerűbbek, amelyek az állami támogatás, kedvezmény igénybevételére vonatkoznak, hanem azok is, amelyekért maguknak a hely­beli embereknek kell lépéseket tenni, hogy jobban boldogulja­nak? Igen, küzdött és gondos­kodott a pártszervezet ilyen irányban is, de nem egysége­sen és nem álhatatosan. Kulcskérdés: egységes, aktív pártvezetés A községi alapszervezet meg­alakulásától kezdve nagy sze­repet játszott Ny ír gyulai éle­tének, vérkeringésének elindí­tásában az ellenforradalom után. Segítette a Petőfi, majd a Dózsa Tsz megalakulását és fejlődését, a társadalmi szer­vek létrejövetelét és működé­sét, s nem utolsósorban magá­nak a pártszervezetnek a fej­lődését, a határozatok megva­lósítását. Ám ebben a> munká­ban megtorpanások, hézagok felesleges kitérők mutatkoztak. Ennek legfőbb »ka a gyenge és nem következetes pártvezetés­ben rejlett. A tagság zöme észrevette ezt a hibát még a tél folyamán és új vezetőséget választott Barsi igazgató elv- társsal az élen. Er a vezetőség fokról fokra fellendítette a pártmunkát. Később Barsi elv­társ gyenge egészségi állapota miatt lemondott és Sütő János elvtársat választották a veze­tőség élére. Bár a vezetők sűrű cserélgetését nem lehet rend- jénvalónak tekinteni, de ez a két egymást követő választás helyes és szükséges volt. Nem lehet vitás senki előtt, hogy pártunk politikájának, a falu életében olyan döntő jelentő­ségű határozatok végrehajtá­sának, mint az agrártézisek, a 3004-es határozat stb. egyik fő biztosítéka, kulcskérdése: az egységes • pártvezetés. A legutóbbi vezetőség június óta tevékenykedik a JB foko­zottabb segítségével. Ha át­ütő sikerről nem is lehet be­szelni, de több jelentős lépés mindenesetre történt azóta. Legfőbb társadalmi ügy legyen: a szocialista átszervezés! A pártvezetőség például rendszeresen összeül megtár­gyalni a teendőket, vitatkoznak és kollektív, egységes álláspon­tot kialakítva végzik reszort- feladataikat. Tevékenyen részt vesznek a közéletben. Megszer­vezték a pártcsoportokat a pártszervezeti életben és a kommunista csoportokat a ta­nácsban a Népfrontban, a KISZ-ben, a Dózsa Tsz-ben, a pedagógusoknál stb. Előkészí­tették a pártoktatást is. A legjelentősebb lépés két­ségkívül az augusztus 9-i aktí­vaülés megszervezése volt. Ezen az ülésen alaposan meg­vizsgálták a község helyzetét. Megállapították, hogy az egyé­nileg dolgozó parasztság sorai­ban él a jobb boldogulási vágy. Határozatilag kimond­ták, hogy Gyuláján legfőbb társadalmi ügy legyen: a szo­cialista átszervezés. A munka szervezettebbé tételére 40 főből álló mezőgazdaság-fejlesztő bi­zottságot hoztak létre a párt, tanács és tömegszervezetek képviselőiből. A bizottság in­tézkedési tervet dolgozott ki, amely valamennyi szerv részé­re megszabta a feladatokat. A nőszövetség például a baromfi- tenyésztés felkarolását, az egyéni és tsz-nők kapcsolatá­nak fejlesztését, a nőkre vo­natkozó párt- és kormányhatá­rozatok, rendeletek ismerteté­sét kapta többek közt felada­tul. A népfront-bizottság tag­jai, akik eddig is sokat tettek a Dózsa Tsz létrehozásáért, vállalták, hogy megismertetik a dolgozó parasztsággal az ala­csonyabb típusú szövetkezetek, termelési társulások szervezési és megalakítási lehetőségeit, tudnivalóit stb. A KISZ is so­kat tehet a fiatalság felvilágo­sításában és meggyőzésében, hiszen a legnagyobb érdeklő­dés náluk nyilvánul meg. Kü­lönösen a tsz-fiatalokra vár nagy szerep, akik a községi KISZ-szervezet tagjai. Az in­tézkedési terv a község értel­miségétől is nagy segítséget vár. Elsősorban azt, hogy az anyagok tárgykörét, növelési céljait a falu életéből vegyék és a különböző tantárgyak anyagát megfelelő helyi pél­dákkal és vonatkozásokkal egé­szítsék ki. Használják fel a szülői értekezleteket, családlá­togatásokat a szülők felvilágo­sítására, és vegyenek részt a szemléltető agitáció kidolgozá­sában. Van tennivalója a tsz- agitációs brigádnak A bizottság újjászervezte a tsz-agitációs brigádot is. Ennek magját alkotja a Petőfi Tsz 15 és a Dózsa Tsz 6 tagja. Ezek mellé a községi pártszervezet és a tanács 1-1 párt- és ta­nácstagot osztott be. A brigád már tevékenykedik. Több dol­gozó paraszt tett olyan kijelen­tést. hogy közel áll az elhatá­rozáshoz, de várják még a tsz-ek eredményeit. Ebbő nyilvánvaló, hogy az agitáció nem tér ki Ilyen adatokra Tehát az a feladat, hegy mind­két tsz-ben elő kell venni a terveket és számba venni, mi valósult meg azokból. Nem kétséges, hogy . vannak szép eredmények, amelyet ismertet­hetnek. Pl. A Petőfi Tsz átlag­termése búzából 9,30, rozsból 9,70, őszi árpából 15,5 mázsa. A Dózsában őszi búzábó' 12,50 az átlagtermés. Az egyéniek­nek az eddigi cséplési eredmé­nyeik szerint rozsból 3,5, búzá­ból 1,5—2 mázsával termett kevesebb. Ugyancsak beszél­hetnek arról is, hogy kik lép­tek be az elmúlt hetekben a tsz-ekbe. Pl. Kovács István 6 holdas középparaszt 2 család­tagja a kislétai tsz látogatása után azonnal belépett, maga Kovács István pedig a betaka­rítás után lép be földjével együtt. Mind az agitációban, mind egyéb részfeladat megoldásá­ban legnagyobb felelősség a községi alapszervezet, a Petőfi Tsz alapszervezet és a Dózsa Tsz 4 párttagjára hárul. Ered­ményre csak akkor számíthat­nak, ha vasköyetkezetességgel hajtják végre az aktívaülés ha­tározatait. Tovább kell erősíteni a pártszervezetet! Az elmúlt hónapok eredmé­nyeiben nagy szerepe van a községi alapszervezet vezetősé­gének, egységének rendszeres munkájának. Azonban ettől to­vább kell menni. Nemcsak a vezetők, hanem valamennyi kommunista aktív munkájára szükség van. Mert nem az a fő hiba, amit egyesek hangoz­tatnak, hogy 1956 előtt 86 párttag volt a faluban, ma pe­rig csak 33, hanem az, hogy a 33 kommunista közüí jónéhá- nyan csak tagdíjat fizetnek. Ezekhez feltétlenül közelebb kell jutni a pártbizalmiaknak, beszélgetni kell velük az idő­szerű kérdésekről. Bízzák meg őket pártmunkával és segítsék, neveljék a feladatok helyes végrehajtására őket. A tagság összetételének javí­tásában, a pártépítésben leg­főbb feladat az egyénileg dol­gozó parasztok számának növe­lése. (Jelenleg csupán üinka Ist­ván 7 holdas paraszt tagja a pártnak.) Ebből következik, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a nép­frontban, a tanácsban dolgozó egyéni parasztokkal való fog­lalkozásra. A néphez hű értel­miséggel is jobban kell törődni. (18 pedagógus közül jelenleg 4 párttag van.) A Dózsa Tsz-ben pedig elő kell segíteni az ön­álló pártszervezet megalakítá­sát. Röviden ezek a legfőbb szer­vezeti tennivalók ahhoz, hogy a nyírgyulaji pártszervezetek és az azokban dolgozó kommu­nisták erősebbek és egysége­sebbek legyenek. E nélkül a változás nélkül csak félsikerek lehetnek. Hiába dolgozik Iga­zán áldozatosan a párttitkár, a tanácselnök és néhány más ve­zetőségi tag, ha a többi kom­munista ölhetett kézzel üldögél tagkönyvével a zsebében. A szép célokért dolgozni kell, le­győzni a kishitűséget, a való­ság érveivel kell megsemmisí­teni a téves nézeteket. Nap, mint nap oda kell állni a dol­gozó parasztok mellé és segí­teni őket a szűk korlátáikból való kiszabadulásban. Megmu­tatni a korlátlan lehetőség út- iáit az egyszerű társulást^ a fejlett termelőszövetkezetekig és támogatni önkéntes elhat! rozásukat a még szebb jövő megteremtéséért. Zrjtai Antal A Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei Elnöksége fel­hívja a megye dolgozóit, külön­böző szerveket, üzemeket, intéz­ményeket, hogy augusztus 20-án, Alkotmányunk kilencedik évfor­dulójának ünnepén a középülete­ket, lakóházakat, tereket, utcákat lobogózzák fel. A nemzetiszínü Az alkotmányünnepi nagygyűlések megyei előadói Kisvárda Orosz Ferenc MSZMP megyei titkára Záhony cnatenszki Pál h. ales. Mándok .»egedüs Sándor pártmunkás Fényeslítke .“aikó Sándor vállalati igazgató Dombrád Szilágyi Gyula MÉSZÖV elnök h. Vásárosnamény Mancizák János KISZ megyei titkár Beregsurány Soltész István vállalati igazgató Aranyosapáti Horányi László r szds. Tarpa Alexa Miklós m. főügyész Gulács Milánkovics Imre M. Bíróság elnöke Nyírmada Uzsoki István pártmunkás Rohod Endrédi Endre M. B. osztályvezető Vaja Zajácz János Megyei Párt VB tagja Pusztadobos Hosszú László pártmunkás Csenger Gulyás Emilné M. T. elnök h. Porcsalma Babolcsi Pál M. MEDOSZ elnök Pátyod Pivarnyik András vállalati igazgató Fehérgyarmat Kállai Sándor M. B. osztályvezető Milota Kocsis László M. T. osztályvezető Kocsord Markovics Miklós pártmunkás Szatmárcseke Fábián Lajos M. T. titkár Győrtelek Valent Sándorné M. Nőtanács munkatársa Ököritófülpös Tripsánszki Jenő SZMT elnök h. Mérk Faggyas Jenő H. N. F. elnökség tagja Fábiánháza Tóth János H. N. F. elnökség tagja Nyírlugos P. Szabó Gyula M, T. osztályvezető Ömböly Nemes Imre M. T. osztályvezető Penészlek Muszbek László H. N. F. munkatárs Nagykálló Moskovics Károly M. T. osztályvezető Kállósemjén Máyer István MSZBT megyei titkára Balkány Szarvas Ernő vállalati igazgató Tiszátok Fekszi István M. T. elnöke Tiszavasvári Hajdú Sándor vállalati igazgató Nyírbogdány Szűcs Lajos SZMT titkár Demecser Szaniszló János MHS megyei elnöke Ibrány Gere Ferenc N. E. B. elnöke Nagyhalász Csáti József M. T. munkatársa Üífehérto Berki Zoltán országgyűlési képviselő Rakamaz Aczél Béla MÉSZÖV elnöke Tiszanagyfalu Fehér László MÉSZÖV osztályvezető Szabolcs Hajdú László H. N. F. munkatársa Gáva Lábas Menyhért TIT titkára Búj Kovács Sándor országgyűlési képviselő Vencsellő Nagy Sándor M. B. osztályvezető Balsa Kokas Ferenc H. N. F. megyei titkára Szakmai találkozóra gyűlnek össze az elmúlt években végzett mezőgazdasági szakemberek Augusztus 23-án a MEDOSZ megyei bizottsága és a mellette működő szakemberek szakcso­portja rendezésében az 1945 után végzett mező- és erdő­gazdasági szakemberek részére értekezletet hívnak össze. Az ér­tekezlet középpontjában a me­zőgazdaságban lévő jelenlegi feladatok megvitatása áll. A ví-j taindító előadást Halász József a MEDOSZ főtitkára tartja. A szakmai találkozó Tarcalon lesz az állami gazdaságban. A meghívott szakemberek 23-án, reggel nyolc órakor indulnak Nyíregyházáról különvonattal. A meghívottak száma mintegy. 300 fő. Szól az üzemi han­goshíradó. Ismerteti az üzemek dolgozói­nak felajánlásait al­kotmányunk ünne­pére. A teljesítésben élenjárókat szív kül- divel köszöntik. Akik­nek szól a dal, büsz­kébben ragyog az ar­cuk és szaporábban jár a kezük a mun­kában. Az egész vállalatnál érződik az ünnepi készülődés. Sokat adott nekik az új Alkotmány: új kor­szerű gyárat, a nehéz munkát könnyítő gé­peket, egészséges üzemrészeket, modern mosdót, zuhanyozót, kultúrtermet, étkez­dét, bölcsődét, a lá­nyoknak és asszo­nyoknak egyenlő jo­gokat a férfiakkal, s tisztességes keresetet. Azért is indították augusztus 20 tisztele­tére az ünnepi mun­UNNEPI MŰSZAK a dohány­fermentálóban kaversenyt, hogy szor­galmuk és tudásuk legjavát mutassák meg, mintegy bizony­ságául népi de­mokratikus rendsze­rünk iránti ragaszko­dásuknak. A X-es szárító te­lep kiemelkedő mun- kaíelajánlást tett. Az elmúlt évi végered­ménnyel szemben 4 százalékos világos do­hány kihozatallal akarják javítani ered­ményüket es 9 száza­lékkal csökkentik a huiladékot a minőségi munkával! Mindemel­lett a vállalat legtisz­tább üzemrésze a X-es szárító. A mechanikai üzemrészben a dolgo­zók a hulladékkepzó des csökkentésére tét tek munkavállalást é mintegy száz mázsí levelesdohányt akar nak így megmenteni ami jelentős összege tesz ki az önköltség csökkentésben. A kar bantartók is kitesz nek magukért az ün népi műszakban. Tár sadalmi munkával, . munkaidő után vég zik el a központ üzem vízhálózatánál csőtisztítást munkáil A mechanikai kar bantartó lakatosol 20-ára befejezik mini a négy válogató szá lag üzembe állítását Az is lelkesíti a. ünnepi műszakban < versenyző dolgozókat hogy 19-én délután é, este rendezi meg i vállalat az élüzen ünnepséget, ahol majc érdem szerint megju talmazzák a jól dől gozókat, O. A Felhívás! zászlót, vörös zászlót és népköz­társaságunk címerét helyezzék el» középületeken. Augusztus 20 méltó megünnep­lésére az utcákat, tereket és ud­varokat hozzák rendbe. Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei Elnöksége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom