Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-19 / 195. szám
4 Kßl-gTtWACiYAROKSZAO ISSS. AtJGtrSÍTtrS 19, KEDD Szegényesen sikeríllt a „gazdag” sportprogram Mi tagadás, alig titkoltuk, hogy 17-én, vasárnap újra nézöcsúosot várunk a nyíregyházi új sportstadionba. A szakszervezeti spoit- nap műsora változatosnak ígérkezett. Meglepetést okozott azután, hogy a rendezvényre alig 800 főnyi közönség gyűlt össze. Igaz, a délutáni órákban elromlott az idő, s ez sokakat bí rt otthonmaradásra, ám emlékezhetünk rá hogy egy színvonalasnak, érdekesnek ígérkező sporteseményt, — akár labdarúgásról, vagy motorról volt szó, — még zuhogó esőben is sokszor ezrek izgultak végig. A fő ok tehát nem az időjárásban, hanem a kapkodó rendezésben kereshető. Ezúttal három labdarúgó mérkőzés is be volt iktatva, de azok nem hoztak kiemelkedő, élvezetes játékot. — Tét nélküli, edzőmérkőzésként hatottak. Talán az első mérkőzés (délelőtt a Kisker.—Dohánygyár döntő) volt a legérdekesebb. Itt mindkét együttes lelkesen küzdött a bajnokságot jelentő győzelemért, ám itt egy szerintünk nem egészen jogos 11-es döntötte el a bainokság sorsát. A többi műsórszámokban kevés színvonalas akadt. A nyíregyházi közönség lebecsülését jelentette e kévés szórakozást nyújtó sportrendezvény. Másrészt hamis képét festett — a rendezés „jóvoltából'’ — a szakszervezeti sport erejéről, képességéről. Az üzemi bajnokságok küzdelmeiben résztvevők száma igencsak meghaladta az ezret. S mit láttunk vasárnap? Néhány futót, unottan Versenyző súlydobókat, alig féltucat tornászt, egy „húsos” és két vérszegény kötélhúzó csaptot. Talán a tornászok munkája érdemel dicséretet, de létszámuk nem mondható impozánsnak. Igen furcsán hatott a „pincérek tréfás versenye” is. — összesen 3 — egy ifjúsági és 2 idősebb korosztálybeli vetélkedett’. Hiányzott itt a találékonyság, a tréfa. Bizonyára szórakoztatóbb lett volna műsoruk, ha népesebb mezőny, több számot mutat bé a 400 méteres távon. (Például: teríték elkészítése, kiszolgálás.) Bánhidi sporltárs nem illő hangon szólt a nyíregyházi sport- kedvelőkről. Megállapította, hogy a kevés létszám áldozatkészségük ellen szól. Pedig ez nem így van. Közönségünk szereti a sportot. — Tizenháromezer néző jelent meg a stadion avatásán is, bár a helyár magasabb volt. Csakhogy a színvonalas műsor, az érdekes számok már eleve vonzották a nézőket. Akkor nem is csalódtak, ezt elragadtatott tapsukkal többször kifejezték. Most sokan voltak elégedetlenek, nézők és sportolók egyaránt. Meg vagyunk róla győződve, sokkal színvonalasabb sporteseményt is képesek létrehozni az egyszerű üzemi dolgozók szereplésével is. E vasárnapi gyengébben sikerült sportnap ellenére sem titkoljuk bizalmunkat, hogy éppen a szakszervezeti sportrendezvények válnak ölyan sikeressé — rátermett műsorösszeállítással, rendezéssel — hogy egészen megtöltik szép stadionunk lelátóit. Hammel József. 1 Terméüvforplml Vállalat röplabdáiéi nyerték az üzemi bajnokságot Érdekes mérkőzésekén dőlt el a megyei szakszervezeti röplabda bajnokság. A döntőn a kisvárdai, nagykállói, nyírbátori, fehérgyarmati és a vásárosnaményi járás győztesei vettek részt. Kívülük a nyíregyházi üzemi bajnokcsapat, a Sza'oólcs-Szatmár megyei Terményforgalmi Vállalat együttese, kapcsolódott be. Az első fordulók során a selejtező mérkőzéseket játszották. A döntőbe négy együttes került: Nyírbátor, Vásárosnamény, Nagykálló és a Terményforgalmi. Ók négyen körmérkőzésen döntötték el, kit illet a me- gyebajncki cím. A nyíregyházi együttes szép játékkal győzte le ellenfeleit, végül megszerezte az első helyet. Az Árokszállási, Bélteki, Bodnár, Illés, Góczi, Szabó, Zékány cs Paksi összeállítású nyíregyházi csapat szett veszteség nélkül nyerte a bajnokságot. Az első helyéit Nyírbátor ellen játszottak, ahol előbb a vendégek jutottak vezetéshez. Majd a nyíregyháziak fokozatosan erősíteni tudtak és jó játékkal biztosították a győzelmet. A lelkes játékért a csapat minden tagja dicséretet érdemel. Végeredmény: 1. Ny. Terményforgalmi V., 2. Nyírbátor, 3. Nagykálló. A népköztársasági röplabda kupamérkőzések során értékes győzelmet szereztek a nyíregyházi rönlabdázók. A Petőfi férfi röplab- dázói 3:l-re győzték lé a Budapesti MTK együttesét. Hasonlóan 3:l-re győzött a Nyíregyházi Szak- szervezeti SE női röplabda csapata, a Budapesti MÁVAUT ellen. A szabadtéri színpad három műsoráról A szabadtéri színpadán az el^ múlt napokban három este is a zenés műfajt kedvelők igényeinek kielégítése volt a program. Szándékosan, vagy véletlenül, de az e'területen nyilvántartott fajsúlyszérinti megoszlás mindhárom fajtája képviselve vált. Így a város, sőt környékének is hallgatóságát, illetve annak minden rétegét megmozgatta. Ez a három előadás: Mozart: Varázsfuvola c. operája, Lehár: A mosoly országa c. nagyoperettje a debreceni Csokonai Színház előadásában és a harmadik az Országos Műso,-rendező Iroda Szerelmi ABC esztrád-ravű műsora. Lehár nagyoperettje a Mosoly országa, a szabadtéri színpad nyári műsorán már egyszer szerepelt a miskolci színház előadásában.. Valószínű, hogy az operettek bemutatásánál tapasztalt nagyobb érdeklődés most azért maradt el. Sokan másodszor nézték meg ezt a darabot. Talán ez is, de természetesen az együttes teljesítménye is hozzájárult ahhoz, hogy csak mérsékelt sikere volt az előadásnak. Egy néhány kedvenc részletet szokásosan visszatapsoltak, de ezt maga a mű és nem elsősorban az előadók váltották ki a hallgatóságból. A mindenki által ismert részletek szokványos hatásán kívül nem nagy lelkesülést tapasztalhatott a hallgatóság az együttes játékában. Alig egykét jelenetet lehet az általában nem rossz, de lelkesültség nélküli előadásból kiemelni. Ezeknél is inkább az érzelmi hatás volt a nagyobb, nem a művészi. Így Csáki Magda Mi-je, Oszvald Gyula Szu-Csong hercegének egy- két jelenete, a harviadik felvonás zárójelenete érdemel említést. Ealogh Éva Lizája sem éneklésben, sem játékban nem tudott szerepének megfelelő magaslatra emelkedni. Azt is meg kell említeni, hogy tartalmi vonatkozásaiban ez az operett is mindinkább távolodik tőlünk, érdektelenné válik. Lehár örök szép melódiáinak művészi tolmácsolásával, formálásával lehet csak nagyobb sikert elérni. Mozart Varázsfű tola elóadásá'iak közönsége már ösz- szehasonlíthatatlanul többet kapott a Csokonai Színház operaegyüttesétől: jól rendezett, szép, művészi éneklésben és muzsikában gazdag előadást. Különösen tetszett Mátyás Mária Kossuth-díjas énekművésznő Paminája, Bartha András Tami- nója, Tóth József Sarastrója. Mindezek fölött állt Tessényi János igen jól alakított Papageno- ja és kellemes, szép hangja. Sajnáljuk, hogy alakításának művészi kedvességét szerepéből erősen kirívó modern közhely-bemondásokkal rontotta. Ágoston Edit Ej Királynője csak a kolo- ratur részeknél volt jó, mélyebb fekvésekben színtelen és erőtlen volt. Szépet adott Bán Judit, Petróczki Irén és Rődy B. Éva, a három fiú szerepében. Meg kell még említeni, hogy a Máv. Filharmonikus Zenekar és karmestere, Litván Gábor egységes, biztos alapot adott az opera sikeréhez. Mozart Varázsfuvolája először került Nyíregyházán bemutatásra. Ez az előadás is hozzájárult ahhoz, hogy gyarapítsa a legkomolyabb színpadi zene kedvelőinek táborát városunkban is. Maradandó, művészi élményt adott. Reméljük hasonló produkciókkal gyakrabban üdvözölhetjük a debreceni Csokonai Színház operarészlegét Nyíregyházán. A Szerelmi ABC esti tanfolyama, esztrád-revű, elsődlegesen a pillanatnyi szórakozást szolgálta, önmagáért. Ezt a célját több jelenetében művészi fokon el is érte. Látványos, akrobatikus, művészi és virtuóz volt. Mindézért elismerést érdemel. Nem mondhatunk ennyi jót a tanfolyam tematikájáról. Itt elsősorban a tankönyvírók és nem a szereplő előadók követték el a hibát. Tartalmi vonatkozása, — ha pozitív értelemben a műsorral kapcsolatban fel szabad vetni ilyen kívánalmat — elégtelen volt. Felvetett ugyan elég sok problémát, ami a szerelem sajátos területén a mindennapi életnek komoly problémája, de megoldásukat csak sokszor megunt közhelyek pufögtatásával odázta el. Pedig a müsoradta lehetőségekkel határozottabb és kielégítőbb választ is adhatott volna, ami nagyban emeli tartalmi értékét és indokolja a hasonló műsorok beállításának szükségességét. Pedig ügyes kerettörténettel indult. Azt hittü.k, ilyen lesz a. folytatás is. Érdekes és vonzó volt. Aztán, különösen a második részben, elsekélyesedett, ellaposodott, mint a legtöbb szerelem. Nem azt adta, amit ígért, mint a legtöbb szerelem. A végén kicsúcsosodott egy önmagáért való revűorgiába, ezzel is talán azt példázva, hogy a felvetett problémák megoldása, illetve megoldatlansága idevezet? A z egész műsor Olyan volt, ■ mint a legtöbb szerelem. Szépen, érdekesen, esetenként tartalmasán kezdődik. Aztán egy rövid időn belül tartalmatlanná, érdektelenné, üressé válik. A kellemetlen ürességei a pillanatnyi szórakozás és felejtés mákonya tölti meg. Ha ezt akarta példázni a műsor, akkor célját elérte. Ezt azonban alapos meggondolások után is legfeljebb csak negatív példának lehetne még a haladó szerelmesek elé is állítani. Végül még újból felvetném a kérdést: nem lehetne egy ilyen műsort a könnyű műfaj látványos, szórakoztató, művészi lehetőségeinek felhasználásával még tartalommal is megtölteni? —Lm— Asszonyoknak — lányoknak Hogy élnek a magukra maradt férfiak? Most égy őszinte vallomást szeretnénk tenni. Ezt azzal kezdjük, hogy elmondjuk: a nyár elején, amikor a szabad- ságolásók és az üdülések megkezdődtek, három asszony kereste fel a szerkesztőséget. Elmondták, hogy éppen a fodrásztól jönnek és ott arról beszélgettek': mindhármójuknak férjük nélkül kell üdülni men- niök, és vajon hogy él majd távollétükben a férjük. Ezzel kapcsolatban arra kérték a szerkesztőséget, hogy távollétük alatt csináljunk a „szalma- özvegységben“ maradt férfiak közt közvéleménykutatást arról, hogy pihennek, hogy érzik magukat. A szerkesztőség elvállalta ezt a megbízást és most beszámol asszony-olvasóinak a szerzett tapasztalatokról. Tehát, hogy is tölti a férj a nyári magányos napokat a megszokott otthonban? Őszintén megvalljuk, hogy nem nehéz erre felelni, mert a férfiak többsége, ha kénytelen bizonyos ideig felesége nélkül élni, visszakanyarodik a rég elhagyott legényszokásokhóz. Biztosan merjük állítani, hogy nem Don Juánkodnak, hanem nagyón is elhagyatottnak, magányosnak érzik magukat. Ez nem is csodálatos, hiszen megüresedett körülöttük a családi fészek. Hiányzik a szokott életrend, a szokott zaj, a kedves hangok. így tehát mégis csak jogos az az asszonyi aggodalom, hogy vajon az otthónma- radt férj eszik-e rendesen, ki. fizeti-e a villanyszámlát, a rádió-adót, a hézbért, tisztán jár-e, rendben tartja-e a lakást és így tovább. Megkérdeztünk egy olyan ..szalmaözvegyet’4 is. aki mindennapos a Kossuth-étterem- ben. Nem sokat iszik, de esténként el-elbeszélget a barátaival a világ folyásáról. Azt kérdeztük tőle: felesége távollétében meddig szokott együttmaradni barátaival? Meglepően felelt! Azt mondta — és ezt barátai is bizonyították —, hogy sokkal korábban tér haza, mint máskor. Kezdetben a barátai előtt is talány volt, hogy miért, és érdeklődtek az •• k felől. Erre a férfi azt felelte: — Megyek, mert szalmaüzaz élet. Az őszinteséghez tartozik az is, hogy elmondjuk: a megkérdezettek igen kis százaléka felelte azt, hogy kellemesnek, nyugodtnak és jónak érzi a feleség nélküli magányt. Az. ilyen feleletet adók többsége is horgász, sakkozó, tekéző, tehát valam.i olyan sportágat űző volt, amihez olykor a feleség beleegyezése kell. Szót ejtettünk az asszony nélkül maradt, lakás rendjéről is. Erre a kérdésre felelni a férfiak többsége számára hiúsági kérdés volt. így hát a szalmaözvegyek 72 százaléka azzal „hetvenkédett“, hogy a féleség távolléte alatt épp oly tiszta — sőt talán inég tisztább — a lakás, mint amikor a 'éleség takarít. A többi viszont kénytelen volt bevallani, bogv tehetetlenül áll az „asszony- munkák”, a háztartás és annak szokásai előtt. Még arra is figyelmeztetnünk kell az üdülni menő asszonyokat, hogy tévednek,ha azt hiszik, hogy egyedül hagyott férjük többet jár étterembe és csak ínyenc étéleket eszik. Nem, nem! A dolgozó férfiak többsége üzemi konyhán étkezik és ott meg is marad. Az étkezni hazajárók egyrésze étterémbe megy, egy- részük Otthon „kotyvaszt” magának valamit, azok pedig, akiknek halvány fogalmuk sincsen a,főzésről, a Csemegeboltból vásárolt konzerve/ten, kész ételekén, tojáson, oirgo- nyán élnek. Az úgynevezett „kákabélű“ férjek ezt még elviselik valahogy, de a hasukat szerető embereknek kínszenvedés a megszokott kosztat bizonyos időre nélkülözni. A távollevő feleségeket — valljuk meg őszintén — a szabad -idő eltöltésének problémája érdekli legjobban. Minden — legalább is legtöbb — asz- szonyban felmerül a kérdés: Vajon mivel tölti az egyedül maradt férj az estét? Meg kell vallanunk, érdekes kérdés, amire nagyon, nagyon nehéz volt feleletet kapni. De kaptunk. A felelet ez: az egyedül hagyott férjek közül néhány beismerte, hogy felesége távollétében bizony olyan környezetbe is el-elmegy, ahová soha sem vinné magával az asz- szonyt. Négy százalék táncolni vegy vagyok! Bevallotta, hogy nagyon egyedül érzi magát. A felesége ugyan ritkán jön esténként vele, de mégis ... Hiányzik a nyugodt maradáshoz az a biztonságérzet, amit a felesége otthónléte jelent. Máskor oár- mikor megy haza, mindig biztos afelől, hogy mindent a helyén. mindent rendben, tisztán talál, de így!.. s — Nem Vagyok az a természet, hogy gyűjtsem otthon a mosatlant — felelte —, magamnak kell ezt a munkát is elvégezni. A hazatérés oka tehát, az úgynevezett második műszak. De általában a megkérdezett férjek — éppen 60 százalék — azt felelték, hogy feleségük nélkül magányos és unalmas ^ ................................................. jár és a többi otthon ül, v?gy unaloműzőből rokonlátogatásokat tesz. Két százalék a lakásból kimozdulni sem mer, vendégeket, látogatókat sem fogad, csengetésre ajtót sem nyit, mert attól fél, hogy ielesége vagy a rokonok gyanakodni fognak. Milyen tanulságokat lehet levonni? Azt, hogy a férfiak döntő többsége — de még a magát vagánynak mondók jelentős része is — csak a feleség közelében érzi jól magát, egy csöppet sem örül annak, hogy egyedül marad és esetleg „szabad” lesz. El lehet tehát menni egyedül is nyaralni, itt lehet hagyni nyugodtan a férjeket Aki nem ért egyet statisztikánkkal, írja meg. _ ____J
