Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-14 / 191. szám

1958. augusztus 14, csütörtök keletmagyarorszAg 3 Beszélgetés egy tolvajjal Az alomkísérietck és] a gyermek- betegségek Az észak-walesi Bangor város szakszervezeti vezetői ielszolí- tották a városi tanácsot, vizs­gálja ki, vajon a helyi kórház­ban fekvő gyermekek különös betegségét nem a Stroncium 90 okozza -e. A tanácshoz intézett levélben rámutatnak arra, hogy a Stron­cium 90, amely az első hircsimai atombomba óta a légkörben min­denütt észlelhető, különösen gya­kori a Wales-hez hasonló hegyvi­dékeken, ahol sok az esőzés. ,,Nem akarunk alaptalan riar dót fújni, de véleményünk sze­rint a gyermekek megbetegedé­sének okát ki kell vizsgálni. A kis betegek ismeretlen betegség­ben szenvednek, s lábszárcsont­jukra panaszkodnak. Mint isme­retes, a Stroncium 90 a nagyobb, csöves csontokat támadja meg.” „Ugyanakkor a helyi farmo­kon sok bárány pusztul el isme­retlen betegségben, amely elő­ször az állatok térdét támadja meg, s bénulást okoz”. A szakszervezetek azt javasol­ják, hegy a városi tanács a me- zőgazdasái szakértőkkel együtt­működésben, rendszeresen ele­mezze a környező dombok tala­ját és növényzetét. (A „Daily Worker"-ből) Tsz esztendő a kaptafánál T ’ iz éve annak, hogy — a megyében elsők között — Fehérgyarmaton tizenhat bőr­ipari szakszervezeti tag megala- KitoUd a Boripari Munkásod Be­szerző-, Termelő- és Értékesítő Kisipari Szövetkezetét. 19-1.8 áprilisában, amikor a Bíbor-féle volt cipőüzemben vi­tájuk támadt a tulajdonossal, mert nem kapták meg az okét megillető munkabért, félve néz­tek jövőjük elé a KTSZ a'apitó tagjai. A párt sietett segítségük, re: a szövetkezést tanácsolta. A tanácsot tett követte. A ti­zenhat cipész úgy adta össze szerszámait és 100—200 forint­jait, hogy anyagot vásárolni és dolgozni tudjanak. A volt szak- szervezeti helyiségben verték fel szegényes tanyájukat, egy­más hegyén-hátán dolgoztak. A szövetkezet állandóan gyarapo­dott, mindinkább életképessé lett. Segített az OKISZ, bekap­csolódtak a tervgazdálkodásba, szerződéseket kötöttek a keres­kedelmi szervekkel és válla­latokkal.. 1950-ben már nemcsak kész­árut termeltek, hanem megala­kult a javító részleg, a mérték Negyven ország vásárolja a magyar szerszámgépeket A Szuputnyiki folyó völgyé­ben, Usszorijszk város mellett van a Szovjet Tudományos Aka­démia távolkeleti, tajgai meg­figyelő állomása. Ennek a völgy­nek kitűnő klimatikai viszonyai vannak. A magas hegycsúcsok feltartják a hideg szeleket és a csapadékokat hozó légáramlato­kat. Itt majdem egész éven át süt a nap. Ebben a szél- és felhőmentes kiírná jú övezetben állították fel a „napfénykutató" laboratóriu­mot. A laboratórium öt éve mű­ködik s ez alatt az idő alatt igen sok értékes tudományos jelen­séget figyelt meg. Szőlőtőkék és fiatal gyümölcs­fák között keskeny ösvény ve­zet fel a hegycsúcson lévő telep fehér házacskáihoz. A telepen napkeltétől napnyugtáig serény munka folyik. V. Banyin laboratóriumvezető egyetlen gombnyomással fel­emeli az egyik pavilon cinktete­jét. A tető alatt magas állvá­nyon íotoheliográfot pillantunk meg. Ez a műszer tulajonkép- pen bonyolult lencse rendszert tartalmazó fémcső. A készülék nézőkéjében világosan látni a nap körvonalait, jól kivehetők a napfoltok. A műszer állan­dóan fényképezi a napkorongot, így pontos képet nyernek a nap foltok megjelenéséről és terje­déséről. A nemzetközi geofizikai év Kinél van a tű? . Az innsbrucki fül, orr- és gégeklinikáról nyomtalanul el­tűnt egy kétcentiméteres rá­diumtű, amely súlyos károkat okozhat annak, aki magával vit­te, vagy megtalálta. A tiroli la­kosságot a rádió és a sajtó fi­gyelmeztette a rádiumtű eltű­nésére ; Geiger-számlálóval ku­tatták át a klinika összes helyi­ségét, de az elveszett tűnek még nem akadtak nyomára. alatt a laboratórium különleges teleszkópot is kapott, A megfi­gyelések ezzel a műszerrel a nap körül izzásban lévő hidro­gén-részecskék színképének ki­értékelésével történnek. A teleszkóp automatikusan mű­ködő fényképezőgéppel van fel­szerelve. A felvételeket azonnal előhívják, s így meg tudják ál­lapítani a naprobbanások perio­dicitását, a mikroíotomérővel pedig ezeknek az energiáját is. Most fejezik be a rádiótelesz­kóp antennájának szerelését. Ez a berendezés a napból jövő rádiósugárzást figyeli és auto­matikusan regisztrálja a napfolt- tevékenységet. Szerszámgépeink minőségének javulása, a korszerű új gépek s nem utolsósorban külkereske­delmi szerveink az öt világrész­re kiterjedő tevékenysége felkel­tette a világ érdeklődését szer­számgépiparunk termékei iránt. A Szovjetunióban igen nagy visszhangja volt a magyar szer- számgépkiállításnak. Különösen nagy sikert aratott világszerte a korszerű GH 400-as harántgyalu, az E 400-as esztergapad, az Erosimat szikraforgácsoló. Sok országban a korábban szállított gépek megfelelő minősége vonz újabb vásárlókat. Nemcsak a népi demkoratikus országokban, hanem például Olaszországban, Brazíliában, Argentínában is többszáz magyar gép működik jelenleg. A Kínai Népköztársaság az idén csaknem 900 gépet rendelt, ami rekordnak számít. A Német Demokratikus Köz­társaságba a pótrendelések alap­ján az idén és előreláthatólag jövőre is hosszúlejáratú szerző­désben megjelölt mennyiség többszörösét szállítjuk szerszám­gépből. Jelentős rendeléseket kaptunk a Román Népköztársa­ságtól is. A nyugati gazdasági válságje­lenségek néhány kapitalista or­szágban csökkentették ugyan epoxrtpiacunkat, más országok­ban, főleg Ázsiában és Dél- amerikában azonban újabb pia­cokat szereztünk, s így a nyu­gatra irányuló gépexportunk 1957-hez képest nem csökkenti Brazíliában, Argentínában, Ku­bában, ahova évek óta nem ex­portáltunk gépeket, az idén is­mét vevőkre találtunk. Argentin cégek 80.000, a brazilok pedig 100 ezer dollár értékű gépet rendeltek Exportgcpeinkct a vi­lág negyven országa vásárolja. utáni részleg, új cipőfelsőrész varrógépet és csiszológépet vá­sároltak. A cipész ktsz vezetését 1951- ben Deli István vette át. Az ő nevéhez fűződik a szövetkezet gazdasági megszilárdulása. Az elmúlt évek során volt olyan esztendő, hogy a szövet­kezet 300.000 forint tiszta nye­reséggel zárta az évet. 1957-ben 249.000' forint volt a tiszta nye­reség. A ktsz-nek ma 700.000 forint értékű vagyona van és 388.000 forint tartalékkal ren­delkezik. Évi forgalmuk 1,500.000 formt körül mozog. A havi át­lagkereset meghaladja az 1500 — loot) forintot. Természetesen probléma is van a fehérgyarmati cipész kéz­ben. Nevezetesen az anyagellá­tás. Tíz év eredményeit, történe­tét, a legfőbb problémát vázol­tuk dióhéjban, de az élet, a fej­lődés a fehérgyarmati cipész ktsz-ben sem áll meg. A tagsag es Nagy László, a ktsz. elnöke újabb nagyszabású tervek megva • lÓ6Ítására készül. Korszerű cipész uzemnazat letesitenenek, ha .. . ha a 220.000 forintos hitel mel.é megkapnák a szükséges póthi­telt. A modern üzemházban fel­sőrész szabász részleg, anyag­raktár, alja készítő, gépműhely, kikészítő, készáruraktár, iroda, mosdó és öltöző épülne. Terme­lési, gazdasági és egászsegve- delmi szempontból egyaránt je­lentős építkezés lenne az új üzmeház: megszüntetné a szét­tagoltságot, egyesítené a község területén eddig két különböző helyen működő ktsz-t, könnyen, bé válna az irányítás, szállítási költség megtakarítást eredmé­nyezne. lehetővé tenné a nem- termelők létszámának rsókocen- tését. De a póthitel esetlege* el­maradása sem S4.egi Kedvel a tagságnak, A 220.000 forintod mindenképpen hozzá kezdenek az építkezéshez és a későbbi ex során fe'’-?szbk majd korszerű üzemházzá Kossuth téri ingat- lanuKat. Péter Lasdo, Érdekes tudományos könyveket jelentetett meg az Akadémiai Kiadd Az Akadémiai Kiadó ebben a negyedévben mintegy 40 ki­adványt jelentet meg, amelyek közül nem egy igényt • tarthat a nagyközönség érdeklődésére is. Mikszáth kötet a „Két válasz- W« aAAÁAAMAAAAAáAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAÁ '<AAAAAAAA/ Súsféliegi/i „tiicikök" története. \ Sóstóhegyen, az odon Be- tekints csárdától jobbra vezető széles Tanácsház-úton, az aranyló homokot a szőlők és gyü­mölcsösök a nyár minden pompá­jával árnyalják. A 7. sz. ház elé óriás diófa és néhány fenyő vet ár­nyékot. A kis, nyaraló-szerű ház­ban vendégeskedett hosszabb ideig 45—46 fordulóján Szabó Lőrinc. Megőrzött leveleiből, vers-kézira­taiból és delikált köteteiből, vala­mint Thomas Mária szíves közlé­seiből hitelesen állíthatók össze sóstóhegyi tartózkodásának emlé­kei. 1945. Infláció. Késő ősszel írja a költő a Thomas-csgládnak: „Nyár végén az apám kezdett se­gítségünkre lenni, szegény öreg, nyugdíjas vasutas, azóta őtöle kap­tunk, úgyszólván mindig az utolsó percben, a kis lisztet, olajat...” De dolgozik, írja a „Tücsökzenét” Rendkívül érdekes vallomás a mű létrejöttére vonatkozóan egy má­sik levele: „ __minden maradék erőmet, idegemet, minden rezzené­semet igénybevette egy nagyará­nyú új költői munka, amelyet épp a legrosszabbkor kezdtem el, de olyan legjobb lendületben, hogy azért még az életemet is eladtam vagy elhagytam volna ... elkezd­tem írni egy verses önéletrajzot. Olyan munkát, amely eleinte egé­szen másnak indult, egy versnek, középhosszú lírai darabnak. S az egy versből egy hét alat kinőtt egy 250—300 versből álló kompozíció elképzelt kerete, aztán a keret kezdett kitöltődni, megtelni... Az egésznek kisebbik fele már kész is van, összesen 109 db.” Hideg havas téli éjszaka volt 1945. dec. 8-án, s nyugalom, csend, meleg szoba várta. Napestig, sőt késő éjjel petróleumlámpa mellett — akkor még villany nem volt azon a környéken — dolgozott „a kályha mellett, az ablaknál,” ahogyan megemlékezik róla. Fel­frissülésként lát vágott, a szom­szédbeli postamesternő kislányá­val játszott, és a betévedő embe­rekkel beszélgetett. Mindannyian pedáns, de közvetlen, igen szere­tetreméltó embernek ismerték. Zugát elkeresztelte „Tücsök- kávéháznak," az itt írt verseit „sóstóhegyi tücsöknek” Nagyon termékeny időszaka volt, saját ma­tás Magyarországon 1 anyagát, tehát a Katánghyról szóló íráso­kat és a Körtveiyesi csínt tar­talmazza. A filozófiai írok tara soroza­tában megjelenő uj kötet a go .rög filozófia történetet tárgy aK ja a szofisták fellépéséig. Varga Endre szerkesztősében Űriszék címmel XVI—XVII. századbeli perszövegek jelen­nek meg. Eckhardt Ferenc posthumus müve Magyarorszag Habsburg gyarmatosítását tárja az olvasó elé a bécsi kormány- szervek levéltáraiban felkutatott forrásanyag alapjan. Maksay Ferenc ír tanulmányt „Paraszt­ság és majargazdálkodás a XVI, századi Magyarországon” cím­mel. V. Windiseh Éva a forra­dalom és a szabadsagharc hiva­talos lapjának történetet dol- goza fel. Szentmihályi Imre ta­nulmánya lelemk meg a göcseji nép eredeti hagyományairól A sz-rzo egy Zu.a megyei mondá­ból indul ki és megállapítja, hogy a göcseji nép tulajdonkép­pen a Morváktól szorongatott avar töredék, amelyet a honfog­laló magyarság szabadított fel. ..Régi magyar dallamok tára” címmel új sorozatot indít a' ki­adó. Az orvosi, művek sorában Pav­lov összes műveinek negyedik kötete lát napvilágot, több más jelentős orvosi munkával együtt. A műszaki tudományok műve­lőinek nyújt segítséget V. G. Tevies fizikai, kémiai ..Hidro­dinamika” efmíf összeállításán zastársával, s még lejebb csúszott a mo­csárba, a züllésbe, az I egyébként is hajlamos rakoncátlan fickó. Űj- ra hozzányúlt a má­séhoz. Másfél évet ka­pót, s azóta nem lel kivezető folyosóra. Pe­dig alapjában véve nem is „igényes“ tol­vaj. Apró-cseprő hol­mikat emel el egy-egy őrizetlenül hagyott házból. Közben hord­ja a téglát, keveri a maltert, de nem so­káig. Ismét megzavar­ja valami a fejét, s betoppan egy-egy ma­gányos házikóba. A portékát — mint mondta — elapja, s az árát vigasztalóra költi. Mert — mint vallotta — nincsen egyetlen jóbarátja, csak a borospohár .. — Bemegyek egy kicsit megpihenni, ve­zekelni ... — így bú­csúzott, majd még utánunk kiáltott az árnyékos folyosóról: — Ha letelik a bün­tetés, felszedem a sá­torfám és meg sem állok az ország túlsó széléig. Itthon már úgy sincs becsüle­tem . .. Bár kicsit hihetetle­nül hangzott a kije­lentés, mégsem lehe­tetlen, hogy megvál­tozik. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy Mer­kúr fia végül mégis rátalál a helyes útra. PÁLL C. pénzről, egyéves javí­tó-nevelő munkáról, a magányos csavargás­ról, az első lopásról, börtönéletről. A rit­kán hallott kérdések­re kibomlik egy kü­lönös lelkű, korán ha­misvágányra tévedt ember rejtett élete. — Megcsúsztam én — vallja némi önszem­rehányással — pedig a famíliám igen ren­des. Az asszony, az az átkom. .. Többet nem is le­hetne „kihúzni” belőle harapófogóval sem. — Igen, az asz­szony... — tűnődik el R. nyomozótiszt is, aki régi ismerőse T. Jánosnak — Miért nem hagyod ott? Hiszen csak zsa­rol, a pénzedért sze­ret, amit nem rendes úton szerzel. A nyomozótisztnek több ilyen ismerőse van. Legutóbb egy bűnbandát leplezett le. Tőle tudjuk meg azt is, hogy T.-nsk egy ízben majdnem sikerült megszabadul­ni a bűnözéstől. Vala­mikor, a harmincas években tanulónak szegődött, cipészseged lett. De nemsoká ma­radt meg az egyenes úton. összekötötte sorsát jelenlegi vdhá­IS özépkorú, ma- iv gas férfi áU előttünk, a négy lépés szeles, hat lépés hosz- szú fogdában. Rápil­lantva valami sport­embernek, atlétának, látszik, markáns, bar­na vonásokkal, rövid frizurával. Valami kü­lönös, homályos vil- | longás van a szemé­iben. Ez a férfi a kis- várdai rendőrségi fog­adóban tölti a szép augusztusi napokat, itt áldoz Merkúrnak, a tolvajok istenének. A neve T. János, a környék ismert „eny- veskezűje”. Számta­lanszor volt már „be­zárvaMost újra „ha­zajött1■ a régi fészek­be, mert három hét alatt öt helyről lapot szalonnát, ruhaneműt. Olyan házaktól lopoft, ahol a gazda a mezőn volt. — Milyen érzés itt kuporogni, és várni az Ítéletet? — Röviden felel: — Egyre megy. Kint, vagy bent legyint. — Megszoktam már, aztán úgyis eljön a nap, amikor a bíró úr rám szab két-két és fél évet, s legalább megnyugszom... Furcsa. Ettől kelle­mesebben is el lehet tölteni az említett hu­szonöt, harminc hóna­pot. Észreveszi a meg­hökkenést, és mesélni kezd gyermekcsínyről; I a templomi persely­Ahol a napkorongot kutatják ga szedte pontos listába a „Tu- csökzene” itt készített darabjait számszerint 64-et, — nem is egé­szen 6 hét költői termését! 1946 január 19-én utazott el. Egyszei járt még itt látogatóban 1947-ben két vagy három napig. A részben itt írt teljes köte­téből kiderült az is, hogy debre­ceni diákkorának sok nyári vaká­cióját egy rokonánál töltötte Ti- szabecsen. s számos élményét irts meg erről is. Mélyen izzó versek ezek, a ma­gyar gondolati líra legszebb da­rabjai közül valók. Tulajdonkép: pen életrajz, önáló költői képek­ben. Összefűzi az egyes darabokai bizonyos idő rendiség, egysége; hangulat, látás- és kifejezésmód Páratlanul tömör, tárgyszerű éí érzékletes líra. Szabó Lőrinc köl­tészetének részletesebb méltatása nem e cikk feladata. Ittlétének é: munkásságának megyénkben é: városunkban fellelhető dokumen­tumait a Megyei Könyvtárban ösz- szegyüjtjük és emlékének megil­lető tisztelettel adózunk. Merkovszky Pa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom