Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-12 / 189. szám

4 RELFIMAGVARORSZÄG 1958. AUGUSZTUS 12, KEDD HÍREK 1958. augusztus 12, kedd, Kiáru Doktornő, ön doktor? 1\A cghökkentő eset szemtanúja volt néhány járó-kelő, hétfőn. Egy vigyázatlan taxi elütött egy háromkere­kű kerékpárt, s gazdáját, Czakó Zoltánt. Szerencsére az ijedtségen kívül nagyobb baj nem történt, mindössze néhány forint kár esett a Kisker, „riksájában”. Úgyhogy egy szimpla balesetet jegyzett volna fel a krónika. De, ...de sajnos akadt egy nem mindennapi feljegyezni való is... Ült a taxiban egy doktornő. Ez még önmagában nem meghökkentő. Az sem, hogy ajtóig akarván szállíttatni ma­gát, némi szóváltás kerekedett közte és a taxisofőr között. Mire a sofőr ráállt a házhoz szállításra, felengedte a kuplun­got s be akart hajtani az udvarra, egy figyelmetlen pillanat elég volt a bajhoz. De még ez sem Írandó az orvosnő rová­sára. Ellenben, ami utána történt? A baleset után ugyanis faképnél hagyva csapot-papot besuhogott az épületbe, mit sem törődve az áldozattal, az orvosi kötelességgel — vagy ha nem — emberi jóindulattal... Akik látták az esetet, meg­döbbenve néztek össze, feltéve magukban a kérdést: Doktor­nő, ön doktor? (Páll) ÜT KOCSIT KAPNAK A „SZIK- VIZESEK” 3000 ÜJ SZÓDASÜVEG segít hamarosan Nyíregyháza szomjának oltásán. A Szikvíz­gyártó Vállalat közlése alapján a napokban beállítják a kétez­rediket is az üvegparkba. Ezzel nagyjából megoldódik a város , szódavíz-gondja”. — Korábban ugyanis az üveghiány miatt volt sok fennakadás. A 3 ezer üveg beállításával a város üvegállo­mánya eléri a 25—30 ezret. Na­ponta négyszer töltenek a tele­pen óé így a város 10—12 wer literes fogyasztását minden bi­zonnyal ki tudják elégíteni. NYÍRSZŐLŐS villanyt kap AZ ALKOTMÁNY ÜNNEPÉN Az Idd falu villamosítás során augusztus 20-án újabb jelentős ál­lomáshoz érkezünk. Nyírszőlős község dolgozóit éri a kitüntetés: bekapcsolják a faluba a villanyt. E héten végeznek a nagyobb mun­kákkal és több családhoz be is kö­tik a vezetéket. 90 STRÄFKOCSrr kapott folyamatosan a közelmúlt­ban a Kordélyos Vállalat nyíregy­házi kirendeltsége. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az állami válla­latok fuvarozásai mellett magáno­sok megbízásait is teljesíthessék. Nagy segítség lesz ez az ősz és a tél folyamán, a Tüzép-anyagok beszerzése idején. Mint az eddig» példák is igazolják, a kordélyos kirendeltség jóval olcsóbban vég­zi a munkáltat, mint a magáno­sok, NAGY ESEMÉNY A SZATMÁRI RÉSZEN A Nyírbátort és Mátészalkát ed­dig összekötő villanyvezeték ko­rántsem volt tökéletes és emellett nagyon kezdetlegesnek bizonyult az „egyvezeték”. Most, augusztus 20-án nagy eseményre kerül sor. Átadják a 20 kilovoltos új vezeté­ket. Nagyban javítja majd ez az új vezeték az egész Szatmár ener­giaellátását. De az sem másod­rendű, hogy ezután nem állhat fenn olyan eset, hogy a vezeték meghibásodásakor megszűnik az áramszolgáltatás. Ez az új a „biz­tonság” célját fogja elsősorban szolgálni. Most van bejáratás alatt a Szik­vízgyártó Vállalat új tehergépko­csija. Tervek szerint szeptember elsején állítják be a termelésbe, amikoris meggyorsítja a szállítást és lényeges költségmegtakarítást idéz majd elő. Eddig ugyanis bér­szállításban történt a tele üvegek kihordása, az pedig lényegesen drágább volt, mint a saját vállal­kozás. BEFEJEZŐDÖTT A NAGYJA­VÍTÁS a nyíregyházi tettén. Igaz, a munka nagyobb részével már korábban készen voltak, d.c az egyik turbina nem a legtökéle­tesebb volt cs újbóli „felülvizsgá­latra”-szorult. A tegnapi próba­fűtés ideje alatt azonban már nem volt különösebb baj. Egyébként a „nagy revízió” a kazánok, gene­rátorok és gőzturbinák rendbeté­telét jelentette. A munka azért a „külterületen” sem állt meg. Gu- lácson és Kisarban egy-egy brigád szorgoskodik, hogy meg az ősz elején bekapcsolhassák a villanyt. ANARCSON, AZ ISKOLÁBAN Sokat javult az általános tanul­mányi eredmény az első félévhez képest a kisvárdai járásban. A legjobb eredményt Anarcs köz­ségben értek el, ahol 3.8 a tanul­mányi átlag. Nagyban elősegí­tette a javulást a váltakozó taní­tás bevezetése. A járásban közel 3000 gyermek ért el kitűnő és je­les osztályzatot, míg 600 ismét­lésre bukott. EZER NYÍREGYHÁZI SZOBOSZ- LÓN Augusztus 17-én, vasárnap ezer nyíregyházi fiirdóvendég „szállja meg” a híres fürdőhelyet: Hajdú­szoboszlót. Az IBUSZ ugyanis va­sárnap reggel ismét útnak indítja szokásos és kedvelt „filléres” [BUSZ különvonatát, melynek részvételi díja 2X.20 forint, mely­ben a vasúti, autóbusz és fürdó- Jegy ára van benne. A jelentkezés augusztus 14-én délelőtt 10 óráig történik a Kossuth tér 2 szám alatti IBUSZ irodában. VYwyww> yyvyvYvywwyyvp>>vyvv'yvvvY>VYv>vwvyvyyy Komoly siker —- kevés néző a Duna-művészegyüttes nyíregyházi előadásán A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének tap­solhatott vasárnap este a nyíregy­házi szabadtéri színpad agy kis­számú, de lelkes közönsége. Hogy kisszámú, ez talán már jellemző nyíregyházára hasonló műsorok esetében. Hogy lelkes volt a kö­zönség, ez az együttes tagjait és műsorát dicséri. Augusztus hónap folyamán me­gyénk dolgozóinak nyújt művészi élményekben gazdag szórakozást a Duna Művészegyüttes. Eddig há­rom helyen: Tiszalökön, Tiszavas- váriban és vasárnap Nyíregyházán léptek színpadra szép sikerrel. Az együttes műsora a tánckarra éjiül. Két egyfelvonásos táncjáté­kot és két csoporttáncot mutattak be. Kiemelkedő helyet foglal el azonban a műsorban Járóka Sán­dor a „népművészet mestere” és népizenekara, valamint Svéd Nóra Vit-díjas és Palócz László, az operaház énekművészeinek közre­működése. A műsor alavjdt Vujicsics- Náfrádi két egyfelvonásos táncjátéka képezi. Az első, Gorkij hasonló című novellájából átdol­gozott Makar Csudra, egy igen szép cigányleány — Rada — és a hős cigánydalia Lajkó Zabár — szerelmi drámája. A táncjáték át­menet a népi táncjáték és balett között, bár a másodikhoz lénye­gesen közelebb áll tartalmát és formáját tekintve. Annyiban lehet mégis a népi táncjátékhoz hason­lítani, hogy koreográfiája népi elemekre épül. A két főszerepet — Radát Balogh Katalin, Lajkó Za­bárt Orsovszki István táncolták. Táncuk jó technikája átélt elő­adással párosult. Az átélésben Orsovszki nyújtott jobbat. A második táncjáték, „A csoda- furulyás juhász” közismert tartal­ma, pajkos kedvessége révén kö­zelebb férkőzött a közönséghez. Az egyes szerepekben, a juhász: Ba- ranyi Balázs, szerelmese: Czibere Klára, bíró: Biró Lajos, boszor­kány: Balogh Klára táncoltak igen jól és kifejezően, de elisme­rés illeti az együttes többi tagját is. Ezenkívül a tánckar bemutatott még két csoport táncot is. A Las­san, komótosan című táncot, ami a végére azért vérpezsdítővé vált, és egy cigánytáncot, ami az est táncszámái között a legnagyobb sikert aratta. Qvéd Nóra és Palócz László operaénekesek magyar nó­tákat és népdalokat énekeltek igen szép sikerrel. A közkedvelt ma­gyar nóták és népdalok széphan­gú, művészi és igen hangulatos bemutatását több ráadással kellett megnyújtani. Járóka Sándor és zenekara igen nagy sikert aratott. Brahms: V. és VI. Magyar táncát, lassú és friss csárdásokat, magyar nótákat és népdalokat játszottak, valamint Dinien ropván zeneszerző két vir­tuóz számát mutatták be. Csodál­tuk Járóka Sándor játékának mű­vészi honvédségét, virtuozitását. Pászti Miklós karnagy vezetésé­vel a zenekar a táncok és táncjá­tékok kíséretével is jó teljesít­ményt. nyújtott. A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttese e hónap folyamán még Újfehértó, Nagykál- ló, Csenger, Fehérgyarmat, Máté­szalka. Kisvárda dolgozóit keresi fel műsorával. Remélhetőleg ezek­ben a községekben nagyobb kö­zönségük lesz, mint Nyireayhá- zán, amit tartalmas, művészien bemutatott műsoruk meg is érde­mel. , —Im­ii edves Édesanyák! Most- gyermeknevelési problé­máról írunk és reméljük, hogy ezzel segítünk az egyik legna­gyobb szülői kötelesség teljesí­tésében és egyben egy kevéske anyagot is adunk ahhoz a vitá­hoz, ami „Vita a gyermekne­velésről” cím alatt lapunkban folyik. Hisszük, hogy a lányo­kat is érdekelni fogja, hiszen nekik is kötelességük készülni a nagy nevelési feladatra. E cikkben a zárkózott gyer­mekről lesz szó, azokról a kis emberkékről, akik a játszókert­ben nem vegyülnek el a bol­dog csacsogok közé, hanem félre állnak és csak nézik a többiek játékát. Bizonyosan mindnyájan láttak már ilyen gyermekeket és ha rájuk szól­tak, hogy játszanak, vegyenek részt a többiek játékában, nem engedelmeskedtek, hanem odébbmenve újra csak nézelőd­tek. Mitől félnek ezek a gyere­kek? Félnek-e egyáltalán? Mi az oka a félreállásnak? Mi van a zárkózottság mögött, miből ered? A félreállás oka a legtöbb esetben ugyanaz: ezek a gyere­kek félénkek, visszamaradot- tak, elhanyagoltak, vagy az életben máris valami rossz ta­pasztalatot szereztek. Egyszer egy édesanya erőszakkal pró­bálta kisfiát játékra bírni. Fur­csa jelenet következett. A kis­fiú hevesen ellenkezett, majd ütlegelni kezdte az anyját és hangosan kiabált. A körülállók megbotránkozva kiáltottak rá: __ Ilyen csirkefogót! Csak az én fiam próbálná ezt tenni, majd adnék én neki... Miért nem veri el? Verést érdemelt ez a gyer­mek7 Az első pillanatban való­ban úgy tűnik, hogy vesszőt ér­demelt. Az igazság azonban az, hogy a kisfiú vadsága mögött nem makacsság, hanem a féle­lem a többi gyermekkel való együttléttol. Vajon miért félt? Volt rá oka? A fiúcska feltűnően kövér volt, a játszótéren a gyerekek állandóan csúfolták, kinevették és a fiú ezért kerüli őket. Szülei észrevették a baj okát. Orvos­hoz vitték a fiút. A gyermek­nek orvosi tanácsra diétát ad­tak és egy ideig otthon tartot­ták. Félév múlva lefogyott és teljesen fesztelenül játszott a többi gyerekkel. Hasonló eset nagyobbacska gyermeknél is előfordult. Egy nyolc éves fiúcska az iskolai szünetben mindig egyedül áll­dogált, kerülő úton, lopakodva ment hazafelé, hogy útközben ne találkozzék az osztálytársai­val. Ebben az esetben a gyer­mek kancsalsága volt a zárkó­zottság oka. A gyerekek gú­nyolták, csúfnevekkel látták el. Mit tehetett szegény fiúcska? Kitért a gúnyolódok elől, mert Képek szöveg nélkül: Asszonyoknak — lányoknak A gyermeki zárkózottságról ahhoz nem volt elég erős, hogy esetleg elverje a csúfolódókat, ahhoz pedig, hogy panaszkod­jon a tanítójának vagy a szü­leinek — túlságosan büszke volt, mint általában az érzé­keny gyermekek. Zárkózottsága is innen eredt. Egyszer egy jó­szemű tanító rájött a fiú hely­zetére és beszélt a gyermek társaival. A dolog megoldó­dott. Gyakran egészen csekély dol­gok okozzák azt, hogy valakit a társai csúfolnak, gúnyolnak. Lehet, hogy egy kis testi hiba, vörös haj, kiálló fogak, beszed- ; hiba .rövidlátás, elhanyagolt külső, mert ezek megkülönböz­tető névadásra adnak okot a gyermekek számára. Tehát gú­nyolják és amikor egy gyermek már nem tudja elviselni ezt, visszahúzódik, magára marad, fokozatosan „különccé” lesz, fantáziájához menekül, ártal­mas rossz szokásokat vesz fel, ] hogy ezzel enyhítse szerencsét­lenségét. Éppen úgy viselkedik az ilyen gyermek, mint sok fel­nőtt, aki egy vigasztalan álla­potból nem talál kiutat. Ezért a felnőtteknek igyekezni kell megérteni ezeket a gyermeke­ket, nem pedig különféle bün­tetésekkel próbálni megváltoz­tatni őket. Okvetlenül segíteni kell raj­tuk és ez sikerül is, ha egy kis figyelmet szentelünk nekik. Fel kell arra figyelni, ha a gyer­mek feltűnően keveset beszél az iskoláról, a társairól, sohse hoz haza magával barátokat és nem szívesen vesz részt kirán­duláson. De ugyanilyen ter­mészetellenes az is, ha a gyer­mek sokat túloz, „felvág”, sa­ját bátorságáról, hőstetteiről beszél, mert ezek gyakran el­képzelt pótlékai azoknak az iga­zi élményeknek, eseményeknek, amelyeknek a gyermek nem lehet részese, mert nem tart fenn kapcsolatot az ő kis kö­zösségével. Mindezek a lelki tevékenysé­gek és egészségtelen állapotok megszüntethetek, hogyha a gyermekekkel megkísérlünk fi noman, kellő megértéssel elbe­szélgetni a helyzetről. Ez leg­több esetben azonban jobban sikerül a tanítónak, tanárnak, mint a szülőnek. Nemcsak azért, mert ók nagyobb lélek­tani tapasztalatokkal rendel­keznek, hanem azért is, mert tárgyilagosabban nézik a gye­reket, nem annyira elfogultak, mint a szülők. Úgyhisszük, hogy vannak ol­vasóink közt, akiknek hasonló problémájuk van. Kérjük, mondják el és vitassák meg. A lapban szívesen adunk holyt ennek. Ezzel nemcsak tapaszta­latokat adhatnak ,de szerezhet­nek is és a legfontosabb szülői feladat, a gyermeknevelés te­rén mindnyájan előbbre ju­tunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom