Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-07 / 185. szám
2 RELETMAGYARORSZAG 1958. augusztus 7., csütörtök Kedvezőek a feltételek a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődéséhez Less elég vetőmag as Erdőhát „lucernájából“ Az erdőháti és a beregi savanyú talajokon egyre nagyobb teret hódít a szarvaskereptermelés, amit e táj lucernájának is hívnak. A szarvaskerep magját nagyrészt szerződésre termelik, amit a Mézőmag vállalat vásárol fel. A termelők többsége a termés első gyapját hagyta meg magának, A virágzás, magkötés jó volt, azonban az aranka kártétele miatt több területet ki kellett zárni a magtermelésből. A vállalattól nyert értesülések szerint a felvásárlási tervüket így is tudják teljesíteni, mintegy 140 mázsa vetőmag az első kaszálású magfogásbó! már is begyűlt. Lóherére és lucernára különösen nagy előszeretettel szerződtek a termelőszövetkezetek, mert így fedezethitelhez jutottak és az árualapjuk is gyarapodott. Megyénkben eddig három és félezer holdra kötöttek szerződést vörösheréből, lucernából pedig 520 holdra. A Mezőmag vállalat most gyűjti be a borsó termését. A rendkívüli időjárás ellenére is olyan 7 mázsa körüli termések vannak. Az idei termést még most kezdik gyűjteni, de már lehet jövőre szerződni szöszösbükkönymag termelésére, ami egy területről kettős jövedelmet biztosít, van rozs és bükköny is. Hazánk termelőszövetkezetei ebben a gazdasági évben jelentősen megerősödtek. Gabonából az egyes tájegységek adottságainak megfelelően 1—3 mázsával magasabb terméseredményeket értek el, mint az egyénileg gazdálkodók. Sikerült bebizonyítaniok, hogy a nagyüzemi táblákon nemcsak a jó esztendőkben van nagyobb termés, hanem a nehéz, aszályos években még fokozottabb mértékben megmutatkozik a korszerűbb és jobb munka fölénye. Az első félév végén 2657 termelőszövetkezet, 819 termelőszövetkezeti csoport és 2393 szakcsoport és termelői társulás működött az országban. A több mint 240.000 tag kezén, a háztáji földeket is beleszámítva kereken 1,650.000 hold föld volt. A közös gazdaságok meggondolt gazdasági vezetéséről, szilárd gazdálkodásáról nemcsak a terméseredmények tanúskodnak, hanem az állattenyésztés fellendülése, a beruházások növekedése, a talajjavításra kerülő területek nagyarányú növekedése is. Az egyénileg gazdálkodók mind nagyobb érdeklődéssel figyelik a közös gazdaságok eredményeit és most, a nagy nyári dologidőben is — a múlt évekkel szemben — gyakoriak a jelentkezések a termelőszövetkezetekbe. A jelenlegi helyzet kedvező ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti tagok és az őket segítő párt- és tanácsi szervek az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben lássanak o nagyüzemi gazdaságok termelési eredményeinek ismertetéséhez és segítsék a termelőszövetkezetek számszerű gyarapodását. Rendelet a szerződéses termékek átvételi áráréi A Magyar Közlöny augusztus 5-i számában közli a földművelésügyi miniszter rendeletét az állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek és egyéni termelők által az 1958—59. gazdasági évben szerződés alapján termelt vetőmagvak és egyéb termények átvételi árának megállapításáról. A rendelet az utóbbi években megjelent hasonló rendelkezésekkel szemben egységesen határozza meg a szerződéses vetőmagvak és termények átvételi árát, s ugyanakkor — többek között — meghatározza a legjobb minőségű fémzárolt vetőmagvak átvételi árát is. A korábbi évekhez képest módosult néhány vetőmag és termény átvételi ára, s ezzel nagyrészt rendeződtek az eddigi, helyenként kirívó aránytalanságok. A rendelet az eddigieknél nagyobb nyomatékkai intézkedik a vetőmagvak és termények minőségének fokozásáról. Az állami gazdaságok és a tsz-ek, továbbá az alacsonyabb típusú szövetkezetek az általános átvételi árakon felül nagyüzemi felárat kaphatnak, ha meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő árut adnak át az államnak. A rendelet egyik jellemzője, hogy az alacsonyabb típusú mezőgazdasági szövetkezetek részére a szerződéskötési feltételek pontos megállapításával több kedvezményes lehetőséget teremt a nagyüzemi felárak megszervezéséhez. Száz mázsát ígérő cecei, elefántcsontfehér húsú paprikatáblák és mennyiségben ezt is túlhaladó hagymaerdő között haladunk a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet elnökével, Horváth János sál és a kertészeti brigadéros Sóvári Lajossal, Az a tervünk, hogy megtekintsük azokat a növényeket, amelyekkel a szövetkezet az őszi országos mezőgazdasági kiállításon büszkélkedik majd. Akik szakszerűen dolgoznak„ nem járnak rosszul... — Ezek nem kerülnek az idén bemutatásra — magyarázza Horváth János a hagyma- és paprikatáblák mellett elhaladva —, mert bár beneveztünk velük a kiállításra, de kimaradtak. Nem is csoda! Nyolc növényféleséggel jelentkeztek a kiállítást szervezőknél és ebből négyet el is fogadtak. Ez bizony nem kis dolog. Különösen akkor, amikor a város szövetkezetei közül más nem lesz ott, sőt továbbmenve arra is büszkék lehetnek, hogy talán egyedüli szövetkezet a megyében a Ságvári, ahonnan az idén négy növény kerül a kiállításra. V I kiikoricaerdöben Előbb a kukoricaerdőbe ütközünk. Nemesített, óvári —- 5-ös — hibrid. Tavaly 14 mázsa májusi morzsolt szem termett rajta holdanként. Az idén megadja a 16-nt. Kap is műtrágyát rendesen. Holdanként 280 kiló jutott. A jó ta- lajjnunka, tavaszi tárcsázás párosult a négyzetes gépi vetéssel és a négyszeri kapálással az idén is. A buja, zöld burgonyatáblát már nem tarkítják a tejfehér virágok. Lehullottak. Meglátszik, hogy jól sikerült tarlócsillagfürt után ültették a burgonyát, mert észre sem vette az elmúlt hetek szárazságát. Arany alma-fajta, tavaly 110 mázsát adott, az idén körülbelül 140 mázsás termésével díszeleg a kiállításon, Nagy becsben tartják itt a burgonyát. Ez az Aranyalmafajta másodfokú vetőgumókat ad. Már átesett szerencsésen mindkét szántóföldi szelekción s így jó jövedelmet biztosít a szövetkezetnek. A zöldségesben találkozunk a harmadik : „kiemelt" növénnyel. Sárgarépa. Ez is egyedülálló a megyében, mert csak innen visznek bemutatót. Ez aztán az igazi rekorder. Öntözés nélkül tavaly 320 mázsát szedtek össze holdanként és az idén is meglesz á 300. A jó zöldségtalaj és a tápanyag meghozza a várt eredményeket. R rekorder: Bánkúti Wsi-es A búza helyén — ez a negyedik növény — már csak lehántott tarlót találunk. Tavaly 16 mázsát, s az idén az aszály ellenére 12 mázsát adott itt egy hold föld. Vetőmagnak termelik, Bánkuti 1201-es fajta. Át is adták már az utolsó mázsáig továbbszaporításra. Azaz. nem adták át mindet, mert visznek belőle mintát a kiállításra. Szemesen. De van két éve. amit így kalásszal juttatnak el a seregszemlére. Ettől a búzától nem sajnálták a tápanyagot. 260 kilogramm műtrágyát kapott holdanként. Későn került földbe a mag, mivel cukorrépa után vetették, de a gondos talajelőkészítés, a két henger közé vetés, a tápanyag meghozták az eredményt. Mi ér fönbei? i zöldség, vagy gyümölcs? Megtekintettük a Ságvári büszkeségeit. , Négy közül három szerződéses növény, a negyedik is kiváló hibrid. Jól pövedelmeznek a gazdaságnak. Azonban büszkék ók a többire is, mert amióta rátértek az intenzív kultúrák termelésére, itt a város peremvidékén, a közös alapúk megháromszorozódott. Az idén már minden hónapban rendszeresen „fizetnek” előleget a tagoknak. Nyár elejéig havi tíz forint jutott munkaegységenként. Most pedig, amikor a nyári zöldségfélék is piacra kerülnek, havonta 15 forint esik egy munkaegységre. Árutervüket eddig 95 százalékra teljesítették, s elsősorban zöldségféléből. Hátra vannak még a kiállításra is kerülő burgonya, sárgarépa, meg a többi őszi betakarításra váró termények. A paprika, paradicsom most adja a termés zömét. A 25 holdas zöldséges áruterve 300 ezer forint, s ennél csak úgy viccesen mondják, mikor a teljesítés felől érdeklődöm: majd túlteljesítik vagy húsz forinttal... — Tudja, nekem az a véleményem — mondja Sóvári —, hogy én itt, a város határában nem adok egy hold zöldségest egy hold gyümölcsösért. Egészen biztos, hogy igaza van! (— M, —3.) Találáskérdés nőknek ' es . férfiaknak A napokban egy mátészalkai asszony írt levelet a szerkesztőségnek. A levélíró — V. T.-né — közli velünk, hogy nagyon sokszor gondolkozik azon: miért tekinti a férfiak többsége a gyermeknevelést az asszonyok dolgának és mutat türelmetlenséget, ha a gyermek tanulását, leckéjét, az iskolai foglalkozásra való felkészülését kell ellenőrizni vagy egy-egy nehezebb példát, feladványt kell megmagyarázni? Aztán ezt írja: „Mi elég jó családi életet élünk, de gyakran összeszólalkozunk a gyermek miatt. Ha a gyermek csínyt követ el, a férjem úgy néz rám, mintha en is ludas lennék benne. Ha megkérdezem, miért teszi, azt mondja: Mert így neveled! Azt szoktam rá felelni, hogy miért nem foglalkozol többet te is vele. — Mert nekem nincs arra időm! Én ugyanis nem dolgozom, helyesebben csak Otthon dolgozom. Bizonyosan felmerülnek ilyen problémák más családokban is. Kiváncsi vagyok, mit mondanak egymásnak azok, akik mindketten dolgoznak?” A mi véleményünk az — es bizonyosan az olvasók többségének is —, hogy a gyemibkne- velés mindkét félnek — az apának és az anyának — közös feladata. Ketten felelősek azért, hogy gyermekükből emberséges embert, kötelességtudó, hivatását szerető álampolgárt neveljenek. Mindkettőjüknek, kötelessége ennek érdekében gondolkozni, törődni, fáradozni. Még azt is mondhatnánk, hogy gyermekeiket úgy kell nevelni, hogyha több gyermekük van, az idősebbek segítsenek nevelni a kisebbeket. Hogy hogyan ; nevelik a szülők a gyermeke- j két, milyen módszereket aikal- ! maznak, szigorúsággal vagy en- j gedékenységgel próbálják ne- i velési céljaikat elérni, az családonként, szülőnként változó. A gyermeknevelés, mint családi és állampolgári kötelesség, oly nagy és sokoldalú tevékenységet ró a szülőkre, hogy „biztos”, minden esetben és minden gyermek nevelésében alkalmazható „receptet” nem lehet javasolni, falán még arra sem lehet általános érvényű tanácsot adni, hogy mit tegyen az anya, ha a férje az anya dolgának tartja a gyermeknevelést és ő maga elfoglaltságra, türelmetlenségre vagy más egyébre való hivatkozással kibúvik a nevelési feladatok alól. Űgy- hisszük, leghelyesebb az, ha itt az újság nyilvánosságún keresztül az olvasókat kérdezzük meg. Szívesen közölnénk olyan írásokat, leveleket kedves olvasónk tollából, amelyek a gyermekneveléssel, a nevelés közös szülői feladatáról szólnak. Várjuk az olvasók véleményét! SZERKESZTŐ. Félmillió forintos áruforgalom a tiüzavasvári Munka Tsz-ben A 3004-es kormányhatározat központi kérdése, hogy a termelőszövetkezetek minél több árut értékesítsenek és szinte létfeltétele ez a tszeknek is. A ti- szavasvári Munka Termelőszövetkezet évi áruértékesítési terve 560.000 forinttal szerepelt az intézkedési előirányzatukban. Július végéig ezt a tervet 10.000 forinttal már túl is teljesítették. Van rá kilátás, hogy az év végére elérik azt a fokot, miszerint ötvenszázalékos hitel elengedésben részesülnek. Nagy jövedelmük van a Keleti Főcsatorna vízének hasznosításából, csupán két és fél hold korai káposzta értékesítése 90.000 forint bevételt jelentett. Az összes öntözéses kertészetük 25 hold. Másik jövedelétnforrá- suk az állattenyésztés. Fejős tehenük 39 darab van, aminek a tejét házilag dolgozzák fel és a visszamaradó soványtejet, túrót, savót a malacnevelésben és a baromfitenyésztésben hasznosítják. A bizalom „vására99 A múlt hét egyik napján, egy kevés idővel a déli harangszó után, pontosan akkor, amikor a tsz. alkalmi szakácsa bejelentette, hogy a borjúpörkölt tálalásra kész, olyan képet mutatott a kótaji Vörös Október Tsz. központja, mintha egy kisebb fajta országos vásár gyűlt volna oda. Vásárnak nem volt olyan vásár, ahol lovak, szekerek cseréltek volna gazdát, mégis adtak és kaptak is, a kölcsönös bizalom, vására volt ez. Csupán arról volt szó, hogy a Vörös Október Tsz-ben elérkezett a kenyérgabona hordása és az egyéniek elmentek segíteni, illetve visszasegíteni. A bizalom vásárának első része nem volt ilyen látványos. Nem Igen vetett rá ügyet senki, ha egy-egy paraszt szekér megállt a tsz. udvarán és vetőmagot cserélt a szövetkezet által termelt minőségi magból, a másik elkérte a szövetkezet vetőgépjét, a harmadik a tar- lókaparót. Az sem tűnt fel ennyire, ha kotló-ültetés idején naponta két-három egyéni parasztasszony tyúkalá való tojást kért, hogy nekik is legyen abból a jófajta kendermagosból. így gyűlt aprónként a bizalom, erősödött a barátság és most hordáskor jöttek törleszteni. A szövetkezetnek csak hét pár lova van, de negyvenkét szekér indult a tarlókra és hozta az aranyló kévéket. Szinte óránként nőttek az asztagok, miként a fejekben és a szívekben a barátság és a bizalom. Cs. B.
