Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-30 / 204. szám

A Lottó e heti nyerőszámai 22, 29. 64, S3, 90 XV. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM Ara 50 fillér 1958. AUGUSZTUS 30, SZOMBAT 11 ÉVVEL EZELŐTT Közel másfélszázezer normálhold gépi munkára kötöttek eddig szerződést megyénk földmiivesszövetkezetei Mire vesznek igénybe gépet — Kielégítik-e az igényeket — Van-e sok minőségi kifogás — Milyenek a kilátások ? A földmű vesszővé t kezetek már­cius közepén vették át az egyéni­leg dolgozó parasztokkal, a válla­latokkal és a közületekkel való gépímunka-szerződéskötések fel­adatát. A gépállomás ugyanis közvetlenül csak a termelőszö­vetkezetekkel köt szerződést. S mi­vel a földművesszövetkezeti háló­zat igen kiterjedt megyénkben, magára vállalta a feladatot és abban máris számottevő eredmé­nyeket ért el. A második félév közepe táján vagyunk. Már meg lehet mon­dani az eddigi tapasztalatok alap­ján: hogyan feleltek meg az új feladatoknak a szövetkezetek, a gépállomások? — Erre, azt hiszem, a számok válaszolnak a legértelmesebben — mondja Kobzos Zoltán elvtárs, a MÉSZÖV gépállomási előadója. S már sorolia is, hogy a megye fmsz-einek feladata volt, hogy ebben az évben 388 ezer nor­málholdnak megfelelő gépi munkára kössenek szerződést — elsősorban egyénileg dolgo­zó parasztokkal. Ezen belül a hozamok növelése érdekében azt is vállalták a szö­vetkezetek illetékesei, hogy a megyében 96 ezer normálholdon talajmunkát végeznek. — Mi a helyzet eddig? — A tervezett mennyiség felét máris teljesítettük. Eddig 135 ezer holdra kötöt­tük meg a szerződést, ebben 26 ezer holdon talajmunka szerepel. Az a tapasztalatunk, hogy első­sorban a nyíregyházi szövetkezet népszerűsíti a gépi munkát, a nyíregyháziak szeretik legjobban a gépet, hisz egy-két hónap alatt közel hatezer holdra kötöttek szer­ződést. Az biztos, hogy a helyzet örvendetesen javul ilyen szem­pontból is. Bái nincsenek össze­hasonlító adataink, mégis tud­juk: óriási a különbség az elmúlt év és ezév között. A gépállo­mások a megmondhatói, mennyire igénybeveszik kapa­citásukat az egyéni parasztok. — És bírják? — Általában igen. De sajnos, van időszak, amikor mindenki egyszerre jelentkezik az igé­nyekkel. Ilyenkor természetesen azt elégítik ki, aki rendszeresen szerződik. Főként betakarításkor, ősszel kell sok munka. Most első­sorban a szállítóeszközöket veszik igénybe, amit az is bizonyít, hogy ez évben eddig 210 ezer órát dolgoztak a gépállomások vontatói a megye parasztsá­gának. — A munka minőségével elé­gedettek? — Mondhatom, nagyon ritkán fordul elő kifogás. A gépállomá­sok traktorosai zömmel kifogásta­lanul dolgoznak, emellett a meny- nyiségi igényeket sem tévesztik szem elől. A legjobban dicsérik- minden szempontból a nyírbátori, nyírmadai és a nyírteleki trakto­rosokat. A gépállomások annyira meg-, szerették már munkájukat, hogy5 a további kilátások is igen jóik Az előzetes számítások sze­rint november közepére tel­jesítik megyénk földműves­szövetkezetei az évi tervet, amely azt jelenti, hogy az olcsón, és jól megmunkált földekről jö- ; vőre nagyobo termést takaríthat­nak be gazdáik. Ez pedig egyáltalán nem kö­zömbös! K. J. 15 tag új szövetkezetét alakított Beregdarócon Beregsuránnyal határos Bereg- daróc. Az utóbbi napokban egyre több hír jutott el Darócra, hogy Surányban már három szövetke­zet is alakult. A daróciak is ré­gen beszélgetnek, már arról, hogy újra megalakítják az ellenforra­dalom által szétzavart szövetke­zetüket. Elhatározásra mégis most jutottak. A napokban 10 család 15 tagja gyűlt össze, hogy megtartsák az alakuló közgyűlést. Az alakulási jegyzőkönyvet tizenöten írták alá és kérik a megyei tanácstól a mű­ködési engedély megadását. Az új szövetkezet elnöke Tóth László lett, a működést pedig Alkotmány néven kezdik meg. Valamennyi tag felvilágosító munkához látott, annak érdeké­ben, hogy szövetkezetüket minél előbb egy erős tsz-szé gyarapít­sák. Számos belépőre számítanak még az ősz folyamán. Az érdek­lődés máris nagy a község dolgo­zó parasztjai körében. Központjuk5 a volt Üj Élet helyén lesz. y^rvyYyyyyvyyyyyvyyyyyvyyyyvyvvywyw Ahol a tettek beszélnek Példamutató traktorosok a Nyírteleki Gépállomáson A mezőgazdasági kiállításon az Országos Vízügyi Főigazgatóság önálló pavili nnal vesz részt. Be­mutatják a vásár látogatóinak az elkészült és az építés alatt iévő vízi létesítményeink modelljeit. A pavilon előtt a tiszalöki víz­lépcső modellje hívja magára a figyelmet. A pavilonban képek és grafikonok ábrázolják a korszerű ipari- és ivóvíz-ellátást, az árvíz és belvízvédelmi munkákat. — A fiatalok hansági munkájáról kü­lön rész számol be. A pavilonban helyezik el a borsodi regionális vízmű élethű modelljét. Ezenkí­vül bemutatják a korszerű öntö­zőtelep, a dombvidéki halastó és a tlszamenti nyári gát modell­jeit. SZEPTEMBER 18—21 KÖZÖTT NEMZETKÖZI LOVASMÉRKÖ- ZÉS LESZ A MEZÖGAZDASÄGI KIÁLLÍTÁS BEMUTATÓ PÁ­LYÁJÁN A Magyar Le vasszövetség szep­tember 18—21 között az országos mezőgazdasági kiállítás és vásár bemutató pályáján nemzetközi lovasmérkőzést rendez, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Ro­mánia és Magyarország váloga­tott csapatai vesznek részt. A megnyitó versenyen 1.30 mé­ter magas akadályok és három méteres vizes árok nehezíti a küzdelmet. A versenyzőknek percenként legalább háromszáz méteres sebességet kell elérniük. Érdekes versenyszámnak ígérke zik a vadászugratás két lóval. A programban szerepel az úgyneve­zett kitartásos verseny is, ame­lyen a lovak szívósságát próbál­ják ki. A NYÍRTELEKI Gépállomás dolgozói szép eredményeket ér­tek ei a U,: mel ^ fen. Ezért r termelőszövetkezetek, a szakcso­portok és az egyénileg dolgozó parasztik elismérőén nyilatkoz­nak munkáiuKról. Igyekeznek is a gépállomások mindent idejé­ben, jó minőségben végezni, hogv ezzel is hozzájáruljanak a ter­méshozam növeléséhez a szö­vetkezetek erősítéséhez. Az :isz- szetett munkákban meet ;s el­sők megyénk gépállomásai kö­zött. Az eredményekben nagy részük van a kommunista trak­torosoknak. Fáradságot nem is­merve dolgoznak, lelkesítik a pártonkívülieket. A SZÁNTÁS-VETÉSI mun­kában kiváló eredményeket ér­tek el. De nemcsak erről beszél­nek elismerően. A gépállomás és a pártszervezet vezetői segí­tették tavasszal a felsősimái Béke Termelőszövetkezet meg­alakítását. Bársony János trak­toros személyes példamutatással járt élen: az elsők között lépett a közösbe, örömmel és szívesen beszélgettek a púposhalml dol­gozó parasztokkal is. így az ő munkájuk is hozzájárult a nem­rég alakult Vörös Hajnal Ter­melőszövetkezet megszületésé­hez. De jó munkával, meggyőző szóval segítik a meglévő szövet­kezeteket, azok számszerű fej­lesztését, s nem hiányzik a pél­damutatás sem. Harmincegy traktoros közül huszonhárom termelőszövetkezeti tag. Ez is igazolja: a traktorosok többsége megértette a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének fontos­ságát, s tettekkel tesznek bizony­ságot emellett. A PÁRTSZERVEZET különös gonddal foglalkozik a traktoro­sokkal azért, hogy munkahelyü­kön lépjenek be a közös gazda­ságokba. Mert, ha szövetkezeti tagokká válnak, jobban magu­kénak érzik a közöst, eredmé­nyesebben dolgozhatnak. Köz­vetlenül érdekeltek lesznek a termelésben. Ennek érdekében tapasztalatcserére hívják össze a szövetkezeteket. Megismerked­nek egymás hasznos elgondolá­saival, munkájával. Terjesztik a legjobb módszereket, eljáráso­kat. AZ EREDMÉNYEK mellett azonban természetesen vannak nehézségek is. A pártszervezet keresi a helyes utat, módszere­ket. Nem sikerült még elérni, hogy valamennyi traktoros, fő­leg a szövetkezeti tagok szerve­zetten végezzenek politikai fel- világosító munkát. Ajánlatos, hogy a taggyűlés szerffély szerint meghatározza egy-egy kommu­nista traktoros feladatát. Nagyoa fontos emellett, hogy időben és jó minőségben végezzenek el min­den munkát a szövetkezetekben a traktorosok. További eredmé­nyek csak úgy születhetnek, ha a kommunisták beszélnek is tet­tükről, elgondolásaikról, a párt előtt álló feladatokról, az elért; sikerekről. Számtalan lehetőség van erre. Nem kell új „csodás- módszerek után kutatni. Eleve­nítsék fel a korábbi években be­vált módszereket és türelmes, meggyőző munkával neveljék az egyénileg dolgozó paraszto-: kát. Munkájuk így lesz teljes- értékű és eredményes. (N. T.) Vllig proletárjai egyesOrjeteí:' R egen történt, a mai fiatalok nem is emlékezhetnek rá, az idősebbek pedig már kezdik elfelejteni, hogy a huszas évek derekán nagy zajjal összeült Horthy országgyűlése, hogy „alkotmányos formák közt” ér­dekeinek megfelelően új „törvényes alapokra” helyezze a vá­lasztásokat. Hosszú csűrés, csavarás után „alkottak” is egy törvényt, amely 1925: XXVI. törvénycikk néven vált közis­merté a választók és a választásból kirekesztettek között. So­kat szidták ezt a törvényt, mert bizony az urak ezzel csak azoknak adtak választójogot, akikről tudták, hogy valamilyen oknál fogva — beosztása, állása után, függőségből, stb. — a kormányt, illetve az akkori pártok valamelyiket fogja szava­zatával támogatni. Különös gondja volt ennek a törvénynek a kommunistákra. A 10. paragrafus külön pontban foglalko­zik a kommunistákkal. A 6. pont kimondja, hogy nem vá­lasztható és nincs szavazati joga annak, „aki az úgynevezett tanácsköztársaság forradalmi kormányzó tanácsának tagja (népbiztos) vagy helyettese; forradalmi törvényszék elnöke, tagja vagy vádbiztosa; vagy politikai megbízott volt...” Húsz esztendeig volt választási alap ez a törvény. A vá­lasztásokat mindig eszerint rende?ték meg. Az 1945-ös eszten­dőben azonban ennek, mint sok más törvénycikknek is, ütött a végórája. A felszabadult Magyarország megváltozott és gyors forradalmi útra tért azon az áldott tavaszon. 1947-ben a választásokon még sok párt indult, hasonlatosan az 1945- ben tartott választásokhoz. Az eredmény azonban egészen más volt. 1947-ben — augusztus 31-én — a Kommunista Párt lett az ország első pártja. Tehát éppen azoknak a pártja, akiket Horthyék évtizedeken keresztül kizártak a választá­sokból, akiket üldöztek és akik történelmi tetteik és érdemeik dacára 1945-ben sem tudtak még döntő győzelmet aratni. Mi volt a kommunisták 1947-es nagy győzelmének az oka? Röviden, egy-két szóval meg lehet mondani: a kom­munisták 1945 után is, mint mindig, azt tették, ami a dol­gozó magyar népnek jó. A kommunisták nem tartottak pén­zes korteseket, nem ígérgettek fűt-fát, mint a többi pártok vezér- és zsebszónokai. A kommunisták tettek a népért. A dolgozó emberek látták, hogy a földosztásban a kommunisták voltak az élharcosok. Az üzemek, a bankok . államosításáért senki sem tett annyit, mint a kommunisták. A háború után elburjánzó infláció felszámolásában, a jó forint megteremté­sében is a kommunisták jártak elől. Az emberek látták azt is, hogy a kommunisták mindenben való előlhaladása ko­rántsem séta, korántsem az, hogy mindnyájan arra igyek­szünk és a kommunisták csupán mennek az élen. Nem! A kommunisták élenhaladása harcot jelentett. Volt egy-két párt, illetve egy-két pártnak olyan szárnya, amely támogatta a kommunistákat, a többiek pedig harcoltak a kommunisták, a nép érdekeinek gyors és sikeres képviselete, intézése és jo­gainak kiharcolása ellen. Az 1947-es választásokon győzelmet aratott a Kommu­nista Párt, az ország első pártja lett és ezzel az is véglege­sen eldőlt, hogy népi hatalom, vagy valami polgári demokrá­cia-féle lesz Magyarországon. A Kommunista Párt nagy 47-es győzelmének évfordulóján tisztelettel és szeretettel emléke­zünk meg azokról az emberekről, akik önzetlenül, bátor ki­állással megvívták a nagy harcot. II tiszalöki vízlépcső és a borsodi regionális vízmű kicsinyített mását is bemutatják a mexőgasdasági kiállításon

Next

/
Oldalképek
Tartalom