Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-27 / 201. szám
2 KELETMAGYARORSZAG 1958. AUGUSZTUS 27. SZERDA Munkás ás parasztasszonyok találkozója—Termelőszövetkezeti látogatások és szakcsoportok szervezése — Mosógépbemutatók falun — Tanfolyamok és kiállítások — Szüreti bálok — Inkátok az apák részére Sok érdekes feladat a megyei nőtanács féléves programjában Tegnap a megyei nőtanács tagjai tanácskozás keretében beszélték meg az elkövetkezendő hónapok tennivalóit. Az értekezletet Gulyás Emilné elvtársnő, a megyei nőtanács elnöke nyitotta meg, ezután Valent Sándorné elvtársnő ismertette a féléves munkatervet,, valamint azokat a tennivalókat, amelyek a falu asszonyaira várnak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A megyei nőtanács terve széles körbén öleli fel azokat a tennivalókat, amelyek szervezeti, politikai, gazdasági, kulturális, gyermeknevelési, jogi stb. téren feladatként állnak a nőtanácsok előtt. Annak érdekében, hogy tovább mélyítsék a munkás és parasztasszonyok közötti barátságot, célul tűzték ki találkozók szervezését: A fél év programjában szeg repel a nők jogaikkal való meg1 ismertetése. Meghatározta a terv azt is, hogyan segítsenek a nők a hároméves terv célkitűzéseinek ismertetésében. Egyik legfontosabb feladatként tárgyalták a nőtanácsok összetételének a javítását, a mozgalom népszerűsítését. A munkás és dolgozó pafasztasszonyoknak a nőmozgalmi munkába való bevonása érdekében ismertetik azokat a jó módszereket, amelyekkel a nagy- kállói járási nőtanács dolgozik, hogy így sikeresebb legyen a munka. A tapasztalatcserék mellett a terv arra is figyelmeztet, hogy a nőtanácsok ne hanyagolják el a volt MDP tagokat és a volt tsz. asszonyokat. Rendszeresen foglalkozzanak velük. Ilyen tekintetben megvizsgálják majd a mátészalkai nőtanács munkáját és a szerzett tapasztalatokat hasznosítják. Ezek után Valent elvtársnő foglalkozott azzal, hogy a pártszervezetek lobban törődjenek a nötanácsokkal és ne feledkezzenek meg az asz- szonyok pártoktatásba való bevonásáról. Különösen azokon a helyeken fordítsanak erre gondot, ahol pártonkívüli a nőtanács elnöke. Ezután fokozott módon segítik a falusi kultúrcsoportokat is. Ennek, érdekében műsorbizottságot alakítanak, amelynek feladata lesz. többek között mai témájú, nevelő hatású színdarabokkal ellátni a színjátszókat. A nevelés kettősségének megszüntetése érdekében tervbevették a pedagógus szakbizottságok alakítását. És továbbra is feladatul tűzték ki a nők körében nagy népszerűségnek örvendő egészségügyi és jogi tanácsadásokat, az óvodák, napközik, bölcsődék ellenőrzését. Az elmúlt fél év eredményeiből kiindulva javasolta a terv, hogy a jövőben fokozottabb mértékben népszerűsítsék falun nőtanácsaink a háztartási gépeket. Mutassák meg a falusi asszonyoknak, hogy kell mosógéppel dolgozni, azokat szerettessék meg velük. S ahol lehetséges, — a járási székhelyeken — esetleg közös mosodát állítsanak fel, hogy így is mentesítsék a nőket a nagy munkáktól. A mezőgazdaság problémáival foglalkozva a terv célul tűzi ki a termelőszövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztasszonyok találkozóinak szervezését Törekedjenek a termelőszövetkezeti asszonyok arra, hogy a közös gazdaságban a speciális női munkákat — fejés, baromfinevelés, etetés stb. — végezzék az asszonyok. Gondjuk legyen arra, hogy a nagy idénymunkák idejére — ahol arra lehetőség van — idény napközit, vagy gyermekmegőrző helyet állítson fel. a szövetkezet, így jobban és nyugodtabban vesznek részt a munkában a nők. A Valent Sándorné által ismertetettekhez sok asszony hozzászólt. Beszéltek az eddigi eredményekről és azokról a tervekről, amelyek megoldásra várnak. Látszott az, hogy — mint például a bal- kányi nőtanács is — több helyen dolgoztak ki két-három hónapos tervet. Az abban meghatározott feladatok egy részét már sok nőtanács teljesítette. alakítottak, melynek eddig harminc tagja van. Orbánné (Nyírbátor) több fontos dolgot javasolt, majd arról beszélt, hogy bár van a nőtanácsnak mosógépe, de a javításával probléma van. Az asszonyok most ezt is megoldották. Szövetkeztek a gépállomással, s a gép használata fejében rendszeresen megjavítják a mosógépet, ha valami baja származik. Javasolta, hegy a téesz és az egyénileg dolgozó p arasztasszonyok találkozóját ne csak járási szinten szervezzek, hanem községenként is, ahol erre lehetőség van. Hiszen így helyben sokkal jobb eredményt lehet elérni. Sórésné (Nagykálló) arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad elfe tdkozm a nők politikai nevelésére1. ök a pártoktatásból kimaradt asszonyok részére havonta egyszer jó felkészültségű előadók Kai előadásokat tartanak az aktuális, az asszonyokat is érdeklő kérdésekről. Weiazné (Balkány) ismertette a háromhónapos tervet és beszámolt ártól, hogy nagy népszerűségnek örvend a szabás-varrás. — Nemrégen vizsgáztattak 44 tagot, most pedig több mint 90 asszony jelentkezett. Ezért még egy varrógépet vettek, hogy megkönnyítsék a tanulást. Dicsérettel emlékezet meg azokról az asszonyokról, akik derekasan részt vettek az új szövetkezet alakításában. Druczáné (Nyíregyháza) sok fontos kérdés mellett a jogi bizottság, az egészségügyi tanácsadás, a szülői munkaközösségek munkája mellett a női népi ülnö. kökkel foglalkozott, akik részére tanfolyamot szerveznek, hogy bővítsék ismereteiket. Csaknem minden felszólaló foglalkozott azzal: mint a jó gazda előre gondoskodnak arról hogy méltóképpen ünnepeljék meg a kicsinyek a Télapó estet, a fenyőünnepet. Ezért már most készülnek. Szüreti bálokat tartanak a nőtanácsok, melyek összegét a kicsinyek részére tartalékolják. cAnmi néni K ék vászonkötényben, fekete, napszítta delin- kendőben, sötétkockás ruhában ott állt a tűző napsütésben Anna néni, a kerekes kúttal szembenéző portán, a kapuban. Áll. mereng és bosszankodik. A pa- szulylevest már idejében megfőzte, de a fiú sehol. Vajon hol lehet? — morfondírozik. Már el- hül a leves és Román Lajos sehol. — Biztosan sok a dolga — mondom. Rámnyitja szemeit pirospozsgás arcából. — Biztosan udvarol.,. Marikánál van — mosolyog a közel hatvan esztendős parasztasszony. — De bár már megnősülne! A fene se bánná. Aztán panaszkodik. — Higgye el, sok baj van vele. Már tavaly úgy volt, hogy megnősül. Nem lett belőle semmi. Ette vóna meg a nem tudom, hogy mi... Tudja, meghízlaltat- ta velem a sok disznót, hogy legyen mit levágni a mennyegzőre, de meggondolta magát. No, mondom, ha te így, akkor én eladom a hízókat. És eladtam. Bosszankodott, dehát én tartsam, etessem, neveljem? Már meguntam. jy éz a poros, napszítta útra — ahol finom homokszemeket kavar a szél —, de nem lát senkit, — Nem mondta senki, hogy ő vezető legyen. A fene a dolgát — teszi hozzá tréfásan a temperamentumos idős asszony, aki két fiatal fehércselédet is kidolgozna. Igaz, nem is kellene, hiszen az öreg „kanadás” Román hat hold földet és 200 öl szőlőt kapott, s segíthetne neki a művelésben. Dehát, a fiú nem olyan. Az egész Nyírbéltek gondját a nyakába vette. — Hát minek ez? Azért, hogy ne köszönjenek lelkem vén fejemnek? — panaszkodik Anna, néni... — Mért van ám olyan ember is, aki vasvillaszemekkel néz rám. Legalábbis úgy, mintha én lennék a tanácselnök, én követelném, hogy tegyen eleget az adókötelezettségének. pedig tudhatnák, hogy Anna néni még az ezerki- lencszázhuszonegyes adóíveket is megőrizte. Mondván, soha nem tudni, mikor mit követelnek. Mindig egyenesben volt a törvénnyel. Hát pont most ne lenne, amikor a Ha a falu vezetője?! — De nézhetnek énrám! A fá ne se bánja. Ha ritkán keveredik is a gyerek haza, csak azt szeretem benne, hogy igazságos, szókimondó... De legyen is. S újból panaszkodik, ahogy kitekint az útra és nem látja jönni a fiát. — Nem bánnám, csak már nősülne meg. Hiszen öreg vagyok már. Ö meg követelőző. Mindig tiszta ruha, tiszta ing, nem győzök eleget tenni. No, de azt mondta, hogy az ősszel megnősül. A jövő évi süldőnekvalók ott túrják a homokot Anna néni lábánál. — Ezeket is neki nevelem —• mondja és megsimogatja 'mezítelen lábával a göndörszőrü kis malacokat. ^ i tudja, hányadszor várja fiát haza így Anna néni. A leves már elhült, de újra. melegíti, zsörtölődik bosszankodik, ki-kiáll a kapuba, kémleli az utat, nézi fiát, mikor tűnik fel a kerékpárral. De mindhiába. A nyirbeltelki tanácselnöknek, Román Lajosnak sok a dolga és nem jön, Anna néni kerül, fordul, dünnyóa magában, de azért beballag a konyhába és melegíti az ebédet, Merthisz akárhogy is zsörtölődik, azért mégiscsak arra a legbüszkébb, hogy az ő fia a tanácselnök. FARKAS KÁLMÁN A CSÁBÍTÓ... Sok hasznos javaslat Borbély né (Rakamaz) arról számolt be, hogy a napokban vásároltak varrógépet, melynek nagy szerepe lesz a varrás megtanuláMegyeszerte készülődnek a vöröskeresztes csoportok az idei első vöröskeresztes kongresszusra. A Nyírség 164 vöröskeresztes csoportja és ötezer tagja választ új vezetőséget és kongresszusi küldötteket. Eddig 12 helyen tartottak-ünnepélyes taggyűlést. A legtöbb helyen jelentős tömeg volt jelen, amely önmagában is kifejezi a Vöröskereszt tömegszervezeti jellegét. A lezajlott rendezvényeknél hathatós támogatást adtak a községek vezetői és tömegszervezetei. Az ünnepélyes küldöttválasztó taggyűléseken csatlakoztak a községek a nyírszőlősi Vöröskereszt felhívásához. Sőt: nem egy helyen már az ebből eredő eredményeket is megemlítették. Kemecsén például a Vöröskereszt tagjai társadalmi munkával segítik az iskolafürdő építését. Nyirpazony, Nyírsában. Kiadják a gépet az asz- szonyoknak kölcsön is. Ezután arról szólt, hogy az asszonyok ba- romfitsnyésztési szakcsoportot túra és Sényő községekben dr. Szász László orvos nyújt értékes támogatást. Sényőn egészségügyi állomást létesítettek, mrg Oroson szociális problémákat oldanak meg, meszelő brigádokat alakítottak, amely elvégzi a szükséges me- szelést és fertőtlenítést három olyan lakásban, melynek gazdái öregek, munkaképtelenek. Az ünnepi összejöveteleken az úttörők virággal köszöntötték a küldöttvá- I lasztó taggyűlés részvevőit. Nyírszőlősön az óvodások adtak kultúrműsort, Sényőn Molnár Margit leendő első osztályos szavalt el egy tanulságos versikét a kézmosásról. A legszorgalmasabb vöröskeresztes dolgozók közül rövidesen harmincötén kapnak „Érdemes Vöröskeresztes Munkáért” és húszán pedig „Jó Vöröskeresztes Munkáért” elnevezésű kitüntetést. A gyári sziréna öblös búgása lassan elhalt a koratéli alkonyaiban. Pár perc múlva az üzem Kapuján egyenkint, majd csoportosan tódultak ki a műszak dolgozói. Hideg volt, s az embereknek nem volt kedvük megállni az üzem előtt egy pár perces beszélgetésre. A jeges északi szél belekapott ruhájukba, • bekúszott a télikabát szövete alá, s egyre gyorsabb lépésekre ösztökélte a ruha tulajdonosát. Margitka, a fiatal zsákfoltozó kislány utoljára lépett ki a kapun. Fázósan húzta magán össze a megviselt lóden-kabátot. Zsebbe dugott markában melegen lapult az első fizetéssel telt boríték. Ahogy botorkált a havas utcán, — viaskodva a fürge széllel, — örömmel gondolt a hazaérkezésre. Hiszen nagyon várja már a mama, meg a többi testvérek. Nemcsak azért, mert fizetési nap volt, hanem azért is, mert a mama ősz óta betegeskedik. S a házi tennivalók a munka után még a kislányra várnak. Útközben betért egy-két boltba. Élelmiszert s pár apró csemegét vásárolt Gabikának és Jucikának, .a két kisebbiknek. Ahogy belépett a kis lakás ajtaján, felvidult á család. Olyan szeretettel fogadták, s olyan tisztelettel, mint amilyen a csa- lődíőnek kijár. S valóban. Margitka a családfő. Azóta, amióta az édesapa meghalt... így ment ez napról-napra. A gyárban könnyűnek látszó munka ts fárasztó volt. Otthon pedig újra kezdődött: ellátni a napi teendőket a gyermekek, s a beteg édesanya körül. Tavaszra megváltozott a kis család mindennapos élete. A mama kilábolt a betegségből, s könnyű munkát vállalt Igaz, a kereset nem volt nagy, azonban Margitka fizetésével közel másfél ezer forintot tett ki a kis család jövedelme. A kislány ekkor már félre tudott rakni fizetéséből. Űj ruha, új cipő került a szekrénybe, mire bekö- szöntöttek a májusi meleg napiak. Az üzemben pedig mintha kicserélték volna Margitkát. — Jókdevű, vidám volt. Az üzem dolgozói 1 --vv.il i sok férfinak megakadt a szeme a csinos, 17 éves kislányon. Május végén új vezető került az üzemrész élére. Fiatal, jóképű ember, akinek első dolga az veit, hogy számba vette a lányokat, úgy, mint az üzemrész gépiéit, nyersanyagát, és kész áruit. Margitkán már az első nap megakadt a szeme. Csinos, szemrevaló kislánynak Könyvelte el, csak a második héten jött rá arra, hogy bizony az üzemrész legcsinosabb kislánya dől-: gozák ott. Ezután sokáig furdalta még a kíváncsiság, tervezgetett, azonban cselekedni nem mert. Nem, mert a kislányt mindenki szerette az üzemrészben s kellemetlen lett volna, ha a többiek is megsejtik szándékát. Egy júniusi napion azonban a műszak után hozzácsatlakozott a hazafelé bandukoló lánykához, — Tudja-e Margitka, hogy maga a legcsinosabb kislány az egész üzemben? — pendített« meg csak úgy félvállról „a vezető kartárs”. Aztán következett a folytatás, s a kislány tágranyilt szemmel hallgatta a szép szavakat Ilyet neki még nem mondott senki. S el sem hinné, ha nem a főnöke mondaná ezeket. Hiszen az ö szavs annyit, mint a szentírás. így mondják ezt az üzemben is a munkatársai. Közben keresztül haladtak a városon, azonban Margitka még mindig nem hazafelé irányozta lépteit. Kellemes volt sétálni és „Péter bácsi’: olyap kedvesen, olyan szépen tudott beszélni. A férfi megsejtette, hogy helyes nyomra lépett, s örömmel" Félszáz vöröskeresztes dolgozót tüntetnek ki
