Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-24 / 199. szám

2 KELETMAGYARORSZAG 1958 AUGUSZTUS 24, VASÄRNAP II rohodi Új Élet Tsz termelésfejlesztési tervéről KUDARC Rohodon egy szakemberekből álló kollektíva kidolgozta a tsz. termelési tervét. Bagoly István* elvtárs, járási föagronómus tagja volt bizottságnak, aki a tervről az alábbiakban írja le véleményét. * z Üj Élet Termelöszövet- kezet termelésfejlesztési terve segítséget nyújt a roho- diáknak ahhoz, hogy a területi­leg megnövekedett termelőszö­vetkezetüket mintaszerű szocia­lista mezőgazdasági nagyüzem­mé fejlesszék, mely példamutató gazdálkodásával és jövedelmező­ségével rávezeti a község dol­gozó parasztjait a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás út­jára. A terv bevezető részében rá­mutat arra, hogy a termelőszö­vetkezet az 1957. évben egy kh. föld területen többet termelt, mint az egyéni kisgazdaságok. Az Üj Élet Termelőszövetkezet búzából 11.7 mázsát, rozsból 11.4 mázsát, árpából 18.4 mázsát, burgonyából 63 mázsát termelt. Ezzel szemben az egyéni gazda­ságok búzából 8.2 mázsát, rozs­ból 6.3 mázsát, árpából 12 má­zsát, burgonyából 60 mázsát ter­meltek. Feltárják továbbá az ada­tok, hogy a község területének 15 százalékán a termelőszövet­kezet gazdálkodik, egy tagra 5.2 kát. hold szántóterület jut. A község területe 84 százalékán kisüzemi, egyéni gazdálkodást folytatnak, egy mezőgazdasági keresőre 2.6 kát. hold szántóte­rület esik. Ha a területi adato­kat és a termésátlagokat egybe vetjük, akkor nyilvánvalóvá vá­lik, hogy a termelőszövetkezet nagyobb jövedelmet biztosított tagjainak, mint az egyéni kis- parasztoknak a kisparcella gaz­dálkodás. A fentiekből érte­lemszerűen következik az, hogy a rffhodi dolgozó parasztok jö­vedelmüket lényegesen emelni tudják, rá kell térniök a nagy­üzemi gazdálkodás útjára. Feltárják az adatok a termelő­szövetkezet területi növekedésé­inek lehetőségeit is. A községben mintegy 500 . kát. hold tartalék- terület van, amely területeket eddig az egyénileg termelők kis- haszonbérlet útján hasznosítot­tak. A kishaszonbérleti szerző­dések az ősszel lejárnak s így lehetőség nyílt arra, hogy a tar­talékterületeket az Űj Élet Ter­melőszövetkezet birtokába ve­gye. D ámutatnak általános ada- tok a termelés-fejlesztés lehetőségeire is. Rohod község­ben az adottságok megvannak árutermelő gyümölcsösök léte­sítésére. A termelőszövetkezet az elmúlt évben már 30 kát. hold gyümölcsöst telepített. E téren mutatkozó lehetőségeket azonban még koránt sem hasz­nálták ki teljes egészében. A megnövekedett gazdaságban megvan a lehetőség arra, hogy a gyümölcstelepítést fokozzák Az épülő, szépülő Nyíregyházáról Örömmel tapasztaljuk, hogy több városi útvonalunk kap új burkolatokat. Képünk a Sóstói út munkálatainál készült. A nyíregyházi körzeti földművesszövetkezet irodaház-építkezése befejezéshez közeledik. Szép színfoltja lesz ez a piactérnek.) „Hinta leng a tőrén. — Repülünk a szélben. — Ej, haj, hó!"’ (Hammel felv.) A RAKAMAZI PAP immár ki tudja hányadszor indult megszokott útjára. A személyét közvetve érintő színdarabtanu­lás késztette sétára, amit a rakamazi ki- szisták tűztek napi­rendre. A fiatalok el­határozták ugyanis, hogy bemutatják a „Tanítónő” című szín­művet, amelyben egy fiatal csinos tanítónő körül forognak a falu „valamirevaló” hajdani személyisé­gei. Mielőtt azonban bárki elérhette volna szándékát, pálfordu- lás történt. A lel­kiatya elhatározza: megvédi a fiatal ta­nítónőt a földi zakla­tásoktól. Reményked­ve abban, hogy a szoknyája körül mondva csinált kár­hozatait megbocsájt- ja és így elnyeri a lányt. A színdarabi lelkész gyötrelmét nemcsak imarebegés- sel, bűnbocsánatot kérő igével juttatja kifejezésre, hanem vágyainak felajzásá- val is. Sőt a szép szavakat sem sajnál­ja, hogy érzelmeit a csinos lány tudtára adja. Nos, hát a rakamazi pap. nem szerette vol­na, hogy „ezek“ a fiatalok kipellengé­rezzék a falu színe előtt a lelkiatyát. S ezért ugyancsak szor­goskodott, hogy vala­mi módon a papról szóló rész a szerep­ben megváltozzon. Igyekezett hát, hogy megelőzze a „bot­rányt”, lelkűkre be­szélje a fiataloknak a szóbanforgó pap „ártatlanságát”. Ilyen szándék vezérelte. „Szerencséjére” talál­kozott Tóth Jóskával, a kiszisták titkárával, amint éppen barátai­val nevetgélt az egyik utcasarkon. HIDEGKÚTI gyors léptekkel közeledett a tréfálkozó fiatalok fe­lé. Gondolatait előre rendezve, megállt Tóth Jóska előtt. — Kísérjen az Űr szava jártadban, fiam. Atyánk előtt a te lelkedért is felelős­séggel tartozom. Ezért bátorkodom megkér­dezni: Miért nem jársz az Urat imádni? Jóska kővédermedt. Nézte az alázatossá­got rrúmelő papot. Agya fel nem fog­hatta, szája ki nem mondhatta, amit e váratlan szavak hal­latára érzett. Szelíden megszólalt. — Ügy gondolom, ott csak önnek van joga beszélni. Amíg pedig így lesz, én a vidám fiatalok között maradok. Sóhaj szakad fel a lelkiatyából. — Elkárhozik azok lelke és nem nyerik el az örök üdvössé­get, akik a nyilvános­ság előtt megcsúfoió kifejezésekkel illetik a mi Urunk és terem­tőnk pásztorait. Jóska homloka rán­cokat vetett, szemeit kerekre nyitotta. Nézte egy ideig a papot, majd meg­szólalt: — Nemcsak igével él az ember, hanem mással is. Kell a víg- ság a fiataloknak. A pásztor arcán a csalódottság keserű vonásai hagytak nyo­mot. Érezte, hogy a sarokba szorította ez a fiú. Nem gondolta volna, hogy kudarcot vall.. Mielőtt azonban faképnél hagyta vol­na Jóska, mentőötlete támadt. — Az Űr feloldja vétkeiteket, ha atyá­tokra hallgattok. Én is megbocsáitom bű­neiteket. Áldást ké­rek színművetek si­kerére, ha tesztek egy szívességet — kulcsolta imára ke­zeit a jámbor pász­tor. — MIT KIVAN? — Kísérje az Űr vígságtokat, adok re­verendát is a szerep­hez, ha az Űr szolgá­jára vonatkozó soro­kat megengeditek ne­kem kihúzni a könyv­ből — mondta ég felé tekintő szemekkel. — Kihúzniiiii? — kérdezte tréfásan Jóska, s választ sem várva csettintett. Nem értette, miért éppen a papra vonat­kozó sorokat szeretné törölni a szerepből. — Azt már nem! — ingatta elutasítóan fe­jét Jóska. — Inkább nem kell a reverenda — s indult megadva a tiszteletet búcsú- záskor Hidegkútinak. Ám a sikertelen kísérlet után sem mondott le szán­dékáról. Arra gon­dolt: ha már nem járt sikerrel a Jóská­val történt beszélge­tés, megpróbál a hí­vőkön keresztül hat­ni. — Nem, nem en­gedhetem meg, hogy ezek a fiatalok túl­járjanak az eszemen. — morfondírozott. Meg is tett ennek érdekében mindent. Mert mire való a templom? A mikro­fonon hirdette az ige bódító cseppjei közzé keverve a rakamazi fiatalok „erkölcste­len" szándékát, és tartózkodásra szólí­tott minden hívőt. Mi tagadás, Jóska anyósa is végig hall­gatta a beszédet. Sie­tett haza, hogy meg­tudja a vőtől: mit vétett. — Milyen az a szín­darab, ■ amit tanultok? — Nézze meg, s majd megtudja — válaszolta Jóska. Ekkor még imára kulcsolt kézzel této­vázott az öregasszony, de amikor elérkezett a bemutatás napja, a kíváncsiság elvitte az előadásra. MINDEN JEGY ELKELT, minden szék megtelt. Kicsi­nek bizonyult a kul­túrterem. A szomszéd községből is eljöttek az előadást megnézni. Jóska anyósa is ott ült a lócán, és jól „mulatott” a színpa­don otthonosan moz­gó, papot utánzó fia­talemberen, a csiíos tanítókisasszonyon, amint éppen a tisz- teletes úr erőszakos­kodásától igyekezett szabadulni. Hidegkúti lelki­atya hiába prédi­kált, kudarcot va’lott, mert hívei közül is sokan voltak az elő­adáson, jókat kacag­tak, és tanultak is belőle, mint Jóskának az anyósa, aki elis­meréssel nyilatkozott a fiatalok játékáról. Hogy ehhez mit szólt aztán a tiszteletes úr, nem tudom .. . Nagy Tibor. Az országjárás keretében: Egerbe és a Bükkbe és gyümölcstermelő profilú gaz­dasággá váljanak. Az általános adatok további emelkedéséből megállapítható, hogy a termelő- szövetkezet nem rendelkezik olyan létszámú állatállomány­nyal, amelyet a szántóterület el tudna tartani. Végeredményben megállapítható, hogy Rohod községben megvannak a feltéte­lek ' a termelőszövetkezet terü­leti, számszerű növekedéséhez, valamint a termelés fejlesztésé­hez. Továbbá megállapítható az is, hogy a gazdaság gyümö’cster- melő üzemmé fejlődhet, melyre jellemző kell hogy legyen: fejlett állattenyésztéssel ren­delkezzen. Az állattenyésztés fejlesztésének mértékét az abrak és száraztakarmány termes»tés mérve kell, hogy meghatározza. A gyümölcstermesztés fejlesz­tésnek arányát elsősorban az is­tállótrágya termeléstől kell füg­gővé tenni. Ezeknek az irány­elveknek a szem előtt tartásával készült el a termelőszövetkezet termelésfejlesztési terve. A gaz­daság 807 kát. holdra megnöve­kedett területének 75 százaléka szántó, 4 százaléka rét, 18 szá­zaléka gyümölcs, 1 százaléka szőlő, 2 százaléka egyéb műve­lési ágú. A szántóföld’ növény­termesztés szervezésének alap­ját az 598 kát. hold szántófö.d képezi. Ebből a területből 340 kát. hold kötöttebb szelíd ho­moktalaj, melynek okszerű hasz­nálatát egy-kát .zakaszos vegyes szervestrágyázása vetésforgó biz­tosítja. Ezeken a talajokon fo­lyik még vetésforgón kívül lu­cerna termesztése. A szántóterü­let további része a talaj minősé­gét illetően gyenge termőerő­ben lévő futóhomok. Ezeknek a talajoknak a feljavítását egy három szakaszos önálló zöldtrá- gyázásos vetésforgóval * érik el. Ki kell hangsúlyozni, hogy a terv intézkedési részében a köz­gyűlés határozatához köti az el­fogadott vetésforgó esetleges megváltoztatását. A szántóföldi növénytermesz­** tés szerkezetét illetően meg­állapítható, hogy belterjes irány­ban fejlődik. Kenyérgabonát csak a szükségletnek megfelelő mértékben a szántóterület 22.7 százalékán termelik. Ezzel szem­ben takarmánygabona 21.3 szá­zalékos, a szálastakarmány 21 százalékos területtel szerepel. A fejlődést mutatja az is, hogy az évelő pillangós szálastakarmá­nyok vetésterülete a 3.6 száza­lékról az év végére 12 száza­lékra emelkedik. Belterjes irány­ban való fejlődést jelzi továbbá a dohányterület növekedése is. A fentieken kívül 134 kát. hol­don folyik köztes termelés, me­lyen elsősorban a megnöveke­dett állatállomány zöldtakar­mány szükségletét biztosítják és hozzájárul a csillagfürt zöldtrá­gya vetőmag szükséglet megter- mesztéséhez. 74 kát. holdon fo­lyik kettős termelés, mely főleg zö’dtrágyázás céljából történik. Lényeges eredménye a tervnek, hogy a megnövekedett területen is biztosítja az 1958-as évben el­ért termésátlagokat. Kát. hol­danként kenyérgabonából 10.4 mázsát, kukoricából 11 mázsát, burgonyából 84 mázsát termel. Végeredményben kenyérgaboná­ból 422 mázsával, burgonyából 380 mázsával, szálastakarmány­ból 1990 mázsával termelnek többet, mint az elmúlt évben. A terv intézkedési részében meg­határozza a hiányzó vetőmag be­szerzésének módját és határide­jét. A z. ősz folyamán a termelő- szövetkezet birtokába magy át 35 kát. hold vizenyősebb te­rület, melynek szántóföldi mű­velésbe való tartása nem gazda­ságos, ezért ezt a területet a termelőszövetkezet befüvesíti. (Folytatjuk.) Bagoly István járási föagronómus. A TIT—IBUSZ országjárás szeptemberi első autóbusz-kirán­dulása Egerbe és Bükkbe indul szeptember 6-án, a következő útvonalon: Nyíregyháza—Tisza palkonya (az erőmű megtekinté­se) —Mezőkövesd—Eger (szállás) Szarvaskő—Szilvásvárad—J ávor- kút—Lillafüred— Miskolc—Nyír­egyháza. Indulás: szeptember 6-án dél­Éresít.jük a város lakosságát hogy a város déli határán áthúzó­dó R-gázvezeték nyomáspróbája most történik. Éppen ezért a ve­zeték nyomvonalát 30 méternél közelebb biztonsági szempontból ne közelítsék meg. Ha pedig a után 2 órakor az IBUSZ Kos- suth-téri irodája elől. Visszaérkezés: szeptember 7- én este 10 órakor. Részvételi díj: szállással együtt °6 forint. Étkezésről mindenki maga gondoskodik. A kirándulásra augusztus 27- én, szerdán délután 4 óráig le­het jelentkezni a TIT megyei tit­kárságán (Zrinyi Hona u. 13.) gázvezeték mentén fúvást észlel­nek, szíveskedjenek azonnal a Nyírbátor 160-as telefonszámra jelenteni. A nyomáspióba befejezését ké­sőbbi időpontban közölni fogjuk. Városi Tanács, A városi tanács felhívása

Next

/
Oldalképek
Tartalom