Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-23 / 198. szám
Uj iskola az Erdősoron I XV. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Ära 50 fillér aDaaaonDDannannnanaaonanoDnDaaanomapcxoaax Cdzeniiéíjij éne, izakcuL ^QfímánicL Ő zerkilencszáznegyvennégy augusztus 23-át írtak. Európa ólomszürke egén pernye és hamu takarta el a napot. Az utcák bombatépte kövezetén még német csizma kopogott, de Keleten biztatóan derengett a hajnal, a szabadság hajnala. Ezer sebből vérzett a náci fenevad és körömszakadtáig védte torz eszméit, de nem tudta kivédeni a Vörös Hadsereg megsemmisítő csapását. S ezen az augusztusi napon a román dolgozó nép kommunista pártjának vezetésével megdöntötte Antonescu fasiszta diktatúráját és fegyvereit a német megszállók ellen fordította. örömmámorban úszott az ország a Fekete tengertől a Radnai havasokig, a Pruttól a Nyugati Érchegységig. Felszabadult Románia! A németek eszeveszett támadásokkal igyekeztek elfoglalni Bukarestet és az ország több más fontos gócpontját, de a szabadságtól megrészegedett dolgozó tömegek bátran szembeszálltak a fasiszta túlerővel. Kelet felöl pedig feltartóztathatatlan erővel dübörögtek a szovjet páncélosok, hogy a diadalmas vasáradat elsöpörje a történelem színpadáról a hitleri hadigépezetet. A hitleristák egyre súlyosabb veszteségeket szenvedtek, erejük fokozatosan szétmorzsolódott. A Vörös Hadsereg ereje szinte lépésről lépésre növekedett, mert a felszabadult városok, falvak fiai százával, ezrével jelentkeztek, hogy részesei legyenek a végső győzelem kivívásának. Tizenöt román hadosztály lépett harcba a szovjet csapatok oldalán és vett részt Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában. A román nép fiai kiontott vérükkel pecsételték meg a román—magyar barátságot, amelynek gyökerei messze visszanyúlnak a két szomszéd nép közös múltjába. A „Tudor Vladi- mirescu—Debrecen” román önkéntes hadosztály 1944 október B — 19-én 10 napos harcok árán a szovjet tüzérség támogatásával felszabadította Debrecent. Kemény harcokat vívtak a román csapatok a Tiszánál, a Bükk rengetegein és Budapest felszabadításáért is. Csupán a budapesti harcokban több, mint 10.000 román katona áldozta fel életét Magyarország felszaE badításáért. A román csapatok Magyarország területén 1237 helységet szabadítottak fel, köztük 14 várost. Magyar földön 42.260 román harcos, altiszt és tiszt vesztette életét. Hazájának felszabadulása után a román dolgozó nép pártjának vezetésével elindult az anyagi és kulturális fel- emelkedés útján. A párt és a néphatalom hatalmas feladatot tűzött az ország dolgozói elé. E feladat teljesítése korántsem volt köny- nyü, de a román dolgozók messzemenő segítséget kaptak munkájukhoz a Szovjetuniótól és a baráti népi demokráciáktól. Egymás után épültek a nagyobbnál nagyobb üzemek, újabb és újabb iparágakat honosítottak meg, hasznosítva az ország minden nyersanyagkincsét. Íme néhány számadat, amely a fejlődés gyors ütemét tükrözi: 1948-hoz képest a gépgyártás termelése 782 százalékkal, az energiaipar termelése 473 százalékkal, az olajiparé 268 százalékkal, az ipari össztermelés pedig 420 százalékkal emelkedett. Több, mint 200 új iparvállalatot építettek. Románia, amely a múltban hagyományosan csupán mezőgazdasági terményeket és nyersanyagokat exportált, ma már egyre nagyobb mértékben szállít a legtávolabbi országokba is nemcsak iparcikkeket, hanem korszerű gépeket, sőt teljes gyárberendezéseket is. Az ipar fejlesztésével párhuzamosan megindult a mezőgazdaság szocialista átalakítása is. 1958 március 1-én az országban 14.312 kollektív gazdaság, földjáradékos termelőszövetkezet és mezőgazdasági társulás működött, am.elyekben 1,528.578 parasztcsalád 3,830.376 hektár földön gazdálkodik. Az állami gazdaságok, a néptanácsok és más állami intézmények tulajdonában lévő földdel eayütt a szocialista szektor az ország egész vetésterületének 52.4 százalékra terjed ki. A népi hatalom egyik legnagyobb vívmánya a következetes lenini nemzetiségi politika alkalmazása, amely teljesen egyenlő jogokat biztosít az egymás mellett élő nemzetiségeknek, amelyek tagjai városban és faluhelyen egyaránt a román dolgozókkal vállvetve építik a szocializmust. Augusztus 23-án, a Román Népköztá.rsaság felszabadulási ünnepén az ország dolgozó népe jó gazdához illően mérleget készít az elmúlt 14 esztendőről. Ragyogó ez a mérleg, hiszen ezalatt a viszonylag rövid idő alatt a nemrég elmaradott mezőgazdasági ország fejlett ipari-mezőgazdasági országgá változott, amely szakadatlanul növekvő anyagi és kulturális jó- Ü létet biztosított minden polgárának. Ezen a napon a Román Népköztársaság minden dolgozója hálásan gondol a felszabadj dítójára és legnagyobb barátjára, a Szovjetunióra, amely sokoldalúan, önzetlenül segít a szocializmus építésének útján. A második ötéves terv nagyszabású feladatokat állított az ország népe elé. Országszerte szorgos munka folyik a feladatok teljesítéséért, amelynek szilárd biztosítéka a párt és a kormány következetes, egészséges politikája, a harcokban kipróbált Román Munkáspárt lenini irányvonala. Szilárd, győzhe- f-j tetlen hadsereg ez a párt, amely az ország munkásosztályá- □ vak élén diadalra viszi a szocializmus nagyszerű ügyét. 1958. AUGUSZTUS 23, SZOMBAT Határidő: szeptember 1 Már nem sok nap van hátra az új iskolai év megkezdéséig. Készülnek rá a diákok, de még jobban készülnek az Építő és Szerelőipari Vállalat dolgozói, akiknek jó munkájától függ, hogy a megyében 14 iskolát határidőre és többségét a határidő előtt fejezzék be. A munkahelyek dolgozód versenyben dol- goznakA vállalat vezetősége tegnap értekezleten beszélte meg az iskolák határidőre történő átadását, beszámoltatta Omaisz és Szabó művezetőket a munkák helyzetéről. Általában kész lesznek az iskolákkal a tanév kezdésre, s több iskolát, mint például a magyit, mintegy egy hónappal a határidő előtt fejezik be. Kultúrotthonavatás Bajon A napokban kettős ünnepre gyűlt össze a falu népe. Alkotmányunk 9. évfordulóját ünnepelték, s ekkor adta át rendeltetésének a Petőfi Sándor Művelődési Házat Koós Viktorne, a községi tanács elnöke. Majd az ünneplő közönség bevonult a kultúrotthon nagytermébe, ahol Kovács Sándor országgyűlési képviselő mondott beszédet. Az ünnepi beszédet nívós kultúrműsor, este pedig banket és hajnalig tartó tánc követte. Decemberre tervezik az erdősori nyolctantermes iskola befejezését. (Hammel felv.) közösség pedig Haladás néven fog működni. A fiatal szövetkezet kapott egy tanyaközpontot, amit az ellenforradalom előtti tsz-nek építtetett az állam. A központban többek között van egy 20 férőhelyes tehénistállö, egy 20 férőhelyes sertésliaztató, 10 fiókos pajta, kovacsműhely felszereléssel és egy daráló. A szövetkezeti tagok eddig saját erejükből összeadtak 4 lovat, 2 szekeret, 2 vetőgépet és 2 ekekapát. Amilyen lendülettel, megújult erővel indult ez a fiatal szövetkezet, minden remény megvan rá, hogy az őszi vetést már a tanya dolgozóinak többsége közösen végzi. Száz lány, fiatalasszony Bepillantás iskola-országba Kétméteres reklám-férfi.. • Még javában tart a nyári vakáció, de az ískolfmyitó szeptember erőteljesen közeledik. És a pihenő, pihegő napokai gyakorta tarkítják tanszervásárlások, iskolai löpróbúK. — Kém. magas reklám-ember tessékeli be az errejáró- kat a nyíregyházi Állami Áruházba. Engedve a barátságos meghívásm.k, a homlokon levő ötletes ismertetőnek, megtudjuk mi minden vár itt a gyanútlan íürdőzi, nya- Cckj ó iskolásokra. Mert nem más ez, mint valóságos ^iskola- ország’1, ahol füzetekből, Írónőkből szövik a sövényt, s lépten-r.yomon megannyi érdekességgel kínálják a betérőt. Mit is találunk itt hamarjában? Mindazt, amit az „iskolás szülők", gyerekek a tavalyokba n csak elvétve találtak. Pontosabban elegendő iskolai füzetet, tanszert, papírt tolltartót, s minden elképzelhető iskol; j szerszámot. bői, cirka 300 darab, ezer ;m»ű to forintos PVO ből készült táska, 500 darab 130 forintos színes színbőr és több tucat külföldi zárral ellátott kétkulcsos — felsősöknek. És m i6kola-ruhák? Íme: a polcon 300 sötétkék fiúöltöny, 200 lányka matrózruha, 200 fiú- viharkabát, ízléses hímzésű lánykaruhák, 600 iskolai glottköpeny, 300- tól ezerig lányka- és fiúkabát, s niég sok minden. Kiszolgálás pillanatok alatt 100 ezer füzet, 10 ezer írón. Mutatóban egy-két számot: az áruház papír- és írószer-osztályán 100 62er füzet, 10 ezer’ írón, ezer írótoll, több mázsa iskolai kék csomagolópapír, több ezer iskolás táska vár gazdára S ami nem utolsó, a fűzetek az iskolai szükséglet szerint előre vannak csomagolva. Az írónok között sok a külföldi, csehszlovák, de nem kevesebb és nem gyengébb a többezsr magyar írón és irótoll. Adható és kapható többezer radirgumi, to" tartó, vonalzó, iskola-táska (21 forinttól 81-i’g), iskola aktatáska színsertésbőrAki már megszokta a nagy tumultust, az örökös tolongást, itt kellemesen csalódik. Ugyanis az áruház dolgozói egyszerűen száműzték ezt a szükségtelen rosszat. Két fővel megerősítették a kiszolgálást és „bevezették" az önelszán’.olást. Vagyis? Nem kell szaladgálni a pénztárba, csomagolóba. hanem az iskolái felszereléseket a helyszínen kifizethetik, mert ugyanott rögtön megkapják a vásárolt tárgyat. • Az önelszámoló osztály az „egykalap-alatti" vásárlással egyharmadá- ra csökkenti a vásárlási időt. Úgyhogy senki sem késhet el, mindenkit megvár a füzet, ceruza, toll, táska. De azért a nagy „bevásárlást’" mégsem célszerű halogatni, Mert ugye, az a bizonyos az évnyitó napja, ennek ellenére is nap, még közeleg. (PÁLL) Világ proletárig! tgyotüljet*k Megalakult a második termelőszövetkezet Nyíriurán A Nyírturához tartozó Béketanya dolgozó parasztjait régen foglalkoztatta már a szövetkezetalakítás gondolata. Az ellenforradalom előtt működött itt is egy termelőszövetkezet. Azóta két esztendőt, mint egyéni gazdák dolgoztak. Most másodszor győződtek meg róla, hogy egyenként a kis parcellákon nem tudnak olyan eredményt elérni, mintha összefognak. A nyár elején előkészítő bizottságot alakítottak. Erdemé- nyes munkájuk nyomán a napokban alakuló ülésre jöttek össze, ahol 14 tag igent mondott és megalakult a Béke-tanyán Nyírtura második termelő- szövetkezete. Elnöküknek Hor- vát Józsefet választották, az új hajladozik naponta a Nyírteleki Állami Gazdaságban a csemeték között s végzi a legfáradságosabb és legnagyobb szakértelmet kívánó munkát, a szemzést. (Képesriport a 2. oldalon.)
