Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-22 / 197. szám
§ KELfTMAGVAROftSZAG 19SS. AUGUSZTUS 22, PÉNTER Mit mutat a fé ? (Tudósítónktól.) A Hazafias Népfront Baktaló- rántházi Járási Bizottsága a közelmúltban mérlegre tette a félévi munkát. Nagy gonddal és tárgyilagosan értékelte, mit végeztek a népfront bizottságok az év első felében, és eközben az elért eredményeknek és a hibáknak az okait kutatta. Fontos volt ez azért, hogy a járási bizottság meglássa, hol szorít a cipő, hol szükséges az útmutatás. Örömmel állapítottuk meg, hogy a bizottságok kibővítése és újjáválasztása sikeres volt. Sok becsületes pártonkivüli dolgozóval gyarapodott a mozgalom, akik tevékenyen részt vesznek a bizottságok által kidolgozott akció programok vég- . rehajtásában. Közel ezer dolgo- ‘ zót, köztük csaknem kettőszáznegyven párttagot választottak be a bizottságokba. A népfront elnökségi tagok száma meghaladja a kettőszázhúszat, melyből több mint kilencven a kommunista. Népszerű előadások — barátsági estek Az egyik legnagyobb eredményt a népfront bizottságaink a dolgozóik kulturális színvonalának emelése terén érték el. Az év első felében nagyon sok ismeretterjesztő előadást tartottak, melyeken sokezer hallgató vett részt. Említésre méltá^hogy a bizottságok által szervezett mezőgazdasági témájú előadások nagy népszerűségnek örvendtek. Sokezer dolgozó paraszt ismerkedett ezeken a korszerű agro- és zootechnika eredményeivel. Nagy sikert arattak sokszori fellépéseikkel a színjátszó-, tánc-, ének-együttesek, valamint a zenekarok. A járási bizottság javaslatára Baktalórántházán, Pusztadoboson, Vaján munkás-paraszt találkozókat szerveztek bizottságaink, ahol többezer dolgozó vett részt. Nem volt olyan község járásunkban, ahol az első félévben ne tartottak volna békegyűléseket. Különösen jól sikerültek a barátsági estek. Ez alkalmakkor öfehértón, Ramo- csaházán, Petneházán, Besenyődön és Batalórántházán tartottak bizottságaink értékes elő* adásokat, amelyek keretében egy-egy baráti vagy szabadságát most kivívott nép életével, munkájával foglalkoztak. Újjá varázsolt községek Célunk, mely arra irányult, hogy a községi népfront bizottságokat a községfejlesztési munkában való részvételre serkentsük, nagyrészt sikerrel járt. — Ezt a tények igazolják. Nyirib- ronyban ennek hatására újjá varázsolták a sportpályát és több utat tettek járhatóvá. KulA nyíregyházi lakás-gondokat enyhítik majd az Arany János utcán készülő bérházak. (Hammel felv.) túrház építésében segítettek Petneházán és többtízezer forintra tehető az a munkaérték, amelyet társadalmi úton végeztek el. Magy községben 17 ezer forintra tehető az az érték, amelyet a bizottság tagjai végeztek az iskola építésénél. — Apagyon hasonlóan cselekedtek, ahol több mint 10 ezer forint értékű munkát végeztek a tudomány várának építésében. — Nyirmadán 20 ezer forintot mentettek meg hasonló módon a járdaépítésnél végzett társadalmi munkával. Ezekben a községekben, ahol eredményeket értek el a népfront bizottságok, mutatnak valamit. Mégpedig azt, hogy e bizottságok vezetői, az elnökségek tagjai példát mutattak és munkára serkentették a dolgozó parasztokat. Ez évben sokkal több azoknak a bizottsági tagoknak, vezetőknek a száma, akik tevékenyen részt vesznek a feladatok végrehajtásában. — Különösen vonatkozik ez azokra a helyekre, ahol akcióprogram szerint dolgoztak. Ahol viszont ez hiányzott, ott már nem voltak olyan jók az eredmények. Nyírtéten, Székelyben, Besenyődön stb. program nélkül, nem tervszerűen végezték bizottságaink a munkát és ez bizony meg is látszott, mert csak átmeneti eredményeket értek el j Nem tudták állandóan vonzani, a népfront-mozgalom befolyása alatt tartani a dolgozókat. Tanulság ez a bizottságok számáfa, és azt is mutatja, hogy ezeken a helyeken nem elég tevékenyen működnek a kommunista csoportok, amelyek munkáját, a pártonkívüliekre való hatását egyébként is minden községi népfront-bizottságban szüksége« fokozni Az is hiba volt az első félévben több helyen; hogy nem adtak megbízatásokat a tagoknak. Hogy miből adódik ez? Abból, hogy nem volt terv, program meghatározott feladat. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a népfront bizottságok a helyi körülményeknek, viszonyoknak megfelelően dolgozzák ki akció programjukat, amely épüljön a helyi párt- szervezet és a tanács terveire és összefogva közös feladatokra mozgósítsák a falu dolgozóit. — Csak így tudnak igazán tartós eredményeket elérni, amely a község fejlődését szolgálja. Láthatáron a „minőségi ivóvíz Kilencszáz kút gazdája jí( Mi sem természete- stbb, mint a torokszárító kánikulában felhajtani egy nagy pohár friss, gyöngyöző kút-aljait. S hogy ez mindig és mindenütt kéznél legyen, azon fáradnak a modern „vízfakasztók’ . a Vízmű és Kútkarbantartó Vállalat kútfúrói. A modern víz- íakasztók megyeszerte „bábáskodnak egy-egy kút világrajötténél, s ma 8—900 kútra ügyelnek fel. hogy elegendő' mennyiségű ital álljon rendelkezésre. S ma már a Vízmű és Kútkarbantarto Vállalat nemcsak Sza. bolcs-Szatmárban, hanem a környező megyékben is épít vízműveket, bővizű kutakat. Pedig a kezdet kezdetén alig egy pár emberrel kezdje meg működését, elavult kézi. fúrási módszerrel Minden elgondolás az volt, hogy a kézi fúrást felváltsák a megbízható gyors gépi fúrással. Es az elgondolások nem maradtak csak elgondolások. Ma megyénkben a kút- karbantartás, kútfúrás mintegy 65 százalékát modern gépekkel végzik. Honnan szerezték rövid működésük alatt a korszerű masinákat? Nem éppen drága pénzen, nagy beruházásokkal. A vállalat vezető összeismerkedtek mélyfúró vállalatokkal, s a már nem hesználatos, kisebb n élységre hajoló berendezéseket „átvettek*’ tőlük. Persze ezZf 1 még nem ér ek célba. A nyíregyházi kut- építők a saját műhelyükben átalakították, korszerűsítették az ócska fúró-berendezéseket. Gépesítették a telepeket és egyre több helyen ütöttek tábort Ekkor azonban újabb bökkenő mutatkozott. Kevés a kútfúró, karbantartó szakember. A továbbképzés bajos, a munkahelyek, szétaprózottak, s nehéz összehozni a „népet *. Végül is úgy segítettek ezen, hogy öt dolgozót beírattak a vízügyi igazgatóságnál kezdődő nyolchónapos továbbképző tanfolyamra. Arra is gondoltak, hogy vál'alati „újságot*’ szerkesztenek, melyben neb'et adnak szakmai Kérdéseknek. Jön a minőségi víz Egyre több kút építését „ütik nyélbe” a kútfúrók a megyében, mégsem nyugodtak. Mert szerintük a vízellátás mennyiségi emelkedése még önmagában sem oldja meg a víz minőségének növelését. Közismert, hogy a megyében levő vizek, úgymond erősek, „agresszívek”, s ennek hatására a „termelő” csöveket megtámadja a víz vasízűvé válik. S ha ez nagymértékű, a víz teljesen élvezhetetlen, az edényeket tönkreteszi. A jobo minőségű ivóvíz előállítása vezette a vállalat főmérnökét arra, hogy kíméletlenül alkalmazza az alattomos „betegség” ellenszerét. Olyan vegyszert kísérleteztek ki, melynek alapján „a termelő csövek” b°lső köpenyére a szemmel nem látható rétegét égetnek el, s így a eső belső köpenye az „agresszív” víznek ellenáll, megakadalyozza a cső rozsdásodását és a bevonatos csövön keresztül vonuló víz elveszti vas ízét. A yas- talanítás előnye, hogy a. régebbi kutak „béléscsöveit” is el- tudják látni védőszerrel. —o— így dolgoznak megyénk modern „vízfa- kasztói“, hogy a legszükségesebb, legkedveltebb italunk, a víz, ne hiányozzon az' asztalról. ■ - z. (P. G.) 'X1 éved, aki azt hiszi, hogy Appo.iyi •' pártvezér egyetértése elegendő volt ahhoz, hogy Fényes László országgyűlési képviselő legyen. Dehogyis! Meg kellett felelnie a megyei urak „igényeinek” is. Jól tudta ezt Fényes is. Még aznap felment dr. Meskó Lászlóhoz, aki közben Szabolcs vármegye főispánja lett. A volt képviselő hűvös udvariassággal fogadta a függetlenségi párt által jelölt utódot. Mindketten tudták miről van szó, ezért hát nem teketóriáztak, hanem rátértek a tárgyra. — S mi az ön programja? — kérdezte Meskó. — Közismerten függetlenség! —- felelte röviden Fényes. A főispán elnevette magát. •— De mi származik ebből a városnak? — firtatta tovább, majd, hogy saját képviselőségével adjon példát hozzáfűzte; —- Bizonyosan tájékoztatták már arról, hogy a mi képviselőink mindig azon fáradoztak, hogy a helyi intézményeket megerősítsék. Nagy érdemük van például abban, hogy sikerült a húsfogyasztási adó megváltása, ami a város jövedelmeit tetemesen fokozza. Úgyszintén nekik köszönhető, hogy a gazdaközönség államsegéllyel felépíthette a gazdakört... Ilyesmire gondoltam, amikor önnek ■ feltettem a kérdést... Fényes finom diplomata-meghajlással köszönte meg a felvilágosítást és jelezte, hogy most már megértette a kérdést. — Méltóságos uram — kezdte : nagy tisztelettel — én láttam, hogy a váltakozó kormányok mennyire elhanyagolták Nyíregyházát. Azt hiszem, hogy az én feladatom lesz statisztikát csinálni arról, hogy URAMBATYÁM ORSZÁGA Fényes László a megyei uruk előtt mit kaptak a kedvenc városok, s ezen adatokat összehasonlítva Nyíregyháza mosto- haságával, állandóan odatartani a kormány szeme elé, mi az oka annak, hogy Nyíregyháza és más városok között ilyen nagy különbség van... — Hm... igen... igennn... — bólogatott Meskó. Üjfalussy Dezső, a volt főispán, aki szintén jelen volt a beszélgetésnél, ekkor megkérdezte. — Magunk közt vagyunk — nézett körül — mondja már meg a jelölt úr őszintén, miért nem lépett be ön valamelyik pártba? Fényest kellemetlenül érinthette volna ez a kérdés, de felkészült rá, kidolgozta magában a feleletet. — Tessék csak nézni — hajolt közelebb, mint ha nagyon is intim dolgot készülne közölni —, ha én azoknak a partoknak valamelyikébe belépek, amelyek most kormányon vannak, ha ilyen kellemetlen kérdésekkel előállnék, mint Nyíregyháza város érdekei, akkor azt mondaná a párt, ne csinálj most nekünk kellemetlenséget, a pártfegyelem követeli hogy hallgass! Én pedig nem hallgatni, . legalábbis ezekről nem hallgatni, akarok a képviselőházban... A két úr egymásra nézett. „Ez a mi .emberünk” — villantották a szemek. Fényes észrevette ezt és a jó felelet önbizalmával folytatta. — Én nem a mandátumot kérem, hanem a mandátummal járó munka és küzdelem lehetőségét. Üjfalussy elmosolyodott és megint Meskóra villant a szeme, majd a „tapasztaltabb" öregember „jóakaratával” nyá- jaskodva azt mondta: — Ez mind szép, de... de, ha egymásközt vagyunk, nevezzük mindig nevén a dolgokat... merthát... különbséget kell tudni tennünk, hogy mikor vagyunk választógyűlésen, ,mikor a parlamentben és mikor egymásközt... E szavak után aztán egészen „intim” kérdések és feleletek következtek. Egytől egyig olyanok, amelyek soha nem kerültek, mert nem kerülhettek nyilvánosságra. Az „egymáskőzt lévők” titka és dolga maradt. Fényes felkészíttetett arra is, hogy milyen felhívással forduljon a választókhoz. Behívatták a függetlenségi párt elnökét, Somogyi Gyula királyi tanácsost és bejelentették neki, hogy a párt nevében a felhívást' maga a jelölt, Fényes László hadd fogalmazza meg. Ott helyben el is készítette és bemutatta az uraknak. A felhívás a végső kiigazítások után így hangzott: „Új képviselőt kell küldeni az országgyűlésbe! , ' Nekünk olyan ember kell, aki igazán függetlenségi és 48-as. Ne csak szavakkal hirdesse a2 eszmét, na- nem tettekkel bizonyítsa. És aki az országos közügyek mellett, Nyíregyháza városért és polgárainak jogos érdekeiért síkra mer szállni! Ilyen ember Fényes László, „Az Est" országos hírű munkatársa, aki hosszú hírlapíró pályafutása alatt - cikkeiből jól ismerjük — bebizonyította, hogy tán- toríthatatlanul küzd a függetlenségi eszmékért és a nép igazáért. Mi Fényes Lászlót tartjuk érdemesnek arra, hogy városunk képviselője legyen!” Ezután kitűzték a jelölő és izervez- kedő értekezlet határidejét: 1917. július 15.-e, vasárnap délután 2 órát. Legmegfelelőbb helynek a Korona szálloda kistermét választották. Ezzel aztán el is bocsájtották Fényes Lászlót. Az ifjú képviselőjelölt pedig * _ felettébb nagy öröme engedi — go, •dol- kozhatott volna egy-két talányon: Hogyan lehetséges az, hogy dr. Üjfalussy Dezső nyugalmazott alispán ilyen Jóindulattal’ volt iránta, pedig Öméltósága a munkapárt, gróf Tisza István híve. hogyan lehetséges az, hogy a függetlenségi párt őt jelöli Gedulyval szemben és ezzel a főispán is egyetért, holott Geduly jelölését a függetlenségiek fővezére maga Aponyi is helyesli? Következő cikkünkben ezekre a kérdésekre próbálunk két jelölőgyűlés leírásának keretében feleletet adni. Következő cikkünk címe: GEDULY ÉS FÉNYES EGYMÁSSAL SZEMBEN —Anda-« Motorverseny Myiregyházán klubjának legkiválóbb versenyzői. A versenyt Nyíregyházán, a villanytelep mellett lévő diákpá- lyán 1958. augusztus 24-én, délelőtt 10 órakor rendezik. A nagy érdeklődésre való tekintettel jegyet mindenki pontos időben váltsa meg. , A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség megyei motoros klubja országos terepgyorsasági motoros bajnokságot rendez a Keletmagyarországi Kupáért. A versenyen részt vesznek as ország valamennyi motoros
