Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-01 / 180. szám
2 KELETMAGYARORSZÁG 1958. AUGUSZTUS 1, PÉNTEK £gij pái'ttxezet&séqi iiLfa taimháaal ÖT ÖEÁT MUTATOTT az óra mutatója, mikor ül isre gyülekezett a kállósemjéni párt- szervezet vezetősége. Erre a párt- vezetőségi ülésre nemcsak a párt- vezetőség tagjait, hanem a község kulturális, társadalmi, gazdásági vezetőit .is meghívták. A irtégmvott vézétók va.amennyien meg is érkeztek. A pártszervezet titkára, Hegedűs elvtárs, egy napirendi pontot javasolt a kibővített vezetőségi ülés elé: „Beszámoló a végzett munkáról”. A pártvezetőség elfogadta a javasolt napirendi pontot és megkez-, dődött a vita. , EGYMÁS UTÁN jelentkeztek felszólalásra a vezető elvtársak. A növényvédő gépállomás igazgatója megelégedéssel számolt be arról, hogy az elmúlt kam- jjúhv ieiadatncil a bi.ú>ptiyab„síM'- irtásban a kommunisták segítségével a gépállomás dolgozói eredményes munkát végezlek. £ kampány alatt lepermeteztek több mint százezer katasztrális luki burgonyát a megve területén, melynek költsége kb. 13—14 millió forint. A beszámolóban nemcsak az eredmények kaptak helyet, hanem bátran feltárta a hiányosságokat is. Szólt arról például, hogy Poór András brigádja kissé > felületes munkát végzett, amit a pártcsoport meg is vitatott és intézkedett a hibák kijavítására. A KÖZSÉG ORVOSA elismeréssel beszélt a lakosság egészségügyi ellátásáról, a védőoltások eredményéről és megállapította, hogy idáig a községben még fertőző betegség nem ütötte fel a fejét. A Petőfi Tsz elnöke ismertette a kenyérgabona betakarítana terén elért eredményeket. Elmond-1 ta, hogy időben, szemveszteség nélkül aratták le a kalászosokat és a tagság — a kisebb hibáktól eltekintve — jól végezie el munkáját. Pl. a növényápolás területén L kukoricát háromszor kapáltait be es"a "■/ tvaoas munkáit is időben végezték el. A pártvezetőség arról vitázott a legtöbbet: hogyan tudjon segíteni, milyen módszerekkel* és mit kell- tenni a tsz-ben dolgozó kommunistáknak, hogy jól jövedelmező, elismert gazdasággá formálódjon a termelőszövetkezet? Elhatározzák, hogy háromtagú brigádot alakít a pártveze- töség amelv koukrs.t. se« tp set fog nyújtani -a termelőszövetkezet fejlesztésében és erősítésében. SZOBA KERÜLT a község kulturális helyzete, az árue’lá- tás, és ahol hiányosságot észleltek, azonnal Intézkedtek, javaslatokat tettek a pártvezetőségnek az, intézkedésre: mozgósítják a község kommunistáit, hogy kl-ki a maga munkaterületén hogyan segítse az elvtársakat, és a vezetőket a fennálló hibák kijavításában, az eredményes továbbfejlesztésében. Milyen tanulságot kell levonni? Mindenekelőtt elismerést érdemel a pártvezetőség, hogy nemcsak a párt belső életével, hanem a falut érintő problémákkal is foglalkozott. Bátran feltárta a hiányosságokat és mozgósította a kommunistákat azok megoldására. Á HELYES TÖREKVÉS mellett azonban csúsztak be hibák is, amiket a jövőben ki kell küszöbölni. A vezetőségi ülések ♦ ♦ színvonalassá tétele érdeké- . Ocn aiaposabbah lel keli készülni a vezetőségnek a nap - rendi kérdés vitájára. Ezen íz ülésen sok probléfnával és a ki-í ség egészét ' érintő kérdésekkel* foglalkoztak. Ennék következte-» bér egy-egy kérdés megvitatásánál • nem tudtak mély, sokoldalú elemzést adni. A pártve-; zelöség tagjai a napirendet ké-; sőn ismerték még, ezért a fel-: készülés több elvtárs részéről hiányos volt. így a vezetőségi ülés tartalmát tekintve,' alacsonyabb színvonalú volt, mint amilyen lehetett .volna. Ez a magyarázata annak, hogy nem is tudtak megfelelő tartalmi segítséget nyújtani a gazdaság- vezetőknek. JAVÍTANI VALÓ ’ van a jövőben a napirend megállap- tásán kívül abban is, hogy al beszámoló elvtárs legalább az; hie*- előtt 2:—3 nappal előbb ér-“ tesítést kapjon, miről kell be-; számolnia. ! A pártszervezet törekedjék; arra, hogy a pártvezetősági ülé-j sek színvonalasabbá tétele érdé-; kében egy-egy ülésen csak egy,; esetleg két napirendi pontot vitassanak meg és erre. alaposan; felkészüljön valamennyi pártvezetéséé! tag. A vezetőségi ülés határozata, után a párttagokat mozgósítani kell a határozat végrehajtására. Az ilyen módszer alkalmazásával megvan mindén lehetőség arra, hogy a községben a pártszervezet nagyobb elismerésben részesüljön es fel tudja sorakoztatni a pár- tonkívüli tömegeket a szocializmus építésére. Együd András. Nyolc funkció — egy ember A kállósemjéni KlSZ-szerve- zet titkárát, Lipcsei Zoltán pedagógus elvtársat nemcsak a fiatalok tisztelik és szeretik, hanem a felnőttek is. Fáradságot nem ismerve dolgozik az egész község fiataljai érdekében. Rendszeresen megtartják összejöveteleiket, ott hasznos, az ifjúság nevelésével, szórakozásával összefüggő kérdésekről beszélnek. Eljár pártvezetőségi ülésekre, taggyűlésekre és a pártszervezet útmutatása alapján irányítja az ifjúsági szövetség életét, munkáját. Azonban felvetődik a kérdés: meddig bírja Lipcsei Zoltán elvtárs minden funkcióját úgy ellátni, ahogy azt a párt, a község érdeke megkívánja? Arról van szó ugyanis, hogy Lipcsei elvtársnak összesen nyolc megbízatása van nevelői munkájával együtt. KISZ-titkár, a Honvédelmi Sportszövetség községi elnöke, vöröskeresztes titkár, népfront-elnök, a járási KISZ-bizottság tagja, tartalékos tiszt, igazgatóhelyettes és — nevelő. A járási pártbizottság felfigyelt Lipcsei elvtárs túlzott megterhelésére, A vöröskeresztes titkárságot már átadta másnak, azonban a megmaradt tisztségek közül még többről le kell mondania. Be kell ezt látni a községi pártszervezetnek is. Egy ember nem végezhet teljes értékű munkát, ha túlterhelik feladatokkal. Véleményünk szerint legfontosabb pártmunkája az ifjúsággal való törődés legyen, mivel szívesen, örömmel foglalkozik a fiatalokkal. Csak akkor tud eredményesen dolgozni a KISZ élén, ha másírányú társadalmi munka nem zavarja. Viszont, ha a községben lévő csaknem valamennyi társadalmi funkciót egy ember vállára rakják, ez a munka elaprózódik, szétforgácsólódik. Egy ideig eredményesen végezheti a sokirányú munkát, ez nem lehet azonban tartós. Már pedig társadalmunknak tartós, eredményes munkára van szüksége, A járási pártbizottság adjon megfelelő segítséget Lipcsei elvtársnak, hogy a sok megbízatás közül- az általa legjobban kedvelt területen fejthesse ki képességét. Nagy Tibor. Két hír a% Ujfehértói Állami Gazdaságból Az Üjfehértói Állami Gazdaság 90 darabból álló tehenészetében az első félév folyamán 9,18 liter volt az istállóátlag. A gazdaság tejtermelési terve tehenenként évi 3100- liter, de ezt mintegy 3400—3500 literrel teljesítik. ★ A gazdaság juhászata igén szép eredményeket mutatott fel a gyapjuurmei-si-eii. Átlagban o.62 (összesített adatok alapján ö.6t>) kilogramm volt á nyírási átlagsóily. A fiatal, egyéves bárányok ezt magasan túlszárnyalták 6,40 kilós gyapjú-átlagukkal. A juhászaiban lolyik a szelekció. Az anyák jo részé mar A.ftA minőségű gyap- jút ad és,a szálhosszúság is 8—9 centiméter. A gyapjú minőségére je iemzó, hogy átvételi előlegként már 80 forintot fizetett kilónként a felvásárló szerv. 11 közös gabonaértékesítés jelentősége a termelőszövetkezetekben 1957 ELEJÉTŐL a megszüntetett beadás helyett a termények szabad állami felvásárlásával biztosítja a kormány a dolgozók mezőgazdasági termelvé- nyekkel, élelmiszerekkel való ellátását. Az elmúlt év felvásárlási rendszere bevált, amit az eredmények fényesen igazolnak: elégendő készletet adtak el a termelők, ami a bizalom kialakulását mutatja s azt, hogy a felvásárlási árakban megtalálták számításaikat. Az árugabo- na-íermelésben az állami gazdaságok és egyéni termelők mellett ma még nem foglal el jelentékeny helyet a termelőszövetkezetek árutermelése. Ez a szövetkezetek jelenlegi arányából adódik, de van. még néhány apróbb tényező, ami gátolja a szövetkezeti gabonaértékesítést: ÁLLAMUNK a tavalyihoz hasonlóan a közös, nagybani gabonaértékesítés esetén a szövetkezetek részére 20 forintos felárat biztosít mázsánként, ha a tétel eléri a 150 mázsát az egynemű terményből. Ez nyilván-: valóan többirányú, nagyfokú segítséget jelent a szövetkezetek részére. A nagybani közös értékesítésből származó többletjövedelem a termelőszövetkezet árutervének teljesítését segíti elő. Tovább menve, az árutermelési terv teljesítésvei, illetve túlteljesítésével a szövetkezet az. esedékes hitel 30-tól 50 százalékig terjedő elengedésében részesülhet. A következő lépés az, ha a tsz. megfelelő arányt alakít ki a természetbeni és pénzrészesedés között az utóbbi javára, akkor a jövedelemadó terén kap kedvezményt. Közismert a szövetkezeteknél, hogy a természetbeniek túlsúlya esetén 10, a nagyobb pénzbeli részesedéskor pedig 5 százalék ■ a jőve- ■ delcmadó. AZ EDDIGI előnyök ismeretében azt gondolhatnánk, hogy kézenfekvő: a termelőszövetkezetek kapva kapnak ezeken a kínálkozó jó lehetőségeken és cséplés után, gabonaértékesítés idején megrohamozzák a terményfelvásárló szerveket, hogy egyszerre, nagy tételben eladhassák a megtermelt, fölösleges gabonájukat, mert az ebből származó előnyöket megsokszorozva az egész tagság élvezheti. Azonban nem így' van egészen. Tavaly a termelőszövetkezetek mintegy 30—40 százalékkal több gabona eladására kötöttek szerződést, mint az idén. Pedig tavaly csupán a nagyüzemi, 20 forintos mázsánkénti felárat kapták meg és nem volt olyan nagy jelentőségű kihatása, mint amit az előbb felsoroltunk, nem realizálódott hitelelengedésben, jövedelemadó-csökkenésben. HA TÜZETESEBBEN megvizsgáljuk, hegy mi a jelenlegi helyzet a — mindenképpen a termelőszövetkezetek előnyét szolgáló — nagybani gabonaeladás. terén, azt kell megállapítani, hogy igen kis mértékben élnek a kapott lehetőségekkel. Kevés olyan szövetkezet van, mint a nyírmihálydi Űj Élet, ahol 150 mázsa, a nyírgyu’aji Petőfi, ahol 180 mázsa, az újfehértói Áchim, ahol 250 mázsa, a kislétai Rákóczi, ahol 160 mázsa, a papcsi Esze Tamás, ahol 300 mázsa, a mandabokori Szabadság, ahol 300 mázsa, a rakamazi Szikra, ahol Í50 mázsa gabonát adnak él ä kedvezmények fel- használásával. Ezekkel szemben áll az a tény, hogy például a tiszalöki járás nagy termelőszövetkezetei összesen 400 mázsa árugabona eladására kötöttek szerződést s olyan szövetkezetekben mint a tiszavasváriak, egy mázsát sem szerződtek. Vagy akkora járásban, mint a kisvár- dai, 550 mázsa a lekötött termény mennyisége, a nagy kallói járásban 350. Az itt érintett és a többi szövetkezetek talán olyan jól állnak, hogy nincs szükségük a készen feléjük nyújtott segítségére? Áruterveik teljesítésében számításba sem jöhet talán 150—300 mázsa gabona? A nyíregyházi járás a jobban szerződött szövetkezeteket tarthatja számon s átlagban itt is csak minden harmadik tsz-re jut 150 mázsa szerződött gabona. VEGYÜNK EGY PÉLDÁT. A rakamazi Szikra TSZ 150 mázsa gabonára szerződött. Nem nagy eset, ez a minimum, hogy megkapja a 20 forintos mázsánként) felárat. Ezzel a gabonaeladással, illetve a felárral azonban nagymértékben befolyásolja árutermelési tervét. Teljesíti és túlteljesíti ezt a tervet. Ezzel az idei esedékes közép- és hosszúlejáratú hitel-tartozásának közel felét,'mintegy 16 ezer forintot , elengedik. Az árugabona eladásával átbillen a természet- és penzbeni jövedelem mérlege az utóbbi javára s ezzel — a tavalyi -pénzrészesedést'; véve alapul — 81Ö0 forint jövedelemadó- megtakarítást érnek el. 150 mázsa gabona- után tehát nagy vonalakban számolva, 3000 forint felár, 16 ezer hitelelergedés és 8 ezer egyszáz fonni' jövedelemadó-megtakarítás: összesen 27 ezer egyszáz forint plusz jövedelmük van. Ez annyit jelent, mintha nem 150 mázsát, hanem 285 mázsa gabonát adtak volna el. ÍGY GONDOLKODVA mit szólnának például a sényői Dózsa TSZ tagjai, akik most a terv ellenére 6 kiló gabonát kapnak munkaegységenként: mi a több? Hat kiló gabona, vagy 12 kilónak az ára? Okosan csak azt kellene válaszolniok, hogy az utóbbi, mert magasabb áron, mint az állami szabadár, aligha értékesíthetik felhalmozott gabonájukat, vagy ha igen, akkor gyarapítják a spekulánsok táborát. Azért is vetődik ennél a szövetkezetnél fel élesen ez a kérdés, mert már régen nincs fedezetigazolásuk és emiatt nem megy például a szerződéses borsó cséplése, a tarlóhántás, de még a hordáshoz sem vehették igénybe a gépállomás gépeit. Annak ellenére, hegy az áiu- mutatójuk rendben lesz, az árutervüket nem tudják teljesíteni. A kétharmados természetbeni részesedés folytán elesnek a jövedelemadó-kedvezménytől stb. És ha megvakarjuk egy kicsikét a dolgot, akkor rájöhetünk az egésznek a mozgató rugóira. Itt a Dózsa TSZ-ben ugyanis, a tagok 70—80 százaléka dohányt lennel a háztáji területen. Ez köti le munkaerejüket, ez adja a jövedelmüket s ezért van az, hogy közömbösek és .mindent kiosztanak. Még emellett a szemlélet mellett is elhanyagoltak a kapás ‘vetemények, mert „maszek” gondjaik miatt nem fordítanak rájuk kellő gondot. A KÉSZ ELDOBÁSA és a lehetőségek teljes semmibevétele jelentkezik például a balsai Vörös Csillag TSZ-nél is. Itt sem igen lesz híja a munkaegységenkénti 5 kilogramm gabonának, amit kiosztanak. S mit mondanak a balsai parasztok? Nem mást, mint azt, hogy „osztanak bőven terményt a közös- belieknek, majd megvesszük tőlük, mi pedig. termeljünk. c-’- ráztatott burgonyát a saját földünkön, mert az. kifizetóbb‘. Ebből a dologból is tanulhatott volna a balsai Vörös Csillag TSZ egy kis belterjes szemléletet! EZ AZ ÍRÁS nem olyan célt szolgál, hogy a szövetkezetek kényszerrel, akaratuk ellenére adják el nagy tételben gabonájukat. az államnak. Erre azért sem lenne szükség, mert közismert, hogy nincsenek „gabona gondiaink”, mint az elmúlt években, s továbbmenve: az egyéni termelő is teljesen saját belátása szerint értékesíti gabonáiét. Tehát nyugodt piac van. ahol a kereskedelem szabályai érvényesülnek. Azért írtuk meg ezeket, hogy lássák a szövetkezetek: nTlyen hallatlan károkat okoznak saját masuknak azzal, hogy az adott lehetőségeket nem veszik igénybe. Azért is, mint a balsai példa is mutatja, hegy a gabona a szövetkezeti tagoknál felhalmozódik, azt magánúton értékesítik és így utat nyitnak a spekulációnak; a közösségi életről és munkáról lévén szó, a piacjárással és , egyáltalán az utánjárással sok szövetkezeti tag kiesik a munkából. Ezért kell,megszívlelni a fentiekét a szövetkezeteknek és a jövőben saját hasznukra fordítani, Samu András.
