Kelet-Magyarország, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-01 / 180. szám
Vitái proletárját egyesülje te*' /* A KÖZÖS GABONAÉRTÉKESÍTÉS JELENTŐSÉGE A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN — HANS ÁGI EMLÉKEK — NÉHÁNY SZŐ A „FÚRÁSRÓL” — NEMZETKÖZI HÍREK — SPORT Mezőgazdaságunkban a fejlődés útja csak a szocialista mezőgazdaság felé vezethet Beszámoló a termelőszövetkezeti aktívaülésről Mint arról tegnapi lapunkban már hírt adtunk, megyénk termelőszövetkezeteinek elnökei és párttitkárai értekezleten vitatták meg az elmúlt egy év termelőszövetkezeti mozgalmának kérdéseit és az ebből gyűjtött tapasztalatok, valamint a megjelent határozatok alapján meghatározták a következő teendőket. Az értekezleten Fekszi István elvtárs, a megyei tanács elnöke tartott beszámolót, aminek egyes pontjait az alábbiakban közöljük. Bevezetőjében megállapította, hogy a magyar mezőgazdaság kisüzemi rendszere, szétaprózottsága legfőbb akadálya a termelési színvonal hathatós emelkedésének, a korMíg a múlt évben az adottságok szerint váltakozva 6—10 százalékos' volt az évelő pillangós vetés- terület termelőszövetkezetei íkben, ez jelenleg II százalékra emeiA tavaszi vetésű lucerna a mostoha időjárás miatt nem minden szövetkezetben vált be. Ezért kívánatos, hogy a termelőszövetkezetek nyárvégi vetéssel is gyarapítsák e fontos takarmánynövény területét. Ha nem korlátlan mennyiségben is, de már rendelkezünk homoki lucerna vetőmaggal, amit a nyírségi termelőszövetkezetek használjanak fel az utolsó kilóig. Szükséges a jövedelem fokozása érdekében is, de főként a jövő évi lucerna, és vörös- here-vetőmag biztosítása végett, hogy minden alkalmas területről magot fogjanak a termelőszövetkezetek. Egyik nagy problémánk a talajerő-utánpótlás. Ma már ezen is könnyebben tudunk segíteni, mert van a zöldtrágyázáshoz vetőmagunk és van Dőséges műtrágya is a termelőszövetkezetek részére. A 300 forintos csillagTermelőszövetkezeteink örvendetesen megnövekedett állatvásárlási igényét megyénk területéről teljes egészében nem tudjuk kielégíteni. Különösen szükséges, hogy szarvasmarhát a Dunántúlról is hozzunk. Egyes helyeken húzódoznak a más tájakról hozott állatoktól. Több termelő- szövetkezet, mint a záhonyi Űj Föld, vagy a jánkmajtisi Dózsa eredményei azt bizonyítják, hogy a dunántúli tehén is jól termel az itteni viszonyok között, csak megfelelően kell gondozni. Elsősorban a csengeri, fehérgyarmati és vásárosnak szerű technika alkalmazásának, a paraszti munka megkönnyítésének és a parasztság életkörülményei jelentős javulásának. Ez a megállapítás megyénk mező- gazdasági szerkezetére is vonatkozik. Szántóterületünk 21.3 százaléka van szocialista szektor kezelésében. Szövetkezeti mozgalmunkat 247 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 11 termelőszövetkezeti csoport és 119 szakcsoport képviseli. Ismertette Fekszi elvtárs, hogy az ellenforradalom óta milyen változások történtek szövetkezeti mozgalmunkban. Különösen nagy fellendülés tapasztalható a 3004-es kormányhatározat megjelenése óta. kedett. Termelőszövetkezeteink eddig 180.6 vagon nitrogén, 149 vagon szuperfoszfát és több mint 84 vagon káliműtrágyát vásároltak fel. Áz istállótrágya javítása célfürt-vetőmag egyáltalán nem drága, mert ezzel egy hold földbe annyi tápértékét tudunk bevinni, mintha 130—160 mázsa istáliótrágyát hordtunk volna arra a területre. A másodvetést nemcsak a zöldtrágyázás, hanem a takarmány biztosítása érdekében is minden szövetkezetben szorgalmazni kell. Már most fel kell készülni az őszi mélyszántásra és az őszi vetések szakszerű elvégzésére. Fontos, hogy a vetőmagtisztitást már most megkezdjék, hogy ne torlódjék az a vetés előtti napokra, amikoris a tisztítógépek,' túlzsúfoltak lennének. Az idejében végzett jó munka a szeszélyes időjárás ellenére is jó termést hozott a termelőszövetkezetekben. Ezt a különbséget ami az egyéniek és a szövetkezetek átlaga között megvan, jövőre még tovább fokozhatják a szövetkezetek. ményi járásokban szükséges a tehénállomány gyors növelése, azért is, mert itt kevés a száz kát. holdra jutó sűrűség, valamint ezekben a járásokban van a legtöbb pillangós takarmány. Helyes az a törekvés, hogy a szövetkezetek többsége hússertést kíván tenyészteni. Egyre azonban figyelmeztetni kell a szövetkezeteket: ez a sertés sokkal igényesebb, mint a mangalica. Elsősorban a tejfeldolgozó üzemek közelében — Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka és Gajából 53 termelőszövetkezet 1430 mázsa nyersfoszfátot vett igénybe. A tiszalöki járásban minden termelőszövetkezet nyersfoszfáttal érleli az istállótrágyát 1700 darabbal több a szarvasmarha Az állattenyésztés terén, is gyökeres változást eredményezett az említett kormányhatározat, A szarvasmarha-állományt 66 százalékkal, a sertésállományt 52 százalékkal, a juhállományt pedig 42 százalékkal növelik a termelőszövetkezetek ebben az esztendőben. Az első félévben a szarvasmarha-állomány 1700 darabbal növekedett. Dicséretes eredményt értek el e téren a tiszalöki, vásá- rosnaményi, nyíregyházi és nagy- kállói járások termelőszövetkezetei. Az első félévben 3400 darab sertéssel gyarapodott a közös állomány, ebből 486 darab a koca. A legszebb eredményt a juhtenyésztésben értük' el. A közös állomány több mint 14 ezer darabbal növekedett, csály — javasoljuk a hússertések beállítását. Követendő példát rrutat a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet, ahol az olcsó tej melléktermék) felhasználásával 200 darab bacon sertést hizlalnak meg, amiből mintegy 200 ezer forint jövedelemre tesznek szert. Javítsuk tovább a könyvelést és a nyilvántartást A közös vagyonnal való tervszerinti gazdálkodás, a tagok felé való elszámolás, valamint az igazságos jövedelemelosztás miatt elsőrendű feladat a könyvelés és a nyilvántartás pontos vezetése. Az elmúlt időben ezen a téren nagy eredményeket értünk el, azonban kisebb hiányosságok még több helyen tapasztalhatók. A pontos munkaegység-nyilvántartással nemcsak a jövedelemelosztást könnyíthetjük meg, hanem sok belső viszálynak vehetjük elejét. Az egészséges pénzügyi gazdálkodás érdekében fontos, hogy a házi pénztárakban a bankkal kötött megállapodásban előírtnál több pénzt ne tartsanak. Fontos az ellenőrző bizottságok jó működése, amihez a járási tanács mezőgazdasági osztályának is nagy segítséget kell nyújtania. A legelőnyösebb a közös áruértékesítés Ismeretes, hogy a 3004-es kormányrendelet milyen kedvezményeket biztosít azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek áru- értékesítési terveiket teljesítik, illetve túlteljesítik. Nem helyes dolog az, ha a szövetkezetekben minden kenyérgabonát a tagok között osztanak szét. A kenyérnekvalót minden szövetkezeti tag részére biztoFekszi elvtárs a továbbiakban ismertette társadalmi alaptörvényünket, miszerint a termelés szakadatlan emelését és bővítését a modern technika alapján kell biztostanunk, hogy a dolgozók szükségleteit a lehető legnagyobb mértékben kielégíthessük. Feladatunk, hogy a modern technika alkalmazásával a mezőgazdaság szerkezetében olyan változásokat eszközöljünk, amelyek megfelelnek az alaptörvény követelményeinek. Helyes úgy meghatározni, hogy a munkásosztálynak és szövetségesének, a dolgozó parasztságnak létérdeke a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése. A mezőgazdaság átszervezésében iránytű az MSZMP agrártézisei, pártunk agrárpolitikája. A parasztság helyzetében gazdasági és politikai tekintetben pártunk helyes politikája következtében több lényeges változás történt az elmúlt év során. Ezek a változások összességükben kedvező hatást váltottak ki. Tapasztalható azonban, olyan Az elmúlt tanácskozás óta, ami közel egy esztendővel ezelőtt volt, igen sokat erősödtek a termelő- szövetkezetek. Az egyéniekénél jóval magasabb terméseredmények, a termelőszövetkezeti tagság egységes, jó hangulata mind olyan tényező, amire alapozhatunk a termelőszövetkezetek számszerű továbbfejlesztésnél. Ez a munka nem a távoli jövő, hanem már a ma és a holnap munkája. Feladatainkat a lenini szövetkezeti elv szemelőtt tartásával végezzük. Ez pedig az önkéntesség helyes értelmezése, a fokozatosság betartása és az állami támogatás ésszerű felhasználása. Az önkéntesség lenini elve egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne végezzünk felvilágosító szervező munkát. sitani kell, azonban a szükségleten felüli mennyiséget leghelyesebb egy tételben, közösen értékesíteni. Ez érdeke a tagságnak is, mert nagyüzemi felárat kapnak, ezenkívül a. termelőszövetkezet jövedelemadója is csökken, ha kevesebbet osztanak természetben. jelenség, hogy az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok jelentős része úgy vélekedik: a jelenlegi helyzet jó, maradjon így, ahogy most van. Ez alatt általában két dolgot értenek. Egyrészt azt, hogy ne térjenek vissza a régi hibák, tehát ne legyen kötelező állami beadás és helytelen tagosítás. Ezzel alapjában véve egyet is lehet érteni, mert ezt mi sem akarjuk. Viszont az alatt, hogy maradjon minden, .^hcryy van, ,az egyénileg dolgozó parasztok azt is értik, hogy álljon meg a fejlődés, ne haladjon tovább a mező- gazdaság szocialista átalakítása. Ezzel viszont nem lehet egyetérteni. Megállni azt jelentené, hogy a parasztság egyrésze elszegényedne, másik része pedig meggazdagodna. A föld egyrésze tovább parcelláződna, másik része pedig a módosabbaknál koncentrálódna. Ez az út kapitalista irányba vezetne vissza, ahol újra cselédek és cselédtartók lennének. Mi ezt az utat nem járhatjuk. A mi utunk a szocialista mezőgazdaság megteremtése a termelőszövetkezetek útján. Számba kell venni az elért eredményeket, és meg kell szervezni azok rendszeres propagálását az egyénileg dolgozók között. Keressék fel a termelőszövetkezeti tagok elsősorban azokat a dől. gozó parasztokat, akik márts azon törik a fejüket, hogy miként folytassák tovább gazdálkodásukat. Termelőszövetkezeteink általában túlhaladták a kis- es szegényparasztok életszínvonalát —1 Egy jórészük már elérte a közé*»- paraszti életszínvonalat is. Minden községben megvan 3 lehetősége annak, hogy barátságos beszélgetésekkel, a szövetkezet eredményeinek ismertetésével mór a következő hetekben is számos kisparaszt lépjen a termelő- szövetkezetbe. Beszélgetéseiket azokkal a dolgozó parasztokkal kezdjék, akik már az ellenforradalom előtt is tagjai voltak a termelőszövetkeze tek nek. (Folytatás a 3. oldalon) fagyot léptünk előre a belterjesség irányába Teendőink a növénytermelésben Jól honosodik a Dunántúlról hozott jószág Tovább az agrártézisek-Jelölte úton Megvannak a feltételek ahhoz, hogy számszerűleg is fejlőd jenek a szövetkezetek XV. ÉVFOLYAM, 180. SZÄM Ára 50 fillér 1958. AUGUSZTUS 1, PÉNTEK
