Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 161. szám

2 KFt FTMAGT AftORSZÄf? 1553. JGLIUS 10, CSÜTÖRTÖK Hogyan dolgozik a kombájn avagy érdemes-e késierővel aratni? Nehéz feladatra vállalkozott a Nyírtassi Állami Gazdaság, ami- 'kör elhatározta, hogy megrendez egy olyan bemutatót, amely a gabonaaratás komplex gépi- és agrotechnikai folyamatát pél­dázza. A legnagyobb nehézséget a jelenlegi rendkívüli esős, az aratásra egyáltalán nem ked­vező időjárás okozta, s főképpen az, hogy az esők és viharok tel­jesen megkavarták, s földre nyomták a lábon álló gabonát. Egy azonban biztos és ezt előre meg kell mondani, hogy a be­mutató valóban egy alkalmazott és megvalósítható nagyüzemi gépi betakarítás módszerével is­mertette meg a felső-szabolcsi állami gazdaságok cs néhány termelőszövetkezet megjelent szakemberét. A bemutató megfordítva — és nagyon helyesen — a tarló leta- karításával és a tarló szántásá­val kezdődött. A kombájn által előző napon learatott területen ott sorakoztak a gyűjtőkocsiból kieresztett szalmacsomók. Eze­ket a csomókat a gazdaság fő­gépésze segítségével szerkesz­tett halászhálóra emlékeztető lánc és vasrudakból álló szalma- lehúzóval vontatták le a tgbla szélére. A vontatóláncot Zetorra szerelték. így, a megtisztított te­rületen azonnal mód nyílt a tarló szántására. A lófogatok pe­dig, a kapacitásnak megfelelő ütemben szállíthatják a szalmát a tábla széléről a kazlakba, Az időjárás és a disznók í. .arló leszántását és a szal­ma lehúzását is megelőzte azon­ban egy, a rendkívüli időjárás következtében előállott helyzet követelte igen gazdaságos folya­mat ; - a tarló sertésekkel és ju­hokkal való járatása. (Különösen az avuló szárú őszi árpánál álta­lános jelenség, volt az idén, hogy a kalászosok egy része közvet­len a talaj közelébe hajolt le s ezért úgy a kézi, mint a gépi Alig látni embert a határban Nemcsak a bemutatón, hanem a gazdaság összes őszi kalászos területén egyaránt tarlószántás­ról kell beszélni, mert közvet­len vetőágyat készítenek itt mintegy 400 hold keserű, zöld­trágyának való, valamint 200 hóid, őszi legelőnek szánt édes csillagfürtnek. A Super-Zeto- roktól vontatott ekéket és fogast a henger követi s majd úgy ke­rül a mag a földbe, amit újabb henger nyom a talajhoz. Mindez a k-wyamat üzemi méretekben —3 napba kerül. így, még tartós meleg esetén sem lenne számot­Szérű —- betonból A bemutató harmadik fő ré­sze a kombájnszérű volt. Itt az­után a szemet, amely 2—3 órával előbb még lábon állt, tisztítják, szárítják úgy, hogy magtári tá­rolásra alkalmassá válik. A le­betonozott kombájnszérűre szál­lítják a vontatók az ömlesztett gabonát. A termény itt egy hosz- szú szálító szalagra kerül, ahol a nap melege'-ts a levegő éri. A szállítószalag az ismert cséplő­gép-dobba viszi a magot, ahol eltávozik közüle a szalmatörme­lék és egyéb szennyeződés. A tiszta magot a cséplőgép garaté jánál zsákokba fogják fel. A magtisztítás munkafolyamatánál a szállítószalag beiktatásával 6 ember munkáját szabadították fel. Ugyanis kilenc helyett mind­össze három ember dolgozik itt. Egy, aki a magot szétszórja a szállítószalagra, egy a zsákos, és egy a gépkezelő. (Amikor megvitatták a vendégek a látot­takat, akkor javasolták, hogy a cséplő-garat és a magtár közötti másik szállítószalag alkalmazá­sával további mód nyílna a mun­kaerő takarékosságra. Hová ítéljük a győzelmi zászlót? Szűkszavú és száraz ez a tu­dósítás. Azonban látszik,. hogy a szavakban megcsillantott gazda­ságossági ! lehetőségek is milyen óriási jelentőségűek. A számok pedig igazán magukért beszél­nek s bizonyítják a pontos, gyors munka elvitathatatlan fölényét. A gazdaság munka- és bárnor- mai alapján, hiteles pontossággal álljon itt néhány adat a kom­bájn és kézi .aratás-cséplés ösz- szehasonlítására. Egy hold gabona kombájn­aratása, cáéplésé, kézi sarokvá­gása, tarlófelelőse, kombájnszérű felelőse, szemszarítása és tisz­títása,’■ Szalma behordása, és vé­gül kazlazása összesen 121,40 forintba kerül. Ugyanannyi szemtermést véve alapul egy hold gabona kézi kaszával való aratása és a cséplés a következő­képpen néz ki: Aratás-cséplés kézi erővel: Aratás kézzel 1 kh. 202.— Kusza össze­szedés 1 kh. 9.— Kereszt­adogatás 40 kér. 13 60 Asztagrakás 40 kér. 24.— Cséplés 10 q 73.— összesen; 321.60 Ft Amint látjuk, a különbözet ke­reken 200 Ft. A gazdaság, mivel kalászos területe 623 hold, s eb­ből 560 holdat akar kombájnnal és 63-at fűkaszával betakarítani, a kézikaszás gabonabetakarítás­sal szemben 116,716 forintot ta­karít meg. Megkíméli az embe­rek munkaerejét, nincs kitéve annak, hogy a kéziaratás, ke­resztberakás, hordás alkalmával mindig nő a szemveszteség: nincs kitéve annak, hogy két- három hetes eső mossa a ke­reszteket, kicsirázik a szem; nincs kitéve annak, hogy akár villámtól, akár mástól tűz eméssze el az asztagot. Nincs kitéve a nagy bizonytalanság­nak. Ezt a tanulságot adta ez a be­mutató. (—u. —s.) A Honvédelmi Sportszövetség hírei Nemzetközi motorosverseny — HonvédelmiI Nap — Ifjúsági találkozó megyénkben A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség Megyei Elnöksége jú­lius 12-én, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel a TTIT helyiségé­ben (Nyíregyháza, Zrínyi Ilona út 13.) ülést tart. Az értekezle­ten megvitatásra kerül a megyei küldöttértekezlet óta eltelt idő­ben végzett munka és a további feladatok, valamint a megyei elnökség munkaterve. ★ Vasárnap az Építők pályáján megrendezésre kerül a miskolci, szolnoki, debreceni és nyíregy­házi motoros versenyzők salak­bajnoksága. ★ Július 20-án városunkban nem­zetközi motoros salakpálya-ver­senyt rendeznek a Stadionban. A bajnokságon több neves kül­földi versenyző « rcsztvesz. A motoros sport további ja-*| vitása érdekében a Honvédelmi! Sportszövetség több motorkerékV párt vásárol a közeljövőben. A! versenyzők nem kis öröméi'e1 nemsokára megismerkedhetnek a Pannónia-krosz legújabb gyárt­mányú salakversenyre igen al­kalmas motorral, Jáwa és más típusú motorokkal. Lgésznapos műsor július 20-án Kisvárdán A Magyar '.Honvédelmi Sport- szövetség kisvárdai járási el­nöksége és a KISZ járási bi­zottsága a helyi szervekkel Kis­várdán július 20-án Honvédelmi Napot, Ifjúsági Találkozót ren­dez. A műsort reggel 5 órakor! zenés ébresztőve] nyitják megjl Ezután motorkerékpáros vér­vágással egyaránt elkerülhetet­len, hogy ezek az alacsonyan — 5—10 centiméterre a talaj fölött — lógó kalászok ne ma­radjanak ott a tarlón. Ez a je­lenség a búzánál és rozsnál is megvan, s a gazdaságban a le­gelő tálkáknak állandóan a le­aratott kombájnterületre való vonultatásával az aratási idény alatt mintegy 30—35 ezer forint értékű abrakot sikerül így. tarló­etetéssel megtakarítani.) tevő a kiesés, amit a nedvesség­veszteség okoz. S mindez géppel, történik. Minden munkánál egy- egy gépkezelőt lehet csak látni. A kombájnmunka szervezése ellen aligha lehetett a megje­lent szakembereknek kifogásuk. A két kombájn együtt dolgozik (egy pár sarok és szélkaszás kézi munkaerő megtakarítása) és egyes zetoros pótkocsi szál­lítja el a kicsépelt szemet. Ren­geteg zsákot takarítanak meg így és a rakodómunkaerő is egy főre csökken, P» Ősszel Irodalmi Színpad nyílik Nyíregyházán Nemcsak az irodalomkedvelőknek szól ez a hír, hanem mind­azoknak, akik szeretik a hasznos szórakozást. Az elmúlt évben is folyt az ismeretterjesztő társulat rendezésében irodalmat ismertető munka, többek között a drámatörténéti előadássorozat. Ezeknek az előadásoknak azonban kevesebb sikere volt, mint azt megérdemel­ték volna. E tapasztalat alapján született meg a gondolat, hogy budapesti és már néhány vidéki példára is, irodalmi színpadot hoz létre a TIT Nyíregyházán, ahol mind a klasszikus, mind a mai ha­ladó irodalom fog szót kapni vonzó formában. Az elképzelés szerint a színpadon a megye legjobb előadói lépnek majd fel vers, novella tolmácsolással, valamint kialakíta­nak egy színjátszó együttest is, amely rövid, illetve hosszabb da­rabokból egy-egy jellemző részlet bemutatásával teszi élővé az iro­dalmi művet. Az előadásokon rendszeres zenei műsort is adnak, ének, hangszerszólók, kamaramuzsika színesítik ezeket az esteket. Az előadó együttes kialakításának érdekében a TIT augusztus fo­lyamán tehetségkutató pályázatothirdet. Az irodalmi színpad a Bessenyei klubban tartja majd előadá­sait, ahol kétszáz résztvevő élvezheti majd valószínűleg kétheten­ként a bensőséges hangulatot, amely az ilyen előadásokat kísérni szokta. , Az irodalmi színpad terv szerint ősszel nyílik. seny, ijjász, repülőmodell és 16-' vasbfemutatók következnek. Mű­repülés, ejtőernyős ugrás, hon-l védelmi versenyek, tréfás sport-l bemutatók, kultúrműsor teszik! majd emlékeztesse a napit. Es­te 9 órakor tábortűzben és.tűzijá-1 tékban gyönyörködhetnek a venj dégek. A nagygyűlésen beszédet mond Szaniszló János elvtárs,, a Hon­védelmi Sportszövetség megyei | elnöke. Kisyárda és környéke földmű­vesszövetkezetei égésznapos Vfc\ dám vásárt . rendeznek. Méter-' áru, konfekció, kötött és cipó-' áru könyv, bizsu és játékárukonj kívül gondoskodnak a legválasz­tékosabb étel- és italféleségek-' rój. (Halászlé, bográcsgulyás, l.a-j cipecsen'yé és más hideg, meleg] ételek.) Az ünnepséget a kékesei műút melletti réten tartják. Autóbusz különjárat. Az égésznapos műsorra belé­pődíj;. gyermekeknek 3, felnőt­teknek 6 forint. TMLÓHÁNTRS - TÖBB TERMÉS Megyénkben a kalászosok aratása megindult. Kenyérga­bonáink jó közepes termést ígérnek. Aratás után azonban csak akkor mondhatjuk, hogy jó munkát végeztünk, har a tar­lóhántással sem késlekedünk. Amikor a gabona lekerül a területről, ekkor a tarlónak a napsugár és a szél szárító hatásával szemben nincs vé­delme. Ilyekor a tarló felszíni nedvessége óráról-órára roha­mosan csökken. A fel nem hántott tarló erősen átmeleg­szik — különösen ha nagy meleg van és így a nedvessé­gét gyorsan elveszti. A hán- tatlan tarló talaja nemcsak a meglévő vízkészletet veszíti el, hanem a nyáron lehullott csa­padékot sem hasznosítja kel­lően. A tarlóhántás célja a ta­laj vízkészletének megóvásán kívül még az, hogy a gyomo­kat és a tarlóba petézett ká­ros rovarokat irtva, a tarló és gyökérmaradvány okát elkor- hasszuk. A tarló- és gyökörmaradvá- nyokat a talajlakó, hasznos baktériumok bontják fel érté­kes televénnyé, humusszá. — Ezek a baktériumok éretlen szalmatrágya és így a tarlómaradványok eseté­ben is nagymennyiségű energiát fordítanak a ta­lajba jutó anyagok átala­kítására. A talajbaktériu­gya aiászántása egybeesik a tarlóhántással. mok munkáját megköny- nyiti és humusztermelésü­ket meggyorsítja, ha köz­vetlen tarlóhántás előtt nitrogénműtrágyát szórunk ki a tarlóra. A baktériumok a nitrogén műtrágyából felvett energiá­val fokozzák a tarlómaradvá­nyok bomlását, a jó talaj szer- kezet kialakítását. A hántott tarlóban lehetővé válik az eleven talajélet rheg- indulása, valamint a nedves­ségtartalom lényegesen meg- könnyíti a következő talaj­munkát is. Ugyanakkor míg a hántatlan föld sokszor be sem veszi az ekét, a hántott tarló ezzel szemben még száraz idő­járás alkalmával is jól meg­munkálható. A tarlóhántást az aratás nyomán, lehetőleg az aratás napján végezzük. Hiszen az aratás csak akkor tekinthető befejezettnek, ha a keresztek összerakása után azonnal el­végezzük a tarlóhántást. A tarlót lehetőleg 4—6 cm. mélyen hártsuk meg, kivéte­les esetekben azonban mé­lyebb tarlólörést is végezhe­tünk. Például a zöldtakarmá­nyok lekerülése után. Ugyan­csak mélyebben hántsuk a tarlót a csapadékosabb . vidé­keken és a kötöttebb. talajo­kon, valamint mélyebb tarló- törésre van szükség .akkor is, hogyha a tarlóra közvetlenül trágyát hordunk és így a trá­A jelenleg uralkodó csa­padékos időjárás igen al­kalmas a másodvetésű nő- • vények termesztésére. — Használjuk ki a lehetősé­geket és. a mélyebben el­végzett tarlóhántásba, il­letve gabonatarlóba ves­sünk minél több másod- növényt. (Köles, mohar, csibehur, tariórépa, csillag- fürt stb.) A, tarlóhántás eszközei külö­nösen a nagyüzemi mezőgaz­daságban a tárcsa, a sok testű hántóeke, a Kultivator mir.d rendelkezésre állnak. Tartsuk azonban állandóan izem előtt azt, hogy a tarlóhántás mun­kájának kiegészítéséként min­den esetben a hengerrel való tömörítést is alkalmazzuk. — Száraz időben * hántott tarlót nyugodtan hagyhatjuk henge- rezetten, nedves időben azon­ban borona keil a henger után. Ha a talaj megázott és a gyo--' mok kizöldültek, hengernyo­másra többé nincs szükség. A tarlóhántásnál óvakod­junk a túlságos elporosítástól, mert így a felső talajréteget száraz időben a szél elhordja, esős időben pedig az összefo­lyik, . majd kiszáradva meg- cserepesadik. Akkor végeztünk jó munkát, ha takarórétegünk morzsákból tevődik , össze. , Vaskó Sándor . agronómus. A szalmacsomók elindulnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom