Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-15 / 165. szám
1955. JtLIUS 15, KEDD KELETM AGVATtORSZÄG s (Folytatás a 3. oldalról.) Az utóbbi években, azt követően, hogy felszámoltuk a Jugoszláviával fennállott viszályt s fejlődni kezdtek Jugoszlávia kapcsolatai a szocialista tábor országaival, egymás után következtek olyan események, mint a JKSZ antimarxista programjának megjelenése, a JKSZ VII. kongresz- szusán a kommunista és munkáspártok felien intézett rágalmazó kirohanások és így tovább. Az ember önkéntelenül felteszi a kérdést: nem azzal a szándékkel történik-e ez, hogy újra megteremtsék az úgynevezett blokád helyzetét? Nem valamiféle sajátos vágyakozás-e ez ilyen helyzet után? Jugoszláviában úgy látszik megtetszett egyeseknek ez a „blokád“. Értesüléseink vannak róla, hogy az Amerikai Egyesült Államok máris újra „hozzájárult“ a „jugoszláviai szocialista építéshez“. A jugoszláv vezeték azonban szégyenlősen - hallgatnak erről az újabb adományról, mert a népek jól ismerik a amerikai bőkezűség árát, A kapitalisták semmit sem adnak ingyen s ha mégis adnak, csakis cserébe az adomány elfogadójának leikéért. Segítségükért utótag nagy árat kell fizetni. A jugoszláv vezetők rekedtre kiabáljak magukat, hogy valaki a iúggetlenségük ellen tör. De miféle függetlenségről van itt szó? Ügy látszik, nehezükre esik, hogy hívek maradjanak a marxizmus— leninizmushoz. Meg akarnak szabadulni tőle. Akkor hát mondják meg ezt nyíltan. Akkor minden a maga helyére kerül, akkor minden világos lesz. A bekehare kérdéseiben készek vagyunk közös erőfeszítéseket tenni minden becsületes emberrel, légyen az labourista, liberális, reformista, vagy éppenséggel nacionalista. Eien az alapon együttműködést alakítunk ki minden Üékeszerető erővel. Amikor azonban a jugoszláv politikusok azt mondják, hogy ők marxisták—leninisták, de a marxizmust— leninizmust csak takaróként használják arra, hogy félrevezessék a hiszékeny embereket és eltérítsék őket a forradalmi osztályharc Marx és Lenin által megjelölt útjáról, akkor ki akarják csavarni a munkásosztály kezéből a legélesebb fegyvert, az osztályfegyvert. Akár akarják, akár nem, a dolgozók osztályellenségét segítik, és ezért azok kölcsönöket adnak nekik. Az imperialisták dicsérik őket „független, tömbökön kívül álló*’ politikájukért, amelyeket a reakciós erők arra használnak fel, hogy megkíséreljék aláásni a mi szocialista táborunkat. Mi azonban teljes határozottsággal és szilárdsággal kijelentjük: ez nem fog sikerülni imperialista urak, erre önöknek nincs hatalmuk! Az imperialisták minden erővel harcolnak ellenünk, és ez nem meglepő. A kapitalizmus világa igyekszik megvédeni a régit, minden hozzáférhető eszközzel harcol ezért a régiért. Ámde, amikor emberek ■ • marxistáknak-leninisták- nak nevezik magukat, de lényegében véve az imperialistákat segítik, akkor mi kötelességünknek tartjuk azt, hogy határozottan leleplezzük az ilyen embereket. Most minden kommunista- és munkáspárt szolidáris és egységes, jobban, mint valaha, nincs köztük eltérés a jobboldali opportunizmus, a revizionizmus értékelésében — ezt az irányzatot a kommu- ni^ta mozgalomban az imperialisták trójai falovának tartjuk, Hruscsov elvtárs a szocialista országok sikereiről, a szocialista tábor összefogásáról és a JKSZ vezetőinek noiitikáiáról az a véleményünk, hogy nem kell elősegíteni a jugoszláv vezetők szándékait, amelyekkel fel akarják fújni jelenlegi viszályunkat. Nem fogjuk elősegíteni a szenvedélyek felszítását, a kapcsolatok kiélezését. Még a JKSZ-hez fűződő kapcsolataink jelenlegi állásában is-, amikor a barátságtalan vita már a végsőkig elmérgesedett, hasznos lesz megőrizni a remény valamely szikráját, keresni bizonyos kérdésekben az érintkezés elfogadható formáit. Egyáltalán nem igaz, ránk szórt rágalom az az állítás, hogy mi elvetünk minden pozitívat a JKSZ munkájában és valamiféle nyomást gyakorolunk a jugoszláv államra. Országaink népei, pártjaink mélységesen tisztelik Jugoszlávia szabadságszerető népeit, értékelik azt. hogy a jugoszláv kommunisták hozzájárultak a fasizmus elleni közös harchoz. Ne** 1 künk és nekik közös az ellensé-* günk és hisszük, hogy a viszályota ellenére a jövőben is közösen fogunk harcolni ez ellen az ellenség ellen, együtt fogjuk védeni a békét és a szocializmus ügyét. Általában elvtársak, meg kell mondanom, hogy bármennyire is kellemetlenek a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetői1 által hirdetett revizionista rögeszmék következményei, ez mégsem földrengés, amely megingathatná szocialista építésünket. Ellenkezőleg, a legutóbbi időben közös erőfeszítésekkel meg jobban megerő-' sílettük épületünket. Már létrejött a kommunizmus építésének megingathatatlan alapja. Szilárdan haladunk és fogunk haladni útunkon, és aki nem halad a kommunista és munkáspártokkal, amelyek a marxizmus-leninizmus álláspontját követik, s amelyek nem kímélik erőiket a kommunizmus diadaláért vívott harcban, azok keressenek maguknak más szövetségeseket — mondotta a többi között Hruscsov elvtárs. As iraki hadsereg megdöntötte Fejssal király rendszerét Kikiáltották az iraki köztársaságot Damaszkusz, (AP): Az AP a [bagdadi rádió hétfői közlésére hivatkozva jelenti, hogy az iraki [hadsereg megdöntötte a 23 éves [Fejszal király és Nuri Szaid rendiszerét és kikiáltotta az iraki köz1 társaságot. A rádióközlemény szerint háromtagú „szuverén tanácsot”, és 14 tagú kormányt hoztak letre amelynek, vezetője Abdel Karim Kasszem dandártábornok. Eszerint az országot az országos népszavazás megtartásáig a szuverén tanács és a kormány fogja kormányozni. A Reuter és a DPA jelentése a* iraki eseményekről London, (Reuter): Egy rádióállomás, amely magát bagdadi rádiónak nevezte, hétfőn bejelentette, hogy „fiatal tisztek’’ láza- idása megdöntötte az iraki kor- fmányt, Nuri Szaid nyugatbarát | miniszterelnököt és Abdulillah | trónörököst pedig megölték és | holttestüket elégették. A rádió j közölte, hogy a nép megláthatja ♦ a Nuri Szaid és „gazdája” hoit- | testét a város utcáján. Nuri Szai- Jdot a rádió zsarnoknak nevezte, aki „az isten és a nép ellensége volt”. Fejszal királyról a közlés nem tesz említést. A damaszkuszi rádió közlése szerint Bagdadból táviratot küldtek Nasszer elnöknek, amelyben közöilték, hogy Irak elismerte az Egyesült Arab Köztársaságot. A iVem fogjuk elősegíteni a szenvedélyek Jelszitását, a kapcsolatok kiélezését A kommunisták nem ismertek zászló tisztaságáért vívott harcés nem ismernek megalkuvást a marxizmus-leninizmus eltorzítása ellin, a marxista-leninista ban és nem engedik meg, hogy a revizionisták és a forradalmi elemek elárulói a marxizmus-letávirat így hangzik: „Ezennel nagy büszkeséggel jelentjük az Egyesült Arab Köztársaság elismerését és kérjük az istent, adja meg, hogy sikereket arassunk a pánarabizmus szolgálatában, a pánarabizmus hősies küzdelmében és a szabad népeknek nyújtott támogatásában.” A DPA jelentése is megerősíti, hogy a bagdadi rádió közölte, Nuri Él Szaid miniszterelnököt és Abdulillah trónörököst megölték, holttestüket elégették. A DPA jelentése hozzáfűzi, hogy a damaszkuszi rádió is beszámolt a miniszterelnök haláláról. Tel Aviv- ban és Beirutban felfogott rádiö- jelentések szerint az EAK már el is ismerte az új kormányt. Más jelentések szerint több magasrangú katonatiszt életét vesztette. Az AP első kommentárja az iraki esemén y ck r ől New York, (AP): A 23 éves Fejszal király és Nuri Szaid miniszterelnök „erőskezű” iraki rendszerének megbuktatása a legsúlyosabb csapás a nyugati ha-t talmak közép-keleti pozícióira az-j óta, hogy Nasszer elnök államosí-» tetta a Szüzei csatornát. J Irak volt a Nyugat fő bástyája* Nasszernek azzal a törekvésével' szemben, hogy saját vezetése alatt • egyesítse az egész arab világot.; Hála Nuri Szaidnak, Irak a bag-J dadi paktum tagja volt — az} egyetlen arab ország a tagálla-| mek között. Májusban Fejszal és} unokaíivére, az ugyancsak 23 évest Husszein, a szomszédos Jordánia; királya, egyesítette a két orszá-» get, mint az Egyesült Arab Köz-- lársaság nyugatbarát ellenpólusát. Husszein király napjai most alighanem meg vannak számlálva. Múlt pénteken a kairói lapok jelentették, hogy a jordániai katonatisztek egyik csoportját a király elleni összeesküvés miatt letartóztatták. Már 1957 áprilisában is csak a jordániai hadsereg zömét kitevő beduin csapatok hűsége, valamint az amerikai 6. flotta felvonulása tette lehetővé a fiatal királynak, hogy elbánjon & megbuktatására törő Nasszer-ba4 rát politikai és katonai vezetők-# kel. ★ Az AP az iraki események vár-«! ható következményeiről: London, (MTI): Arthur GaV* shon, az AP tudósítója írja: az iraki kormányellenes összeesküvés Anglia és a bagdadi paktum más tagjai előtt felveti a katonai beavatkozás kérdését. Az iraki ügyet Londonban sokkal sürgetőbb dolognak tekintik, mint a libanoni válságot. Irak az egyetlen arab állam,: amely nyíltan szerződéses kapcso-' latot tart fenn a Nyugattal. Diplomáciai körök első benyomásai szerint, ha a Nyugat ebben a sürgető válságban elmulasztja, hogy a törvényes bagdadi kormány segítségére siessen, akkor: az egész arab világban vége a; nyugati befogásnak. A bagdadi szövetség nem kötelezi a tagá.lamokat automatikusan arra, hogy támadás vagy belső lázadás esetén egymás segítségére siessenek. Kötelességévé teszi azonban a szövetségeseknek,: hogy az ilyen helyzetben fontoló-' ra vegyék a segítségnyújtást. IRAK A Tigris és az Eufrates aisó folyásánál fekszik, közel-keleti arab állam, területe 433.500 négyzetkilométer, lakosainak száma 5.100.000, nagyrészüx arab, kisebb részük kurd, török, örmény es perzsa. A lakosság 75 százaléka analfabéta. A népesség jelentős hányada félnomád pásztoréletet él. Fővárosa Bagdad.. Kőolajban a világ egyik leggazdagabb országa, 1956-ban 38.603.074 tonnát termeltek, ennek nagyrészét az angol érdekeltségű iraki olajtársaság bányászta. A lakosság nagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik, legjelentősebb termelési tevékenysége a datolyapálma termesztése. Ebben a minőségben a világon első helyen áll. A földek hetven százaléka a nagybirtokosoké, a dátolyaültetvények és a gyapotföldek az angolok és az amerikaiak kezében vannak. Egyéb termékei a búza, rizs és árpa. A sztyeppékon a nomád arabok kecskét, szarvasmarhát, juhot cs lovat tenyésztenek. Története: az első világháború előtt a török birodalomhoz tartozott. A háború után Nagy- Britannia mandátumos területe volt. Ez a mandátum 1933-ben megszűnt. Irak önálió királyság, s a népszövetség tagja lett. — Nagy szerepe volt az Arab Liga megalakításában, amelyet az arab államok 1945-ben hoztak létre. Kölesönös biztonsági szerződést kötött Nagy-Britanniával, amely kiegészítője a szaadabadl paktumnak, amelyet még 1934- ben kötött Irak Iránnal, Törökországgal és Afganisztánnal. — Ezt a szerződést éppúgy, mint a későbbi bagdadi paktumét (1955) az iraki közvélemény élesen elítélte és többször tüntettek ellene. Jordániával 1958 május 13-án államszövetséget kötött, amelyet azóta Árab Szövetségi Államnak hívnak. ninizmus zászlajával leplezzék magukat. A közös kommunista ügyért vívott harcunkban nem szabad nagyobb figyelmet fordítani a jugoszláv revizionistákra, mint amennyit a valóságban megérdemelnek. Minél nagyobb figyelmet fordítunk rájuk, annál inkább azt fogják hinni, hogy valamiféle nagy szerepet betöltő erőt jelentenek. Azt akarják, hogy felverjük az árukat, hogy mások azt higgyék, a jugoszláv revizionisták valamiféle oszlopot jelentenek. Mint a közelmúltban, úgy most is valószínűleg ilymódon szeretnének újabb alamizsnát kapni az imperialistáktól. Nekünk, a Szovjetunió Kommunista Pártjának a vezetőségében amelyre most legfőképp számítanak. Meg kell azonban jegyezni, elvtársak, hogy ezt az ügyet így látjuk: bár a trójai faló ma is veszélyes még, de még veszélyesebb volt Trója számára. Homérosz idején az ostromlott emberek erődbe zárkóztak. Korunkban nincs szükség ilyen erődre és ezért a trójai ló most valószínűleg nem tölthet be olyan szerepet, mint amilyent egykor betöltött. Van egy orosz közmondás: „A takarmányt nem a lóhoz adagolták”. A paraszt eteti, eteti a lovat de azon nem látszik meg és egyre fogy. S a paraszt ezt mondja: úgy látszik, nem érdemes jól táplálni ezt a lovat, még a farkával is rosszul csapkod. így az imperialisták is hiába költenek. Akármivel etetik is lovukat, nem tudják a forradalom szekerét letéríteni arról az útról, amelyet a marxizmus-leninizmus jelölt ki. A marxista-leninista erők gránitszilárd egysége esetén ez a ló pusztulásra van ítélve és következésképp kiábrándulás vár azokra is, akik táplálják, mert a. forradalmi mozgalom feltartózha- tatlanul halad előre. Mind többen állnak a marxizmus-leninizmus zászlaja alá és már látjuk a látóhatáron végső célúnkat, a munkásosztály világméretű győzelmét, a kommunizmus eszméinek győzelmét. Természetesen az a tény, hogy az egyik kommunista párt vezetőségében revizionista nézetek kerekedtek felül, negatív jelenség. De mint a közmondás mondja: „Minden rosszban van valami jó is”. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének VII. kongresz- szusán a JKSZ vezetői lényegében leleplezték magukat. Az egész nemzetközi kommunista mozgalom felismerte igazi arculatukat, amelyet gondosan lepleznek a marxizmus-leni- nizmushoz való hűségről hangoztatott rikító, demagóg szóvirágokkal. Míg korábban egyes elvtársak azt gondolhatták, hogy nem történt meg minden a szocialista országok és Jugoszlávia viszonyának megjavításáért azért, hogy Jugoszlávia együtt haladjon az összes szocialista, országokkal, úgy a JKSZ VII. kongresszusa megmutatta, hogy itt nem a viszonv megjavításáról volt szó, hanem arról, hogy a JKSZ vezetői elvileg helytelen, a marxizmus-leniniz- mustól idegen vonalat követnek. A jugoszláv vezetőség programja lényegében a jobboldali szociáldemokraták egész sor revizionista platformjának rossz változata. Következésképpen; a nigcszláv vezetők nem a forradalmi marxista-leninista tanítás útián haladnak: arra az útra léptek, amelyet a második Interna- cionálé revizionistái és opoor- tunistái, Berstein. Kautsky és a lobbi renegát taposott ki. Most ténylegesen felzárkóztak Kari Kautsky sariadékai mellé, fia, Benedikt mel'é. aki az osztrák szocialisták jobboldali opportunista programjának egyik szerzője. De míg Kautsky nyíltan kne- tenti, hogy a marxizmus elavult., addig a jugoszláv revizionisták •'zzel ellentétben igyekeznek szóban a marxizmus-leninizmus zászlajával leplezni rothadt állásDnnt.ii lkat.