Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-15 / 165. szám

1955. JtLIUS 15, KEDD KELETM AGVATtORSZÄG s (Folytatás a 3. oldalról.) Az utóbbi években, azt köve­tően, hogy felszámoltuk a Jugosz­láviával fennállott viszályt s fej­lődni kezdtek Jugoszlávia kapcso­latai a szocialista tábor országai­val, egymás után következtek olyan események, mint a JKSZ antimarxista programjának meg­jelenése, a JKSZ VII. kongresz- szusán a kommunista és munkás­pártok felien intézett rágalmazó kirohanások és így tovább. Az ember önkéntelenül felteszi a kér­dést: nem azzal a szándékkel tör­ténik-e ez, hogy újra megteremt­sék az úgynevezett blokád hely­zetét? Nem valamiféle sajátos vá­gyakozás-e ez ilyen helyzet után? Jugoszláviában úgy látszik meg­tetszett egyeseknek ez a „blokád“. Értesüléseink vannak róla, hogy az Amerikai Egyesült Államok máris újra „hozzá­járult“ a „jugoszláviai szo­cialista építéshez“. A jugo­szláv vezeték azonban szégyen­lősen - hallgatnak erről az újabb adományról, mert a népek jól ismerik a amerikai bőkezűség árát, A kapitalisták semmit sem adnak ingyen s ha mégis adnak, csakis cserébe az adomány elfogadójá­nak leikéért. Segítségükért utótag nagy árat kell fizetni. A jugoszláv vezetők rekedtre kiabáljak magukat, hogy valaki a iúggetlenségük ellen tör. De mi­féle függetlenségről van itt szó? Ügy látszik, nehezükre esik, hogy hívek maradjanak a marxizmus— leninizmushoz. Meg akarnak sza­badulni tőle. Akkor hát mond­ják meg ezt nyíltan. Akkor min­den a maga helyére kerül, akkor minden világos lesz. A bekehare kérdéseiben készek vagyunk közös erőfeszítéseket tenni minden becsületes ember­rel, légyen az labourista, liberális, reformista, vagy éppenséggel na­cionalista. Eien az alapon együtt­működést alakítunk ki minden Üékeszerető erővel. Amikor azonban a jugoszláv politikusok azt mondják, hogy ők marxisták—leninisták, de a mar­xizmust— leninizmust csak takaró­ként használják arra, hogy félre­vezessék a hiszékeny embereket és eltérítsék őket a forradalmi osztályharc Marx és Lenin által megjelölt útjáról, akkor ki akar­ják csavarni a munkásosztály ke­zéből a legélesebb fegyvert, az osztályfegyvert. Akár akarják, akár nem, a dolgozók osztályellen­ségét segítik, és ezért azok köl­csönöket adnak nekik. Az impe­rialisták dicsérik őket „független, tömbökön kívül álló*’ politikáju­kért, amelyeket a reakciós erők arra használnak fel, hogy megkí­séreljék aláásni a mi szocialista táborunkat. Mi azonban teljes határozott­sággal és szilárdsággal kije­lentjük: ez nem fog sikerülni imperialista urak, erre önök­nek nincs hatalmuk! Az imperialisták minden erő­vel harcolnak ellenünk, és ez nem meglepő. A kapitalizmus világa igyekszik megvédeni a régit, min­den hozzáférhető eszközzel harcol ezért a régiért. Ámde, amikor em­berek ■ • marxistáknak-leninisták- nak nevezik magukat, de lényegé­ben véve az imperialistákat segítik, akkor mi kötelességünknek tart­juk azt, hogy határozottan lelep­lezzük az ilyen embereket. Most minden kommunista- és munkáspárt szolidáris és egységes, jobban, mint valaha, nincs köztük eltérés a jobboldali opportuniz­mus, a revizionizmus értékelésé­ben — ezt az irányzatot a kommu- ni^ta mozgalomban az imperialis­ták trójai falovának tartjuk, Hruscsov elvtárs a szocialista országok sikereiről, a szocialista tábor összefogásáról és a JKSZ vezetőinek noiitikáiáról az a véleményünk, hogy nem kell elősegíteni a jugoszláv vezetők szándékait, amelyekkel fel akar­ják fújni jelenlegi viszályunkat. Nem fogjuk elősegíteni a szenve­délyek felszítását, a kapcsolatok kiélezését. Még a JKSZ-hez fűző­dő kapcsolataink jelenlegi állásá­ban is-, amikor a barátságtalan vita már a végsőkig elmérgese­dett, hasznos lesz megőrizni a re­mény valamely szikráját, keresni bizonyos kérdésekben az érintke­zés elfogadható formáit. Egyáltalán nem igaz, ránk szórt rágalom az az állítás, hogy mi el­vetünk minden pozitívat a JKSZ munkájában és valamiféle nyo­mást gyakorolunk a jugoszláv ál­lamra. Országaink népei, párt­jaink mélységesen tisztelik Jugo­szlávia szabadságszerető népeit, értékelik azt. hogy a jugoszláv kommunisták hozzájárultak a fa­sizmus elleni közös harchoz. Ne** 1 künk és nekik közös az ellensé-* günk és hisszük, hogy a viszályota ellenére a jövőben is közösen fo­gunk harcolni ez ellen az ellen­ség ellen, együtt fogjuk védeni a békét és a szocializmus ügyét. Általában elvtársak, meg kell mondanom, hogy bármennyire is kellemetlenek a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének vezetői1 által hirdetett revizionista rögesz­mék következményei, ez mégsem földrengés, amely megingathatná szocialista építésünket. Ellenkező­leg, a legutóbbi időben közös erő­feszítésekkel meg jobban megerő-' sílettük épületünket. Már létrejött a kommunizmus építésének megingathatatlan alapja. Szilárdan haladunk és fogunk ha­ladni útunkon, és aki nem halad a kommunista és munkáspártokkal, amelyek a marxizmus-leninizmus álláspontját követik, s amelyek nem kímélik erőiket a kommu­nizmus diadaláért vívott harcban, azok keressenek maguknak más szövetségeseket — mondotta a többi között Hruscsov elvtárs. As iraki hadsereg megdöntötte Fejssal király rendszerét Kikiáltották az iraki köztársaságot Damaszkusz, (AP): Az AP a [bagdadi rádió hétfői közlésére hi­vatkozva jelenti, hogy az iraki [hadsereg megdöntötte a 23 éves [Fejszal király és Nuri Szaid rend­iszerét és kikiáltotta az iraki köz­1 társaságot. A rádióközlemény szerint há­romtagú „szuverén tanácsot”, és 14 tagú kormányt hoztak letre amelynek, vezetője Abdel Karim Kasszem dandártábornok. Eszerint az országot az orszá­gos népszavazás megtartásáig a szuverén tanács és a kormány fogja kormányozni. A Reuter és a DPA jelentése a* iraki eseményekről London, (Reuter): Egy rádióál­lomás, amely magát bagdadi rá­diónak nevezte, hétfőn bejelen­tette, hogy „fiatal tisztek’’ láza- idása megdöntötte az iraki kor- fmányt, Nuri Szaid nyugatbarát | miniszterelnököt és Abdulillah | trónörököst pedig megölték és | holttestüket elégették. A rádió j közölte, hogy a nép megláthatja ♦ a Nuri Szaid és „gazdája” hoit- | testét a város utcáján. Nuri Szai- Jdot a rádió zsarnoknak nevezte, aki „az isten és a nép ellensége volt”. Fejszal királyról a közlés nem tesz említést. A damaszkuszi rádió közlése szerint Bagdadból táviratot küld­tek Nasszer elnöknek, amelyben közöilték, hogy Irak elismerte az Egyesült Arab Köztársaságot. A iVem fogjuk elősegíteni a szenvedélyek Jelszitását, a kapcsolatok kiélezését A kommunisták nem ismertek zászló tisztaságáért vívott harc­és nem ismernek megalkuvást a marxizmus-leninizmus eltorzítá­sa ellin, a marxista-leninista ban és nem engedik meg, hogy a revizionisták és a forradalmi ele­mek elárulói a marxizmus-le­távirat így hangzik: „Ezennel nagy büszkeséggel jelentjük az Egyesült Arab Köztársaság elis­merését és kérjük az istent, adja meg, hogy sikereket arassunk a pánarabizmus szolgálatában, a pánarabizmus hősies küzdelmé­ben és a szabad népeknek nyúj­tott támogatásában.” A DPA jelentése is megerősí­ti, hogy a bagdadi rádió közölte, Nuri Él Szaid miniszterelnököt és Abdulillah trónörököst megölték, holttestüket elégették. A DPA je­lentése hozzáfűzi, hogy a da­maszkuszi rádió is beszámolt a miniszterelnök haláláról. Tel Aviv- ban és Beirutban felfogott rádiö- jelentések szerint az EAK már el is ismerte az új kormányt. Más je­lentések szerint több magasrangú katonatiszt életét vesztette. Az AP első kommentárja az iraki esemén y ck r ől New York, (AP): A 23 éves Fejszal király és Nuri Szaid mi­niszterelnök „erőskezű” iraki rendszerének megbuktatása a legsúlyosabb csapás a nyugati ha-t talmak közép-keleti pozícióira az-j óta, hogy Nasszer elnök államosí-» tetta a Szüzei csatornát. J Irak volt a Nyugat fő bástyája* Nasszernek azzal a törekvésével' szemben, hogy saját vezetése alatt • egyesítse az egész arab világot.; Hála Nuri Szaidnak, Irak a bag-J dadi paktum tagja volt — az} egyetlen arab ország a tagálla-| mek között. Májusban Fejszal és} unokaíivére, az ugyancsak 23 évest Husszein, a szomszédos Jordánia; királya, egyesítette a két orszá-» get, mint az Egyesült Arab Köz-- lársaság nyugatbarát ellenpólu­sát. Husszein király napjai most alighanem meg vannak számlálva. Múlt pénteken a kairói lapok je­lentették, hogy a jordániai kato­natisztek egyik csoportját a ki­rály elleni összeesküvés miatt le­tartóztatták. Már 1957 áprilisá­ban is csak a jordániai hadsereg zömét kitevő beduin csapatok hű­sége, valamint az amerikai 6. flotta felvonulása tette lehetővé a fiatal királynak, hogy elbánjon & megbuktatására törő Nasszer-ba4 rát politikai és katonai vezetők-# kel. ★ Az AP az iraki események vár-«! ható következményeiről: London, (MTI): Arthur GaV* shon, az AP tudósítója írja: az iraki kormányellenes összeeskü­vés Anglia és a bagdadi paktum más tagjai előtt felveti a katonai beavatkozás kérdését. Az iraki ügyet Londonban sokkal sürge­tőbb dolognak tekintik, mint a libanoni válságot. Irak az egyetlen arab állam,: amely nyíltan szerződéses kapcso-' latot tart fenn a Nyugattal. Diplomáciai körök első benyo­másai szerint, ha a Nyugat ebben a sürgető válságban elmulasztja, hogy a törvényes bagdadi kor­mány segítségére siessen, akkor: az egész arab világban vége a; nyugati befogásnak. A bagdadi szövetség nem köte­lezi a tagá.lamokat automatiku­san arra, hogy támadás vagy bel­ső lázadás esetén egymás segítsé­gére siessenek. Kötelességévé te­szi azonban a szövetségeseknek,: hogy az ilyen helyzetben fontoló-' ra vegyék a segítségnyújtást. IRAK A Tigris és az Eufrates aisó folyásánál fekszik, közel-keleti arab állam, területe 433.500 négyzetkilométer, lakosainak száma 5.100.000, nagyrészüx arab, kisebb részük kurd, török, örmény es perzsa. A lakosság 75 százaléka analfabéta. A népes­ség jelentős hányada félnomád pásztoréletet él. Fővárosa Bag­dad.. Kőolajban a világ egyik leg­gazdagabb országa, 1956-ban 38.603.074 tonnát termeltek, en­nek nagyrészét az angol érde­keltségű iraki olajtársaság bá­nyászta. A lakosság nagyobb része me­zőgazdasággal foglalkozik, legje­lentősebb termelési tevékenysé­ge a datolyapálma termesztése. Ebben a minőségben a világon első helyen áll. A földek hetven százaléka a nagybirtokosoké, a dátolyaültetvények és a gyapot­földek az angolok és az ameri­kaiak kezében vannak. Egyéb termékei a búza, rizs és árpa. A sztyeppékon a nomád arabok kecskét, szarvasmarhát, juhot cs lovat tenyésztenek. Története: az első világhábo­rú előtt a török birodalomhoz tartozott. A háború után Nagy- Britannia mandátumos területe volt. Ez a mandátum 1933-ben megszűnt. Irak önálió királyság, s a népszövetség tagja lett. — Nagy szerepe volt az Arab Liga megalakításában, amelyet az arab államok 1945-ben hoztak létre. Kölesönös biztonsági szer­ződést kötött Nagy-Britanniával, amely kiegészítője a szaadabadl paktumnak, amelyet még 1934- ben kötött Irak Iránnal, Török­országgal és Afganisztánnal. — Ezt a szerződést éppúgy, mint a későbbi bagdadi paktumét (1955) az iraki közvélemény élesen el­ítélte és többször tüntettek el­lene. Jordániával 1958 május 13-án államszövetséget kötött, amelyet azóta Árab Szövetségi Államnak hívnak. ninizmus zászlajával leplezzék magukat. A közös kommunista ügyért vívott harcunkban nem sza­bad nagyobb figyelmet fordí­tani a jugoszláv revizionisták­ra, mint amennyit a valóság­ban megérdemelnek. Minél nagyobb figyelmet fordí­tunk rájuk, annál inkább azt fog­ják hinni, hogy valamiféle nagy szerepet betöltő erőt jelentenek. Azt akarják, hogy felverjük az árukat, hogy mások azt higgyék, a jugoszláv revizionisták valamiféle oszlopot jelentenek. Mint a közel­múltban, úgy most is valószínűleg ilymódon szeretnének újabb ala­mizsnát kapni az imperialisták­tól. Nekünk, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának a vezetőségében amelyre most legfőképp számíta­nak. Meg kell azonban jegyezni, elvtársak, hogy ezt az ügyet így látjuk: bár a trójai faló ma is ve­szélyes még, de még veszélyesebb volt Trója számára. Homérosz idején az ostromlott emberek erődbe zárkóztak. Korunkban nincs szükség ilyen erődre és ezért a trójai ló most valószínűleg nem tölthet be olyan szerepet, mint amilyent egykor betöltött. Van egy orosz közmondás: „A takarmányt nem a lóhoz adagol­ták”. A paraszt eteti, eteti a lovat de azon nem látszik meg és egyre fogy. S a paraszt ezt mondja: úgy látszik, nem érdemes jól táplálni ezt a lovat, még a farkával is rosszul csapkod. így az imperialisták is hiába költenek. Akármivel etetik is lovukat, nem tudják a forra­dalom szekerét letéríteni arról az útról, amelyet a marxiz­mus-leninizmus jelölt ki. A marxista-leninista erők grá­nitszilárd egysége esetén ez a ló pusztulásra van ítélve és követ­kezésképp kiábrándulás vár azok­ra is, akik táplálják, mert a. for­radalmi mozgalom feltartózha- tatlanul halad előre. Mind többen állnak a marxizmus-leninizmus zászlaja alá és már látjuk a látó­határon végső célúnkat, a mun­kásosztály világméretű győzelmét, a kommunizmus eszméinek győ­zelmét. Természetesen az a tény, hogy az egyik kommunista párt veze­tőségében revizionista nézetek kerekedtek felül, negatív jelenség. De mint a közmondás mondja: „Minden rosszban van valami jó is”. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének VII. kongresz- szusán a JKSZ vezetői lénye­gében leleplezték magukat. Az egész nemzetközi kommunista mozgalom felismerte igazi ar­culatukat, amelyet gondosan lepleznek a marxizmus-leni- nizmushoz való hűségről han­goztatott rikító, demagóg szó­virágokkal. Míg korábban egyes elvtársak azt gondolhatták, hogy nem történt meg minden a szocialista orszá­gok és Jugoszlávia viszonyának megjavításáért azért, hogy Jugo­szlávia együtt haladjon az összes szocialista, országokkal, úgy a JKSZ VII. kongresszusa megmu­tatta, hogy itt nem a viszonv megjavításáról volt szó, hanem arról, hogy a JKSZ vezetői elvileg helytelen, a marxizmus-leniniz- mustól idegen vonalat követnek. A jugoszláv vezetőség program­ja lényegében a jobboldali szo­ciáldemokraták egész sor revi­zionista platformjának rossz változata. Következésképpen; a nigcszláv vezetők nem a forra­dalmi marxista-leninista tanítás útián haladnak: arra az útra lép­tek, amelyet a második Interna- cionálé revizionistái és opoor- tunistái, Berstein. Kautsky és a lobbi renegát taposott ki. Most ténylegesen felzárkóztak Kari Kautsky sariadékai mellé, fia, Benedikt mel'é. aki az osztrák szocialisták jobboldali opportu­nista programjának egyik szerző­je. De míg Kautsky nyíltan kne- tenti, hogy a marxizmus elavult., addig a jugoszláv revizionisták •'zzel ellentétben igyekeznek szó­ban a marxizmus-leninizmus zászlajával leplezni rothadt állás­Dnnt.ii lkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom