Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-11 / 162. szám

4 tm rVMAOYARORSZ^« 1938. JÚLIUS 11, PÉNTEK Nyíregyháza az ország legna­gyobb városai közé tartozik. Az utóbbi időben nagyobb a forga­lom. Hozzájárul ehhez az is, hogy — büszkén mondhatjuk — itt van az ország egyik leggaz­dagabb gyógyhatású fürdőhelye, a Sóstó. Sok-sok ember keresi fel. De ezenkívül a város nagy kiterjedése miatt is indokolt lenne, hogy a taxik számát fel­emelnék. Nos, erről miniszterta­nácsi rendelkezés gondoskodott. Ennek alapján intézkedett a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium, hogy a személygép­kocsipark ötvén százalékát taxi­fuvarozásra állítsák be. Ez azt jeentené városunkban, hogy a korábbi néggyel szemben nyolc- kilenc taxi állna az utazóközön­ség rendelkezésére. Ezt azonnal végrehajtaná az 53-as Autóköz­lekedési Vállalat, ha nem ütköz­ne akadályba. A bökkenő az, hogy nincs elég taxióra. És most ezen múlik, mi lesz azok­kal a kocsikkal, amelyeknek a forgalomba való beállításáról a rendelet intézkedik. Mint meg­tudtuk, sajnos, nem lehet taxi­órát beszerezni. Próbálta ezt már a vállalat is. Nos, ezúton is felhívjuk az illetékesek figyel­mét: lépjenek érintkezésbe a külkereskedelmi szervekkel, hogy más baráti országból sze­rezzenek be taxiórákat. Csak ezeken múlik, hogy városunk taxiellátását fokozzuk, cs a ren­delkezést az 53-as Autóközleke­dési Vállalat végrehajtsa. Szorgalmas szövetkezeti fiatalok Termelőszövetkezetünkben a KISZ négy hónapja alakult meg. Működik a „Ságvári Endre" ön­kéntes ifjúsági brigád is tizenhá­rom fővel. Eddig is igyekeztünk segíteni társadalmi munkával a termelőszövetkezetben. Az aratás, behordás és cséplés időben és jó minőségben való elvégzése érde­kében elhatároztuk, hogy ver­megakadályozzuk a csírázást. Be- hordást, asztagbarakást, szükség esetén vasárnap és éjjel is végez­zük. A gazoló kapálást is végez­zük közben. Az egyénileg dolgozó idős emberek és asszonyok ara­tási munkáját is segítjük. Szécsi Miklós, az anarcsí Szabadság Tsz KISZ titkára. Megkezdődött a levelező tanulók felvétele a máté­szalkai technikumba A mezőgazdaságban egyre több. magasabb szakmai mű­veltséggel rendelkező szakem­berre van szükség. A fiatalság körében egészséges érdeklődés jelei mutatkoznak a mezőgaz­daság egy-egy szakterületének elsajátítására, de vannak idő­sebb emberek, akik szintén sze­retnének elmélyülni ezekben a tudományokban. Erre az adja meg a lehetőséget, hogy leve­lező oktatási formában tanul­hatnak azok, akik különben már dolgoznak valahol. A mátészalkai technikum le­velező tagozatára augusztus 15-ig lehet jelentkezni. A leve­lező tagozat első évfolyamára mindazok jelentkezhetnek, akik elvégezték az általános iskola nyolc osztályát és betöltötték a 19 évet, de nem haladták meg a negyvenet. Mint minden isko­lai felvételhez való jelentkezés­hez, itt is szükséges a sajátke- zűleg írott kérvényhez mellé­kelni egy önéletrajzot, a szüle­tési anyakönyvi kivonatot, az iskolai bizonyítványt és a mun­kahely vezetőjének a javasla­tát. senyre hívjuk megyénk termelő­szövetkezeti és állami gazdasági ifjúsági aratóbrigádjait. Tizenhárom tagú brigádunk­ban hat kaszás van. Egy kaszásra hét hold aratnivaló jut. Megkez­déstől számított hat nap alatt be­fejezzük az aratást. Ha szükséges, vasárnap és holdvilágos éjszakán is aratunk. A szemveszteséget a legkisebbre csökkentjük. Ezért — ha az idő engedi — viaszéresben kezdjük az aratást. A kalászokat összegyűjtjük, összekaparjuk. A kedvezőtlen időjárásra való tekintettel nagy gondot fordítunk a keresztek . összerakására, hogy Ifjak és veteránok találkozója „Manci“ — a rekorder A mitszalksi 6* baktalóránthá­*i járási KISZ-bizottságok elha­tározták, hogy megrendezik a kiszisták és a veteránok találko­zóját. Szép bevételt vár az Úttörő TSZ tagsága a tehenészet jöve­delméből. Fejcsi átlaguk meghaladja a 14 litert. Képünk a 25 lite­res „Mancit” ábrázolja. Hagy keletjük van a Nyíregyházán készült bőrdíszmű-áruknak Iskolatáskák és aktatáskák is készülnek nemsokára Emlékezetes még a vita, amely a Minőségi Cipőipari Vállalat és a Finommechanikai Vállalat között folyt egy Dó­zsa György utcai üzlethelyiség ügyében. Egyik részről sem a rosszindulat táplálta a vitát, az éppen a növekedés nehézségei­nek folyománya volt. A Minő­ségi Cipőipari Vállalat, amely ízléses, szép készítményeivel je­lentős népszerűségre tett már szert, jelenleg is helyiség-gon­dokkal küzd ugyan, de az előbb említett vita lezárultával sike­rült hozzájutnia ahhoz az üz­lethelyiséghez, ahol jelenleg bőr­díszműves részlege és bőrdísz- múáru-boltja van. A Dózsa György utca elején lévő műhely és bolt két és félhavi mérlege azt mutatja, hogy érdemes volt tágítani a Minőségi Cipőipari Vállalat lehetőségeit ilyen irány­ban. A bőrdíszműves-műhely ha­vonta 30—35.000 forint értékű műanyag és bőrhulladékot dol­goz fel. Olyan hulladékot, amely különben veszendőbe menne. A bőrdíszmű-áruknak nagy keletjük van, sokan vásá­rolják a szép óraszíjakat, levél­tárcákat, cigarettatárcákat és szépen „hoz a konyhára” a sok szép női műanyag kézitáska ké­szítése és javítása is. A bőrdísz- műáru-bolt napi ezer forintos forgalma tehát tulajdonképpen megtakarítás: eddigi hulladék­anyag válik csengő forintokká. A bolt jelenleg is kb. 20.000 fo­rint értékű bőrdiszműáru-kész- lettel rendelkezik. Mint a Cipőipari Vállalatnál tervezik, rövidesen bőröndös- részleget is munkába állítanak. Iskolatáskákat, aktatáskákat és óvodás táskákat készítenek majd. Ha a jelenleg is fennálló helyiség-gondok megoldódnak, az új iskolaév kezdetére már Nyíregyházán készült táskákkal szolgálhat a vállalat az iskolá­soknak. Borscsalád a lányai erdőben Az erdőgazdaság lonyai terüle­tén érdekes, ezen a vidéken igeij ritka állatfajjal, egy borz család­dal találkoztak az erdészek. Érde­kes a borz életmódja. A paraszti mesevilág és közhiedelem azt tartja róla, hogy ősszel, amikor érik a kukorica, az egyik borz hátára fekszik, s a másik a négy lába közé rakja a kukorica csöve, két és farkánál fogva vonszolja a feldbevájt vacokba. Az ilyen me­sék azért terjedtek el róla, mert keveset láttak belőle, s a borzok is igen óvatosak. Csaa este járnak ki a lyukból. Ami a kukorica-me­sét illeti, egy eiztos: a'kukoricát nagyon szereti és annyira elhízik tőle, hogy a hasa ilyenkor szinte a földet éri. Ezzel a „zsírhassal” vonul el aztán télire és ebből gaz­dálkodik a szervezete tavaszig, amikor aztán jól lesoványodva előbújik. A lónyai erdészek elhatározták, hogy alapos tanulmányozás alá vetik a két öreg és öt kölyökből álló családot. Alig pár méterre a vackuk bejáratától, 8—9 méteres magaslest építettek és így figye­lik esténként a család földfeletti életét. Tudomány és technika Valóban ártalmas-e a dohányzás? A férfiak többsége dohány­zik, de a nők körében is egyre jobban emelkedik a dohányo­sok. száma. Felmerül bennünk a kérdés: miért dohányoznak az emberek? De mit monda­nak az orvosok? Dr. Eggert Möller koppenhágai tanár így felel: 1. A dohányzás ideiglenesen elűzi az éhséget és a fáradt­ság érzését. 2. A reklámok és a sok-sok példa az emberiség nagy részének szokásává tette. Elég olcsó is és egyesek szerint elősegíti a gondolkodó képes­séget. Igaz ez? A dohányzás való­ban segíti a gondolkozást? A dohányosok többsége azt vallja, hogy segít a gondolko­zásban. Dr. Lickint német do­hányszakértő szerint ez a kép­zelet szüleménye. A dohány egy szuggeszciós eszköz. Vizs­gálatokkal kimutatta, hogy a dohányosok és nem dohányo­sok munkájának alapossága, az illetők munkabírása közt nincs különbség. Talán a do­hányos valamivel előbb íaiart. fi dohányzás és a tüdőrák A tudósok általánosan azt vallják, hogy a dohányzás ár­talmas az egészségre. Miért? A dohány és a papír füstjében különféle kátrányanyagok vannak és köztük rákot előidéző mérgek( benzpyrene, antracin, phenanthren). A tüdő ezeknek a mérgeknek valóságos kéményül szolgál. Ezért veszélyes a füst leszívása. Érdemes egy kis számvetést csinálni. Tegyük fel, hogy egy ember naponta 20 cigarettát szív el és cigarettánként leszívja a füstöt. Ez napi 200 leszívás. Egy évben 73 ezer, egy átlagos dohányzási időszak alatt — húsz éves kortól 5.0 éves korig — 2 es félmillió a leszívás. Minden leszívás mint­egy négy milliárd igen parányi kátrányszemcsét juttat a tü­dőbe. Ez a tengersok rákokozó kátrányrészecske hosszú idő után megtámadja a tüdőszöveteket. Így keletkezik a tüdőrák, ami ellen a tudomány mai állása szerint nincsen, vagy alig van orvosság. Vannak-e a dohányzásnak áldozatai ? Bizonyosan akadnak, akik azt mondják, hogy ugyan ké­rem, nem hallottam még olyat, hogy valaki meghalt volna a cigarettától. Hogy át állunk ezzel? Az Egyesült Államok­ban 1950-ben 1* ezer 313 em­ber halt meg tüdőrákban, 1056-ban 23 ezren ebből 24 ezer férfi, és 4500 nő. Az , NDK-ban 1953. évben 2183 tü­dőrákos megbetegedést jelen­tettek, 1954-ben 2765-Öt. Az i orvosok szerint a tüdőrákos megbetegedések száma a do- j hányzók számának emelkedé- sévfel nő. És mit tesz a nikotin? A dohány a kátrány anyag okon kívül nikotint is tartalmaz. Ez pedig az erekre káros. A legtöbb dohányos már átesett egy többé, kevésbé súlyos nikotinmérgezésen. Ennek jelei: rosz- szullét, sápadtság, hideg verejtékezés, hányinger. Vannak, akik krónikus mérgezésbe esnek. Ez azoknál gyakori, akik a füstöt a tüdőre szívják. Jellemző kísérői: nyugtalanság, rossz alvás, fejfájás, egyenlőtlen szívműködés, később szívgörcs. Ha eze­ket tapasztaljuk magunkon, akkor a legfőbb ideje abbahagyni a dohányzást és orvoshoz menni. Ilyenkor a nikotin már a szívizom érrendszerét támadja. Érelmeszesedés, szívgörcs és szívbénulás a következménye a túlhajtott dohányzásnak. Nikotinon kívül van még a dohányfüstben metylalkohoi, szénmonoxid is. Ezek szintén igen veszélyesek az ember egészségére. Le lehe!-e szokni a dohányzásról? Erre a kérdésre sokan azt felelhetik, hogy nem. Mások talán azt, hogy nem könnyen és akadnak, akik azt mondják, hogy le. Az igazság az, hogy «ok ember leszokott már, má­soknak «nézont nem sikerült a kísérlet. Két dolog bizonyos: a WzoKássai táré jelenségek kí­nosabbak és t visszaesés! koc­kázat nagyobb, mint a kábító­szereknél. Másrészt a dohány­zásról való leszokás nem okoz egészségügyi ártalmat, mint például a morfiumról való le­szokás. A leszokásra semmi „biztos recept" nincsen, ilyet ajánlani serr lehet. A tapasztalat azon­ban azt mutatja, hogy sokkal könnyebb a dohányzást hirte­len abbahagyni, mint fokozato­san lemondani róla. (Die Welt cikke nyomán.) Műtéttel a kopaszság ellen A kopaszodás szinte mindennapos beszédtéma. De nem­csak egyszerű kopaszodók közt, hanem tudósok is foglalkoz­nak vele. Dr. Kessler stadei sebészorvos nemrégiben egy szaklapban homlokműtétjeinek tapasztalatait ismertette. E műtéteknek a tulajdonképpeni célja az volt, hogy csökkentse a fejbőr feszültségét, amely akadályozza a hajgyökerek vér­ellátását. A műtét abból áll, hogy az orrt.ő fölött körülbelül 5 centi hosszúságban felvágják a fejbőrt, a homlokizom két- oldalán szabaddá teszik az inakat, s megrövidítésükkel meg­akadályozzák, hogy végeik újból összenőjenek. Ilyen módon a fejbőr egy-két centiméterrel hátrább húzódik, s vele együtt a rajlalévő haj is. így ugyanis „magas homlok” keletkezik. A sebész a pacienseket három csoportba osztotta: az első csoportba azokat, akiknek erősen hullott a haja, homlokuk „felcsúszott", de hajállományuk még nem csökkent; a máso­dik csoportba azokat, akiknek a fejbőrük a halántékon már áttetszett; a harmadik csoportba, akik már kopaszodni kezd­tek. A műtétek eredménye az első csoportban 87, a második­ban 79, a harmadik csoportnál 60 százalékos volt. A műtétre került betegek kora 16 és 59 év között volt. Ml múlik a taxiórákon?

Next

/
Oldalképek
Tartalom