Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-10 / 161. szám
1988, JÜLTÜS 18, CSÜTÖRTÖK RET,FTMAGTAEOESr/.G s £GY FÉLSZÁZÁD Megkérdezzük FORDULÓJÁRA G yártelep A kutúrház csukott aj- lókkal alszik, ez az o ideje, a kora délután. Este ébred, különösen így, a nagy mezőgazdaság munkák idején. Persze, a könyvtáros sincs bent. Hol is lakik? Ha, ezt mindenki tudja. Ott túl, a szövetkezeti bolton. Talán hatodik ház. Alszik a ház is. Kacsák, libák betűik az udvart, neki a kerítésnek, kapunak, a kis malacok- kdl. Lerí róluk, hogy gazdavá- rás ban szunnyadóénak. Fiatal cigány házaspár siet el a kapu előtt. — Ugyan, hol lehet a könyvtáros ? — Hol? — torpannak meg szívesen. — Nincs a kultúrház- ban? Pedig többnyire mindig ott van! Ha ott nincs, akkor kint dolgozik a földön. Ott lesz biztosan. Farkas Bálint, a népkönyvtáros, együtt nőtt a földdel, a föld népével. Élete, harca messzi időkbe nyúlik vissza. Bajuszos, komolyabb, idősebb ember. Fehér inge nyakkendőtűn, begombolt. „Bálint bácsi1, igy hívja a falu. Fiatal, álmokat űző férfi vo't, amikor harminckelted magával műkedvelő csoportot alakított, meg 1908-ban. <5 maga igy mondja el: — Megalakítottuk a műkedvelő csoportot azzal a cé lal, hogy az amúgy is elmaradott falusi ifjúságot és parasztságot kulturális vonalon magasabb nívóra emeljük. Műkedvelő, körünk nagyon szépin működöt1, d. lakosság megértette és támogatta szereplésünket, ezen felbuzdulva elhatároztuk, hogy a befolyó jövedelemből kuttűr- házat építünk, ahol a paraszti ifjúság és a parasztság otthont talál, művelődhet. Az elhatározást tett követte. A szereplésekből befolyó összeg egyre nőtt-. Még ebben az évben tetemes nagy összeg gyű’t be, amit be is tettünk a Postalaka- rékba. Kultúrház, könyvtár! tgy érkeztünk 1910-hez. Szatmárököritón rendeztek egy mulatságot. Tőlünk is tö'ikin ott voltak. Egy nagy csűrben tartott a mulatság, és nagyon szomorú esemény történt. A csűr kigyulladt. Nagy lett a kavarodás. háromszázhúsz ember meghalt. Köztük a mi műkedvelő csoportunkból is huszonöt személy. Ezzel a. szomorú eseménnyel ért véget a mi. műkedvelő csoportunk munkássánn is. A későbbi időben próbáVam újat szervezni, de már nem sok eredménnyel. Ezt követően 1912-ben katonai szolgálatra hívtak be, ott is ragadtam, 1919-ig, amikor is tagig lettem n Kommunista Pártnak. s a párt részéről postai és közúti megbízott lettem. Emiatt sok üldöztetésb-’n 'ett részem, me« is vertek. Ennek ellenére, mindez nem tudott megtenni. 1920 vtin megint meg próbáltam szer-e ni a falast ifjúságot kulturális vonalon, de ez akkori uralkodó rezsim -z‘ tűzzel-vizzel gátolta. Mi lett a CHAPLIN IS SIET FELI’ETTE RÉGI JELMEZÉ E A hírek szerint Chaplin új film forgatását kezdte meg, amelynek cselekménye a Holdban játszódik le Chaplin hagyományos kemény kalapjával, sétapálcájával és hats! más cipőjével űrhajóba ül és a Holdban a legváltozatosabb mulatság os kalandokat éli át, mi 1908—1910-ben összegyűjtött pém.unkk.1? Kultúrház? Könyvtár? Almok... Az akkori református lelkész 1914-ben felajánlotta hadikölcsönbe! K e.ervcs esztendők hosszú sora. Ezerkilencszáznegyven- nyolcnak kellett, eljönnie, hogy álmomat valóra tudjam váltani. Akkor mozgatásomra bizottságot alakítottunk, s az első ülésen elhatároztuk, hogy kultúrházat építünk. (Elsőnek ugyan ki más nyúlt a zsebébe, mint éppen o? — így mesélik ezt a faluban. Igen nagy összeget tett ki az asztalra:'az első szép példa így nem maradt követetten.) Már ott, bizottsági tagok ösz- szeadtunk annyit, hogy rögtön meg is vettük a kutúrház telkét. Gyűjtést indítottunk és még abban az évben állt az épület! Ma már teljesen rendben van, nagy terem, , könyv-] tár, olvasóterem, korszerűi mozgógépház ... megér talán egy 2 félmilliót. 80 ezer forint híján,] amivel az állam is segítette törekvésünket, mind a magunk,] a falu erejéből. . ★ Győrtelek olvasó falu. Sok napilap, heti és képeslap jön, ahány könyv, azt mind megveszik. A könyvtárnak olvasója jóformán az egész falu. Farkas Bálint küzdelmes élete soha célt nem tévesztett. S ha most büszkén beszél Győrtelek jelenjéről, azt a jól végzett, áldozatos munka tudatában teszi. Mert most is ő mondja: „Minden este ott vagyok, vezetem a moziüzemet, könyvtárat... annak» dacára, hogy földműveléssel fog-\ lalkfizom.” J y—b.i :. , miért sáros vizes a Makarenko utca? Ha esik egy kis eső — ami mostanában nem is olyan ritkaság — bokáig járnak a járókelők a sárban, vízben. De ugyancsak így a gépkocsik is és ez a súlyosabb. No, nem azért, mert a kocsik gumija besározó- dik, azt le lehet mosói, de a házak falát nem lehet mosni, legfeljebb csak meszelni. A Maka-' renko utcán az történik az esős napokon, hogy a gépkocsik — nem tűrhetve rraguk alatt a sárt és a vizet — a falra csapják az utca szennyét, elcsúfítják a szépen meszelt házakat, tisztára törölt ablakokat. Vajon meddig lesz ez így? ... miért tartanak a városban a motorkerékpárok és traktorok hangversenyt? Sokszor esett már szó arról, hogy a motorosok oktalanul és jogtalanul leveszik a kipufogócsövekröl a hangtompítót és „repesztenek” az utcákon. Így megy ez naphosszat, de még éjszaka is és — ez a baj — büntetlenül. A nagyvárosokban — így például nálunk Budapesten — mérik az utcai zajt, csökkentik a zajt, hogy ezzel is kíméljék a dolgozó embereket. Miért nem tartatják be a csendre parancsoló rendele leket nálunk? Azon is gondolkozni kellene, hogy helyes dolog-e és megengedhető-e, hogy az éjszakai c-s a kora hajnali órákban hangosan pufogó traktorok járják a város utcáit? Nem volna-e helyesebb, ha mondjuk megszabnak; hangosan pufogó traktorral csak reggel 5 órától este tíz óráig szabad behajtani a városba? A nyíregyházi építők munkája * nyomán: gyors ütemben épü! az első magyar atomreaktor Csillebércen gyors ütemben építik az első magyar kísérleti atomreaktort. Az építők befejezték a reaktortest betonozását. Tekintettel a nagyfokú sugárzásvédelemre, ennél a munkánál különleges nehéz betont alkalmaztak. Napról-napra szemmel is láthatóan emelkedik a magasba az at unreaktor szellözökémcnye, amely 80'méter magas lesz. Jelenleg az 55 méternél tartanak. Különleges földalatti medencét is építenek az atomreaktor szennyvizének tárolására. . a vasarosnamenyi íöldművesszövet- kezet íagylaltosútól — Szikszai Tibortól —, hogy mennyi a fagylalt gömbjének hivatalos ára? Ha nem tudja, miért árul fagylaltot, ha tudja, akkor miért nem adja a hivatalos áron? Miért kérdezzük ezt? Azért, mert július hatodikén Szikszai Tibor Gemzsán árult fagylaltot, de igen drágán adta. Vsrga Miklós tanácstag szerint „ ,:. egy gömb fagylaltot bizonyosan kettőnek 1 áJ tott, mert 1 forintért* csak egy gömbbel' adott. Előfordult olyan' eset is, hogy 2 forintos fagylalt képében csak egy forintosat, vagy 1 forint; ötvenesét adott." Mi is ott lessünk! Országos dalostalál kozó Budapesten ... miért nem indul és jár pontosan egynémely szatmári községben az autóbusz? Július negyediken történt Méhteleken a következő eset. Bartha István tanár utazni akart 15 perccel az indulás előtt kiment a megállóhoz, helyesebben ment ■ volna, mert a busz akkor már a megállóban volt Az indulási idő 4 óra 18 perc, de rendszeres dolog, hogy az autóbusz vagy ké-i söbb, vagy korábban jön, A korábban érkező busz sem várja meg a pontos indulási időt. így aztán a lakosság körében az járja; ha a rozsályi sofőr jön, akkor pontos a busz, ha mis jön, akkor három eset lehetséges, késik, pontos vagy korábba« elmegy. Mire jó ez? Mirevaló a menetrend? Július 12-én és 13-án Budapesten nagyszabású országos dalostalálkozót tartanák. Az öntevékeny , kjrusmozgalamnak ezt. a seregszemléjét az Erkel Színházban rendezett ünnepi hangversennyel nyitják meg. A hang-] versenyeken mintegy 40—5 Oj énekkar vesz részt az ország] minden részéből, igy megyénk tsj képviseli magát. Berkessi fiatalok s::miért van szemét és bűz a Béke-ház udvarán? A Beloiannisz tér 14. szám alatti lakók panasszal fordultak hozzánk, hogy a lakásuk környékén oly nagy a bűz és a szemét, hogy nehéz az udvaron járni. Van ott egy lebontott lakás és ismeretlen tettesek odahordják a szemetet, a piszkot. A tanács és .a , KIK illetékeseit — legalábbis vélt illetékeseit — már megkeresték a lakók ezzel a panasszal, de azzal utasították el őket, hogy „nem ránk tartozik", Akire tartozik, miért nem intézkedik? Vagy talán nem tud róla? Egy félig lebontott romlakást otthagyni, alkalomszerzés arra, hogy. egyesek szemétgyűjtőnek, vagy illemhelynek tekintsék. Nem? Berkeszen otthonossá teszik a párthelyiséget: Segítenek' párttagok, pártonkívülíek egyaránt. A kiszisták is gondolkoztak; hogyan segíthetnék? Sok a munka ilyenkor a határban is. Nincs ráérő idő. Kántor * Lajos,, ÍÍISK- ttkár megbeszélésre . hívta öszsze a fiatalokat. Megvitatták-: ki mikor tud segíteni. Este,. mun-| ka után ünnepnapokon segíte-g nek. Eddig 50 órát dolgoztak a pártház szépítésén. Kántor Gusz-S táv édesapjával együtt doigo-j zik. í ,.. miért éppen a város főtere, a Kossuth Lajos tér alkalmas arra, hogy rajta a sporteseményeket hirdető táblákat elhelyezzék? Nem akarunk senkit, vagy senkiket a jó ízlésre oktatni, de annyi bizonyos, hogy nem valami jó ízlésre vall a Kossuth-szobrot, a város felszabadításáért hősi halált halt hősök sírját körül- áilitani öles plakátokkal Még szerencse, hogy a spoj-tidénynek i vége van egyelőre, a szünidő alatt pedig* biztosan lesz idő azon gondolkozni, hol van alkalmasabb és illőbb hely a táblák részére,! Rövid ideig irtózatos csend üli meg Latovi- ce várost. Az emberek izgatottan figyelnek, hallatszik-« már a kőfejtő feio! a robbanás, sikerül-e ártalmatlanná tenni a háború bői ittmaradt bombát. Sikerült. Az élet visszatért a városban, minden halad a maga megszokott útján. De mégsem, a közös veszély megváltoztatta az embereket : közelebb kerültek egymáshoz, őszintébbek, jobbak lettek. Ez a film fő mondani való ja . Bemutatóját érdeklődéssé! várjukSpanyolországban van [EURÓPA LEGRÉGIBB VAROSAI Antonio Amba professzor, aJ barcelonai régészeti múzeum! igazgatója többéves kutatás után,! Alméría környékén, Los Millarssl de antaíé de Mondujas mellett; (Spanyolország déli partján) egy! közel négyezer éves város maracU ványait fedezte fel. Lehet, hogy? Arria Európa legrégibb városáé nák romjaira bukkant, Sikerült! rekonstruálnia az ősi város ál-i talános tervét: a lakóházak álta-> Iában koraiaknak, a szabálytalan! kődarabokból és agyagból épült! városfal hasonlít a trójai és a! mykenai falhoz. A nyomok szennái • már 4000 évvel ezelőtt létezett asl ciajfa, a paratolgy, a szarvasmar-i ha, a ló, a vaddisznó és az őz K © Hl fe* &. Csehszlovák film
