Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 161. szám

Vitás proletártól efyet üljetek 1 XV. ÉVFOLYAM, £61, SZÁM Ära 50 fillér KU8. JÜLIUS 10, CSÜTÖRTÖK AZ EMBERI GYARLÓSÁGRÓL zerte a földön sok olyan ember van, aki ideje je- lentős részét tölti el azzal, hogy az emberi gyár* vk lóság eredetét keresi. Szeretnék megtudni, honnan kerül elő és furakszik az emberekbe némely rossz tulajdonság. Mondjuk, hogy a tolvajlás öröklött, avagy szerzett betegség-e? E kutatók közül sókan rendsze­resen bejárnak a börtönökbe és faggatják a foglyokat: mikor loptak, mit loptak, miért loptak, mi hajtotta őket? Azt hiszik, hogy így rátapintanak arra a tojásra, amiből ez a tulajdonság kibúvik, és aztán reccs — széttapossák és volt tolvajlás, nincs tolvajlás, meg lesz váltva a lopástól a világ. Közülük arra a megállapításra jutottak, hogy a tolvaj- lásnak külső jelei vannak az arcon. A tolvaj ember — sze­rintük — vastagnyakú, sunyi tekintetű, bozontos szemöl­dökű, mert a tolvajlás nem a világrend szülött«, hanem öröklött valami. Mindaddig igaznak látszott ez az állítás, amíg egy rendőrtiszt kimutatást nem készített a tolvajok külsejéről és táblázatával be' nem bizonyította, hogy a tol­vajok között sokkal több a vékonynyakú, a szelíd pillantású, a sima szemöldökű, mint a durva külsejű. Egy másik tudós, hogy kollégája állítását megvédel­mezze, azt mondta, hogy a lopási hajlam öröklött dolog való­ban, mert azt éppúgy az isten adta, mint az alamizsnálku- dási készséget. Ez lehetetlen! — szóltak bele az egyház- atyák. Az isten nem tehetett ilyet. Hogy ki a tolvaj és ki nem tolvaj, az attól függ, hogy mennyire keresztény és kul­turált valaki. Ez igen, ez az igazság! — mondhatná valaki. De koránt- “ sem ilyen egyszerű a dolog. Gondoljunk csak arra, hogy a nyugati újságok ezerszer írják le mindennap, hogy az Egye­sült Államok a „kereszténység védőpajzsa”, hogy az'USA a „világ legkulturáltabb országa”, a tudományok, a művésze- =j tek hazája. Ugyanakkor az amerikai statisztika kimutatja, m hogy a titkosszolgálat jelentése szerint az Egyesült Államok­ban nem volt olyan esztendő, amely alatt minden 11,2 má­sodpercben nagyobb bűntényt, minden 3,9 percben gyil­kosságot, erőszakot vagy gyilkossági kísérletet követtek el. Nos, melyiket higgyük? Azt-e, amit az egyházatyák és velük egyetértésben a nyugati újságok hirdetnek, avagy azt, amit a statisztika bebizonyít? Bizonyosan vannak em­berek, akik hajlamosak arra, hogy valami kiegyező ötlettel a középutat választva azt mondják: régen lehetett ennyi bűnözés, de az utóbbi néhány évben az Egyesült Államok sokat változott, tudománya nagyon nagyot fejlődött. Ma már egészen mást mutathat ez a statisztika. A statisztika van olyan ravasz tudomány, hogy az ilyesmikre is gondol, ezért jegyezte fel azt, hogy például a bűnözők aránya az Egyesült Államokban 1952 óta 55 szá­zalékkal növekedett. Tavaly a főbenjáró bűnök miatt le­tartóztatottak 47,2 százaléka fiatalkorú volt. 1'957-ben 2 mil­lió 796 ezer 400 főbenjáró bűnt fedeztek fel, ami 23,9 száza­lékos emelkedést mutat az elmúlt 5 évi átlaghoz képést. Tessék dönteni! « De ne tessék megfelejtkezni arról sem, hogy él a földön olyan nép is, amely se nem keresztény, se nem kulturált — fe a szó előbb használt értelmében — és mégsem rossz: nem - akad fiai közt tolvaj, gyilkos, de még csak hazudozó sem. Egyáltalán lehetséges ez? Van ilyen nép? Egy utazó — 3 Nordenskiöld — írta a bolíviai indiánokról: „... az ashlus- lay falvakban nincs osztálykülönbség, gazdag vagy szegény sincsen ... Mindnyájan testvérek vagyunk, ez társadalmi rendjükben az alapgondolat. Szinte tökéletes vagyonközös- 3 ségben élnek.” Majd így folytatja: „Azt gondolná valaki, LJ hogy az indiánokéhoz hasonló társadalomban bizonyos fokú törvénynélküliség uralkodik. A lopás ismeretlen... mert a fa, közösségi érzés annyira kialakult, hogy senkinek sincs szűk­ei sége arra, hogy lopjon. Azt sem hiszem, hogy az indiánok hazudnának egymásnak... A föld sem tulajdona senkinek. A szántóföld azé, aki megműveli.” Aki ezen figyelmesen elgondolkozik, könnyen megértheti a lopás születését: a lopás ott kezdődött, mikor az ember először vette el társa jószágát, hogy azzal saját javait nö- j vei je. Es azután, hogy elvette, gondoskodott arról is hogy 1 a másik vissza ne vegye, őrséget, majd államot szervezett ^ a lopott javak és a lopás biztosítására. Ebből aztán az is következik, hogy a lopás és a bűnözés ott a legnagyobb, ahol ez az állam által biztosított „rend” még ma is fennáll' tekintet nélkül arra, hogy azt az államot naponta nevezik-e a „kereszténység védőpajzsáénak vagy som. Tehát tiszta a dolog: a tolvaj nem születik, hanem lesz. Van egy társadalmi rend, amelyben a született ártatlanság tolvajjá válására oly nagy az eshetőség és oly sok a kényszerítő, csábító körül­mény, hogy nehéz ellenállni, hiszen a kormányzótól kezdve a rendőrfőnökig mindenki lop. Ezt azonban nem szabad kimondani, aki e tekintetben őszinte akar lenni, az kerítsen magának lovat, hogy azon meneküljön, mihelyt kimondta mert attól a pillanattól kezdve „felforgató” lesz a neve és utána erednek a hatalom emberei. A. statisztika talán mégis kivétel, meg van neki en­gedve az ilyen őszinteség? Avagy csak a fenti példa vélet­len „elszólás”? Könnyen meglehet! a ^□□□□□□□□□□□□□DaannDnanaaDaaaDDaaacaannaDaDD Befejezlek az aratást a ÜBROkkístrleti Telepen A Nyírségi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet „Westsik telepén” befejezték a gabonafélék aratá­sát. Végeztek a búzával is, de tudott dolog, hogy itt a* „igazi” gabona a rozs. A különféle keze­lésű kísérleti parcellákról külön- külön kézi aratásra volt szükség. A» intézet szakemberei a termés­átlagról még nem nyilatkoztak, mert ezt csak tudományos pon­tossággal a cséplés után tehetik. Annyit közöltek, hogy a fővetésű csillagfürt zcldtrágyával kezeli parcellán holdanként 80 keresztet arattak s még azt, hogy — fur­csamód —- a júniusi esők ártottak a terménynek, mivel a száraz időjárásra beállított gabonák az esőzések hatására megrogytak. SZÁZ HALLGATÓ jelentkezett a népi demokratikus országokból az augusztus 1-én kezdődő debreceni nyári egye­temre. Az Agrártudományi Egyesület az idén minden eddiginél széle- sebbkörű külföldi tanulmány­útokat szervez. Július 12-én 27 állatorvos látogat két hétre a Szovjetunióba. Megtekintik töb­bek között az összszövetségi Mezőgazdasági Kiállítást, az Ál­latorvosi Főiskolát, Moszkva és a nagyobb városok (Leningrad, Ki- jev) történelmi nevezetességeit, tanulmányozzék a különböző ál­lategészségügyi intézmények mű­ködését a szovhozok, kolhozok munkáját. A 47 főnyi második csoport jú­lius 21-én indul, külön repülögé- pen. Állami gazdaságok igazgatói és főagronómusai, továbbá terme­lőszövetkezeti elnökök és egyes vállalatok szakemberei a gazda­ság-szervezés, a gépesítés, az automatizálás, valamint a korsze-j rü agrotechnika legújabb mód-, szereit tanulmányozzák a szovjet! mezőgazdasági üzemekben. Jó hír a motorkedvelőknek: AZ IDÉN ELKÉSZÜL AZ ELSŐ HAZAI VERSENYAUTÓ — MAGYAR GYÄRTMÄNYÜ VAZT *■ ÉS ALKATRÉSZEKET KAP A „CÉL” VERSENYMOTOR A Csepel Autógyár a világszerte ismert te­herautók gyártásán kívül most részt vállalt a magyar motorsport hazai sporteszközökkel való ellátásában is. Az első magyar konstrukciójú 500 köbcentis négyütemű versenymotor, a „Cél”, már öt évvel ezelőtt elkészült és versenyzőink több nemzetközi mérkőzésen viszonylag jó helyezést értek el vele. A teljes eredményességet azonban akadályozta, hogy a motorkerékpár váza, sebes­ségváltója és más alkatrésze a motorhoz nem megfelelő külföldi gyártmány volt. A Csepel Autógyár kísérleti laboratóriumá­ban most tervezik a „Cél”-motor vázát és külön­böző alkatrészeit Ezek elkészülte után a 48 ló* erős motorral biztonságosan el lehet majd ugyan­azt a — 180—200 kilométeres óránkénti — se­bességet érni, mint amennyire a magyar verseny­zők által használt legjobb külföldi gépek képe­sek. Tervezik a Csepel Autógyár kísérleti labora­tóriumában az első teljesen hazai gyártmányú versenyautót is, amelynek motorja az 500 köb­centis, 48 lóerős „Cél”-motor lesz. A versenyautó még ebben az évben elkészül, $ jövőre már részt vehet a versenyeken. Osztöndijak alapításává! segítsék a könnyűipari vállalatok a mérnökképzés! A Könnyűipari Értesítő közli Nagy Józsefne könnyűipari mi­niszter felhívását a tárcához tartozó üzemek vezetőihez. — A felhívásban a miniszter kéri, hogy alapítsanak ösztöndíjakat a szakemberek képzésnek segí­tésére: „Államunk jelentős összegeket áldoz az oktatás, különösen az egyetemi oktatás fejlesztésére. Az előttünk álló feladatok még inkább szükségessé teszik, hogy a könnyűipart üzemek dolgozói közül mind többen végezzék el az egyetemet, ha szükséges az üzemek támogatásával is — hangzik a felhívás. — Ezért he­lyesnek tartom, hogy elsősorban a könnyűipari nagyüzemek ta­nulmányi ösztöndíjakat alapít­sanak, amelyek felhasználhatók arra, hogy a vállalat állomá­nyában levő, s jelenleg az egye­tem esti, vagy levelező tagoza­tán tanuló dolgozók az utolsó évfolyamokat a nappali tagoza­ton vállalati munkájuk alól mentesítve fejezhessék be. Szol­gálhatnak ezek az összegek arra is, hogy támogassanak ' belőlük olyan jó előmenetelő egyetemi hallgatókat, akik később a vál­lalatnál dolgoznak majd. Oda­ítélésénél e'őnyben kell részesíte­ni az üzemek régi munkásainak gyermekeit. — Az ösztöndíjak pénzügyi forrásai az igazgatói alap és a nyereségrészesedésből tartalékolt összegek lehetnek.” Jelentősen javul a zöldség-gyümölcs ellátás SÁRGABARACKBÓL ÉS TÉLI ÁLMÁBÓL KISEBB A TERMÉS A földművesszövetkezetek a| harmadik negyedévi előirányzat-1 nak megfelelően 36.000 vagojV árut vásárolnak fel, ebből többek között 4.700 vagon burgonya, lf.700 vagon vegyes zöldség és több mint 11.000 vagon gyümölcs lesz. A kedvezőtlen időjárás miatt egyes gyümölcsökből, például sárgabarackból és téli almából ki­sebb termés várható. A termés­kiesést a nyári gyümölcsök felvá­sárlásával pótolják. A földművesszövetkezetek fel- vásárlási tevékenységüket is ja­vítják, s így az adminisztratív in­tézkedésekkel együtt gazdaságilag is gátat vetnek az üzérek, zug­nagykereskedők és álőstermelők tevékenységének. Daloló lányok csengő éneke hangzott fel a nyíregyházi Úttörő Termelő- szövetkezet szőlőjében. A Kölcsey Ferenc Leánygimnázium V hét tanulója tíznapos gyakorlati munkáját végezte. KrasZ’ t nai Marika, Nagy Irénke, JámbQ Anikó és a többiek S~e- ^ pcsuári Ilona vezetésével végezték hasznos munkájukat. ’J A gyakorlati tanulásnak még egyéb haszna is voll, mart Y Papp Mihálynak, a szövetkezet egyik betegeskedő tagjának ’Á területén elvégezték a kötözést és tetejezégi munkálatokat, $ így aztán ez a terület sem rí ki a többi közül. (Hammel felv.) Q Mezőgazdasági szakemberek utaznak a Szovjetunióba

Next

/
Oldalképek
Tartalom