Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-31 / 179. szám

I9ä3. JÚLIUS 31, CSÜTÖRTÖK KCLETMAG3 ARORSZAO Gondatlantlúg miatt / isméi1 sok tűzvész pusztít megyénkben Mindenki igénye és képessége szerint tanuljon A piroa tűzoltókocsi hátborzon­gató szirénázással szinte óránként végigrohan a városon. Ismét ijesz­tően sok a tűzvész megyénkben. Most is, mint mindig, a vigyázat­lanság, a gondatlanság, a legele­mibb tűzvédelmi szabályok meg­szegése pattantja ki az első szik­rát. Ez történt a napokban £ Nyír- lugosi Állami Gazdaság nyírbogáti üzemegységénél is. 42 ezer forintos gyermek játék Még mindig nem tanult némely terülő a sok-sok félreérthetetlen tragédiából, amelyeket az aszta­lon, a tűzhelyen felejtett gyufa és a játszadozó gyermekek rögtö­nöztek a szülők távollétében. Ez a .színjáték” ismétlődött meg Nyirbogáton, ahol Májú József juhász 6 éves fia volt a főszereplő. Az ártatlan gyermekjátékból szal­maláng, majd faldosó lángnyaláb kerekedett és belekapott a 80 mé­teres istállóba. Talán nem is lett volna belőle majdcsak félszázezer forintra rúgó kár, ha az üzemegy­ség felelőse másképp intézi a 30 szekér szalma sorsát. A 30 szekér árpaszalmát azonban nem tűzbiz­tos helyre, hanem közvetlenül az istálló falához kazlazták. Porrá égett minden. A falak megrepe­deztek .., 500 forint pénzbírság Mint á példák igazolják, a tűz­esetek elenyésző kisebbsége az, ami a titokzatosság ködébe bur­kolózik, vagyis a nyomozás de­ríti majd ki a keletkezési okot. Annyi azonban bizonyos: akár is­mert, akár ismeretlen a tűzvész keletkezése — a szándékosságon kívül —, mindig egy és ugyanaz a tényező játszik közre; a gondat­lanság és a fentebb említettek. Ezért kénytelen a többszöri figyel­meztetés után pénzbírsággal „ész- retéríteni” a tűzoltóság azokat, akik önmaguk, vagy mások ottho­nát egy hanyag lépés miatt koc­kára teszik. Darabik Béla nyirpa- rasznyai lakos 500 forint pénzbír­sággal fizetett a szabálytalan sza­badtüzelésért. De büntetést kapott id. László János, és ifj. Nagy Ber­talan zsarolyáni, Berki Zsigmond kisszekeresi lakos és rajtuk kívül még többen. A vigyázatlan „tiszteletes“ úr A figyelmeztetések azonban oly­kor még ezek ellenére is terméket­len talajra hullanak. Még olyan emberek is beleesnek a hibába, akik kétségtelenül nem vennék szívesen az egyszerű tűzoltó ajká­ról a kioktatást. Orosz János re­formátus lelkész Panyolán, a szomszéd Péter Károly lakása mellett — szabálytalanul — sza­badtüzelésű katlanban főzte a ba­szervezeti vezetői az üzem előtt; lévő legfontosabb gazdasági fel­adatokról, azok megvalósításá­nak módszereiről vitatkozza­nak. A dohányfermentálóban, a magasépítőknél, az építő és sne- relő vállalatnál és még néhány helyen kérik a gazdaságpolitikai tanfolyam megindítását. Az el­gondolások szerint városunkban négy-öt üzemben indul ilyen tanfolyam. Termelőszövetkezeteinkben az, időszerű kérdések, a külterüle­teken és a tanyavilágban az elő-! adásos propaganda iránt érdek­lődnek. Többen jelentkeztek a szakosított önálló tanulási for­mákra, valamint az esti egye­temre. A városi pártbizottságnak az. a terve, hogy bizottságot alakí­tanak és valamennyi hallgatóval személyesen beszélgetnek a i pártoktatásról. Tágjai lesznek e bizottságoknak a pártbizottsági tagokon kívül a tavaly is ered­ményesen dolgozó propagandis­ták, párttitkárok, pártaktívák. Minden pártszervezetet megláto­gatnak. A helyi pártvezetőség­gel és a propagandistákkal kar­öltve beszélgetnek a hallgatók­kal. Helyes ez a kezdeményezés, Bizonyítja ezt' az Allatforgalmi Vállalat dolgozóinak pártokta­tásra való jelentkezése. Tavaly az Időszerű Kérdések tanfolya­mán tanultak és most valameny- nyien a Marx izmus-len inizmus alapjai tanfolyamra jelentkez­tek. Itt még kell a jó szó, a fel- világosító, meggyőző munka, hogy megértsék: mindenki igé­nye és képessége szerint tanul­jon. A bizottság szeptember 20-ig minden hallgatóval szemé­lyesen beszél, hogy ezáltal is segítsék az idei pártoktatási év jó elökészitését. N. T, TÁJÉKOZTATÓ a megye lakossága részére a beSiordással és esépléssel kapcsolatos tőzrsndészeti feladatokról HANSÁGI EMLEKEK Részletek egy szabolcsi fiatal naplójából A Megyei Tűzvédelmi Bizott­ság ellenőrzései során megálla­pította, hogy a beb ordassal kap­csolatban igen sok szabálytalan­ságot követnek el a gazdák és a tűztávolságot nem tartják be. Például a tunyogi legeltetési bi­zottság nagymennyiségű takar­mányát a tanácsháza közvetlen szomszédságába kazalozta be, amely tűzveszélyes. Különösen a fehérgyarmati Járásban igen elszaporodott a nyílt tüzelés, például katlan, üst alatt a szabadban tüzelnek. En­nek következtében a napokban Panyola községben tűz keletke­zett. A nyílt tüzeléstől minden­ki tartózkodjék, mert ez sza­bálysértés és az elkövetőket ezért szigorúan megbüntetik. A község belterületére mező- gazdasági terményt csak behor- dási engedély alapján lehet be­hordani. A behordott terményt úgy kell elhelyezni, hogy a leg­közelebbi lakóháztól, épülettől, utcától legalább 20 méter távol­ságra legyen. 8 méter tűztávol­ságnál kisebb távaiság esetén behord.ani nem szabad. Aki a rendelkezések be nem tartása ellenére hord be, azt a községi tanács kötelezi a termények át­rakására. E tűztávolságok nem­csak a kalászosokra vonatkoz­nak, hanem vonatkoznak a szal­mára, valamint a takarmányig" ieségekre is, A vasúti állomások körzetében* a learatott és összegyűjtött ter-í menyeket csak az állomási ki-} és bejárati váltótól számított 200» méter sugarú körön kívül sza-J bad asztagba rakni. Ezt az in-» tézkedést Kemecse, Dcmecser, J Pátroha, Fényeslitke állomások, környékén sem a termelők, sem* a behordási engedélyt kiadó la-} nácsók nem tartották be és ez-* zel az eljárásukat a községekben* fokozták a tűzveszélyt. A csépelteié gazdák a cséplő­gépeket is ellenőrizzek, mielőtt; a cséplést megkezdik, hogy rend­ben van-e a tűzvédelmi felsze­relés. A legutóbbi ellenőrzés so-* rán például a Kölesei Gépállo-| más erőgépe felső kipufogó cső-* vei, nem megfelelő szikraíogó-J val állt az asztag közé, vagy pl.J a Nyirtassi Állami Gazdaságban} a cséplőgép minden előkészület* és tűzvédelmi felszerelés nélkül* ment csépelni. A Megyei Tűzvédelmi Bízott-* ság dicséretben részesíti a nyír-* bátori tűzvédelmi bizottságot,} mert munkáját kifogástalanul} látja el és az ellenőrzések se-} rán tapasztalt hiányosságok ki-} küszöbolésc érdekében azonnali* és hathatós intézkedést tesz a| helyszínen. * Béke Albert * igazgatási osztály vezet Megyei Tanács. ? An.ikor a tányérsapkás for­galmista magasba emelte zöld lámpáját és a mozdony belera­gadt a pesti szerelvénybe, vala­mennyien az ablakoknál álltunk. Szombat este volt, július tizen- ketíedike. A városban, a neon­feliratú nyíregyházi állomás mögött pezsgett az élet. Megtel­tek a cukrászdák, kerti mulatók, fiatal párok sétáltak a kivilágí­tott korzókon ... És mi harminc­hármán elindultunk. Messze mögöttünk volt már a város, a rádió tornyának fényei is el­tűntek a dombok alján —, de a dal csak n^m szűnt..; Pedig velünk robogott egy titkos gon­dolat is ... Nem, nem kirán­dulni igyekezett a megye kö­zépiskolásainak maroknyi cso­portja ... Hanság! ... Hányszor ismételtük el ezt a szót, míg hallgattuk a vonatkerekek csat­togását... ? Nehéz, fáradságos munka vár ránk. Lssz-e elég erőnk egy megye fiatalsága be­csületének megszerzéséhez ... ? S a vonat haladt, egyre csak haladt.. * Első ütközet a szúnyogokkal, Vasárnap, érkezésünk napja ., . A horvátkimlei állomásról gya­log tettük meg a két kilomé­ternyi utat. Amerre elhaladtunk, dúsan termő táblákat hagytunk magunk mögött. „Ez lenne hát a Hanság?... De hisz’ itt nincs mit lecsapolni..." Néhány perc múlva aztán megtudtuk, hogy ezen a részen már a ko­rábbi csatornázás eredményei, mutatkoznak. S odébb néhány- száz méterrel már belegyalogol­tunk az igazi Hanságba... A végtelennek látszó és nádsuso- gással t "i tájon a. táborkör­nyéki ví-torony jelezte az életet. A kedves fogadtatás után kis csalódás ért bennünket. Mi, sza­bolcsiak együtt akartunk ma­radni, de az eligazítás során szétszóródtunk. — Annyi baj legyen, fiúk — szólt Tar János, meg Ur Attila, a ta­nácsadó tapárok — legalább egymással is versenyezhe­tünk. Ez megnyugtató volt, de este, a „takarodó” után újra ráncok gyűltek homlokunkra. A sátrakban valósággal hem­zsegtek a szúnyogok, a mocsaras rész örök vendégei. Előbb ken­dőkkel próbáltuk elhessegetni őket. de az eredménytelen kí­sérlet után új „fegyverrel” pró­bálkoztunk. Vizes fadarabokat gyújtottunk meg és a felszálló füst meghátrálásra késztette a támadókat... Küzdelem a térdigérö agyagban öt perce, hogy hazaértünk az első napi munkánkból. A fiúk fáradlak, némelyiknek még do­minózni sincs kedve . i. Bizony ez a nap nehezebb volt, mint a tizhónapi toliforgatás. Az előt­tünk táberozók nem tudták be­fejezni a munkát, mert a több­napos eső közbelépett. Nekünk kellett folytatnunk. Először le­eresztettük a vizet a féligkész csatornákról, aztán gumicsiz­mákkal a lábunkon hozzákezd- tünk a mélyítéshez. Kovács Laci, Vass Lajos, Baráz Sanyi meg a többiek izmai megfeszültek, ahogy az ásókat nakieresztették az agyagnak. Küzdelem volt ez a javából. Sokszor térdig süly- lyedtünk az agyagba Ilyenkor a mellettünk dolgozó ásóval fe­szítette ki a gumicsizmát:.-; Fentről pedig perzselőn tűzött verejtékes testünkre a nap Az első nag’r pillanat — rőzselángoh mellett Ma, szerdán este volt a név­adó ünnepély. Mező Imre elv- társról neveztük el a tábort. Tábortűznél volt .az ünnepély és miközben ismertették Mező elv­társ életét, fel-fe! csendült a dal. Spanyolországi harcainál például szinte egyszerre kezdtük valahányan: „Madrid határán. Az ünnepély után aztán elérke­zett az első nagy pillanat. Érté­kelték a háromnapi munkát Negyvenkét, brigád figyelt fe­szülten: ki lesz az első,..? Mienk lett a zászló A szabol­csiak „hatos” brigádja öt és. fél köbméteres átlaggal első lett De a többiek sem maradtak messze. Az első hat. helyezett közül három volt szabolcsi'. , Hangácsi Mihály. . Kimásolta: Angyal Sándor, (Második rész következik:.') > s • Az idei pártoktatási évben ; érvényre kell juttatni azt az el- ; vet, hogy mindenki igénye és ; képessege szerint tanuljon. Ez | azt jelenti: pártszervezeteink t körültekintően tanulmányozzák ! és vegyék figyelembe a hallga- í tók kívánságát. Adjanak segít- í séget ahhoz, hogy a hallgatók ! politikai kérdésekben való jár­> tasságuk, előképzettségük sze- ; rint vegyenek részt a pártokta- i tásban. > A városi pártbizottság ennek I az elvnek megvalósítása érdeké- ; ben olyan határozatot hozott, ; hogy július 26-ig minden párt- ; szervezetben össze kell irni: ki í milyen oktatási formában kíván ; tanulni. Az összeírásnál a párt- ; szervezetek a hallgatók vélemé- I nyét vetették papírra. így lehe­! tőség van tanulmányozni: me- ’ lyik oktatási forma iránt érdek- ; lödnek legjobban, hol kell segít- ■ séget nyújtani. A jelentések sze­rint legnagyobb az érdeklődés az Időszerű Kérdések tanfolya­ma iránt. A Marxizmus-leniniz- mus alapjai tanfolyam iránt is érdeklődnek, de kevesebben, mint az elmúlt pártoktatási év­ben. Ez érthető. Tavaly olyanok is tanultak ebben az oktatási formában, akiknek nem volt megfelelő előképzettségük. Ez sok nehézséget, okozott. Pártszervezeteink és a kom­munisták többsége megértette: a marxizmus-leninizmus magas színvonalú tanulmányozására csak olyan elvtársak képesek, akik már forgatták klassziku­saink műveit, fokozatosan is­merkedtek elvi és politikai kér­désekkel. A pártoktatásban az idén nyí­lik lehetőség először arra, hogy a gazdaságpolitikai tanfolyam keretében üzemeink vezető be­osztású dolgozói, párt- és tömeg­De az sem ritka, hogy néhány j gazda nem óvja féltő gonddal be- I hordott terményét. Gáván például |— úgyszintén a gyermekjátékból — száz kereszt élet gyulladt meg melyből szerencsére 50 keresztet sikerült megmenteni és a tűz to­vábbterjedését megállítani. Közös szérű — de ki őrzi? Kérdéses, hogy tudnak aludni azok a gozdák, akik Kölese köz­ség határában a nyugati részen közös szérűre hordtak. Tudniillik, arrról megfeledkeztek, hogy va­laki vigyázzon is a terményre. Bár bajos lenne a védekezés, mert az égvilágon semmi olyan nincs a kö­zelben, amivel el lehetne oltani egy valamire való tüzet. Úgyszin­tén Tunyogmatolcson éppen a le­geltetési bizottság rakta „biztos helyre”, a tűzveszélyes istálló mellé a nagy kazal szálastakar­mányt. Mint látható, sok gazda mor­fondírozik még azon, mi szükség a nagy cécóra, behordási enge­délyre? Nem érti meg, hogy az nem más, hanem a saját érdekét szolgálja, értékeit, otthonát védi. De még nagyobb baj, hogy némely tanács, mint a pusztadobosi, vajai, besenyődi, nem ellenőrzi a köte­lező tűzvédelmet, s ezzel szemet- huny olyan gócok felett, amelyek egész évben tűzveszélyt rejtenek magukban:.. (P. G.) bot. Bár a babot a sertéseknél» szánta, mégis a szomszéd itta meg a levét, mert egy szikrázó párás; lángra lobbantotta Péter Karolj csürjét, kazalba rakott takarmá­nyát és az apróbb gazdasági épü­leteket. A vigyázatlanság és a gondatlanság teteje ez az eset, amely sajnos nem egyedülálló a megyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom