Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-29 / 177. szám
A SZÖVETSÉG KÖTELEZ — A SZÁZÉVES NYÍREGYHÁZI VASŰTKÓL — GAZDATANÄCS- ADÓ — ASSZONYOKNAK, LÁNYOKNAK — TITKOS SZÉK- TAK SZABOLCSBAN — NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK — SPORT XV. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM Ara 50 fillér 1953. JtlLIUS 29, KEDD gpDaoaDaaiXEoaDaoDaammnnn^ A tizenkét százalékért H ároméves tervünk kimonja, hogy az 1955—57. év termésátlagához viszonyítva — átlagos időjárás figyelembevételével — tizenkét százalékkal kell növelni a mező- gazdaság terméshozamát a terv idején. Egy hónapja vált ismeretessé új tervünk. Ha a legtöbb helyen beszéltek is róla, valahogy olyanformán tették, mintha ez nem is napjaink feladata lenne. Sokfelé a „majd hozzáfogunk” elv uralkodik. Az első tervévben pedig már jócskán benne vagyunk. Mit kell, mit lehet tenni a terv végrehajtásáért? Egyáltalán nincs szó a mezőgazdaságban valami csodás dolgokról, valami nagy újratervezési kampányról. Ebben az évben a mór korábban elkészült éves tervet kell maradéktalanul végrehajtani és ahol lehetséges, a belterjesség fokozásával túlteljesíteni. A növénytermelés terén egyik legfontosabb teendő a termések megvédése, gondos betakarítása és * tárolása. Kapálással főként másodveteményeinket segíthetjük, növényvédelmi teendők pedig a gyümölcsösökben, szőlőkben vannak még. A mezőgazdaságban, ahogy műszóval mondják: „átfedik” egymást az évek, vagyis az idei kukoricában még a gazoló kapálást végezzük, a betakarítás pedig csak hónapok múlva következik, viszont a jövő évi gabonavetéseknek már készíteni kell a magágyat, sőt a repce, lucerna vetésideje néhány hét múlva itt lesz. Van hát mit tenni, hogy jövőre többet arathassunk, hogy a tervezett 12 százalékot elérjük 1960-ra. Itt van például a tarlóhántás. Hasznossága ellen ma már egyre kevesebb a kifogás a nem szakemberek körében is, ennek ellenére nem a szántatlan tarló a ritkaság, hanem a leszántott, illetve tárcsázott. A legutóbbi jelentések szerint még négy gépállomás van a 16 közül, amely száz holdnál kevesebb területen végzett tarlóhántást. A gépállomások összesen alig több, mint 5000 holdon végeztek tarlóhántást, illetve másodvetést. Az állami gazdaságok és a szakszerűbben gazdálkodó termelőszövetkezetek példája bizonyítja, hogy a tarlóhántással jobban beérik a talaj, pusztulnak a gyomok és a kártevők, így szerényen számolva is egy—másfél mázsás terméstöbblet érhető el gabonából. Az állattenyésztés az össz-mezőgazdasági terven belül 17.9 százalékkal növekszik a három év alatt. Az ilyen mérvű növeléshez elsősorban több, jobb takarmányra van szükség. E téren sok a lehetőség még ebben az évben is. Egyik ilyen mód: a másod vetések gondos ápolásával növelni a hozamot. A most Ígérkező csapadékos idő elmúltával ajánlatos elvégezni a kapálást a silónak vetett kukoricában ugyanúgy, mint a tarlórépában. Az évelőknél a hátralévő kaszálások betakarítása mellett egyik legfontosabb dolog a magfogás jó megszervezése. A lucerna- és lóheremag termelése nemcsak az idei nagy jövedelmet jelenti, hanem vetőmagalapot nyerünk a következő évekre. Országosan mintegy 500.000 holddal kell növelni 1960-ra a takarmánytermő területet. A talajerővisszapótlás legjelentősebb módja az istállótrágyázás. Régen eldöntött tény, hogy a leghasznosabb a nyárvégi istállótrágyázás. A szövetkezetek egy részében ott sorakozik már szarvasokban az érett istállótrágya a tábla sarkán, de ez még nem általános. A belterjességet pedig nemcsak úgy fokozhatjuk, ha mennyiségben több trágyát adunk, hanem azzal Js, hogy a meglévőt szakszerűbben használjuk fel. A meglévő istállótrágyát elsősorban a tavaszi kapások alá, ezek közül is a cukorrépa és a burgonya, kukorica alá hordjuk ki. Cukorrépából jó termésre csak az számíthat, aki ősszel jól előkészíti a talajt. A hároméves terv idején mintegy negyvenezer vagonnal kell több cukorrépát termelni, amit elsősorban nem a terület növelésével, hanem a hozamok emelésével kell elérni. Burgonyából látszatra nem is olyan nehéz elérni a tervezett emelést. Három és fél mázsával többet termelni holdanként, ez nem nagy dolog, mondhatják egyes el- bizakodók. Csupán megyénkben ez azt jelenti ir.ajd, hogy 350.000 mázsával több burgonya kerülhet a piacra.* Van mit tenni ezért is. Elsősorban az egészséges, fajtatiszta vetőgumó biztosítása, jó tárolása az idei feladat, azon túl, hogy a talajt már most előkészítik a jövő tavaszra. Július vége van, a cséplés derekán vagyunk, a jó gabonavetőmag biztosítására most kell gondolni. A feladat itt is sürgős, az árpát és a rozsot egy jó hónap múlva lehet vetni, s addig el kell végezni a tisztítást, ahol nincs megfelelő vetőmag, ott pedig a cserét. Hároméves tervünk igen nagy súlyt helyez a Hibrid kukorica elszaporítására. A vetésterületnek legalább ötven százalékán ilyen magból kell kukoricát termelni. Megyénkben is több termelőszövetkezet foglalkozik hibrid kukoricatermeléssel. Nagyon fontos dolog a jó címerezés és a keveredés nélküli, gondos betakarítás. Csak néhány dolgot említettünk meg, ami a következő napok teendője és alapvető dolog ahhoz, hogy a 12 százalékos terméshozamemelés eléréséért már az idén is tegyünk. Ennél sokkal több rátű, szerteágazóbb a tennivaló, ezt minden gazdaság, termelőszövetkezet megtalálja a maga tervében. Egy millió szemzés A Nyírteleki Állami Gazdaságból jelentette tudósítónk, hogy július 30-án megkezdődik a gyümölcsfák szemzése a gazdaság csemetekertjében. Nyolcvan begyakorolt szakmunkás fog a szemzéshez, hogy az egymillió vadalanyon idejében elvégezzék ezt a nagyjelentőségű munkát, örvendetes hír, hogy a szemzendó gyümölcsfáknak 80 százaléka, más szóval 800 000 darab: JonathánaIma. Kilátás ran rá, hogy a jelentkező igényeket mind jobban ki tudják majd elégíteni. A gazdaságban jó eredm.ényt értek el az aratásban is. Az ösz- szes arainivalójuk 92 százalékát végezték géppel. Kombájnjuk 15 nap alatt 140 holdról 1750 mázsa gabonát takarított be. A gazdaságban 300 holdon végeztek tarló- hántást. Egyre tart megyénkben a tiltakozás a közép-keleti intervenció ellen Megyénk dolgozói gyűléseken és összejöveteleken tiltakoznak az angolok és amerikaiak libanoni es jordániai beavatkozása ellen, a levelek és táviratok egyöntetűen azt követelik: hagyjanak fel a veszélyes játékkal, amely könnyen lángbaborithatja a világot. „Mely felháborodással fogadtuk a Közép-Keleten végrehajtott angol— amerikai fegyveres beavatkozásról szóló híreket. Az arab népek szabadságharcának hátbatámadásával egy új háború szélére sodorták a világot — írják levelükben a nagykállói dohánybeváltó üzem dolgozói, majd igy folytatják — Még élénken emlékezetünkben éin„k » II világháború borzalmas eseményei, moljek következtében munkahelyünk is porrá égett. —•• Ezért egy emberként követeljük, szüntessék meg a beavatkozásokat, a ícgyvcres fenyegetés hév lyctt fogadják el a Szovjetunió javaslatait a leszerelésre, az atcmkíscrletek megszüntetésére.”' Hasonló tartalmú és hangú táv^ irat érkezett Vitka községből, valamint az Apagy és vidéke földmü- vesszövetkezet igazgatóságától, a nyirkátai MSZMP helyi szervezete, a talu dolgozó parasztsága és értelmiségi dolgozóitól. Tisztítják a nemesített gabona-vetőmagot Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek az idén mintegy 350—400 vagon másod- és harmadfokú szaporítású nemesített vetőmagot termeltek a gabonafélékből. A termény-forgalmi szervekhez beszállított vetőmag tisztításához hozzákezdtek s szeptemberben a fémzárolt vetőmagot az igénylő termelők rendelkezésére bocsátják. A legelő minőségével hosszú évekig baj volt a községben. Ezen úgy igyekeztek segíteni a község vezetői, hogy csak május 15-én engedték ki a legelőre a jószágot. Ezzel elérték, hogy jobb lett a legelő, de végleges megoldásnak ez az eljárás sem volt megfelelő. A közelmúltban tanácsülés elé terjesztették a legelőjavítás dolgát és egyhangúan elhatározták: minden tanácstag egy szekér aprótrá- gyát szállít a legelőre. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakoztak a dolgozó parasztok is. Ezenkívül ősszel 100 mázsa műtrágyát is kiszórnak a legelőre, ★ nács 43 darab oszlopot vásárolt. Ebből 20 darabot a Titász át is vett. A többit azonban nem vették át, mert vékonynak találták az oszlopokat, A községi tanács vezetői azt kérik, hogy ezután a Titász pontosan határozza meg: milyen méretűek legyenek az oszlopok? Ezzel elkerülhető, hogy olyan oszlopokat is megvásároljon a tanács, amiket a Titász nem tud felhasználni. Az eddigi tapasztalatok szerint az árugabona is igen jó minőségűi Ha volt némi terméscsökkentő hatása az időjárásnak, azt lehet mondani, hogy ezt a hátrányt a gabona minősége kiküszöböli. —• Nem ritka eset a 82—83-as hektoliter súlyú búza, de a rozs is fő*- lőtte van a szabványmlnőségnek, A szabvány fölötti minőséget az állami felvásárló szervek külön megfizetik. Például a búza szabványa 78 hektolitersúly. Minden félkilós minőséggyarapodásért egy forint öt fillért fizetnek mázsánként. 83 hektoliter súlynál ez márj tíz forint 50 fillért jelent mázsánként. Meg egy hozzászólás Amikor az egyénileg dolgozó parasztok befejezték az aratást és megkezdték a behordást, a csáp- lést, a Táncsics Termelőszövetkea burgonyabogár elleni védekezési akcióhoz zet végzett a cséplési munkákkal is. ár Az utóbbi időben számos panasz érkezett a községi tanácshoz a tejbegyújtővel kapcsolatban. Legtöbben azért panaszkodtak, mert gyakran kevesebb tejet mért és ismert el a csarnokcs, mint amennyit a valóságban a tejszállítók bevittek. Horváth Mihály tanácstag is szót emelt ezért. Nagy Sándorné mellékterméket nem kapott a tejbegyújtőhelyről, pedig naponta kétszer is szállít tejet az átvevőnek. A községi tanács és a Tejipari Vállalat ellenőre megvizsgálta a község dolgozóinak panaszát és azóta nem fordulnak elő ilyen hiányosságok. Nincs minden rendben a tejtermelők körül sem. Szabó Jánosáétól a tejbegyűjtő több alkalommal azért nem vette át a tejet mert a reggeli és esti tejet összekeverve szállította be. Kö-’ségfejlesztési hozzájárulásból 50 ezer forintot biztosítottak az egy kilométer hosszú villanyhálózat-bővítésre. A községi taJúlius 8-i számunkban „összefogás Bogáton” című tudósításunkban bemutattuk: hogyan szervezték meg a burgonyabogár elesni védekez’-sl akc'ót Nyírb. gáton. Július 15-i számunkban közöltük Zsukk Miklósnak, a njír- bátori FJK elnökének hozzászólását, amely a MEkoSZÖV Vállalatot is felelőssé tette a nyírbátori FJK hiányos tájékoztak, .iáért. A MEZÖSZÖV e^ze1 kapcsolatban villus 21-én a következő írásos válaszát küldte meg szerkesztőségünknek: „A burgonyabogár elleni védekezési akció lebonyolításáról mi is idejében értesültünk. Ereztük is a felelősséget, hogy a permetező gépeket a községekbe idejében leszállítsuk. Dolgozóink zöme éjjelnappal dolgozott, hogy a közel 2300 darab permetezőgép július 3-ig kint legyen a községekben. Meglévő készleteinket (1500 darob gépet és permetezőszert 1 800 000 forint értékben) 3 napon belül július 2-ig kiszállítottuk a helyszínre. A más megyéből érkezett gépek raktárunkban egy fél órát sem vesztegeltek. Külön turajúra- taink biztosították a gépek gyors elszállítását. Három járásban (a csengeri, nyírbátori és vásárcs- naményi) azonban a gépek július 4-ig nem érkeztek meg. Ennek oka e következő: a MEZÖSZÜV igazgatósága arról tájékoztatott bennünket, hogy a megye részére hárommillió forint van permetezési célokra biztosítva. Viszont a SZÖVOSZ a MÉSZÖV-öt csak 300 000 forintos keretről tájékoztatta. Ennek az ellentmondó tájékoztatásnak a tisztázására 3 napot fordított a MÉSZÖV és vállalatunk. Ezért kapta meg a három járás késve a gepeket. Ami a tájékoztatást illett, az nem a mi feladatunk volt. Ezt a megyei tanács és a MÉSZÖV közösen végezték. (E pontnál elírásból kifolyólag került a cikkbe a MEZÖSZÖV neve. Szerk.) A bírálat ettől függetlenül helyes volt. Reméljük, hogy az illetékesek ebből az esetből levonják a tanulságot és a jövőben az ilyen fonta; feladatok végrehajtásánál jobban fognak ügyelni. Balogh Bertalan, MEZÖSZÖV.” A szerkesztőbizottság egyetért a MEZÖSZÖV hozzászólásával, különösen a tanulságot illetően: a különböző szervek összehangolt tájékoztatása és egységes intézkedése nélkülözhetetlen feltétele az egységes és pontos végrehajtásnak. Világ proletárjai egyesüljetek) Mozaikok Biriből
