Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-03 / 155. szám

ISSE, JCLITJS 3, CSÜTÖRTÖK KELETMAUY ARORSZÁG n Kedves vendég érkezett vasár­nap Szabolcsba. A könyvnapok al­kalmával az egyik legnépszerűbb mese- és ifjúsági regényírónk, Peterdi Margit látogatta meg a megyét, hogy találkozzék olvasói­val. Az írónő vasárnap Tiszávás- váriban járt, míg hétfőn Fehér- gyarmatra látogatott el. Fehérgyarmaton, hétfőn délután az írónő részvételével nagysikerű ankét volt. A községi kultúrház kisterme a sürgős dologidő elle­nére is szinültig megtelt érdeklő­dőkkel. Különösen a fiatalok és a szülők fogadták örömmel Peterdi Margit látogatását, aki ez alka­lomból terveiről beszélt, majd a megjelent gyerekek nagy örö­mére meséket olvasott fel. Jellem­ző az érdeklődésre, hogy az írónő regényeit, illetve meséskönyveti úgy Vasváriban, mint Fehérgyar­maton szinte órák alatt elkap­kodták, így gyors utánpótlásról< kellett gondoskodni. Az ankéton öröm• volt látni, J ahogy a gyermekek a szebbnél- j szebb meséket hallgatták. A ki-i sebbek ugyan még az anyjuk J ölében, a nagyobbak azonban méri közvetlenül a pódium szomszédsá-] gában: csillogó szemekkel elöre- hajolva. A terem másfél óráig] csodálatos kalandok befogadójaJ lett, és az igazság győzelme mir.-] den rossz, s minden boszor­kányság felett, nemcsak tanított,] de melengetett is egyben, A sikeres felolvasás után az j írónő ígéretet tett, hogy augusz­tus harmadikén újra ellátogat aj faluba. Végleges program versze] még nincs, Peterdi Mrgit azonban' előreláthatólag augusztus harma-i dikán délelőtt a gyermekekkel, J délután pedig a szülőkkel találko-', zik majd. JO kezdeményezés, közös HASZON A va&arosnanienyi löldmüves- CTcrvetkezct tagjai már több hasz­nos gazdasági felszerelést: így veíögépet, trágyaléhordó lajtot stb. vásároltak közös erőből, A szóbauforgó gépeket és gazdasági felszereléseket csekély díjazás sí­imében bárki igénybe veheti. A gép kölcsönzésének a tapasztala­tok szerint máris sok előnye van, amely főleg a gyorsabb és köny- r,ycbb munkamenetben mutatko­zik meg. A sikeren felbuzdulva a szövet­kezet vezetősége most elhatározta, hogy rövidesen egy mindenttudó csehszlovák robotgépét is besze­rez. A gép árát részben saját erő­ből, részben állami hitelből fede­zik. A robotgépet a tervek sze­rint a váaárosnaményi gyümölcs- termelő szakcsoport hasznosítja íuajd. NAGY A FORGALOM A VETŐ-; MAGBOLTBAN A Zsdánov utcai vetomagbolt- ban sokan megfordulnak a vidé­kiek közül is. Ki virágmagot, ki permetezőszert vásárol. Mostaná­ban a másodvetésre alkalmas ve­tőmagért nyitogatják az üzlet aj­taját. A napokban 20 mázsa mu­har, 10 mázsa szudánifű, 10 má­zsa köles, 2 mázsa csibehur és 2 mázsa tarló répamag talált gaz­dára. Vannak az üzletben kiváló de a termelők által még nem na­gyon ismert magvak, amelyeket^ •icm vásárolnak úgy, ahogy meg-$ érdemelnék, lly’cn például a mu-jj rokrépa, vagy a virágzáskor igen! jó mchlegelőt, és amúgy kitűnő; takarmányt adó pohánka. Édes} csillagfürtből is korlátlan meny-* nyiségű mag áll a vevők rendel-* kezésére. L'lünk a hatalmas stadion árnyékában. Előttünk fut a villa­mos, de a csilingelőst elnyomja a munka robaja. Mert nagy itt a tempó mostanában. Dömper szalad, százan is fúrnak, vésnek és a barna humusz feje se lát­szik ki immár. Vörös salak ke­rült ki a zöld gyep melletti fu­tópályára. A művezető nyugodt, meggon­dolt ember. Negyvenöt-ötvennek nézem, hisz olyan fiatalosan adja az „ukázi‘‘ és miközben ma­gyaráz, nagyokat szippant a „Terv bői". — Látja, ilyen az élet. Rohan. Az ember alig győz lépést tar­tani vele. Én például hatvan évet éltem már meg. Még bircm jól. így beszél és a mondatok közben gondolatot gyújt. — Ma még itt vagyok az épít­kezésnél. Holnap a parlament­ben tárgyalok. Az építésügyi miniszter helyettese számol be a képviselőknek, hogyan gon­dolja végrehajtani a hároméves terv építésügyi vonatkozásait. _ 77 — öt éve vagyok országgyű­lési képviselő. Annyi ülésen vet­tem már részt, s annyi mindent megismertem közben... Ha más mondta volna, hogy itt a cementhalom mellett üldö­gélő vékony kis ember bejáratos a parlamentbe és az ország nagy ügyeiben határoz — gondolko­dóba ejtett volna a dolog. De így olyan magától értetődő, amit mond. — Nem ma kerültem az építő­iparba, ezt gondolhatja. A fel- szabadulás előtt éppen eleget dolgoztam. Csakhogy másnak. vezet, ahol a taggyűlésen nem hoznak határoza­tot, hanem személyeskedessel, intrikával fullaszt- jak meg az alkotó munka szellemét. Elfelejtik, hogy a párton belüli ideológiai harc általánosan nem személyek ellen, hanem a helytelen nézetek ellen irányul, mert így az egész párttagság ideoló­giai nevelését szolgálja. A tiszavasvári Alkaloidában a pártszervezet -vezetősége és a tagság, valamint a műszakiak és az adminisztratív dolgozók között a szakadás je­lei mutatkoznak A kétlakiak, a mérnökök és technikusok zöme tartózkodik a párttól és álta­lában a társadalmi munkától. Tény, hogy e cso­portoknál vannak téves nézetek, de maga a párt- vezetőség is szektás: nem helyesen közeledik e csoportok tagjaihoz. A műszaki értelmiség tag­jai után nyomoznak és a taggyűlések egyik fő témája ezek személyi ügyeiből tevődik össze. A műszakiak egy részét ellenfcrradalmárnak tart­ják, de ha ilyenek vannak, mégsem lépnek fel helyesen ellenük, csak titkos csatornákon át foly- dcgálnak a hírek a műszakiaktól a pártvezető­séghez, a taggyűlésről a műszakiakhoz. Világos, hogy mindkét részről bizalmatlanság áll fenn és a helyzet így nem javul, hanem mérgesedik. A párttitkár gyakran egyszemélyben irányít. Pél­dául a tagjelöltnek jelentkezőket előbb maga rostálja meg és önkényesen csak a neki tetsző­ket javasolja felvételre a taggyűlés elé. Az ilyen szubjektív megítélés aztán jobboldali opportu­nizmusra is módot adott. Felvettek a pártba egy olyan jelentkezőt is, aki az ellenforradalom ide­jén visszaadta a tagsági könyvét azzal, hogy vi­selje most már a szíve fölött az, aki adta, ő többé nem teszi a zsebébe. Jellemző, hogy ezt az esetet a párttitkár tudta, sőt Maczkó elvtárs is — minthogy a bátyjáról volt szó — mégsem szóltak a felvétel ellen. A Vulkánban jóval kevesebb hiba fordul elő, de azért ott is akad ferde nézet. Ügy itt, mint az építőipari vállalatoknál, a földnélküli szakmun­kások egyes köreiben úgy vélekednek, hogy a párt parasztpolitikája nagyon humánus: „Az ár­politikával udvarolnak az egyénieknek (pl. egy hold dohány ára meghaladja egy munkás évi keresetét), a tsz-ek támogatásának költségeit a munkásek böjtölik ki." Azt mondják: „nem ta­nultunk eleget Sztálintól’1. E nézetek képviselői nem értik meg a munkás-paraszt szövetség je­lentőségét És az erre épülő parasztpolitikánk lé­nyegét. Nem látják egyrészt azt, hogy a tsz-ek elvtelen anyagi támogatása már a múlté, más­részt azt, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a belterjesség és a többtermelés fo­kozása az egész ország számára — a munkások számára is — óriási előnnyel jár, hogy csak ezen az úton — a lenini úton — győzhető le a kapi­talizmus és épülhet fel a szocializmus, az osztály­nélküli társadalom. 3. Falusi és mezőgazdasági üzemeink pártszer­vezeteiben mostanában nagy a hajlam arra, hogy a nagy munkákra való hivatkozással lemondja­nak a pártszervezeti élet olyan fontos tormái­ról, mint a pártcsoportmunka, vagy az egyének pártmunkával való megbízatása. Még olyan he­lyen is előfordul az ilyesmi, mint a rohodi Új Élet TSZ, ahol különösen erős, egységes a párt- szervezet. Számos községben úgy nyilatkozik a párttitkár, vagy a kommunista tanácselnök, hogy „nincs kulák a faluban”, nem tapasztalható semmiféle ellenséges tevékenység. Ha alaposan utánanézünk a dolognak, akkor viszont kiderül, hogy a kulák újra kezdi’ folytatni a kizsákmányo­lást. Cselédet, napszámost tart és nem fizet tör­vényes bért, eltussolja a SZTK-díj fizetését. Meg­vesztegetéssel, törvényellenesen ingatlant szerez vissza, mint például Dögén is történt. Másutt be­lép a tsz-be, vagy fontos pozícióban terpeszkedik az ellenforradalmán Még az is megtörtént a Nagykállói Kísérleti Gazdaságban, hogy a Volt csendőr befurakodott a pártvezetőségbe. Ibrány- ban a napokban vettek fel a pártba jogerősen elítélt elemet. E kiragadott példák mutatják, hogy mind a jobb, mind a baloldali elhajlások maradványai megtalálhatók megyénk pártszervezeteiben, te­hát van mit tenni a kétfrontos harcban. 4. A jobb- és baloldali torzítás, elhajlás szá­mos más politikai és ideológiai kérdéssel kap­csolatban észlelhető, azonban egy rövid cikk ke­retében ezekkel nincsen mód foglalkozni. Azt azért szükséges még hangsúlyozni, hogy nem volna helyes mindenféle apró-cseprő ügyre rá­sütni valamelyik elhajlás bélyegét. Aki például nem ért egyet valamilyen intézkedéssel, vagy kétségei támadnak és ennek tisztázása érdekében pártszerüen vitázik, azt semmi esetre sem lehet elhajlónak nevezni. A párt néha azok ellen har­col, akik segítő szándékkal és akaratlanul hibáz­nak, vagy tévednek. Azok ellen kell harcolni szi­lárd elvi kritikával, akik tudatában vannak an­nak, milyen súlyos bajok származtak a múltban az elhajlásokból és mégis csökönyösen kitartanak ferde nézeteik mellett. A kétfrontos harc mély elemzést, felelőssé­get, önkritikus mérlegelést és elvhűséget követel minden párttaglói., Éljenek hát vele bátran párt- szervezeteink, kommunistáink: a szocializmus építését, a dolgozók érdekeinek megoldását segít­jük elő altala. Ez oedig megéri a fáradságot, Z. A.. 1945 után az egyik építőipari szövetkezet elnöke voltam, egé­szen az államosításig. Men'em aztán Debrecenbe a magasépí- tökhöz, nyolc esztendővel ezelőtt pedig itt kötöttem ki a „hatos mélynél”. Közben a nyíregyházi járás, aztán a város képviselőjé­nek választottak. És — ne írja meg — sokan talán azt hiszik, hogy a képviselői munka abból áll. hogy negyedévenként egyszer felmegyünk az országgyűlés ülésszakára. Aztán vagy hozzá­szólunk, vagy nem. A parlament különböző bizottságaiban, albi­zottságaiban elég sokat tárgya­lunk különböző problémákról. Legutóbb például a hároméves 1r#v reális alapjairól vitáztunk, fcis mivel én az építési bi­zottságnak vagyok tagja, noz- zánk került többek között a la­kásépítés. Megvizsgáltuk a hely­zetet, a lehetőségeket és úgy határoztunk, hogy a százezer ál­lami erőből készülő kislakás mellé még tízezerre van- lehető­ség. Az ülés — mint tudja — elfogadta javaslatunkat. A laká­sokból a mi városunk is s/épen részesül három év alatt. A mos­tani ülésünk azt beszéli meg, hogy a különböző tárcáknál levő építőipari tervezőirodákat egye­sítsék és munkájukért az építés­ügyi miniszter legyen felelős. Ez kijavítja az építőipar területén fennálló és nem egyszer az össz­hang hiányából adódó hibákat. Javasoltuk azt is, hogy miután az építőipari vállalatok megkap­ják a típusterveket, állítsák össze a költségvetést és azon csak a miniszter változtasson. .Mert eddig nem kevés összeget fizettünk rá te: veink sokszoros menetközben! változtatására! — Ha több a megtakarítás, több jut az embereknek. — Igen. Lélegzetvételnyi szünet. — Sokan talán még azt sem tudják, hogy a megyei képviselő­csoport hogyan dolgozik. Ha kí­váncsi rá, elmondok egy-két ese­tet. Tanácsot ad az egyik fiatal- szakmunkásnak, szeme az épüle­tet öleli körül. — De most már tényleg sza­bolcsi dolgokról beszélek. Hány­szor szóbakerült a különböző fó­rumokon, hogy a szabolcsi Jc­nathán nincs kellően „csomagcjl- va”. Arra gondolok, hogy hiá­nyoznak az almatárolók, a fel­dolgozók. azok, amelyek nyomát! nagyon sok valutát szerezhet­nénk a megyének, az országnak,, több pénzt a megye parasztsá­gának. A Minisztertanács jóvá­hagyta, hogy majdnem minden! almatermelő járás székhelyén' építsenek tárolókat. NyíregyhsJ zán pedig egy komoly — né-! hányszáz munkást foglalkozta'6' — kombinát épül. A megye jó-' néhány községébe bevezetik a! villanyt, villanyórákat is kapun!* — bár ez volt a legnehezebb,, mert sok órát küldünk exportraj Üj lakásokat kap a város allami erőből. Az Arany János utcáiéi egy egész lakónegyed épül. A: hároméves terv végére már nem lesz olyan nagy hiány iskolai tantermekben sem. És kultúrhá- zak is létesülnek, jövőre átadják?' a közönségnek a nyíregyházi1 színházat is. Komoly összeget kantunk a befejezésre. Újabb cigaretta. — Ellenforradalom volt. Nerrv kapálózhatunk túlságosan, csak: addig, ameddig a takaró ér. Da nem titok, hogy a megyék kö­zött a miénk kap szinte a leg­többet a szociális és kulturális keretből. Mert azt nagyon jól tudják, hogy a múlt nekünk) hagyta a legnagyobb örökséget. — És ha a termelésünk javul,! a több rádió, motorkerékpár, te­levízió, egyszóval a több ipari áru már nem kerülhet nehezem hozzánk. Minden lesz itt, amí szükséges. Egyedül a bútorellá> tás gondja lesz még megoldat­lan. Pedig máris egyszerannyife. kapunk, mint tavaly ... Hogy* ez igy van, ez egyrészt jó ii. Mert mikor és hol tudott annyi! bútort venni szabolcsi ember?' És főleg miből? Sokat lehetne még beszelnie Sok mindenről, ami az ország­gyűlési beszámolóból kimaradt-' Ötvös Lajos művezetőt és or­szággyűlési képviselőt az on bárt újra szólítja a munka — sürgős a nyíregyházi stadion. És ma — amikor a sorokat olvassuk —, ö- már a parlament gobelin-termék* ben ismerkedik újra az országos' örömökkel és gondokkal, A mieinkkel, az övéivel. K. >*1 Egy nap alatt nyolcvanhárom milliméter csapadék AKÁR TETSZIK, akár nem, az időjárás mostanában ugyan­csak magtrélál bennünket. — Rendszerint szeszélyesebb egy vénlánynál és mellesleg annyira kiismerhetetlen, hegy meteoro­lógus legyen a talpán, aki el­igazodik az efajta dologban. — Mint közismert, májusban pél­dául augusztusi kánikula zudult a nyakunkba, most pedig akár­melyik pillanatban ropoghat a záporeső megnyitó sortüze. Any- nyi biztos, hogy manapság a meteorológusok sem szíves-örö­mest nyilatkoznak, mert mun­kájukban holmi „válság” jelei fedezhetők tel. Közérthetőbben: megcsappant az ő házuk táján is a „szakma hitele”, pedig a ludasokat korántsem itt a föl­dön, hanem „néhány” kilomé­terrel íeijebb kell keresni. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK kö­zött mi is drukkolva hívtuk a nyíregyházi időjelző állomást, mert sehogy sem tudtuk eldön­teni, hogy kapunk-e tájákozta- tást, avagy sem. Az interjú való­ban szűkszavú volt, azonban annyit mégiscsak megtudtunk, hogy az időjárás átmenetileg továbbra is szeszélyes és válto­zékony lesz. Valószínűleg nap­sütéses arak váltakoznak majd gyors záporesőkkel, mivel Euró­pa nagyrésze felett hűvös, sark­vidéki eredetű levegő helyezke­dik el. Egyéként: ami a júniust! illeti, a hónap folyamán Nyír- égj haza területére 145 millimé­ter csapadék hullott: a sok évi atlagnak több mint kétszerese, A legkiadósabb „zuhintó” jú­nius 12-én volt, amikoris egyet«j len nap alatt 83 milliméter esőt mertek. Hasonlóan a szeszélyes csapa­dék-eloszláshoz, a napi közép- hőmérséklet is feltűnő ingado­zásokat mutatott. Júniusban nyárias meleg elsősorban csaic a hónap első harmadában volt, igy a junius hűvösebbnek bizo­nyult mint a május, amikor (hogy ezt is eláruljuk), min'd*' i'ssze csak 12 milliméter csapa- d»’r hullott. (A sokévi átlagnak alig egynegyede). A napsütéses órák száma júniusban szintén a szokásos észlelés alatt maradt, a meleg kedvelőinek nem kis bosszúságára. A ZÁRSZÓ JOGÁN még any­nyet: pillanatnyilag az állomás fomunkatársa sem tudja, hogy kivegye-e szabadságát, vagy sem. Ugyanis további borulás, a és esőkre van küátás, így jóma­ga is felhős homlokkal konsta- tá’ja, hogy bizony senki sem le­het próféta a saját szakmájá­ban, még egy meteorológus sem! K. % Találkozás as olvasókkal Ami as orssággyűlési hessámólóból kimaradt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom