Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-24 / 173. szám

1958, TO LIDS 24. CSÜTÖRTÖK RF.LFTM,\GYAR0RS7AG 5 I Az ország legkorszerűbb öntödéje lesz a Kisvárdal Vulkán! ríle,(iud a fiiaefíft Jól takarékoskodtak az első félévben A párt és a kormány takaré­kossági felhívása után a Kisvár- daí Vulkán Vasöntödében felmér­ték a takarékossági lehetőségek«. Önköltségcsokkentési tervet ké­szítettek, Feladatul tűzték ki, hogy 1958-ban jobb eredményeket érnek el a takarékossági mozga­lommal, a termelési költségek csökkentésével. 4.4 százalék önköltségcsökken­tést tűztek ki célul, ami a válla­latnál egymillió 226 ezer forint megtakarítást jelent. Ebből az el­ső félévben (a célkitűzések óta eltelt három hónap alatt) 384 ezer forintot teljesítettek. Ajb öntödei selejt csökkentéséért Az önköltségcsökkentés legfon- 'tosabb feladataként az öntödei se- dejt csökkentését tűzték ki. Az »öntöde II-ben még nem sikerült elérni az 5.9 százalék átlagselej- tet, mellyel 253 ezer forintot tud­nának megtakarítani. 1958-ban viszont a temperörítödei selejtet már egy százalékkal lecsökkentet­ték. Újításokkal 300 ezer forint megtakarítást terveztek, s ebből már 175 ezret teljesítettek. — Az anyagnormák felülvizsgálásával 80 ezer forintot, a jobb raktáro­zással elérhető anyagveszteségek csökkentésével eddig 50 ezer form­tet takarítottak meg. Alapos felmérő munkát végez­tek. A takarékossági lehetőségeket mindenütt felderítették. Azzal [például, hogy nem veszik igény­be a Kordélyos Vállalat kocsijait jaz anyagmozgatásra, hanem saját [vontatót alkalmaznak, egy év alatt 60 ezer forint megtakarítást érnek el. A kokszot, szenet beke­rítették, befedték, ami 20 ezer fo- Irínt értékű energiamegtakarítást [jelent. A közvetlen anyagoknál 61 ■ezer forint megtakarítását tűzték célul. Az intézkedési terv személyekre szólóan megszabta a feladatokat és a határidőket. A művezetők megvalósították a gyártás közbeni ellenőrzést, a minták ellenőrzését és szakmai nevelő munkát vé­geztek, hogy ezáltal is kevesebb legyen a selejt. A selejt okait rendszeresen felderítik és az illető brigáddal megbeszélik, hogy ele­jét vegyék a további bajoknak.— Technológiai változtatást hajtot­tak végre a Salakos selejtnél. — Tovább fejlesztették a héjmagké- szítést és bevezették a selejtkárté- rítést. A kiszisták összegyűjtötték a hulladékanyagot. Vállalták az energiatakarékosság ellenőrzését. Mintegy 100 ezer forint megtaka­rítása a KISZ-tagoknak köszön­hető! A vállalati félévi tervet y)2.4 százalékra teljesítették. A túltel­jesítés értéke meghaladja a 130 ezer forintot. A selejtet vállalati szinten a bázisidőszaki 11 száza­lékkal szemben 8.1 százalékra csökkentették, amiért dicséretet érdemelnek! Hatékonyabb lesz a műszaki gárda munkája ‘ Másfél évig nem volt főmérnök (« vállalatnál. A műszaki dolgozók [összefogása és munkájuk megfe­llelő irányítása hiányzott. Áltálé­iban a saját elképzeléseiket haj­ították végre, és elszoktak az ösz- Iszehangolt, tervszerű munkától, (mint a felelősségrevonástód is. — llgy látja ezt Szabó István főmér­nök, aki egy hónapja jött a vál­lalathoz Budapestről. — A vállalat műszaki gárdája jó. Megvan ben­Gyors ütőmben épül » munkásőrség épülete Nyír­egyházán, melynek munká­lataiban résztvesznek a város vál­lalatai, üzemei, valamint a tanuló Ifjúság is. Hétfőn hét kőműves­tanuló dolgozott a falak felraká­sán — a 113. sz. helyiipari tanuló- iskolából. Úttörők is segítenek a bontásból kikerült tégla tisztításá­nál. A fiatalok társadalmi munká- |a mintegy 15 ezer forint értékűre tehető. Hmm közben érle a halál Tragikus hirtelenséggel halt neg a napokban Angyal János, tki Romániából vendégeskedett Mátészalkán. Az egyébként szívb­eteg férfi a mátészalkai íöldmű- esszövetkezet vendéglőjébe tért se egy kisfröccsre. Ivás közben irrán-száján elindult a vér. Pilla­tatok alatt elvérzett. Mire az or­sós megérkezett, már halott volt, nük az akarat, ami nagyon fon­tos. Előfordult például, hogy a ■félév befejezése előtt egy honap­A piacteri boltok lehúzott re­dőnyeikkel még hallgatagon és mereven bámultak az ébredő vá­rosra. Valahol nehéz vaskapu csu­kódott. A hajnali kisvonat kopott sínpárján nyikorogva-sípolva von­szolta terhét a Rákóczi utcai ka­nyarban. Ekkor érkezett a piactérre az el­ső árus szekér. Valahonnan eláru­sító asztalul szolgáló kézikocsi ke­rült elő, s percek alatt megtelt zöldségfélékkel; kívánatos papri­kával, pardicsommal s egy zsák­ban új, krumplival. Fiatal lány ho­zott kerékpáron két kupa tejet s pár perc múlva mérte is az első vevőknek. Mint valami hívó szóra, úgy jöttek a piaci árusok. Frissen sze­dett gyümölcsöt, nagy kosarakban lés batyukban túrót, vajat, tojást. ♦ kézben csirkét, virágokat s egye­I beket hoztak. Hamar kialakult az árusok sora. Hat óra tájban parasztszekerek érkeztek. Még meg sem állt a ko­csi, máris a piaci viszonteladók i raja vette körül. Turkáltak a gyü- | mölcsben és ócsárolták a portékát. ♦ A nyári almát háromért kérték, az őszi barackot hétért, a paradicso- í mot nyolcért, a káposztát 1.50-ért J s esküdöztek, hogy annyiért vettek • mástól is, holott legtöbbnek még tűrés volt az asztala. | — Van szíve ezért a satnya Jkrumpliért 1.20-at kérni?! — így taz egyik kofa. Mire a bácsi meg- í haragudott s kijelentette, hogy í mostmár 1.20-ért sem adja. Főleg Incm adja kofáknak! (A háziasszo- tnyoknak 1.10-ével mérte el.) • Egy Újabb termelő kajsziba- jrackot és őszibarackot hozott két Jnagy ládával. A kajszi kilóját 4 fo- irintért, az őszit 7 forintért $ vették a kofák, s nemso- í kára a kajszit 6-ért, az őszit pc- • dig 10 forintért árulták. Sok áru így cserélt gazdat Sike­rült sok termelővel elhitetni, hogy jobban jár, ha egy tételben adja a portékát a viszonteladónak; nem kell méricskélnie, helypénzt fizet­nie. Sajnos az ilyesminek aztán a vevők látják kárát, hiszen az ál­landó piaci árusok igyekeznek ki­alakítani és tartani az árakat. Még az egyszerűbb termelők is a piaci kereskedőkhöz szabják az árakat! s nehéz aztán hosszas alkuval 10 —20 fülért letörni a kimondott ár­ból! Sajnos nem a felhozatal, az áruböseg alakítja az árakat, ha­nem azok a piaci árusok, akik nagy tételekben vásárolnak, s az olcsóbbodás nekik ráfizetést okó- na. Igazuk van a vásárló asszo­nyoknak, akik azt mondják, hogy' jobban kellene kora reggelente el­lenőrizni a felvásárlásokat. Ezért1 ügyeskednek a vevők már kora' reggeltől, hogy lehetőleg termelő­től vegyék meg a szükséges porté-1 kát, mielőtt „fültől-fülbe” jut,! hogy miért mennyit kérjenek. Hét órakor javában folyik a vásár. Legutóbb például a burgo­nyát kilónként 1.10—1.40-ért, a pa­radicsomot 10 forintért, a káposz­tát 2 forintért, a csemegetengerit csövenként 80 fillérért, a paprikát darabonként 1 forintért, az ubor­kát 10 fillérért árulták. A nyári alma kilója 4—5 forint, az ősziba­racké 8—10 forint, a kajszié 4—-7' forint volt. Tejfelből kevés volt a felhozatal. Egy fél literért 12 fo­rintot kértek, egy féüiter vajért? 50 forintot, egy pár tojásért 2.50-et.' Mire 8-at kongattak, a leg­több háziasszony már bevásárolt és tele kosarat cipelt haza a piac­ról, Ki-ki örült, hogy jó vásárt csinált, ki-jjj bosszankodott, hogy a kofáknak — ellenőrzés hijján — megint sikerült „kifogni” a vevő-, kön... GYÜMÖLCSÖZŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS Interjú a Kievben járt nyíregyházi szakemberekkel Ezerkilencszázötven óta min­den évben találkoznak a szovjet és magyar vízügyi igazgatósá­gok vezetői. — A nyolc éves együttműködés már eddig is so­kat javított a két ország vízhá­lózatának helyzetén. Az idei ta­lálkozóra Kievben került sor, melyen Zborai Károly, a Me­gyei Vízügyi Igazgatóság veze­tője — mint helyettes meghatal­mazott — és Jancsó Gyula fő­mérnök, mint szakértő vettek részt. A többnapos tárgyalásról hazatérve megkértük őket, szá­moljanak be ■ mostani tapaszta­latukról, megáüapodásaikról. Zliaray Károly: Van mit tanulnunk a szovjet szakemberektől — Július ötödikén szállt fel velünk a gép Budapesten és még aznap találkoztunk a szov­jet elvtársikkal. Igaz, ezúttal nem akarok személyes élmé­nyeimről szólni, de úgy érzem,' Kievről mondanom kell valamit. Két évvel korábban jártam ott, de ez az idő is elég volt ahhoz, hogy a megtévesztésig új arcot öltsön a város. Új városnegye­dek épültek ilyen kurta idő alatt is. — A tárgyalásokról? — Megbeszéléseinkre az uk­rán minisztertanács egyik klub­jában került sor. Mindenekelőtt értékeltük a legutóbbi megbe­szélés óta végzett közös munkát. Megállapítottuk, hogy a folyam­szabályozási és belvízlevezstési terveinket sikeresen megvalósí­tottuk. Különösen jók voltak kapcsolataink a tavaszi hármas­árhullám idején. A pontos jel­zési és tájékoztatási munkán túlmenoíeg fontos szakmai se­gítséget is több ízben kaptunk a szovjet elvtársaktól. Helyszíni találkozók alkalmával minden esetben megbeszéltük a tiszai partbiztosítások, a határmenti csatorna-karbantartások aktuális problémáit. — Eredmények voltak-e? —- Bár a látszat az, hogy a „vizesek” munkája nem éppen létkérdés, mégis fontosnak tar­tom ezt az együttműködést. A valóság az, hogy a megye és az ország lakosai akkor látnák iga­zán, mekkora az együttműködés jelentősége, ha az nem volna meg. Nemcsak Szabolcs-Szat- már megye vízhálózatára van kedvező hatással a szovjet szak­értők segítsége, hanem egész hazánkra. Ez pedig az egyre -javuló vízhálózatban jut kifeje­zésre. jet belvízvédelmi munka mé­reteiben monumentális. Hogy csak egy számot említsek: az emlí­tett város költséges szennyvíz- levezetését most a termelésben hasznosítják. Eddig 5 ezer hold föld öntözését telték lehetővé a levezetés által s a terv szerint 13 ezer holdat fognak rövid időn belül öntözni. S mindjárt hoz­záteszem: a „terv”-szó a Szov­jetunióban fél-valóságot jelent, amit a tények bizonyítanak leg­jobban. Ukrajnában kevés a csapadék (fe’e annyi, mint ná­lunk), éppen ezért megbecsülik az emberek a vizet, korszerűsí­tik az öntöző hálózatot. — Megállapodásra jutottak-e? — A tárgyalások végén közös megállapodást írtunk alá. Me­gyei vonatkozásban az idén még több nagyjelentőségű munkára kerül sor. Itt hadd említsem meg, hogy már az ősz folyamán élő valóság lesz a beregi rész vízlevezetési és öntözési prog-j ramja. A Gsaronda csatornán 12 kilométeren át végzünk közös' tisztítási és mélyítési munkát.' S mivel a csatorna éppen a ha-1 táron van, a munka elképzelhe­tetlen együttműködés nélkül. — Ugyancsak jó hírt hoztunk a harabásiaknak. Ez cv őszén megtörténik a község határában lévő vizenyős talaj termővé tétele.’ A határ felé lejtő talaj vízelvezetése a szovjet részre történik. Egyébként ezekben a napokban a szovjet, a román, a cseh és a magyar vízügyi szer­vek vezetői nagyion tosságu tár­gyalásokat kezdtek a Fel$5-Ti-' sza és mellékfolyóinak szabá­lyozása érdekében. Megbeszélik a völgyzárótelepek, erőmüvek jövőbeni terveit és legkésőbb másfél év múlva a tetteké lesz a szó. Tárgyalásunk ezt a talál­kozót is előkészítette. Nagyielenfőségü megállapodás Bereg érdekében — A találkozó során több he­lyen tettünk látogatást. Nekem az ogyesszai tetszett leginkább. összehasonlítást próbáltam ten­ni a mi viszonyainkkal, s azt állapíthattam meg, hogy a szov­— A tárgyalások befejezése után Moszkvába utaztam, ahol megtekintettem a mezőgazdasá­gi és ipari kiállítást. Az óriási méretű kiállításon engem legin­kább a vízügyi kérdések ragad­tak magukkal. Itt lehetett csak igazán látni, hogy hol tart ma már a Szovjetunió. Láttam sok új vízvédelmi berendezést és örök élmény marad számomra a penszki mocsarak lccs ápolásá­nak terv-dokumentációja. A ter-j vek egy egész fairészt borítottak be. íme egy-két adat: a lecsa- polással 12.5 millió hektár föl­det tesznek termővé. A lecsapo- lás 4.5 millió hektárt érint. — Óriási számok ezek. De ahogy én a szovjet emberek elhatáro­zásait ismerem, határozottan ál­lítom, hogy a terv csakúgy, mint az eddigi bármelyik, ha­marosan valóság lesz. (aagyaD pal a 4800 darab export-vasalóból 3600 hiányzott, s egy megbeszélés eredményeképpen sikerült behoz­ni a lemaradást, teljesíteni az ex­port-tervet! A főmérnök ú^y látja, hogy hi- , anyós a műszakiak szakmai tudá­sa. Nem követik a fejlődő tech­nológiát. Tanfolyamot indítanak hogy felfrissítsék szakmai tudá­sukat és elsajátítsák a korszerű eljárásokat, amelyek belföldön és külföldön elterjedtek. A rendsze­res műszaki értekezletek is hozzá fognak járulni ahhoz, hogy haté­konyabb lesz a műszáki gárda munkája, jobb lesz a vezetés. 37 millió forint beruházást kap a vállalat Ezt a vállalat főmérnöke újsá­golta. A hároméves tervben tehát óriásit lép előre a vállalat a fejlő­dés útján. Radiátor- és kazán- gyártással is foglalkozni fog a vállalat. A szürke öntödét fél-automata berendezéssel látják el. Angliád bői forrószeles kúpo!ót kap a vál­lat, Nyugat-Német országból pe­dig radiátort formázó célgépeket Új homokelőkészítőt is terveznek. Konvenior-soron lesz az öntés; sí­nen, körforgással szalagrendszerű gyártást valósítanak meg. Szerelő- csarnok is készül majd, s benne megmukáló célgépek lesznek a ra­diátorok forgácsolására. Ezen kí­vül megoldódik a kazánház kér­dése; a temperöntöde új tisztító műhelyt kap, és valamennyi! üzemrészt korszerűsítik. A 37 millió forintot kitevő be­ruházással a három éves tervben az ország legkorszerűbb- öntődé-; jévé válik a kisyárdai Vulkán. O. A. ; Jancsó Gyula: töoszhvai élményeim

Next

/
Oldalképek
Tartalom