Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-24 / 173. szám

XV. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Ara 50 fillér 1958. JÚLIUS 24, CSÜTÖRTÖKI Szép sikerek a nyíregyházi állomáson NYÍREGYHÁZI Gábor rendelkező forgalmi szol­gálattevő, Erdélyi Lajos forgalmi szolgálattevő és Balogh László kocsimester brigádjai 113 száza­lékos teljesítménnyel járnak élen. A kocsi-kihasználási terv telje­sítésben Sipos József, Szabolcs Lajos és Dagonya András raktár- nokok értek el kimagasló ered­ményt. A gyors raktári munká­sok közül Petrusák Mihály bri­gádjával 168.5 százalék teljesít­ménnyel büszkélkedhet. A sze­mélyvonat vezetők versenyében Berta Sándor, a tehervonat veze­tők között II. Galló András, a váltókezelők között Seba Pál, a fékezők között pedig Magyar Mi­hály tűnt ki az eddig végzett jó munka jával. kesztyűk: Angliának perzsaszönyeg: Svájcnak párnák: as NDK-nak hagyományok felderítése hozott napfényre. Az újabb minták beve­zetéséről és alkalmazásáról mo6t folynak a tárgyalások a külkeres­kedelmi szervekkel. Amennyiben megegyezés történik, úgy komo­lyabb megrendelések várhatók a világ több országából. A Vasutasnap tiszteletére indí­tott munkaversenyben olyan szép munkasikerek születnek a nyír­egyházi vasútállomáson, amilye­nekre régen volt példa. A fajla­gos kocsimozdítá&i tervet 107 szá­zalékra teljesítették, a kocsik ki­használási tervet 122.2 százalékra és túlteljesítették a személy-, va­lamint a tehevonat-indítási és a kocsi-tartózkodási tervet is. Fél­évi szinten átlagosan 113.5 száza­lékot értek el. A tolatás! munkáknál az egy kocsira jutó 3.8 perces hányaddal szemben csak 3.45 percet vettek igénybe, a munka jó megszervezé­sének és a tolatok versenyének eredményeképpen. A három mű­szak párosversenyében Korondán A Szabolcs-Szatmár megyei Népművészeti és Háziipari Szövet­kezet termékei hírnevet szereznek megyénknek. Büszkék lehetünk arra, hogy a paszabi szőttes és a különböző népművészeti érdekes­ségek, értékek ma már eljutnak a szövetkezet dolgozói által a vi­lág több országába. A napokban kaptak rendelést a szövetkezet vezetői gyapjúból készülő női és gyermekkesztyűk szállítására Ang. liából. Egyelőre csak négyszázat rendeltek az angolok, de remény van rá, hogy ez bővülni fog. Svájcnak negyven négyzetméter­nyi magyar perzsaszőnyeget készí­tenek a nyíregyházi üzemben. A népművészeti üzemben készülnek az NDK részére a beregi kereszt­szemes mintával hímzett párnák is, amelyekből 800 darabot 200 ezer forintért exportálnak. Közölték velünk, hogy a paszabi Szőttesnél egy újabb minta van kidolgozás alatt, amelyet a régi Törpe vízi erőmű lesz a Túron? 1930-an szabályozták a kanyar­gós Túr folyót. Üj medret csinál­tak neki, mely sokkal rövidebb úton ér a Tiszába. A régi meder belvízcsatorna lett. Tiszakóródnál négy méternyi esése van a víznek, ott, ahol jelenleg a bukógát van. Szakemberek vizsgálata szerint itt törpe vízierőművet lehetne létesí­teni. Adatok és tervek vannak erre vonatkozóan. A Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint érd.emes alaposabban fog­lalkozni a gondolattal, hogy a Túr tiszai torkolatánál létesüljön egy törpe vízicrőmű. Gyémántot találtak a kisvár- dai vár tövében? Mint mondják — rég elrejtett kincsek bukkan­tak elő a Céldomb gyomrából. Kíváncsi emberek járkálnak ma­napság az öreg vár mögött. Néma lesben állnak. Fejükben az jár: milyen gazdagok let­tünk ... Kultúrlesztivált rendeznek i a kisipari i szövetkezeted A megyei KISZÖV és a megyei szövetkezeti bizottság augusztus 17-én, vasárnap fél kilenc órai kezdettel nagyszabású kultúrfesz- tivált rendez a nyíregyházi Jó­zsef Attila kultúrotthonban. — A fesztiválon több mint 300 szövet­kezeti kultúrmunkás tíz órás mű­sorban mutatja be tudásának leg­javát. A nyírbátori szövetkezetek negyven tagú színjátszócsoportja balettbetétekkel a „Selyemcipel- lő”-t adja elő. Külön érdekessége lesz a fesztiválnak a Kisvárdán nemrég alakult negyven tagú fér­fikórus műsora. Ezt a kórust doktor Kerekes Farkas László ze­neszerző vezeti, s a műsoron sa­ját művei szerepelnek, többek kö­zött József Attila altatódalának feldolgozása. Eddig öt színjátszócsoport, öt tánccsoport, több előadó, énekes, és rigmusbrigád jelentette be ne­vezését. A legjobb műsorszámok szereplőit értékes díjakkal jutal­mazzák, s a csoportelsők részt- vesznek majd a miskolci területi kultúrfesztiválon is. A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség megyei elnöksége elha­tározta, hogy a nyíregyházi III. számú általános iskola legjobb úttörőcsapatát egyhetes Ingyenes nyári üdülésben részesíti. Negy­ven úttörő a Tisza partján tölti el az egy hetet sátor-táborban. Az üdülés alkalmával meglátogatják majd az úttörők megyénk neveze­tességeit, főleg a beregi részen. Aj táborozás augusztus 4-én kezdődik és augusztus 10-én ér veget. Éppen a titok lakatját fesze­getjük a „trópusi" ég alatt, fur­daló kíváncsisággal a vár kör­nyékén. Mi hát az igazság? Valóban kincset leltek a kis- várdai vár alatt? Különben mire a sok csukott vagon, a nagy elővigyázat, a lázas szor­galom, a tengernyi vontató? Mire jó mindez? Mivel találgatásokkal, kósza hírekkel nem sokra megyünk, Kiss Józsefnek, az üzemvezető­nek adunk „S. O. S.”-jeleket, kérve: adja kezünkbe a Titok Kulcsát. A nyírségi szemmel Himalája-magas hegységnek tűnő „csúcsok" hűvösében talá­lunk Kiss Józsefre, ä kisállomás rakodóján. Élve a gyanúperrel, a szemközti csukott vagonsorra mutatunk feleletváróan. Van-e uránium, vagy nincs? — Felröppent a hírmadár, hogy rettenetesen sok urániumot tartalmaz a kisvárdai humusz, urániumot bányásznak a vár tövében ... Csukott vagonokban kiszállítják az országból az urá­niumot ..; — Pedig mi egy percig sem titkolóztunk. Most sem! Kerte­Előttünk megelevenedik a t§j, dömperek, szállítókocsik veszik körül a „kincsesbányát”. Karcsú nyakát előre nyújtja a „föld- kóstoló"-gép. Harap ... Ízleli a fehér fátyolos földet s a másik percben kiköpi egy billenőkocsi­ra. A karaván elindul. Mit szál­lít? Hová? Merre? Miért? Ti­tok! Titok? — Nem meglepő a gyanú ... — kezd érdekfeszítő magyará­zatába a „bánya" igazgatója. Sok kíváncsi szempár pergőtüzé­ben vagyunk. Naponta válaszol- gatunk, mindig azonos kérdé­sekre. S mindennek a csukott vagon az oka. De mit tehetünk mi arról, hogy a MÁV-tól csu­kott vagonokat kapunk? Higyje el, jobban boldogulnánk a má­sikkal. Mert a szabály, az sza­bály, a csukott vagonnak még az ablakát is be kell csukni. Innen ered minden. Az embe­rek ugyanis nem csukják be a szemüket, látják a nagy sürgés­forgást, s furdalja az oldalukat, vajon mi lehet a titokzatos va­gonokban. Eleinte azt hitték: arany, később gyémántra gya­nakodtak, most... mit gondol, mire... ? lés nélkül tovább adom, hogy erről szó sincs. Nem találtunk mi sem aranyat, sem urániumot. De találtunk valamit, ami ta­lán, ha kiszámoljuk, itt-ott felér némely drágakővel. Ve­gyészeink ugyanis többszáz próbafúrás után itt találták meg a keresett lápi meszes ta­lajt, ami elsőrendű orvosság az országban lévő többszázezer hold savanyú, szikes talaj, „meg- édesítésére”'. Ezért a nagy for­galom március óta. Százhatvan munkásunk tíz billenő 4 tonnás 15 cser vagon „édesítő“ — Nos, a talaj orvosságát mi szállítjuk. Mert, hogy szavam ne felejtsem, ez a lápi mész jobb minden másfajta orvosság­nál. Bár van más orvosság is, mint az édesvizű mészkő, a cukorgyári mésziszap, a karbit- salak, de legjobb mégis a lápi mész. Igen nagy kincs, mert csak Sárréten (Dunántúl) és Kisvárdán található. Több év­századdal ezelőtt mocsár, láp védte itt a falvakat a ragado­zóktól, az ellenségtől. Ekkor ra­kódott le a sek mész. — Mennyit termelünk ki na­ponta? — Kérem, ez a jó időtől függ. Ha így izzik odafent, legalább 150—160 súly vagon az adag, amiből 90—100 vagonnal tüs­„Félméteres“ kalász ? S amíg újabb kocsisor kígyó­zik porfelhőt húzva, nem nehéz eltűnődni a valóságon. Hogy is mondta Kiss József? „Legalább öt—hat évig ontjuk a lápi me- szet Kisvárdáról, s a kisvárdai „ízesítő" olyan tápanyagokat tar­talmaz, melyektől 6—7 évig úgy terem a föld, mint a parancso­lat". Tehát... ? Nagyobbra nő majd a kalász, zöldség, paprika, paradicsom, jut külföldre-bel- földre zamatos gyümölcs. Sok teherautó, 10 dömper és hét vontató fogyasztja a 45 holdas táblát, melynek a felsőrésze elsőcsztályú humusz, lejjebb 100 centiig pedig 60—65 százalékos lápi mész. tént elszállítunk. Nagyjából ez a mennyiség 70—100 holdat „ízew sít" meg hét vármegyében: ná­lunk Szabolcs-Szatmárban, Bé­késben, Csongrádban, Hevesben, Borsod-Abaúj-Zemplénoen, Szol-, nokban, Hajdúban. Eddig 4000 vagonnal „exportáltunk” a fél- Magyarországba, a Duna vonalá­tól keletre: allami gazdaságok­nak, termelőszövetkezeteknek, egyénieknek. ötvennyolcán összesen 12—15 ezer vagon „or­vosságot” adunk ki a kisvárdai vár mögül. Pillanatnyilag a kis- vatdal nato állomásról és Fé­nyesünkéről továbbítjuk a szála lítmányokat, ám most külöri szárnyvágányt építünk itt a hármas útnál (kisállomás) s ak­kor három helyről megy majd a' vagonkaraván. ezer vagonnal több mint eddigj Vagyis... ? Ha nem is mondták) ki szószerint — a debreceni ta-, lajjavítók, a kisvárdai, nyírma-, dai, miskolci vontatósok, mun-, kások, vagy Kátai Kálmán, a kotrógép vezető — munkájuk, nem boszorkányság: a nagyobb, krumpliért, kalászért, a termés növeléséért hadakoznak. Akkor pedig nem csoda, hogy) kinccsé válik kezűk alatt al puszta föld is ... Páll Géza. , Horváth János OKSZ-típusú géppel permetezi a burgonyát. • Úttörők táborozása í . Az idei növényvetíelemben az egyik legfontosabb teendő a bur-t > gonyabogár pusztítása. A Káliósa/njéni Növényvédő Állomás mo-í | toros permetező brigádjai állandó .n készenlétben variak a jelzése-4 iket, hogy azonnal megkezdhessék a bogarak irtását. A képen aj j Földes-brigád egy része látható, amint éppen a permetező tárté-« ílyokat töltik az ötven hektós la t oól. A brigád eddig több mints >10 ezer holdon végezte el a permetezést. } Munkában a Földes brigád Világ proletártól egy«*0lletek' 'wyyyyyyyyyyvYyvvyy Meqfejliük a kisvárdai kincsesbánya bifkáb Mi van a csukott vagonokban?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom