Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 170. szám

Világ pflttárlei igytöljettk * XV. ÉVFOLYAM. 170. SZÄM Ara 60 fillér 1958. JCLIUS 20, VASÁRNAP QDDDCOaDnQaaaaciOOaoQanaQQnnnnnnnnnnnnnnnnnnn n szocisusn 11 HIIMBHIZMUSRÓL A szocialista humanizmus a kialakulóban lévő kom­munista erkölcs egyik legfontosabb jellemvonása. Az emberi méltóság legmesszebbmenő tiszteletben tartását jelenti. Ilyen humanizmusra csak az osz­tálynélküli, a kizsákmányolástól mentes társadalomért küzdő ember, a kommunista ember képes. A kizsákmányoló osztá­lyok erkölcsében még csak nyoma sincs ilyen humanizmus­nak. A tőkés társadalomban mindent a pénzért, a meggazda­godásért. az erőszakos érvényesülésért tesznek. Burjánzik a hazugság, a képmutatás, a korrupció, a kispolgári gerincte- lenség, a hajbókolás. Nem becsülik a dolgozó embert, mert az uralkodó osztály érdekével ez ellenkezik. A mi társadalmunk, a szocializmus maga is a dolgozó emberért van. Azért építünk gyárakat, készítünk gépeket, fejlesztjük a tudományt, technikát, hogy szabadabbá tegyük az embert, könnyebbé a munkát, jobbá, szebbé az életet. Fé­nyes bizonyítékát adta ennek a Szovjetunió, ahol négy évti­zed alatt megszabadították a dolgozó embert az elnyomástól, csökkentették és ezután is csökkentik a munkaidőt, bevezet­ték az általános középfokú képzést, megvalósították a munka szerinti elosztást és gyors léptekkel közelednek a szükségle­tek szerinti kielégítés megvalósítása felé. Nálunk a felszabadulás előtt embertelen körülmények között éltek és dolgoztak a munkások, parasztok. Ma már más a helyzet. A párt és kormány minden tette a dolgozók érdekét szolgálja. A lakosság többsége ingyenes orvosi keze­lésben, kedvezményes gyógyszerellátásban részesül. Rendez­tük a nyugdíjtörvényt, iskoláinkban döntő többségben a dol­gozó emberek gyermekei tanulnak és olyan támogatást kap­nak, amilyenre még nem volt példa népünk történetében. Me­gyénkben százával épültek iskolák, bölcsődék, orvosi lakások, új fúrott kutak. Lényegesen kevesebb dolgozóra jut egy or­vos. Javult a dolgozók élelmiszerrel, iparcikkekkel való ellá­tása. Mi az embereket munkájuk alapján ítéljük meg. Ki mennyit dolgozik, ki hogyan segíti elő a szocializmus építé­sét, a haladást, — annyit ér. A párt és a kormány harcol a bürokratikus ügyintézés megszüntetéséért, őrködik a törvé­nyek betartása felett. A szocialista humanizmus nem elvtelen „felebaráti sze­Prébasötés- laboratóriumban Pénteken délelőtt a Nyírségi Hengermalom új búza őrlését kezdte meg. Az első szállítmány a nyíregyházi Dózsa Termelőszövet­kezetből érkezett. A 110 mázsa idei termésről Molnár elvtárs, a malom vezetője a következőket mondta: „Jobb a tavalyinál. Az idei termés 82 hektolitersúlyú, ami az előírásnál 4 egységgel jobb. — Nincs baj a nedvességgel sem. A jelek jő eredményre engednek kö- vclkcztetnl, de mi őrlés után kí­vánunk meggyőződni erről. Mint minden új őrlés alkalmával, most is próbasütést tartunk a labora­tóriumban.” Páski István és Bagoly Já­nos szereli a most épülő nyírbátori zsir- alkohol-üzem desztilláló' egy­ségét. Kemény vizeinkhez al­kalmas kiváló mosószer alap­anyagát állítják majd itt elő, Tengerparti jutalomüdülés Igen szépen takarékoskodtak az első félévben a nyíregyházi Do­hánybeváltó és Fermentáló Gyár fiataljai. A kiszisták jártak elől jő példával. Amellett, hogy több példamutatóan dolgozó fiatal pénz­jutalmat kap, Seres Árpád kéthe­tes bulgáriai jutalom-üdülésben részesül. Az üdülésre augusztus 22. és szeptember 7. között kerül sor. íme: sokszor a fillérek is szerezhetnek nagy boldogságotl Közös szérű Botpaládon A botpaládi határban nem hal­latszik a kaszák surranó zizegése, az aratógépek könnyű suhanása, mert immár nincsen mit aratni. A botpaládi Kossuth TSZ és az egyéni gazdák befejezték az ara­tást. A tarlóhántást is végzik, de itt az Erdőháton nem megy olyan egyszerűen, mint például a nyíri könnyű talajokon. Ezen a vidéken a tarlót csak többszöri tárcsázás­sal lehet feltörni. A tarlótöréssel egyidőben megkezdték a község dolgozói a másodvetést is. A hordást is megkezdték a fa­luban. Két közös széni van, ahol az árpát és az aprómagvakat akarják csépelni a gazdáit. A hor­dást utcasoronként, kalákába™ végzik, hogy folyamatos legyen a‘ gépek munkája. Azonban van egy1 kis hiba a gépállomás körül. —< Amilyen megelégedettek lehet­tünk aratáskor a gépi munkával, úgy nem vagyunk most megelé­gedve a cséplés szervezésével. —• Például a csépléshez már minden készen állt, s a Kölesei Gépállo­más nem biztosított tűzfecskendőt és mérleget. Emiatt nem indul-* haltak a csépléssel pedig a közös szérűn a búza kezdése előtt sze­retnék az árpa cséplését befe-1, jezni. Gyulai László* mg. felügyelők retet”. Nem jár szeretet és megbecsülés azoknak, akik aka­dályozói népünk békés építőmunkájának, akik kezet emeltek 1956-ban népi államunkra, akik szeretnék visszaforgatni a történelem kerekét. Mélyen emberi érzéseket táplálunk a dol­gozó ember iránt, ugyanakkor kemény kézzel lesújtunk a nép ellenségeire. Becsüljük és szeretjük az egész világ dolgozóit, színre, fajra, nemre és vallásra való tekintet nélkül, különö­sen ha a szocializmus ügyét szolgálják és azért dolgoznak. Viszont gyűlöljük és harcolunk minden olyan megnyilvánu­lás ellen, ami sérti a dolgozók érdekét és szocialista törvé­nyeinket. Sok még a tennivaló ezen a téren. A burzsoá erkölcsi csökevények nem szűnnek meg máról holnapra. Harcban halnak el és születnek új, magasabbrendű jellemvonások. Van tennivaló a párt és állami vezetés részéről is. Előfordul még igazságtalan döntés, felületes véleménynyilvánítás, tör­vénysértés, a párt normáinak, szabályainak megsértése. A baktalórántházi járási pártbizottság Egri Zoltánt kizárta a pártból anélkül, hogy a kizárást hitelesítő összejövetelen el­mondhatta volna véleményét. Megsértették a szervezeti sza­bályzatot, szem elől tévesztették az akták, jegyzőkönyvek mögött lévő embert. Bár nem általános jelenségek ezek, de harcolni kell ellenük. Vizsgáljuk meg önmagunkat is: megtettünk-e mindent a szocialista humanizmus elvének érvényesüléséért? Sokat tet­tünk, azonban korántsem lehetünk elégedettek. Gyakori még az udvariatlanság, az emberekkel való figyelmetlen bánás­mód, az idősebbek, a dolgozó nők, az anyák megbecsülésé­nek megsértése. Sokszor kerül előtérbe a rossz modor, az ízléstelenség, megsértjük a szerénység normáit. Csak együtt, a párt- és állami vezetés, valamint a dolgo­zók mindennapi cselekvése közben felszínre kerülő új, ma­gasabbrendű jellemvonások általánosításával és a káros je­lenségek elleni harccal tehetjük gyakorlattá a szocialista hu­manizmus elvét. ^nrinnnnnnnnmnanaDamammijaaa3aaaai3aaaaac3tx Forrón süt a nap. A sínautó ro­bog velünk a szántóföldek között kígyózó sínpáron. Amerre elhalad, pezseg az élet: aratnak, kévéket hordanak. Sorompók zárulnak, nyílnak. Szabad bejárást mutat a jelző. A forgalmista int, tiszteleg. Csíki bácsinak, a sínautó veze­tőjének, a vasút veteránjának nemhiába van 30 évi szolgálati idő a háta mögött, érti a jelzése­ket, a szakmáját. Ismeri az utat, az állomásokat, a mozdonyokat, a forgalmistákat, a mozdonyvezető­ket és a rakodó munkásokat is. Mátészalkán barátként fogadják a Debreceni Vasútigazgatóság két vezetőbe­osztású dolgozóját: Brezina Jó­zsef és Lajos Zsiga elvtársakat. Mindjárt a VIII. vasutasnapi ké­szülődésre terelődik a beszéd. Bu- gya József állomásfőnök újságol­ja, hogy teljesítették az „élüzem” feltételeket. Az első félévben át­lag 120 százalékot értek el. Re­ményüknek megvan az alapja, hogy elnyerik a kitüntetést, a ve­le járó sokezer forint jutalommal. Vásárosnaményban a vasutasnapi versenyvéllalások teljesítésének hírével fogad Hó- dosi István állomásfőnök. Az elért eredmények alapján meg lesz a jutalma a jó munkának. Vásárosnamény—Záhony között fővonali rangra emelik a vasút­vonalat. A háború után rövid A forgalmista int, indít, A mozdony feldohog, És szabad útján a vonat Zihálva elrobog. Sorompót zár az őr, Sok-sok ezernyi vonat hord Életet, kincseket, Amerre elfut: hit, akarat, ígéret integet. Vasutas, jónapot, Figyeld, vigyázd a vonatot! síndarabokból hozták rendbe a sínpályát, most meg 24 méter hosszú és 22 tengelynyomású sí­neket fektetnek le. Ebben az év­ben Tornyospálcáig átépítik a vas­útszakaszt, és jövőre egész Záho­nyig jutnak. Záhonyban sötét van, mire az állomásra be­fut a sínautó. Szép látvány éj­szaka a vasúti gócpont. Olyan, mint egy kivilágított, csillogó-vil- logó nagy karácsonyfa. Villany­fénynél tovább folyik a munka. Óriás daru emel hatalmas farön­köket, a markológép köbméter­számra önti vagonjainkba az ér­cet, rakodógép segít az emberek­nek az átrakásnál. Kokszot, sze­net, deszkát, gépeket, s ki tudná felsorolni, mennyi küldeményt raknak át izmos emberek a Szov­jetunióból jött szerelvényekből a mieinkbe, hogy útbaindíthassák az ország különböző városaiba. Az állomásfőnök azt mondja, hogy naponta 15—16 vonatszerel vényt indítanak ipari nyersanyagokkal,! árukkal megrakva. Toronyi László KISZ brigádja például nem egészen négy óra alatt 64 tonna szenet lapátolt át a magyar vagonokba, s már egy fél műszak alatt 80 százalékra tel­jesítették a napi tervet, öten 320 forintot kerestek egy fél műszak alatt! Úgy látszik, hogy a Bakó Gyula és Lukács József KISZ- brigádjaival folyó munkaverseny­ben övék lesz a győzelem. Félévi szinten 111 százalékot! teljesített az állomás. Sok pénz1 megtakarítását jelenti az is, hogy a külföldi vonatok tartózkodási idejét jelentősen lecsökkentették. De a fűtőházi dolgozók vasutas­napi munkaversenyében is szép sikerek születtek: Hat hónap alatt 1317 tonna szenet takarítottak meg, mintegy 420 család téli tü­zelőszükségletét. Mindent megtet-| tek azért, hogy hatodszor is el-1 nyerjék az „élüzem” címet. ★ Rend, fegyelem, pontosság tük­röződik, amerre járunk, öröm ta­pasztalni, hogy a vasút dolgozói kiváló eredmények elérésével ké­szülnek a VIII. Vasutasnapra. Méltók rá, hogy a dolgozó nép szeretete övezze, kísérje életüket» munkájukat. Vasutas, jónapot, Figyeld, vigyázd a vonatot! O. A.| ÁLLOMÁSOK, VONATOK, A vasutasok ünnepe elüti EMBEREK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom