Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-19 / 169. szám
KELETM AG Y A RORSZ AG 1958. JT3LIÜS 19. SZOMBAT BUIYAKI GONDJA Aki vizet prédikál Rekkenő a hőség. Csak esőember van talpon a fábiánházi tanácsnál. Az pedig nem más mint Bulyáki László, a ..pénzügyes”. Ott áll az épület sarkánál a hűvösben. Áll és szalonná- zik. Kellemetlenül nyiszál a bicskával, úgy, mint aki csak azért eszik, mert elérkezett az “béd ideje. — Jó étvágyat. Legyint. — Még a kislányom is többet eszik már ... Négy éve száraz koszton. Szalonna, szalonna. Megűntam már elvtárs. — Hol lakik? — Ecseden. Jó munkám titán azt érdemeltem, hogy áthelyeztek Fábiánházára . .. Hát ezért dolgozzon becsületesen az ember” M're á fizet.'s”HVüli badságról visszamentem, betöltötték a helyemet. Mehettem amerre láttam. Ezért rója az utat télen-nyá- ron, esőben, sárban, hóban, immár négy esztendeje Bulyáki. Ecsedtől Fábiánházáig. Hajnalban kel, amikor még édes álmát alussza kis családja, és éjszaka érkezik vissza, amikor már nyugovóra tértek a családi fészekben. Hisz’ párttag és olyan ember: ha azt mondják neki, hogy vasárnap is szüksék van munkájára, nem mondana ellent semmi pénzért. Nagy a strapa. De csinálja; dolgozik. A falusi kisbíróságtól verekedte fel magát a miniszteri kitüntetésig, a pénzügyi előadói állásig. Ott van a tanácsüléseken, a v. b. tanácskozásain, amikor a pénzügyi kérdések kerülnek reflektorfénybe. De nem hiányzik a taggyűlésekről sem. Ecseden lakik, de Fábiánházán tagja a pártszervezetnek. Itt végez párt munkát. És nem akárhogyan, .mert mindenki meg van elégedve vele. Szeretik az emberek, mert közvetlen, barátságos. Bulyáki nem sajnálja az időt, a fáradságot. Ha úgv lába. nem értenek valamit az emberek az Előtelken, kerékpárra ugrik és már megy is. Naponta harminc kilométert is lepedáloz, hogy fel- világcsüca a nénet. A saját kerékpárommal dolgozom. És még kopási díjat sem fizetnek ... — Miért? — Mit tudom én .. . Pedig a tavaszon is csaknem kétszáz forintot költöttéin .szerszámra*'. Mondtam a járásnál. Azt válaszolták, a helyi tanács elintézi. Itt meg azzal utasítanak el. hogy nem adnak keretet a járasná’. Hát kihez menjek? Bulyákit bántja a dolog, de azért becsülettel dolgozik. I’á- biánháza ezelőtt ritkán téliesítetté az adótervét. Mióta Bulyáki László Itt a pénzügyi előadó, azóta nincs egy fillér hátralék sem. A második negyedévi tervet is több mint száznégy százalékra teljesítették ... Ha a szövetkezeti i gazdálkodásról akarnak beszélni a parasztokkal, Bulyáki elvtárs ott van az elsők között. Minden parasztember ismeri a faluban. Hallgatnak ra, és ennek az eredménye már az is, hogy többen gondolkodnak úgy, mint az öreg Sándor l <n bácsi, aki már benne volna a szövetkezet alakításában. Bulyáki ett é1 a parasztok között, velük jó barátságban, és úgy látja, ősszel lesz eredmény. Kiválóan ellátja pártmunkájét és ezért becsülik a pártszervezet vezetői i- Persze, arra nem gondolnak, hogy távol van otthonától, feleségétől, gyermekitől. S bizony, míg dolgozik, sokszor gondol beteg feleségére, aki állandó orvosi kezelés alatt áll. Eszébe jut gyermeke is, akit nagyon ritkán lát. désről, a józan élet fontosságán ról, s közben ö az, aki mindezek ellen vét. Elvtársai már többször figyelmeztették helytelen magatartás sa miatt. Mégsem változtatott a dolgon. Van-c ezek után tekintélye a falu dolgozói előtt? Nem sok! Van-c erkölcsi alapja arra, hogy másokat oktasson, fegyelemre neveljen? Erre sem sok alapja van. Hornyák Jánosnak négy tagit rsaládja van. Ha nem is a teljes fizetését, de annak egy részét italra költi. Helyes ez? Nem! Mint családapának, a párt tagjának és vb. elnöknek sókkal meggondoltabban kellene viselkednie. Az emberek az olyan vezetőt tisztelik, aki fegyelmezett, józancletű, és aki nemcsak prédikál ezekről a tulajdonságokról, hanem azok szerint is él. Már pedig ezt elvárják az emberek Nyírmeggyesen is a. tanács vb. elnökétől. Ezt követeli a párt is a vezetőktől —• köztük Hornyák Jánostól is, — mert csak ilyen módon van alap arra, hogy méltó vezetői legyenek a népnek. Ideje lesz, ha Hornyák János is gondolkodik ezen, nehogy úgy járjon, mint a korsó, amely addig járt a kútra, míg cl nem tört. (fk.) A forintok bölcs őrizője Az asztalon vaskos iratcsomó c: építési tervek, műleírások, kalkulációk. Drabant Béla, a 6-os Mélyépítő Vállalat előkészít í csopoi tóinak vezetője érti a m-Sterséqél, a tervek műszaki felülvizsgálását, a költségvetések ellenőrzését. Szükség van erre a gondos munkára, mert a tervezők sokszor ‘A CBeszélni unuuj r.allagatni bún. Valahogy így lehetne módosítani az ismert közmondást a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatban. Sajnos," sokan vannak, akik a hallgatás mellett vannak, s azt vallják, hogy nem érdemes beszélni, nincs foganatja. Meg hogy ha látja az egyéni paraszt, hogy a szövetkezet jó, akkor belép magától is. Az efajta gondolkodásnak gyökere van. Vannak szövetkezeti kommunisták, akik — félve a régi hibák újbóli elkövetésétől — inkább nem szólnak egy szót sem az eredményről, a spontanitásra bízzák a szövet- kezetalakitás, vagy fejlesztés ügyét. Az ilyen ferde elmélet lassítja, gátolja a fejlődést, az előrehaladást. \I annak pártszervezeteink, ahol még ma sem merik kimondani nyiltan a párt álláspontját. Még akkor sem, ha vitára kerül sor párttagok és egyénileg dolgozó parasztok körött. Itt sokszor a hallgatás a jellemző, de sokszor megkerülik a falu fejlődését gátló problémák tisztázását.. Nem látják ..népszerűnek” például azt, hogy porondra lépjenek a közös gazdálkodás gondolatával, szövetkezetalakítási üggyel az egyéniek előtt. No persze ez nem általános. Azokban a pártszervezetekben, ahol a kommunisták látják a fejlődést gátló okokat, és meg is tudják azokat magyarázni az embereknek, ott van eredmény. Az ilyen helyen nem becsülik le az emberekei való állandó érintkezést, a parasztokkal folytatandó eszmecserét. — Jó példa erre Bököny, ahol a kommunisták szinte mindennapos vendégek egy-egy parasztcsaládnál. És ha több időbe is kerül, míg megismerik a falu gondját, az emberek véleményét, nagy haszonnal jár ez. — Ehhez tudják mérni a helyi politikát. Meg tudják határozni, miben mennyire érett a helyzet, és úgy tudják irányítani a politikai munkát. Az ilyen módon való vezetésnek, az elemző munkának volt az eredménye az, hogy ma már működik a téesz-t előkészítő bizottság. TP ermészetesen nagyon fontos az, hogy mielőtt valamivel az emberekhez fordulnánk, magunkban kell tisztázni a dolgokat. Történetesen: szót kell értenünk a módszerekben, abban, hogy miről, hogyan és kikkel beszélünk. Nagyon fontos, hogy a kommunisták egységes nyelven beszéljenek minden kérdésben. Ez szinte elengedhetetlen követelmény, fontos a falu fejlődését érintő dolgokban. Nagyon helyesen cselekedtek a vállaji kommunisták, amikor a szövetkezetalakítás ügyét elsősorban vezetőségi ülésen, később taggyűlésen vitatták meg. Nem hoztak itt határozatot arra, hogy már pedig egy hét múlva szövetkezetét alakítanak. Nem. El’en- ben minden párttagnak kötelességévé tették, hogy a falu előrehaladása ügyében emberi módon, barátilag beszélgessenek a dolgozó parasztokkal. A gyakorlatban igazolódott be a párt országos konferenciájának az a határozata, amelyben leszögezik, hogy minden kommunista törekedjen pártonkívüü barátok szerzésére. Rendszeresen beszélgettek az emberekkel és az lett az eredmény, högy ma már négy család szilárdan áll a szövetkeze tál aki tás mellett. — No persze ez még csak a kezdet. — Tudják ezt a vállaji elvtársak is. De ha kezdetnek számítjuk is, eredmény, amelyre lehet majd építeni. pza nyár is sek érvet ad ^ a kommunisták, a szövetkezeti parasztok kezébe. —■ Igaz, vannak pártszervezetek, szövetkezetek, ahol „uborkaszezonként” kezelik a szövetkezetalakítás és fejlesztés szempontjából a nyári időszakot. Ezzel nem lehet egyetérteni. Hiszen a paraszt már most számadást készít, gondolkodik. Látja azt, hogy a szövetkezeti földeken könnyebben, egyszerűbben és jobban oldották meg a feladatokat, mint a kis parcellákon. A téesz tagjainak több idő jut szórakozásra, művelődésre. Ne higyjük azt, hogy ezt nem kívánja az egyéni gazda. Igenis kívánja. Csakhogy vannak hibák, a szövetkezetekben meglévő zsörtölődések, amelyek még visszatartják a belépéstől. Tudjuk, hogy a parasztember szereti a nyugodtságot. Ezt akarja biztosítani magának a közösben is. Termelőszövetkezeti párt- szervezeteink akkor dolgoznak jól, ha a saját portájukon biztosítva a rendet, beszelnek a közös gazdálkodás előnyeiről.. És ezt már most kezdjék meg, amikor kézzelfoghatóan be lehet bizonyítani az előnyt a cséplési eredményeket figyelem- bevéve. Ne szégyelljék elmondani életük változásának epizódjait azok a volt középparasztok sem, akik néhány éve még kisparcellán gazdálkodtak. A z em Derek az eredmé** nyele láttán gondolkoznak. Senki sem ellensége saját vednek, s nem eléggé alaposak a költségvetések készítésénél. A Sényő-gönci útépítés tervénél „csak” 465 ezer forintot tévedtek a vállalat terhére. Helytelen volt az organizáció, az adottságuk felvétele. Az ERDŐTERV emberei később beismerték, hogy a szállítási távolságokat és emelkedőket stb. nem reálisan becsülték. Még nagyobb eltérést mutatott l.i a.: előkészítő csoport a tokaji tbc. kórház építési munkáinak terveinél. Itt például 143 ezerről 450 ezerre kellett „kijavítani” a költségvetést. Jósvafőn a barlang belső szépítési munkálatainál úgy tervezték, hogy a barlangban található követ és vizet használják a járda és hídépítéshez. Irodában, a helyszíntől távol ki lehetett ilyet gondolni, de mikor kimentek a munkahelyre, kénytelenek voltak beismerni, hogy nem volt alapos a tervezés. Az előkészítő csoport sokszor - olyan lehetőségeket talál a hely - . sz,nen, aminkS csökkenteni tehet a költségeket. Például kőanyagot, folyamkavicsot, homokot és egyéb, a helyszínen lelt elfekvő anyago- ■ kai. Figyelembe veszik a munkánál alkalmazható, bevált újításokat, ésszeiűsítéselcet is. Amióta a vállalatnál megalakították az előkészítő csoportot, nincsen ráfizetés és szervezettebben folyhat a munka. A pontosság hozzájárul a határidők betartásához. Drabbant Béla harminchat éve műszaki munkakörben dolgost*. A vállalat vezetősége dicséri a.z idős epiber tudását és szorgalmat. Elismerésül „Kiváló Dolgozó” jelvénnyel tüntették ki. magának. Csak a jót akarja és nem a rosszat. Azt, hogy többet termeljen, szebben járjon, művelődjön stb. Az idei nyári csata eredménye újból gondolkodóba ejt sok volt téesz tagot is, akiket az ellenforradalom vihara sodort ki a közösből. Látják, hogy akik bent maradtak most is többre viszik. Ezek az egyéniek mennének is, nem is. Van bennünk egy kis szégyenkezés, félés attól, hogy rosszul fogadnak őket. Ez visz- szatartja őket. Nos, akkor dolgoznak jól szövetkezeti partszervezeteink, ha számolnak ezzel es felkeresik családjuk kóréban az ilyen parasztokat. Se gítsenek ezeknek az emberüknek, hogy átlépjék újból és végérvényesen a küszöböt, s otthont találjanak végleg a szövetkezetben. jVj agyon fontos az is, ho- gyan fogadják a szövetkezetiek a Delépőket. Barátilag, vagy csak úgy immel-ámmal, esetleg idegenkedve. Az előbnj vezet eredményié. A kommunisták legyenek ennek az elvnek élharcosai. Gondoskodjanak arról, Kogy a közöst választó dolgozó parasztok igazán barátságos otthonra találjanak a szövetkezetben. Igaz, sok még a munka, de lesz egy lélegzetvételnyi .,->zu- net” a kenyércsata után. Jól használják fel ezt is arra, hrgy az aratás, csépiés eredményeit értékelve és ismertetve új tagokkal erősítsék a szőve tke mezeteket. Ott pedig, ahol mód i s lehetőség van rá, új szövetkezeteknek vessék meg az alapjai Beszéljenek a kommunisták a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről bátran, mert aki ebben hallgat, az bűnt követ el, aki szól, az kötelességet teljesít. íf. r.) Ujtipusú zenei logarléc A eeske—budejovicéi Logarex- gyár néhány nappal ezelőtt Moj- ziska professzor javaslata alapjait elkészítette az újtipusú zenei logarlécet. A logarléc nagy mti- tékben megkönnyíti a zeneszerzők és zenészek munkáját, különösen a harmónia tanulmányoz t- sánál, akkordok komponálásánál, valamint a kottaírásban. 2 és bort iszik, az nem más mint a nyírmeggyesi községi tanács vb. elnöke. Hornyák János. A közmondás a szó igazi értelmében vonatkozik rá, mert bizony ugyancsak sűrűn látogatja az „apák” boltját és sokszor többet önt fel a garatra a kelleténél. Még „rendben” is volna a dolog, ha azt hivatalos időn túl művelné. De sajnos, neki nem sokat számít az id.ő. Mindegy, reggel, délben, vagy este. Jöhet tanácsülés, vb. ülés, ha ő egyszer inni akar. iszik. Nem egyszer megtörtént, hogy italos állapotban jelent meg a tanácsházán, az emberek megdöbbenésére. — Volt eset. amikor a vb. ülést nem tudták pontos időben kezdeni az elnök miatt, mert nem jelent meg. A tanács vb. tagjai és a hivatalsegéd, Szügyi Sándor keresésére indultak és ott találták az italboltban poharazás közben. Nem jó fényt vet ez a viselkedés Hornyák Jánosra. Az emberek megszólják, hisz látják, hogy a falu gondjával nem sokat törődik. Neki csak a torka számit. Hornyák János a párt tagja, a vb. elnöke, aki párttag- gyűléseken, vb. üléseken és tanácsüléseken sokszor beszél a fegyelemről, a helyes viselke— Belemennék már abba is, hogy nyáron itt dolgoznék, télen meg Leseden. De ezt a strapát J már nem sokáig bírom. ; Biriu. nem bírja, vagy med-; dig bírja, azzal — sajnos —nem ' sokat törődnek. i — Kértem a tanács vébétől i írásban, hogy helyezzenek at Ecsedre. Megtárgyalták a terel- < mem — magyarázza, 2 Az eredmény? A v. b. úgy \ döntött, hogy nagyon meg von j nak elégedve Bulyáki munkájú-^ val, mert kiválóan dolgo. ik 1 becsülettel ellátja feladatát és, ragaszkodnak hozzá. Ilyen vá-1 laszt kapott. 3 Nem tehetett semmit. A dicsé-« rét, az elismerés, igaz 'ólesett, de az üggyel nem elég emberi ' módon való foglalkozás ma is bántja. Pedig tudnának segíteni 1 Bulyákj gondján, ha volna egy j kis jóakarat. — Volt itt egy pénzügyi tiő-1 adó Fábiánházán. Azt helyeztékj Nagyecsedre könyvelőnek — pa-j n^‘-■tolja. I) pedig, aki Ecseden lakik, \ Fábiánházára kénytelen jami. 1 Mire jó ez? Nem gondolnak arra * a vezetők, hogy egy lel Kiis mert- 5 tes dolgozó, fiatal kommunista \ családapa kidűlhet a sorból” > Melegebb szív kell ahhoz, hogy 2 Bulyáki gondját megértsék és * segítsenek rajta. Az egyszerű 1 ember, a kisbíróból lett előadó ’ most azon töpreng, vajon rned- * dig jár még kerékpárral Ecsed-f ról Fábiánházára? Meddig kell hajnalonként, lopva búcsúzni szeretteitől, hogy meg ne zavarja álmukat? És meddig eszi még a szalonnát a meleg leves helyett? Igaz, ezek csak egy embe- egy család, Bulyáki László gondjai. De gondok! Farkas Kálmán.
