Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

KELFTMAGYARORSZAG 1958. JÜLIUS 1, KEDD c& uu'télct BŐSÉGGEL VANNAK tapasz­talatok, tanulságok tarso­lyunkban, amelyek bizonyít­ják: az • előrehaladás ügye sokban függ a pártvezetéstől. A falun dolgozó kommunisták csak akkor tudnak igazán hatásos munkát végezni, ha a pártszerve­zetek vezetésiben megnyilvánul az a felelősségtudat, amelyet, a szocializmus építése rájuk hárít. Nem, .lehet- csak általában irá­nyítani,. vezetni egy pártszerve­zetet, a falut: Szükséges, hogy a párt általános politikáját a he­lyi viszonyokra alkalmazva vé­gezzék a munkát. Ml azt mond­juk, hogy a párt-alapszervezetek a falu politikai, gazdasági és- kulturális , centrumai. Nos, ha áll ez a területi- alapszervezetekre, méginkább elmondható a gépál­lomásokon működőkre, amelyek egy egész terület politikai, gaz­dasági és kulturális életének aktív tényezői. A gépállomáson dolgozó kommunisták szinte na­ponta személyi, gazdasági, terme­lési, politikai, kapcsolatban van­nak a termelőszövetkezetekkel, egyénileg dolgozó parasztokkal. Ez fokozott felelősséget hárítja gépállomás pártszervezetének vezetőire, magára az - irányítás­ra. A NAPOKBAN a Nagykállói. Gépállomáson taggyűlést tartot­tak. Elöljáróban meg kell je­gyeznünk, hogy helytelen'volt a tanácskozást munkaidőben kez­deni, hiszen több elvtárs úgy tudta, hogy később lesz, és így elkésett. Ez a kisebbik' hiba. A nagyobbik az, hogy — sajnos — a pártszervezet vezetősége nem készült fel alaposan a taggyű­lésre. Pedig rendkívül fontos dolgot, a párt falusi munkájáról' szóló határozatot kellett-volna érdemlegesen megvitatni, és meghatározni áz abból adódó feladatokat. E helyett • az' tör­tént, hogy Gregori János párt­titkár elvtárs felolvasta a hatá- ' rozatot és fejből tartott egy ál­talános beszámolót. Mire lett volna szükség? Arra — hiszen jó néhány nap állt erre rendel­kezésre —, hogy a határozat alapján a párvezetőség készít egy olyan beszámolót, amely' rregmutátja, hogyan dolgoztak eddig a gépállomás kommunis­tái, milyen pozitív és negatív jelenségek tapasztalhatók a pártmunkóban. így, a tényleges helyzetet elemezve kellett volna a feladatokat meghatározni. A FELÜLETES felkészülés a párttagság lebecsülésével egyen­lő. Sérti a kollektív vezetést, és nem utolsósorban hatástalan, mert csak úgy, tessék-lássék módra nem lehet eredményt el­érni a pártmunkában. A felszó­lalások azt bizonyították, hogy lett volna miről beszélni a veze­tőségnek. Csak az volt a baj, hogy előzőleg nem beszélgettek a párttagokkal, nem rögzítették a »határozatból adódó feladato­kat. Lényegesen jobb a gépállomás vezetőinek, a traktorosoknak, a kommunistáknak a kapcsolata a termelőszövetkezetekkel, egyéni­leg dolgozó parasztokkal, mint ezelőtt. Néhány felszólalás mégis azt mutatta, hegy bőven van még ezen a- téren tennivaló. Tóth Sándor elvtárs joggal bí­rálta a gépállomás vezetőit, mert fontos gyűléseken nem vesznek részt, ahol a dolgozó parasztok elmondják' problémáikat. NAGYON HELYÉNVALÓ volt több élytárs felszólalása a csép­lő munkacsapatok szervezésével, irányításával kapcsolatban. Sok függ a trakorvezetőtől. Ahol jó, képzett, tudja irányítani a mun­kát, ott kiválóan dolgozik a cséplő munkacsapat is. Joggal figyelmeztette több kommunista traktoros a' pártvezetőséget, hogy vizsgáljál? felül: kik kerültek a cséplő - csapatba, mert egyes je­lenségek árrá mutatnak, hogy 'vannak olyanok is, akiknek sem­mi keresnivalójuk nincs ott. Ungvári Imre főgépész — kár, hogy nem személyhez szólóan bírált egyes elvtársakat, akik tározták, hogy az agitációs kol-* lektíva számát húsz főre emelik, A nyírbátori dohánybeváltón üzem pártszervezetében néhá­ny an nem tudtak szakítani az egymás elleni áskálódással, int-: rikával. Ez károsan befolyá­solja a pártszervezet munkáját* A járási pártbizottság elhatá­rozta: részletesen megvizsgál-! ják a személyeskedések okát cs az üzem kommunistáinak segítse-* gével megszüntetik a hibákat« Ha szükséges, szigorúan felelősi ségre vonják a vétkeseket. A nyírbátori járási pártbizott­ság legutóbbi ülésén az alapszer- vezeti párttitkárok és aktíváig részvételével megvitatta a falusi] pártpolitikai munka helyzetét. —< Az alapos beszámoló és élénk viJ ta után fontos határozatok szülét-* tek. Legfontosabbnak a párttagoki nevelését, pártmunkával való megbízását, a kollektív vezetés minden alapszervezetben valói megvalósítását, az aktívahálózati bővítését, a politikai tömegmunká fokozását, a tömegszervezetek - munkájának javítását tartják. A beszámoló, a vita s a hozott ha-l tárczatok kifejezik: legfontosabb feladat a nyírbátori járásban id a terméshozamok emelése a tér-* melőszövetkezetek további szilárd dítása és számszerű fejlesztése. Melyik váltnál olvasnak lesbet Ny ír egy ht ? Korábbi tapasztala az idei könyvhét eredményem, tük­rözik: a nyíregyházi ‘ Mtlsz­építő Vállalat dolgoz utóbbi időben nagyon meg.ék a könyvet. A könyvhétiráíbn közel 100 darab könyit ga. dára. Két óra alatt 25int é tékü könyvet vásárolUzelfé évi könyvvásárlásuk < a. 2 ; ezer forintot(l) A tervrint a1 \év végére ez az összegző eze •forintra emelkedik fel Védnökség a Hármasdombon A.városi KISZ bizottság egykor rabbi határozatában védnökséget! vállalt a nyíregyházi Hármas-* dombon felállított emlékmű feletti A vállalást tett követte, mert a város alapszervezetei azóta. szercJ tettel gondozzák az emlékművet^ Kéthetenként változik a védnöki alapszervezet. Az eddig végzeté munkában legjobb eredményt a Városgazdálkodási Vállalat fiataU jai érték el, akik nemcsak virágok kiültetéséről gondoskodtak, de a gondozás ideje meghaladta a kéi hetet is. II. Igen kevés az az. agitációs munka, melyet pártszervezeteink a szövetkezetek számszerű fejlesztése érdekében végeznek. . Nyilvánvaló,' hogy ez a nézet helytelen, nem érthetünk, vele egyet. Mi igen fontos­nak és jó agitációs érvnek tartjuk az erős, jól gazdálkodó szövetkezeteket, de világo­san látni, kell. azt is, hogy az egyéni pa­rasztok nemcsak azért ragaszkodnak oly erősen egyéni gazdaságukhoz, mert egy- némelyik — főleg a középparaszti gazda­ságok — esetenként ma még többet ter­mel, nagyobb jövedelmet biztosít, mint a tsz., hanem azért , is, mert ez megszokott és régitől nehezen válnak meg. Ezért nélkülözhetetlen az állandó nevelő politikai, agitációs munka, a jó tsz-ek eredményének ismerteté­se. Szükség van arra, hogy dolgo­zó parasztságunk kultúr színvona­lát állandóan emeljük azáltal is, hogy türelmes, meggyőző munká­val bebizonyítjuk számára, hogy á nagyüzem miért jobb a~ kis­üzemnél, hogy a kisüzemnek nincs jövője. : Ezzel a kérdéssel van összefüggésben az a nézet is. amely szintén elterjedt, hogy „ne beszéljünk a szövetkezetekről, mert ez elveszi a parasztság termelési kedvé ". Ez az álláspont is elfogadhatat­lan. Pártunk és kormányunk vezetői nem egyszer kijelentették már, hogy, .minden eszközzel segíteni kell a dolgozó paraszt­ság termelési kedvének .növekedését, ter­melési biztonságának- szilárdítását. Ez azonban nem jelenti a kis parcellák biz­tonságának, állandó megmaradásának hirdetését, mint ahogy azt egyesek gon-, dolják. A mi pártunk megígéri, és követ­kezetesen be is tár ja azt. hogy az egyéni parasztokkal szemben nem alkalmazunk erőszakot, de ugyanakkor világosan és egyértelműen kell leszögeznünk azt is, hogy mi szocialista mezőgazdaságot1 akarunk — ami a kisüzemi gaz­daságok tömörítését jelenti és mi minden erőnkkel azon leszünk, hogy ezt mielőbb megvalósítsuk. ' Ezt követeli tőlünk az egész magyar nép és ez elsősorban j dolgozó parasztságunk érdeke. A járás valamennyi községében és fő- ' leg a középparasztok problémáznak azon, hogy az állam miért támogatja ily nagy­mérvűén a tsz-eket. Azt. mondják: „ha az egyéni gazdaságok is olyan segítsége’- kap­nának, mint a tsz-ek, akkor megmutat­nák, ki tud többet termelni“. Sajnos, párt­tagjaink ezt a kérdést legtöbbször figyel­men kívül hagyják ami igen káros. Nem szerelik le e helytelen nézeteket "a tsz-ck eddigi eredményével, nem szögezik lé hal' 2 A tiszaeszlári k-gi párt-alap- szervezet előre mitározoft terv szerint tartja a retőségi ülé­seit.. Ennek jeleáge az, hogy mindig időben tut foglalkozni a legfontosabb lésekkel. Az ;isko’ai év befejez után Oláh ; Gyula iskola-igaz; számolt be laz oktatási év erényeiről és a ;hibákról. Megállaták, hogy a í tantestület becsühn dolgozott íés nagy részük abban is ► hegy a közságbellendült a £ kulturális élet, ► ★ A tiszalöki ban vala­mennyi területi alapszerve- zetnél tanácskönként ala­kítják meg az aiós csopor­tokat. Ezek mább község­ben megalakulta agitációs csoportok tagjai nácstagok- kal együttműköégzik mun­kájukat. ★ Nyírbogáton 14 agitációs brigádot alakította termelő- szövetkezetek. Elb-ták, hogy : | eredményeik széle ismerte- ’] :tése érdekében rertsen láto. ;«gatják otthonukbaiegyénileg ’]: dolgozó parasztokaiaráti be­szélgetések során élik egy­patás között tapasiikat. A Z\ | terméshozamok néért, a 1;j termelőszövetkezete további •;; megszilárdításáért lámszerű .^fejlesztéséért végzemka ja-, ; ’vitása érdekében i>b elha- 1;; ............................................. A termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladását akadályozó egyes elvi é gyakorlati problémák a baktalórántházi járásban Felelősségteljes pártvezetést ! Megjegyzések a Nagykállói Gépállomás taggyűléséhez nem -elég felelősségteljesen ké-1 szültek fel az aratásra, cséplés-| re. Figyelmeztetett arra, hogy j előre vegyék számba a felelős 3 vezetők, milyen szerszámok,? anyagok, alkatrészek szüksége-j sek gépeikhez. Ne az utolsó pil- í lanatban kapkodjanak. Javasol-* ta, hogy a kevés tapasztalattal rendelkező traktorosokat a nagy munkák idején fokozottabb tá­mogatásban részesítsék; TOMASKOVICS JÄNOS fel­szólalásában arra figyelmezte­tett, hogy. több olyan a’katrészt előre kell elkészíteni, amelyek­ből. törésre • lehet számítani. A felszólalások azt bizonyították: a gépállomás kommunistái tudatá­ban vannak annak, hogy nagy munka vár rájuk. A becsületet * meg akarják védeni. Ehhez ♦ azonban az szükséges, hogy a j pártszervezet Vezetősége felelős-? ségteljesebben irányítsa a mun- 1 kát, a problémákat elemezve, aj párt falusi munkájáról szóló ha-< tározat alapján mondják meg,J mi a teendő. Sajnos, a taggyűlés J nem fogadott cl a tennivalókkal! kapcsolatban határozatokat. Ez. még mindig nem késő. A párt- határozat és a felszólalások alap­ján- lehet pótolni a mulasztást. A PART FALUSI munkájáról szóló határozat hosszú időre meghatározza hogyan dolgozza­nak a pártszervezetek. Csak ar­ra van szükség, hogy ezt vált­sák apró pénzre a nagykállói gépállomás ‘kommunistái is. A 1 saját viszonyaiknak megfelelően, a körülményekhez mérten, min- ! dig az élethez igazodva,, a. legr r fontosabb tennivalókra irányít­sa a "vezetőség a párttagság fi- 1 gyeimét. Igaz, ez elemző, fele­• lősségteljes -pártvezetést- igényel. r De megéri, mert gyümölcse a tervek teljesítésében, a termelő­szövetkezetekkel és az egyéni­leg dolgozó parasztokkal való V barátság további erősödésében i érik meg. ­; (F. K.) lározottan azt, hogy miért segíti az állaf: a tsz-eket így, ahogy jelenleg segíti. Lenn elvtárs „A szövetkezetekről1’ című müv# ben ezt írja: „Minden társadalmi rendsze; csak egy bizonyos osztály pénzügyi tárna gatásával jön létre.” Nekünk a szövetkezeti rendszert, a szövetkezeti mozgalmat kell .minden erőnkkel támogatni. Segí­teni kell .a tsz-eket, hogy minél rövidebb idő alatt ki tudják építe­ni nagyüzemi gazdaságukat. k A kisüzemi gazdaságok már évtizedek óta’ fennállnak-, kialakult termelési módszert rük, beszerezték maguknak a kisüzemnél .megfelelő1-1 felszereléseket; a tsz-ek rnéi^ nem tudták mindenütt kialakítani az igaz1 ■ nagyüzemeket, különösen nem a korszert'' vetésforgókat. Támogatnunk kel] tehát őket, hogy kialakítsák a korszerű nagy üzemi gazdaságokat, és versenyezzen^, egymással a kiépült és megszilárdul' nagyüzemek és az évtizedek óta kiépül kisüzemek. Mi meg vagyunk győződve nr ról, hogy ebből a versenyből a nagyiize mek kerülnek ki győztesen. A' gjr’akorlá'i téren meglévő hiányos Ságokból csak egyet kívánok mogemlítcn ezt is írt, mert járásunk területén eí komoly-oblémaként jelentkezik. Ez peJ dig az, gy tsz-eink döntő többségében I» nincs Moldva a nagyüzemeknek meg-* ,,relelő si-onalű vezetés. elnök közül csak kettőnek ■an egy- éves elnökképző szakiskolája! 3ár a töleinökök is tisztességes, becsüJ etes a s-tkezeti mozgalomhoz hű em* oerek, de^y^ szakmai képzettségük és emiatt egyszer alapvető gazdáikon dási hibái-Qvetnek el. Ez akadályozza az előrehast_ Foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssé^ mert e hiányosságok ^ijavításár^gy^ a lehetőség. Lehel -sz-tagokat-(en; a zsambéki elnökkép- tő szakiske Sajnos tsz-eink tagsága, ahelyett, hc^egrfgieiQ elvtársakat küW jene az isk> akadályozza a tanulni •ágvó elvtái0<jajut^gt Nem leheti azokkal egytnj. akik különböző alapi - alan rágalrr.]- akadályozzák az isko- ,iára való elj> j*je sajnálják tsz-tag- jaink azt a n; munkaegységet az is- kőtáramén ő baktól, hiszen ez a kö­vetkező évber.j^gjavuK; vezetéssel íuplán megtéigzgve-kezetnek. A fent emegy-két példa is mit- iatja (de nagyc példa volna), hogy t annak még htn nézetek, amik hat-, nak a falusi él*-/Zekkei pár‘szervere- . teinknek száme^_ Látnunk kell azt, hogy mivel a nézetek helytele­nek, akadályo: előrehaladásunkat! Ezért valamenny(.agunknak állan­dóan harcolni különböző helytelen nézetek ellen. XA LÁSZLÓ, járási titkára*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom