Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-19 / 143. szám

FORDULAT NYIRIBRONYBAN — A NYOLCADIK VASUtAS- NAPRA KÉSZÜLNEK A NYÍR­EGYHÁZI FÜTÖHAZI DOLGO­ZOK — NEMZETKÖZI ESEMÉ­NYEK — SPORTROVAT XV. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM Ara 50 fillór 1958. JCNIUS 19, CSÜTÖRTÖK Búzából 11, árpából 15 mázsás állagtermés Vendégek a nagy cserkészi Űj Élet termelőszövetkezetben A NAGYCSERKESZI Űj Élet Termelőszövetkezetbe meghívták a kálmánházi és újfehértói egyé­nileg dolgozó parasztokat, hogy megismerkedjenek a szövetkézét eredményeivel. A meghívást szí­vesen fogadták a dolgozó parasz­tok és vasárnap el is látogattak Nagy cserkeszre. A 35 látogató közül tizen ter­melőszövetkezeti tagok Voltak. — Ők is eljöttek az erősebb testvér­hez tanulni. 25-en egyénileg döl- gozo parasztok jöttek. Toma- sovszki András, a termelőszövet­kezet elnöke ismertette az alaku­lásuk óta eltelt esztendők eredmé­nyeit, nehézségeit, ezután porta- és határnézésre indultak a látoga­tók. MEGTEKINTETTÉK a párját ritkító, saját erőből épült istállót. A teheneket a szabadszálláson találták. Többen megkérdezték, hogy miért nem hajtják a jószá­got a legelőre? A válasz egyszerű volt: azért, mert nincs legelőjük. Csodálkozásuk még akkor íett nagyfcbb, amikor Takács elvtárs, a vezetőség egyik tagja ismertette, hogy a tehenek még mindig az 1957-ben készített silóból élnek és a fejési átlaguk 10 liter. A sertésállomány mellett is nosszan időztek. Csodálkozással nézegették a szép anyakocákat, a 130—150 kilós hízókat és az ötve­nes csoportokba falkásított süldő­ket, malacokat. Több látogató már Űj kultúrház épül Holtodon Berki Zoltán országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet több, mint 1800 dolgozó előtt a pusztadobosi munúás-paraszt találkozón Június 15-én Pusztadoboson nagyszabású munkás-paraszt ta­lálkozó zajlott lé mintegy 1800 dolgozó részvételével. Megje­lentek a vásárosnaményi do- háftybéváltó munkásai, a Nyír- madai Állami Gazdaság és a Nyírmadai Gépállomás dolgozói, a járási párt- és tömegszerVe- zetek vezetői és ä vendéglátó község aprája-nagyja, szinte va­lamennyien. Ilyen nagy érdek­lődést kiváltó rendezvény Pusz­tadoboson hosszú idő óta nem volt. A találkozót egész napos kul­túrműsorral és egyéb szórako­zással tették emlékezetessé. — Délelőtt 11 órakor a helyi álta­lános iskola felső tagozatának tornabemutatójában gyönyör­ködtek, majd délben közös ebé­den vettek részt á vendégek a község doigozóinak képviselőivel együtt. Ács Sándor községi vb. titkár, Berki Zoltán országgyű­lési képviselő és Bónis Bertalan egyéni dolgozó paraszt pohárkö­szöntőikben éltették a munkás­paraszt szövetséget. Délután 3 órakor id. Demcsák Miklós, a helyi népfront-bizottság elnöke a község ajándékait nyújtotta át a meghívott munkásoknak. — Ezután Berki Zoltán országgyű­lési képviselő mondott ünnepi beszédet. Nagy érdeklődéssel hallgatták az egybegyűltek a beszédnek azt a részét, amely a munkás-paraszt szövetség ered­ményeivel és további elrrtélyité- sével, a párt- és kormányhatá­rozatokból adódó feladatok vég­rehajtásával és a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségével fog­lalkozott. A nagygyűlés után megtekintették a helyi termeio-i szövetkezet gazdaságát, kerté­szetét, gyümölcsösét és sertés­állományát. Az esti órákban kultúrműsor, mozi, futballmér­kőzés nyújtott sokoldalú érdek­lődésre lehetőséget, majd reg­gelig tartó tánc következett. A jól sikerült találkozó meg­rendezéséért köszönet illeti a pusztadobosi párt- és tömeg- szervezeti vezetőket, a rende­zésben résztvevő pártonkíviili dolgozókat. Személy szerint igen jó szervezési munkával segítet­ték elő a találkozó sikerét: Papp József, Kanyuscsik György, Aca Sándor,^ ifj. Demcsák Miklós, Kresznóczki László és id. Dem-1 csák Miklós. (Baki Miklós jelentése alap­ján.) Átképzősök szakmunkás-vizsgája Mód van arra, hogy olyan dol­gozók, akik három évi gyakorla­tot tudnak igazolni valamelyik szakmában, szakvizsgát tegyenek. Ezt a lehetőséget használták ki többen a megyéből és kérték, hogy vizsgát tehessenek. Kedden például az asztalosok átképzés vizs­gájára került sör a Makarenkó utcai ipari tánulóotthön műhelyé­ben. R. I. tornyospálcgi átképzőé egy ottani kisiparosnál dolgozott és három évi gyakorlatot tudót iga­zolni az asztalos szakmában. A katonaságnál töltött időt figye­lembe vették, mivel ott is gyako­rolta az asztalos szakmát. A vizs­gabizottság által kijelölt munkát megfelelően készítette el. F. A a Szovjetunióban tanulta az asz­talos szakmát és idehaza, Bereg- darócon vegyesjavító iparenge­délyt szerzett. Asztalosipart akar majd váltani,, s ezért jelentkezett szakmunkás vizsgára. Szaktudása megfelelőnek bizonyult. H. P. gyulatanyai lakos kerékgyártó szakmunkát tanult eredetileg de évek során asztalos munkát is végzett a diósgyőri vasgyárban. Megfelelő gyakorlati idő igazolása jtán jelentkezett szakvizsgára, és a vizsgabizottság megfelelőnek találta munkáját. A negyedik vizsgázó, egy fiatal­ember, azt gondolta talán, högy á vizsgabizottság tagjai elnézőek lesznek. Tévedett, mert megkö­vetelték tőle, hogy értsen a szak­mához. Ügy gondolta: „sikerülni fog átcsúszni“ a vizsgán. Vesztett. Hat hónap múlva megismételheti a vizsgázást — de légyen tanul­ság számára, hogy tudás nélkül nincs értelme a vizsgáztató mes­terek elé menni! Nagyon körültekintő volt a vizs­gabizottság egy 64 éves vizsgázó esetében. Az illető egyik kereske­delmi vállalatunknál karbantartó munkát végez, és a három évi gyakorlat helyet ötöt tud igazolni de nem sikerült jól elkészíteni a vizsgamunkát. * A tanulság: átképzős szakmun­kás-vizsgára csak Olyanok jelent­kezzenek, akik nemcsak igaZoln tudják a szakmában eltöltött hó­napokat, hanem érdemesekké is tudnak Válni a segédlevélre. Ne gondolja senki, hogy olcsón adják a vizsgabizonyítványt! Tudni is kell a szakmát! Csak helyeselni íéhét, hogy vizsgáztatók így őrködnek a szak. ma tisztelete és becsülete fölött, Vaja is csak olyan község a narnényi műút szomszédságá­ban, mint Szaoólcs Vágy Szaf­tnál* legtöbb községe. Igaz, a Tulipán útja, még a templom mellett emelkedő történelmi ne­vezetességű kastélya ritkaság­szamba megy, dé a falu egésze nagyon hasonlít a környező községekhez. S ez a hasonlatos­ság: a falu új arca. Jó a föld, szorgosak az emberek, de nőnek is ám áz új házscrók, hogy szinte minden héten több épü­leten leng á házavató kendő, szalagos bokréta. Ebben az évben 120 ezer forintot gyűjtenek össze a falu- szépliés pénztárcájába. A köz­ségi tanácsnál nemcsak azzal dicsekednek el, hogy tehetőseb­bek az emberek, de azt sem 'tartják véka alatt, hogy a köz­ségfejlesztés megszavazásánál lehetett csak igazán látni: mennyire magáénak érzi a vajai ember a községet. — összesen százhúszezer! — moi diák ki büszkén a falube­liek. Ennyit áldoznak a kézség korszerűsítésére', fejlesztésére. Ha ehhez még hozzászámítjuk az esetleges társadalmi „töbo- letmunkát” (persze, hogy hozzá­számítjuk!) akkor érthetőnek tartjuk a községbeliek örömét, Imé mi mindenre telik az em­berek összeadott forintjaiból: Két híd épül A község külterülete a legeiő mentén már több éve igényli a két, erős átjáró hidat. Ebben az évben erre is sor kerül. Mint elmondták! sokat adnák az erősségié, mert nem „máról- holnapra munkát’’ akarr.ak Vé­gezni. Kőből faragják az átjáró híd alapját s bár nem többívű építményekről van szó, a kettő 4Ó ezer forintot kér a tárcából. Itt említjük meg,' hogy sokat adnak az utak i endbehozásara és karbantartására is. Többszaz köbméter földet mozgatnak meg társadalmi írtunkáVai, hogy a község minden útját, elsősor­ban a dűlőutakat — járhatóvá tegyék. Egészségügyi célokra Mindenekelőtt az kíván meg­említést. hogy a községfejlesz- tés jelentősebb részéből az ál­latorvosi lakást építik meg. — Hosszú éveken át a maguk bő­rén tanulták meg a vajaiak. hogy könnyebb biztosítani egy lakást és fogadni állandó állat­orvost, mint hagyni, hogy a jó­szág tucat számra hulljon él. — Még ha közel 70 ezer forintba is kerül az áz épület — nem té­továznak tovább. Egyébként a községi köorvosi rendelőt is megépítik az idén, Ézt a 6 ezer forint készpénzt és nagyobb mennyiségű társadalmi munkát igénylő melléképületet az orvos jelenlegi lakásához csatolják. Megszépül a kultúrház Vaján kultúrház is van, nem is éppen tegnap nyitották meg. Sokszor harsant már fel a taps a nagyteremben egy-egy sikeres előadás után. Most egy kis „po- föZásrá” szoíül az épület. Az idén a kultúrház felújítására 15 ezer forintot fordítanák. Ugyancsak üdvös dolog, hogy az iskolai könyvtárnak — ami egyben a falu könyvtárának is tekinthető — könyvszekrénye­ket Vesznek az idén. Az úttörő zenekar több hangszert mond­hat magáénak az idei községi- fejlesztési alapból. Ügy tervezik a vajaiak, hogy ha marad még egy kis „megtakarított’’, összeg — már pedig ha törik, ha sza­kad, „erre” maradni kell —. rendbehozzák a sportpályát. —. Nagy szükség van ám erre, mert a község . futballcsapata már megnyerte a bajnokságot és a következő idényben egy osztállyá! feljebb játszik. Százhúszezer forint nem ép­pen kis összeg. Gazdálkodjanak tehát úgy a vajai vezetők, hogy minden ember elégedett legyen.; (Angyal) VltSg proletárjai egyesnrjeteKt Rohod eldugott kisközség a Nyírség dombjai között. Még két­ezer lelket sem számlál. Azonban — mint minden község megyénk­ben — Rohod is épül, nagyobbo­dik. Most például a kultúrház építkezésén szorgoskodnak az emberek szabadidejükben. A fa­lakat már korábban felhúzták, je­lenleg a vakolási munkáknál tar­tanak. Egy hónapon belül meg­nyitja ajtaját a rohodj kultúrház. Pedagógus énekkar Mátészalkán » ; A nemrég alakult mátészalkai | pedagógus énekkar június 21-én I tartja első hangversenyét. A nagy ; érdeklődéssel várt hangverseny Inagy esemény lesz Mátészalka életében. Az énekkar vezetői és ; tagjai úgy tévézik, hogy a szün­idő folyamán ellátogatnak a járás ! több együtteséhez és hasznos ta­kácsokkal segítik élő a szatmári í dalkultúra fejlődését. itt úgy nyilakozott: ilyen tsz- nék szívesen lennének tagjai. A NAGYOBB MEGLEPETÉS mégis a határban érte őket. A télt kalászt ringató búza- és árpa­táblák, a gyomtalan kukorica- és répaföldek minden elismerést megérdemelnek. A termelőszövet, kezet vezetői minden táblánál az1 mondták a vendégeknek: „Mi a vélemény-ük, hány mázsás átlag­termést Várhatunk búzából, árpá­ból Vagy cukorrépából?" A búzát U mázsásra saccolták. Őszi árpá­ból 15 mázsa is lesz. A tavasz árpájuk ■— ami máshol alig adj? meg a 2—3 magot — Itt 10—IS mázsát ígér, és alatta közteskéni egy félaraszos zöld lucernasző­nyeg díszük. Cukorrépából mái most 250 mázsát mertek becsűin a vendégek, pedig az ősz méj igen messze van. MEGTEKINTETTÉK a háztáj kukoricaföldeket is. Meglepetéssé látták, hogy azok is egy táblában egyöntetű művelés alatt állnak Elmondták a tsz. vezetői, högy ezl ők így szokták meg. Minden év­ben más-más táblán van a ház táji, az is benne van a vetésfor goban. A ráfordított közös műnk; értékéi ősszel mindenkitől levon ják. Sokat tapasztaltak ezen a látó gatáson nemcsak az egyénileg dol­gozó parasztok, hanem a termelő­szövetkezeti látogatók is. Cs. B Mire yordítanak Vaján százhúszezer forintot?

Next

/
Oldalképek
Tartalom