Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-15 / 140. szám
4 KELETIM AGY ARORSZAG 1958. Tf MUS 15, VASÁRNAP TXz, esztendő* E gy évtizede kerültek állami kezelésbe hazánkban a kultúra fontos fellegvárai, a normálmozik. Ez jelentős fegyverténye volt kulturális forradalmunknak. A filmművészetet a legfontosabb művészetnek nevezhetjük — nemcsak azért, mert sok művészeti ágat egyesít magában, hanem széleskörű, közvetlen nagy tö- megnevelö szerepe miatt is. A műveltség, az ízlés legkülönbözőbb fokán álló emberek tömegeire képes egyszerre, eg}’ időben hatni a művészi film s mert a művészet több eszközével, több fajával hat egyszerre, az élmény maradandóbb, mint bármilyen más művészet hatása által kiváltott élmény. Nem volt tehát közömbös a népi hatalom szempontjából egy percig sem, hogy ezt a fontos kulturális té- nyezőt ki birtokolja, a mozik ki- nejp a szolgálatában működjenek. Jogos volt a követelés: a mozik álljanak a szocializmust építő nép szolgálatába — azaz szórakoztassanak nemesen, ne. veljenek szocialista emberségre, szocialista öntudatra. 1948 júniusában sor került tehát a normál mozik államosítására. A z államosítás eredménye- képpen jelentős változás történt a filmek műsorra tűzése terén, a filmszínházak. mozik fejlődése terén, bit ürítek a mozik vásznairól az alantos ösztönöket kielégítő, az ifjúsá’g erkölcsét romboló, a közízlést sértő ”,filmek, mint a „Z a fekete lovas1’ — „A vámpír” és így tovább... Teret kaptak sokkal inkább, mint 1945 és 1943 között, a szocialista filmművészet alkotásai, a fejlődő demokratikus filmgyártás, a haladó filmművészet alkotásai. Volt ugyan időszak, amikor bizonyos sematizmus és dogmatikus szemlélet jellemezte a mozik műsorpolitikáját és például a haladó nyugati filmművészet sem kapott bemutatkozási lehetőséget, mert az nyugati volt — ám ezeket a hibákat pártunk már jóval 1956 előtt kijavította, illetve hozzálátott a hibák kijavításához. Az a hadjárat, amelyet az ellen- forradalom indított a szovjet és haladó filmek ellen — nem a nép akaratából és kívánságából fakadt, hanem az ellenforradalom számításából! ezzel is szakítani próbálták azokat a baráti kötelékeket, amelyek a magyar népet a felszabadító szovjet néphez fűzték. Sikertelen kísérlet volt ez. 'Az ellenforradalom leverése utón a következő hónapokban már sikerrel mutatták be a szabolcsi-szatmári mozik a szovjet filmeket r.agy látogatottság A mozik megváltozott műsorpolitikájának. a kulturális forradalom sok más eredményének köszönhető az, hogy nagyot fejlődött a közízlés. Ennek látható jele volt, amikor a Külvárosi legenda című sikertelen és művészietlen magyar filmet maga a közönség utasította visza olyannyira, hogy a filmet nem volt érdemes tovább forgalmazni. (Ezt az „érdemes0 kifejezést anyagi bevétel szempontjából is használom.) Még a városi kispolgárság ízlése tekintetében is jelentős fejlődés van. Ezt a réteget hosszú időn keres tül jellemezte a fenntartás nélküli nyugatimádat, a nyugati jó és gyenge filmek egyaránt való, ítélet nélküli fogadása. Ma már ez sem így van — alapos fejmosást kapnak azok a nyugati fiimek, amelyek gyengék, semmitmondóak — mint például az ötlábú birka. Ezek a jelenségek arra figyelmeztetik a szakmabe- lieket és illetékeseket, hogy egyre magasabbra kell emelni a mércét a bemutatott, legyártott és megvásárol filmek tekintetében s egyre erősebben kell támaszkodni az új sikereket felmutató szovjet filmművészetre, a fejlődő népi demokratikus film- J művészetre. Nem véletlen, hogy J a magyar közönség nem elégszik j meg azzal, hogy majd később mutatjuk be Magyarországon a Szállnak a darvak című cannesi nagydíjas filmet, hanem már mpst követeli. Közkívánatra már júniusban megkezdik Magyarországon a film bemutatását. N agyon fontos kulturális intézmény egy-egy városban. községben a mozi. A mozi üzemeltetésének ügye éppen ezért a város, a község minden szervezetének, intézményének közös ügye. Helytelen azt mondani: „bennünket nem érdekel, a mozizás a Mozi- üzemi Vállalat gondja...” A mozik dolgozói, a kulturális forradalom e frontszakaszának katonái azzal a biztos tudattal indulna!! neki az új évtizednek, hogy az eddiginél több, hathatósabb segítséget kapnak a társadalmi szervektől, a helyi tanácsoktól. Nem egyszerűen vállalati érdek az, hogy az emberek megnézzék a jó filmeket, hogy a mozik üzemeltetése megfelelően follyék, hogy az épület ne menjen tönkre idő előtt és így tovább, hanem közös, nagy, társadalmi érdek is. SOLTÉSZ ISTVÁN. Kicsi a bors, de erős. Ha talán nem is olyan kicsi, de mindenesetre az ország legfiatalabb téesz-elnöke Suhajda Lajos. Bajusza nincs, nemcsak azért, mert szőke, hanem mert alig van túl az első ikszen — hetedik általános iskolai osztályát végezte még pár nappal előbb. De nem öregebb a téesz vezetősége sem*: Gyüre Ferenc közöttük a „legvénebb", nyolcadikos. Ugyancsak szőke, nyurga fiú, a növénytermelési brigád vezetője. Gyüre Juliánná a kertészeket, Gonda Jóska — a másik hetedikes, — az állattenyésztőket vezeti. Három brigádja van a „Ha- ladás’4 termelőszövetkezetenek, tudja ezt már a falu, Fényeslit- ke. Méghozzá micsoda három brigád ez! Szabályos interjú as „elnökkel“ A belga óriások győznek Kézből kézbe A nyírpazonyi óvodások évvégi műsorából Mikor először mentem óvodába, Csak néztem, néztem félve szét, A világért el nem engedtem Édesanyám kezét. Pedig már jött az óvó néni, Szépen megfogta kezemet, Magához ölelt, mert érezte, Kis ujjam hogy remeg. Aztán vidám pajtások jöttek, Körültáncoltak hirtelen, Kezem kétfelől megragadták, És szaladtak velem, * Most pár napja az óvodában Várt rám egy kedves üzenet: Ősszel már a tanító néni Fogja a kezemet. így adnak engem kézből kézbe E féltő, jóságos kezek, Talán egyszer majd meghálálom, Ha nagy leszek. (B. Zs.) Ajándékok» fóti gyerekeknek Ahogy még az elmúlt évben megszületett a Fóti Gyermek- város megsegítésére indult mozgalom, a nyíl egyházi nőtanács erőteljes akcióba kezdett. Sok tízezer forint gyűlt össze a város dolgozóitól, s az asszonyok külön elhatározták még, hogy ajándé-. kokat küldenek a Fóti Gyermekváros lakói részére. Meleg, téli| runacskat készítenek és sáiekat, amelyekből már jónéhány készen' is van, és amiket majd együttesen indítanak útnak. no jo, ae mivel mcioKoijaK, hogy nem vesznek fel ,tagokat? — Mivel? — legyint a kis, vörösbejátszó Papp Gyurka. — Hát ide csak a legkülönbek jöhetnek. Először is, csak úttörők. Előbb lépjenek be az úttörőcsapatba, aztán ' mutassák meg, hogy kiérdemlik, tegyenek fogadalmat. Hát a téeszben csak a „legjobbak" vannak? Egymásra néz a tucatnyi gyerek, komolyan. Aztán B. Nagy Feri, a növénytermelési brigádvezető helyettes válaszol kicsit szégyenkezve: — Van éppen gyenge tanuló is ’közöttünk. Éppen most van kizárás előtt. V. I.-vel igazán mindent megpróbáltunk, de nem fog rajta semmi. Nem iehet tovább téesz tag. — Pedig olyan rendes szülei vannak — sajnálkozik Papp Gyurka, No, így a szektásságot meg is, lehet érteni. Egy strasszer elment Csak semmi izgalom mellett. Hogy a dolgozó nép, ..-gy a mozikat látogató közönség helyesli azt ; műsorpolitikát, amelyet most mozijaink folytatnak. azt a legékesebben a látogatottsági szám évről-évre való növekedése mutatja meg. 1950- ben 1 millió 372 ezer látogatója volt a megye mozijainak. ) 1957- ben -i látogatók száma már 4 millió 54? ezerre növekedett. Persze, anyagi gondokkal küzdve nehéz az indulás. Szerencse, hogy a téesz tagjai egyúttal zenekari tagok is. így hamar megszavazták a téesznek az „anyagi segítséget.” Négy hatalmas állattal, belga óriás nyullal kezdték meg új életüket. Persze, a kertészetet is Szektás nézetek Felvenni? Most, amikor még kevés a föld? Amikor még adós- ; 'got nyög a térsz, kevés az aljább ..alapokra fektették", sőt, ráhány gyümölcsfacsemetét is ültettek. Megkezdték a takar-' mánytermesztést az állatállománynak. Alig néhány hét múlva már ..jelentkezők” kezd ek kilincselni: Vegyetek fel a téeszbe! kapnak lábra latállomány? Azt nem lehet, mert kevés munkaegység fog jutni a régi tagokra. — Ugyan erre kár szót vesztegeti — nyugtatja meg az „elnök” az Óriást. — Ebből semmi hátrány nem lehet. Az óriás visszakerül lakosztályába. Most jut eszembe, hogy már láttam a tagok szabályszerű munkakönyvét, benne a bejegyzéseket, mire és hány munkaegységet szereztek, de ...mennyi lesz majd a részesedés? Mit hoz a zárszámadás? — Gondolom, úgy 5—6 forintot munkaegységenként — felei Suhajda Lajcsi, összesen vagy kétszáz forint jut majd tagonként. Az elnök már civilben van. Egy labda szorul a fal tövében, az elnök lábujjai idegesen mozognak. Fején kék svájcisapka. Egy kicsit vár még, aztán morcosán megindul: — Jónapot kívánok. Megúnta a sok felelgetést. Hiába, mindennek' Van határa, még annák is, ha ilyen „felelős funkcióban” van az ember fia! V—b., „IGAZI“ JÁTÉK — Megenged néhány kérdést, elnök elvtárs? Igen? Talán először: Hogy halad a munka? Kemény, energikus íejrántás, hogy a haj hátra hulljon. — Halad, halad. Nincs panasz, ha még egy pár napig esik. — A kertészet jól jövedelmez? — Meglehetősen. Már jónéhány tételt eladtunk az óvodának. Ugyanis őket látjuk el friss zöldségfélékkel. — Korábban, mint a piac? Kis töprengés: Visszapillantás a hitelesség kedvéért — Sajnos, nem korábban. Még nincs melegágyunk, sem öntözéses rendszerünk. De lehet, hogy majd mindezt megvalósítjuk. — Mi akadálya van? ~ Hát a pénz. Tavasszal alakultunk, egyelőre meg adósságunk van. — Állami hitel? Futó mosoly: — A, dehogy. Az úttörő zenekarunk kölcsönzött. A zenekarnak szép bevételé van, így tudtunk megindulni mi is. Nem tréfa ez, hiszen csal? a minap ültünk együtt a már elhagyott osztályteremben a téesz tagjaival. Hogy alakultak? Rövid a történet. íme: A fényeslitkei általános iskolának is volt gyakorlókertje. Mint ezek az iskolai gyakorlókertek általában, a nyári szünidőben ez is minduntalan elgazosodott. Mozga János igazgatónak vert először gyökeret a fejében, hogy ezt valamiképpen meg kellene akadályozni. Olyan kis munkaközösség kellene, amely nyáron is kötelességének érezné a kert gondozását. Mi legyen? És akkor jött a ragyogó ötlet: játsszunk termelőszövetkezetet! Gyüre András, az úttörő csapatvezető lett a korelnök, Lippai Margit vállalta a kertészetet, Kovács András meg az állattenyésztést. De a pedagógusok csak tiszteletbeli vezetők. Az úttörőcsapat szinte kivétel nélkül belépett a téeszbe, megválasztotta vezetőségét, és hozzáfogott a munkához. A csapaton kívüliek először csak nevették őket. Interjú, ezúttal a bel^a-bakkal El, hogy ilyen naiatian tegyen egy galamb! — De nem is olyan komoly dolog a galambászat — mondja Gonda Jóska, az álattenyésztés mestere. — Tavaly selyemhernyókkal próbálkoztunk, még a téeszen kívül, az se volt jó. Sok hely kellett, két osztály tele lett velük. Hanem inkább a méhészetet kellene megpróbálni. Csakhogy ahhoz pénzt kell gyűjteni. Rengeteg pénz egy család! méh! Meg is indokolják, miért kellene a méh: gyümölcstermelő vidék, hadd legyen, „aki” beporozza a fák virágait. De gondolnak malacokra is, és ami nagyon hiányzik itt: faiskolára. De mindenbő. csak fajtiszta egyedeket választanak továbbszaporításra. Hát ez a jövő:' a téesz terve. Az „elnök" ugyan erős gyerek, csupa izom, szilárd és energikus, a hatalmas szürke nyulat mégis alig birja. Siessünk: — Hogy érzi magát, kedves Óriás? — Köszönöm, köszönöm. A lakásviszonyok? — Nem panaszkodhatöm. Szabad a fülemet egy pillanatra? Így, köszönöm, nos. tessék megnézni ezeket a ketreceket. Luxuskivitel, — A család? — Növekszünk kerém, amint látja. Tizenöt gyerek, óriás kicsik, akarommondani kicsi óriások, tudom kérem, rám hasonlítanak. De leszünk többen is. Ilyen viszonyok között ennek semmi akadálya. Egy kicsit ugyan drukkolok. —- Ugyan, mitől? — Nos hát a téesz tagok mennek rövidesen táborozni. Füzér- radványba. Sátrakkal. Két hétre. Két hétre! Mi lesz addig velünk?
