Kelet-Magyarország, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-12 / 137. szám

TUBS. JtMTJS 12, CSÜTÖRTÖK KELETM AG Y ARORSZAG 5 A Traktoros Nap kitüntetettjei Katona Lajos ÁMG revizor. Munka Érdemérem. Trencsényi György, a Nyírteleki Gépállomás üzemgazdásza. Munka Érdemérem, Nagy Lajos, a Nyírbátori Gép­állomás traktorosa. Munka Érdem­érem. Palásti János, az Apagyi Állami Gazdaság igazgatója. Munka Érdemérem. Zsámba István, az Apagyi Állami Gazdaság főkertésze. Munka Érdemérem. II Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata A Pravda a (franciaországi helyzetről PÁRIZS (MTI)): A Fraiicia Kommunista Párt Központi Bi­zottsága hétfőn és kedden a Pá­rizs melletti Ivryben ülést tartott. A Központi Bizottság tanulmá­nyozta a De Gaulle hatalomra ke­rülésével előállt új helyzetet és e helyzetből a pártra, a munkás- osztályra, a népre háruló felada­tokat. A határozat a többi közt megállapítja: „De Gaullet össze­esküvés juttatta hatalomra, össze­esküvés adta meg az eszközöket arra, hogy törvényeket hozzon,' alkotmányt csináljon. Hatalma mögött a fasizmus fenyegetése rajzolódik ki. Az a katonai és gyarmati csoport, melyre De Gaulle támaszkodik, megpróbálja egész Franciaországra kiterjesz­teni az állítólagos „közüdv-bizott- ságokkal“’ a fasiszta pártokat jel­lemző önkényt, a feljelentési rend­szert és az erőszakot. Megálla- * 3 A legelők javításával kapcso­latban elmondotta Marsay elvtárs, hogy a legeltetési bizottságok erre a célra kedvezményes hitelt kap­hatnak. A mi megyénkben külö­nösen nagy jelentősége van a me- szezéssel való javításnak. A lege­lők újratelepítésével, illetve fel­törésével legyünk egy kicsit óva­tosak. Csak azt a legelőt törjük fel, amit felülvetéssel és kezelés­sel már nem lehet jól termővé tenni. Űj legelőt telepíteni meg­felelő trágyázás nélkül nem lehet. A résztvevők is többen foglal­koztak azzal, hogy nehezen tud­ják a legelők fásítását megoldani, pítja: az algériai háború Francia- ország számára csak szerencsét­lenséggel végződhetik. De Gaulle a háború súlyosbításának, a há­ború egész Eszak-Afrikára való kiterjesztésének útján indult el. A diktatúra kormányát a nagy­tőke, a gyarmatosítók, a milita- rizmus és a reakció támogatja. A személyi hatalomhoz ' folyamodé, suk nem erejük lenné, hanem gyengeségük bizonyítéka. Nem tudván többó politikájukat a ha­gyományos parlamenti demokrá­cia módszereivel kierőszakolni, félredobják a népképviseleten alapuló köztársaságot, „erős álla­mot” követeinek parancsuralmi rendszert, amely a tömegekre kényszer és demagógia révén erő­szakolja rá politikáját. De Gaulle alkotmányreformjának csak ez a célja. Franciaország bajainak oka nem a demokrácia, nem a páriá­mért a legelő állatok letiporják a csemetéket. Hangzott el olyan ja­vaslat, hogy a fiatal fák közé kultúrnövényt kell vetni, amit a pásztoroknak kell juttatásként adni, így sokkal érdekeltebbek, hogy vigyázzanak a fákra. A másik és legbiztosabb megoldás a vil­lanypásztor alkalmazása. A ra- kamaziak meg is rendelték ezt és értesítést is kaptak a mielőbbi leszállításra a gyártó vállalattól. A legelőn körül elhelyezett hu­zalok nemcsak a teheneket őrzik a bennük keringő árammal, hanem a fiatal csemetéket is megvédik a szakaszhatárokon. menti rendszer, hanem éppen el­lenkezőleg, a népképviseleti rend­szer elvernek és a választók aka­ratának kommunislaellenességből fakadó állandó megsértése. — A kommunistaellenesség és a kül­földi imperializmus követeléseinek való szolgai alávetettség megaka­dályozza a munkásosztályt abban, hogy jogait parlamenti és kor- mánysikon gyakorolhassa. Hat­millió francia szavazatának szám­bavételét elutasítani, választot- taikat kizárni az alkotmányos in­tézményekben való részvéteiből: ez annyit jelent, mint meghamisí­tani a demokrácia működését, fel- bomlasztani a köztársasági erőket és behódolni a reakciónak. Óriási a jobboldali szocialista vezetők, különösen Guy Mollet felelős­sége. Az a tény, hogy elutasították a munkásosztályra való támasz­kodást, a kommunista párttal való szövetséget, 1956 február 6-án a túlzó gyarmatosítók előtti fegy­verletételre és az 1958 június 1-i árulásra vezetett. Hangsúlyozza a határozat: nem a fasizmus és a kommunizmus között, hanem a reakcióra és a militarizmusra támaszkodó fasiz­musra vezető személyi diktatúra és egy olyan demokratikus rend­szer között kell választani, amely a franciák többsége-követelte poli­tikát kívánja folytatni. SZOBOLJEV: „LIBANON PANASZA TELJESEN ALAPTA­LAN S AZT EL KELL utasítani:” New-York, (MTI): A Biztonsági Tanács kedden délután folytatta ülését, hogy megvitassa az Egye­sült Arab Köztársaság ellen emelt libanoni vádgkat. Mint már je­lentettük, Omar Lutfi, az Egye­sült Arab Köztársaság küldötte szólalt fel. Visszautasította Liba­nonnak azt a vádját, hogy az Egyesült Arab Köztársaság be­avatkozott Libanon belügyeibe. Malik libanoni külügyminiszter bejelentette, hogy másfél órával az ülés előtt telefonon beszélt Bei­ruttal és arról értesült, hogy „a helyzet komolyabbá vált". Egyre komolyabb a fegyveres beszivár­gás Libanonba. Jarring svéd kül­dött javasolta, hogy az ENSZ küldjön haladéktalanul megfi­gyelő csoportot Libanonba. Szo- boljev szovjet megbízott kijelen­tette: „Libanon panasza teljesen alaptalan és el kell utasítani. Nyugati beavatkozás fenyegeti Libanont, méghozzá igen súlyo­san, nem pedig valamiféle beavat­kozás az Egyesült Arab Köztársa­ság részéről," MOSZKVA (TASZSZ): A Prav­da szerdai számának szemleírója a franciaországi helyzetet kom­mentálva a következőket írja: — Helytelen lenne lebecsülni azt a veszélyt, amely a jelen hely­zetben Franciaország sorsát fe­nyegeti. A reakció erői ellenál­lásba ütköztek, így kénytelenek fékezni terveik megvalósítását, de egyáltalán nem mondtak le ter­veikről. De Gaulle miniszterelnök­nek a napokban Algériában tett utazása egyáltalán nem erősítette meg azokat a Párizsban elterjedt jelentéseket, amelyek szerint az új francia kormánynak szándéká­ban áll végetvetni a lázadó szer­vezetek tevékenységének, amelyek félrevezetés végett a „közüdv-bi- zottságok” elnevezést sajátították ki maguknak. Sőt, mi több, a lázadók De Gaulle tábornok al­gériai beszédét úgy értelmezik, mint „melyben szolidaritást és bizalmat nyílvánított irántuk. Pá­rizsi hivatalos körökből nem cá­folták ezt az értelmezést. Az a tény, hogy a hatóságok megtűrik, vagy ösztönzik a lázadó) szervezetek tevékenységét, feltét­lenül meglepetést kelt a 20-as, 30-as évek történelmi tanulságai­nak világánál, amikor is a hír­hedt olaszországi „íeketeingesek" és a németországi rohamo&ztagok; az állami szervek engedékenysé-. gét kihasználva magukhoz ragad., ták a hatalmat és véres csapásom kát mértek nemcsak a haladói erőkre, hanem' azokra is, akiki engedékenyek voltak a fasiszták: iránt. Nem kétséges, ha Franciaor­szágban felülkerekednek a reakció erői, ez fokozza a nemzetközi fe­szültséget, az agresszió és a há­ború erőinek malmára hajtja a vizet. És viszont, ha meghiúsítják, a „közüdv-bizottságok’* mellett állók terveit, ez nemcsak a fran­ciaországi köztársaságpárti erők győzelme lesz, hanem egyszers­mind Európa és az egész világi békéjének és biztonságának nagy sikere is. A béke és a demokrácia híveiu nek rokonszenve a köztársaságot védelmező francia hazafiak olda­lán áll — írja befejezésül a szem- leíró. E napokban a francia nép minden őszinte barátja azt a biz­tos meggyőződését fejezi ki, hogy a köztársaság védelmezőinek erő­södő egysége eltorlaszolja az utat a reakciós erők előtt, ame­lyek Franciaországban kezet emel­tek a demokratikus szabadságjo­gokra. A szakaszos legeltetés takarékosság is Marsay Ervin előadásában, de a vitában is számos legeltetési bi­zottság elnöke elmondotta, hogy a szakaszos legeltetés milyen nagy előnyökkel jár. Ahol így legeltetnek, a májusi aszály elle­nére is van dús legelője a ki­járó jószágnak. A szakaszos legel­tetés a takarékosság legkézen­fekvőbb eszköze. A rakamazi legelőt ugyancsak 3 szakaszra osztották. A 400 hold — természetesen öntözéssel és trágyázással — 1200 szarvasmar­hának nyújt bő táplálékot május elejétől késő őszig. Most a má­sodik szakaszt legeltetik. A har­madik szakaszban olyan fű van, amit a legtapasztaltabb gazdák is csodálkozással szemléltek. A 30— 40 centiméter magas fű olyan sűrű a hereféléktől, hogy abban nem lehelne a krajcárt leejteni. Az egyik látogató nagy derült­ség közepette megjegyezte: Itt van jó dolga a marhának, le sem kell hajolnia, úgy legelhet. A lá­togatók megtekintették az öntöző berendezést, az árasztás munká­ját, a szakaszos legeltetés megol­dását, a vegyszeres gyomirtási és műtrágyázási kísérleteket. Az volt az egyöntetű vélemény, hogy a legelővel sokkal többet kell törődni, mint eddig tették egyes községekben. A rakamaziak példáját — az öntözés kivételével — a nyíregyházi járás több köz­ségében már követték és minde­nütt hasznát látták. Helyes lenne, ha a naményi, gyarmati és csen- geri járásban is megvizsgálnák a lehetőségeket és sokkal jobban ki­használnák a sok folyó-adta ter­mészetes vizet. A tapasztalatcsere végszava az volt: Legtöbbe akkor kerül az állat, ha éhezik. Cs. B. A% algériai ,,köxüdv-bixottság66 De Gaulle eilen fordul Sálán tábornok is. Az algériai „közüdv-bizottság” örömét fejezi ki, hogy ígéretet kapott Algéria totális integrációjára. Veszélyes, nek tartja, hogy a népszavazás előtt Algériában közigazgatási választásokat tartanak. Az algériai „közüdv-bizottság“ ezután hevesen támadja a politi­kai pártokat és nyíltan hangoz­tatja, hogy ..igazi közüdv-kor- mányt követel”, végül kijelenti, hogy , teljes autoritásával támo. gatja a nemzeti megújhodásnak azt a mozgalmát, amelyet a* anyaországban a „közüdv-bizottsá- gok" elkezdtek". „igazi közüdv-kormány" megala­kítását követelte. Értesülések sze­rint Sálán és a „közüdv-bizottság” képviselői között vita támadt a határozattal kapcsolatban, amely megsértette De Gaulle-nak azt az utasítását, hogy az algíri zendü- lők tartózkodjanak a politizálás­tól, ViIlanypá§ztop őrzi a tehenet — rédi a fiatal erdősávoka' I lehet elérni, mintha azt 40—50 > kilójával szétszórnánk. gyázzunk. A nagyobb adaggal ki- ! sebb területen sokkal jobb hatást • 4s algériai „közüdv bizottság“ nyilatkozata nyílt kihívás De Gaulle tábornok ellen PÁRIZS (AP): Az AP algériai tudósítója jelenti: az algíri zen- dülő junta nyíltan szembehelyez­kedett De Gaulle tábornok utasí­tásaival, de gyors ellenzésre ta­lált Sálán tábornok részéről, aki De Gaulle polgári és katonai megbízottja a viharos Algériában. A jun*a határozatában a francia politikai pártok „eltűnését’* és PÁRIZS (MTI): Párizsi poli.i- kai megfigyelők rendkívüli jelen­tőséget tulajdonítanak az algériai „közüdv-bizottság*’ és a francia kormány, tehát De Gaulle hiva­talos álláspontja között jelentke­zett merev eltérésnek. A véle­ménykülönbség az algériai prob­léma igen sok részletkérdését érinti. Az algériai „országos közüdv- bizottság" kedden kétórás ülés után, melyen Massu ejtőernyős tá­bornok és dr. Szid Kara elnökölt, egyhangú határozatot hozott. A határozatot, amelyet De Gaulle tábornokhoz címeztek, jóváhagyta

Next

/
Oldalképek
Tartalom